ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS Flashcards
ellenkérelem-változtatás:
ha a fél az ellenkérelmével - ideértve a viszontkeresettel és beszámítással szembeni ellenkérelmét is - összefüggésben előadott korábbi
a) jogállításához képest ELTÉRŐ V TOVÁBBI ANYAGI JOGI KIFOGÁSra hivatkozik, vagy
b) jogállítást, kérelmet részben vagy egészben ELISMERŐ, illetve azokat NEM VITATÓ nyilatkozatát visszavonja, ideértve azt is, ha a nem vitatottnak, illetve nem ellenzettnek tekintendő jogállítást vagy kérelmet utóbb VITATJA;
perfelvételi irat:
- az írásbeli ellenkérelem,
- a válaszirat,
- viszontválasz,
- az előkészítő irat,
- a viszontkereset-levél,
- a beszámítást tartalmazó irat;
ELLENKÉRELEM
EZEN BEADVÁNY ELŐTERJESZTÉSÉVEL A PERES ELJÁRÁS MENETE ÁTFORDUL A PERFELVÉTELI SZAKBA
SZÓBELI ELLENKÉRELEM A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS IRÁNTI PERBEN, SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS IRÁNT INDÍTOTT PER ESETÉN A TÁRGYALÁSON ADJA ELŐ.
KERESETLEVÉL TÜKÖRKÉPE
- § [A kereset közlése]
(1) * Ha a keresetlevél PERFELVÉTELRE ALKALMAS, a bíróság - a felperes értesítése mellett - a keresetlevél kézbesítésével egyidejűleg felhívja az alperest, hogy a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 NAPON BELÜL terjessze elő az írásbeli ellenkérelmét.
(2) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg megteszi a tárgyalás előkészítése körében szükséges további intézkedéseket.
(3) A bíróság a kereset közlésével egyidejűleg tájékoztatja az alperest a kötelező jogi képviselet szabályairól, ha erre korábban még nem került sor.
(4) A bíróság a keresetlevelet kézbesíti annak is, akinek igénye érvényesítése iránt az ügyész, illetve a perindításra feljogosított személy pert indított; nem akadálya az eljárás folytatásának, ha a keresetlevél e személy részére nem kézbesíthető.
(5) A bíróság az alperes indokolt kérelmére az írásbeli ellenkérelem benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb 45 nappal meghosszabbíthatja.
E
- § [A perindítás joghatásainak beállása]
(1) A perindítás joghatásai a KERESET KÖZLÉSÉVEL állnak be.
(2) Ha a per a bíróság jogerős ÉRDEMI HATÁROZATA NÉLKÜL fejeződik be, a keresetlevél előterjesztésének és a perindításnak a joghatásai - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ELENYÉSZNEK.
(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezései látszólagos tárgyi keresethalmazat esetén is valamennyi keresetre irányadók.
- § [Az írásbeli ellenkérelem elmulasztásának következménye]
(1) Ha az alperes
- az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja ÉS beszámítást tartalmazó iratot SEM terjeszt elő,
- vagy azt a bíróság VISSZAUTASÍTJA,
a bíróság HIVATALBÓL, TÁRGYALÁSON KÍVÜL, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, kivéve, ha az eljárás megszüntetésének van helye.
(2) Nem akadálya a bírósági meghagyás kibocsátásának, ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak a keresetet általánosságban vitató nyilatkozatot terjeszt elő, amely nem tartalmaz SEM ALAKI védekezést, SEM ÉRDEMI védekezést.
(3) Ha az alperes írásbeli ellenkérelmében csak alaki védekezést terjeszt elő, az érdemi védekezés előterjesztésének hiányára a 203. § (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
- § [Az írásbeli ellenkérelem RÉSZEI
(1) Az ellenkérelem BEVEZETŐ RÉSZÉben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság nevét és a bírósági ÜGYSZÁMot,
b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, perbeli állását, az alperesnek a keresetlevélben fel nem tüntetett azonosító adatait,
c) az alperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét is.
(2) * Az ellenkérelem érdemi részében - ha azzal a fél a perben védekezni kíván - fel kell tüntetni:
a) ALAKI VÉDEKEZÉS esetén
aa) az eljárás megszüntetésére alapot adó okot és az azt megalapozó tényeket,
ab) a tényeket alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon,
b) ÉRDEMI VÉDEKEZÉS esetén
ba) a beszámítás kivételével az ANYAGI JOGI KIFOGÁSt a jogalap megjelölése útján,
bb) a keresetlevél érdemi részében előadottakra vonatkozó vitató és cáfoló nyilatkozatokat,
bc) a védekezést - ideértve az anyagi jogi kifogást is - megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
(3) Az ellenkérelem záró részében fel kell tüntetni:
a) az ellenfél - állítási, illetve bizonyítási szükséghelyzetre hivatkozással rögzített - felhívására tett nyilatkozatot, illetve csatolt bizonyítási eszközt, vagy ezek hiányában a felhívásban foglaltak nem teljesítésének indokát,
b) * azt, hogy a fél törvényes képviselője milyen minőségben jár el.
