EGYÉB ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Flashcards
- A kézbesítési kifogás
- § [A kifogás előterjesztésének határideje, a kifogás okai]
(1) A címzett annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt, a (4) bekezdésben meghatározott okokból kifogást terjeszthet elő
a) - kézbesítési fikció alapján kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítési fikció beálltáról,
b) - kézbesítési fikció alkalmazása nélkül kézbesítettnek tekintett irat esetén - a kézbesítésről
történő TUDOMÁSSZERZÉS napjától számított 15 NAPON belül.
(2) A kifogás benyújtásának a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés napjától számított 3 HÓNAP elteltével - a (3) bekezdésben, illetve a 140. §-ban foglalt kivétellel - NINCS HELYE. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.
(3) Ha a kézbesítési fikció beállta vagy a kézbesítés az eljárást megindító irathoz kapcsolódik, a kifogás az eljárás folyamatban léte alatt kézbesítési fikció esetén az annak beálltáról, kézbesítés esetén az arról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő.
(4) A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel
a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó JSZ-OK megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt SZABÁLYSZERŰ, vagy
b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból ÖNHIBÁJÁN KÍVÜL nem volt módja átvenni.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy FÉL vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy ÉRDEKELT terjeszthet elő.
139. § [A kifogás tartalma, elbírálása]
(1) A kifogásban elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják vagy a 138. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a címzett részéről a hivatkozott okot valószínűsítik. Ha a kifogást elkésetten terjesztették elő, azt vissza kell utasítani. A kifogás tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárásában a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a címzettet, illetve a feleket meghallgathatja.
(2) A félnek kérelmével egyidejűleg - ha az lehetséges - el kell végeznie a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt is.
(3) A 138. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt okra alapított kifogást méltányosan kell elbírálni.
(4) A kifogásnak az eljárás folytatására, illetve a végrehajtásra nincs halasztó hatálya. Ha azonban a kifogásban foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, a bíróság az eljárásnak vagy a határozat végrehajtásának felfüggesztését - az ellenfél meghallgatása nélkül - hivatalból is elrendelheti. A felfüggesztés tárgyában hozott határozatot a bíróság kérelemre utóbb megváltoztathatja.
(5) * A kifogást visszautasító vagy elutasító határozat ellen külön fellebbezésnek van helye. A kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott határozat az eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben támadható meg akkor, ha a kifogást vissza kellett volna utasítani.
(6) * Ha a bíróság a kifogásnak helyt ad, a kézbesítéshez fűződő JOGKÖVETKEZMÉNYEK HATÁLYTALANOK, és a kézbesítést, illetve a már megtett intézkedéseket, eljárási cselekményeket - a szükséges mértékben - MEG KELL ISMÉTELNI. Ha a fél a korábban elmulasztottnak tekintett cselekményt a kézbesítési kifogás előterjesztésével egyidejűleg szabályszerűen elvégezte, e cselekményét hatályosnak kell tekinteni, és az azzal összefüggő eljárási cselekményeket nem kell megismételni.
140. § [Kifogás a végrehajtási eljárás során]
(1) Ha a kézbesítettnek tekintendő határozat jogerőre emelkedett, a címzett - a 138. § (4) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén - a végrehajtási eljárás alatt, a határozat végrehajtására irányuló eljárásról történő tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül kifogást nyújthat be az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál. Ha a végrehajtási eljárás megindult, a kifogás csak az e bekezdésben meghatározottak szerint terjeszthető elő.
(2) A kifogást harminc napon belül el kell bírálni. A kifogás előterjesztésére és elbírálására egyebekben a 138. §-ban és a 139. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
- Kifogás az eljárás szabálytalansága ellen
- § [Kifogás eljárási szabálytalanság esetén]
(1) A FÉL az eljárás szabálytalanságát az eljárás folyamán bármikor kifogásolhatja. Ha a fél a kifogást a tárgyaláson szóban adja elő, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Amennyiben a bíróság a kifogásnak helyt ad, annyiban a kifogással érintett eljárási cselekményt SZABÁLYSZERŰEN LEFOLYTATJA V A SZÜKSÉGESHEZ KÉPEST MEGISMÉTLI. Ha a bíróság a kifogást elutasítja, erről határozatot hoz, e döntését legkésőbb az ítéletében KÖTELES MEGINDOKOLNI.
eljárás szünetelése
mindig a peres fél v a felek perbeli magatartására
mulasztására vezethető vissza
nyugvási tényállás
(1) Az eljárás szünetel, h
ha
a) a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a BEJELENTÉSNEK a bírósághoz történő BEÉRKEZÉSÉTŐL (MAX 3 ALK),
b) az ÉRDEMI TÁRGYALÁSt valamennyi fél elmulasztja, vagy az érdemi tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a TÁRGYALÁS IDŐPONTJÁTÓL,
c) a fél a megadott CÍMEN NEM ELÉRHETŐ, és a másik fél bírósági felhívásra NEM JELÖL MEg másik elérhetőségi címet, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő EREDMÉNYTELEN ELTELTÉT KÖVETŐ naptól,
d) a 63. § (2) bekezdése szerinti esetben ÜGYGONDNOKI DÍJ ELŐLEGEZÉSÉNEK lenne helye és a fél ezt bírósági felhívás ellenére nem teljesíti, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól,
e) a felperes a bizonyítással nem összefüggő FORDÍTÁS, illetve KÜLFÖLDI KÉZBESÍTÉS KÖLTSÉGÉT a bíróság felhívása ellenére nem előlegezi, a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól, vagy
f) HIRDETMÉNYI, illetve e törvény alapján VÉGREHAJTÓI KÉZBESTÉSNEK volna helye, és azt a fél nem kéri vagy ha mindkettőnek a feltételei fennállnak egyiket sem kéri, illetve az eljárás lefolytatásához szükséges DÍJAT NEM ELŐLEGEZI, a fél nyilatkozatának a bírósággal történő közlésétől, ennek hiányában a bíróság felhívásában megadott határidő eredménytelen elteltét követő naptól.
ELJÁRÁS MEGSZŰNÉSE SZÜNETELÉS FOLYTÁN
Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Az eljárás szünetelése az (1) bekezdésben meghatározott időpontoktól az eljárás folytatása iránti kérelemnek a bírósághoz történő benyújtásáig tart. 4 HÓNAP szünetelés elteltével az eljárás megszűnik. E határidő elmulasztása miatt IGAZOLÁSNAK HELYE NINCS.
SZÜNETELÉS EGYÉB JOGKÖV
(5) Ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően, annak jogerőre emelkedése előtt az eljárás szünetelés folytán megszűnik, az elsőfokú ítélet HATÁLYÁT VESZTI.
(6) A bíróság a szünetelés kezdő és befejező időpontját, illetve az eljárás megszűnésének tényét - az (5) bekezdés szerinti esetben az elsőfokú ítélet hatályvesztését is - VÉGZÉSBEN állapítja meg. A bíróságnak az eljárás folytatása iránti kérelmet elutasító végzése ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését MAGA IS MEGVÁLTOZTATHATJA.
- § [A szünetelés egyes jogkövetkezményei, részleges szünetelés]
(1) Az eljárás szünetelésével minden HATÁRIDŐ MEGSZAKAD. A szünetelés megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a szünetelés megszűnésének FELEKKEL TÖRTÉNŐ KÖZLÉSÉVEL állnak be.
(2) A szünetelés tartama alatt tett minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény hatálytalan, kivéve a szüneteléssel, az eljárás folytatásával, illetve az eljárás megszűnésének megállapításával kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.
(3) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát az eljárás megszűnése nem érinti.
(4) Pertársaság esetén, ha a szünetelésre okot adó körülmény a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően kizárólag valamely pertársra nézve áll be, de a többi pertárs vonatkozásában az eljárás folytatható, és tekintetükben részítélet hozható, a bíróság a szünetelésre vonatkozó rendelkezéseket csak az érintett pertársra alkalmazza.