(4) * Keresethalmazat esetén az érdemi védekezésnek valamennyi, halmazatban érvényesített keresetre ki kell terjednie, azzal, hogy a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.
(5) * Az ellenkérelemben feltüntethető az ellenfélhez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
(6) Ha a fél a vele szemben érvényesített jogot és kérelmet elismeri, a (2)-(5) bekezdésben foglaltak helyett e nyilatkozatát kell feltüntetni.
ÍRÁSBELI ELLENKÉRELEM
ALAKI VÉDEKEZÉS eljárás megszüntetése iránti kérelem perakadály eljárás megszüntetésére okot adó tény, alátámasztó bizonyítási eszközök és jsz-i rendelkezések bizonytási indítványok
ÉRDEMI VÉDEKEZÉSanyagi jogi védekezés
felperes jogállításával szemben alperesi jogállítás
felperes jogát elenyészteti, érvényesíthetőségét akadályozza
kifogás jogalapja, ténybeli alap, jogi érvelés
kereset részbeni v teljes elutasítását kéri
felperesi tényállítások közül melyiket vitatja
jogi érvelés, bizonyítási eszközök, indítványok
TELJESKÖRŰ ELISMERÉS
elismerés tényének feltüntetése
perfelvétel lezárás a következmény, elsimerésen alapuló ítélet hozatala
KERESETLEVÉL
PERINDÍTÁS ESZKÖZE
MÉG NEM PERBELI ESEMÉNY A BENYÚJTÁS, ALPERESSEL VALÓ KÖZLÉSSEL INDUL A PER MEG
BEADVÁNY (BEADVÁNYOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS REND) + KERESETLEVÉLRE EXTRA
KERESETLEVÉL TARTALMA ÉS MELLÉKLETEI
- § * [A keresetlevél]
(1) A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes azonosító adatai közül LEGALÁBB a lakóhelyét vagy székhelyét, és
c) a felperes jogi képviselőjének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, több jogi képviselő esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő nevét.
(2) A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:
a) a bíróság döntésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
b) az ÉRVÉNYESÍTENI KÍVÁNT JOGOT a JOGALAP megjelölése útján,
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet MEGALAPOZÓ TÉNYEKET,
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó JOGI ÉRVELÉSt, és
e) a tényállításokat ALÁTÁMASZT és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
(3) A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:
a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket; ha a pertárgyérték nem meghatározható, az arra történő hivatkozást,
b) a bíróság hatáskörét és illetékességét - ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is - megalapozó tényeket,
c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelemre, illetve jogszabály által biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén az arra történő hivatkozást,
d) közhiteles nyilvántartásból elérhető azonosító adat hiányában a nem természetes személy fél PERBELI JOGKÉP alátámasztó adatokat,
e) azt, hogy a fél törvényes képviselőjeként megjelölt személy milyen minőségben jár el.
(4) Keresethalmazat esetén a keresetlevél érdemi részében foglaltakat úgy kell előadni, hogy azokból külön-külön megállapíthatóak legyenek a halmazatban érvényesített igények és azok egymáshoz való viszonya. A keresetlevélben a halmazatban álló keresetek azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni. Egymással eshetőleges viszonyban álló több kereset esetén az elbírálás kért sorrendjét meg kell határozni.
(5) A keresetlevélben feltüntethető az alpereshez intézett, indokolt felhívás
a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ szolgáltatására, illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
171. § [A keresetlevél mellékletei]
(1) A keresetlevélhez csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e törvényben foglaltaknak megfelelően szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és
c) * a keresetlevél záró részében hivatkozott költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén a jogszabályban előírt iratokat, továbbá, ha a keresetlevél záró részében előadottak alátámasztása okirattal történik, akkor azt az okiratot is.
(2) Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
KERESETLEVÉL SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE
- BEVEZETŐ RÉSZ: PER SZEREPLŐI
- ÉRDEMI RÉSZ: KERESET
- ZÁRÓ RÉSZ: BÍRÓSÁG ÁLTAL HIVATALBÓL VIZSGÁLANDÓ ELJÁRÁSJOGI KÖRÜLMÉNYEK
- KÖTELEZŐ MELLÉKLETEK: ELŐADOTTAK IGAZOLÁSÁHOZ
KERESET
- KÉRELEM: határozottan egyértelműen elő kell adni azt, hogy a felpres az alperessel szemben milyen jogvédelmet kér a bíróságtól
- JOGALAP: jogállítás: keresettel érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján kell feltüntetni. Jogalap az az anyagi jogi jogszabályi rendelkezés, amely az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket meghatározza és annak alapján az igény támasztására feljogosít. jszhely megjelöléssel v jogszabályi rendelkezési tartalom egyértelmű azonosítását lehetővé tevő megnevezésével (jogcím)
- TÉNYALAP: tényállítás: a jogállítást megalapozó összes jogilag releváns konkrét tény, állított jogot keletkeztető konkrét történeti tények.
Jogi érvelés körében a megjelölt jogalap törvényi tényállási elemire figyelemmel le kell vezetni, hogy az előadott konkrét tények miként alapozzák meg a megjelölt jogot és kérelmet.
- § [A kereseti kérelem fajtái]
(1) MARASZTALÁSRA IRÁNYULÓ kereseti kérelem csak LEJÁRT KÖVETELÉS érvényesítése iránt terjeszthető elő. (TELJESÍTÉSI)
(2) Tartásdíj, járadék és más IDŐSZAKOS SZOLG iránt indított perben a marasztalásra irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is előterjeszthető. Lakás, más helyiség vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti kötelezettség lejárata előtt is előterjeszthető, feltéve, hogy a visszabocsátásnak HATÁROZOTT IDŐPONTBAN kell történnie.
(3) Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes JOGAINAK az alperessel szemben való MEGÓVÁSA érdekében szükséges (JOGVÉDELMI SZÜKSÉGHELYZET), és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból MARASZTALÁS NEM KÉRHETŐ. A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
(4) A felek JOGÁLLAPOT, JOGVISZONY MEGVÁLTOZTATÁSA - létrehozása, megszüntetése vagy módosítása - iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha azt jogszabály KIFEJEZETTEN MEGENGEDI. (JOGALAKÍTÁSI)
KERESETHALMAZATOK
- TÁRGYI KERESETHALMAZAT
VALÓDI ha a felperesnek több keresete van és e keresetek létezése egymástól nem függ, felperes vmennyi keresete ítéletben történő elbírálását kéri. Anyagi jogi előfeltétel: peres felek között fennálló ugyanazon, v TÉNYBELILEG ÉS JOGILAG ÖSSZEFÜGGŐ jogviszonyból eredő igényre vonatkozzon, eljárásjogi: Pp. hatálya alá tartozó igény, egyik se tartozzon más bíróság kizárólagos illetékessége alá.
LÁTSZÓLAGOS: eshetőleges (alaptalanság esetére másodlagos, harmadlagos keresetek), illetve vagylagos keresethalmazat (egymást kölcsönösen kizáró, keresetek közül csak az egyik, de bmelyiknek megfelelő ítélkezés). Ugyanabból a jogviszonyból eredő igények, ugyanaz a hatásköre a bíróságnak, kizárólagos nem áll fenn más bíróságnál. Vmennyi kereset vmennyi alperessel szemben előerjesztésre kerül. - SZEMÉLYI KERESETHALMAZAT
VALÓDI: több felperes, ill több alperes együt pereel
LÁTSZÓLAGOS: kizárt (kivétel mögöttes felelősség törvényi feltételéhez kötött együttes perlés.
- Az eljárás félbeszakadása (5)
- § [A félbeszakadás okai, ügygondnokrendelés]
(1) Az eljárás félbeszakad, ha
a) valamelyik fél MEGHAL V MEGSZŰNIK, a jogutód PERBELÉPÉSÉIG vagy PERBEVONÁSÁIG, kivéve, ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt (PL. személyiségi jogok megsértése), (VÁLTOZÁS A FELEK SZEMÉLYÉBEN JOGUTÓDLÁS MIATT)
b) a per vitelére MEGHATALMAZOTTAL NEM RENDELKEZŐ fél elveszíti a CSELEKVŐKÉPESSÉGÉT, a törvényes képviselő BEJELENTÉSÉIG, (PERKÉPESSÉG HIÁNYA)
c) a fél törvényes képviselője meghal, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének BEJELENTÉSÉIG, (PERKÉPESSÉG HIÁNYA)
d) a fél törvényes képviselőjének a képviseleti jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna, és a törvényes képviselő által képviselt félnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az új törvényes képviselő személyének BEJELENTÉSÉIG, vagy
e) a bíróság működését elháríthatatlan esemény AKADÁLYOZZA, az akadály megszűnéséig.
(2) Ha az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél MÉLTÁNYOS ÉRDEKEIT sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból ÜGYGONDNOKOT rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik.
(3) Ha az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti esetben az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama a kirendelt szakértő méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére - a szakértő kérelmére - ügygondnokot rendel ki. Az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása - a szakértői díj meghatározása és a letéttel fedezett díj kiutalása vonatkozásában - megszűnik. Az ügygondnok díjának előlegezésére a fél nem köteles, az előlegezésre a 79. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(4) A fél az eljárás megszüntetése érdekében akkor is kérheti az eljárás folytatását, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja. A bíróság az ügygondnok költségeinek megelőlegezését követően a fél kérelmére ügygondnokot rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik. Az eljárás a MEGSZÜNTETÉS ÉRDEKÉBEN az ügygondnokkal szemben folyik tovább.
- § [A félbeszakadás időtartama, jogkövetkezményei, részleges félbeszakadás]
(1) Az eljárás félbeszakadása az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől a 119. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig tart. (NINCS HATÁRIDŐ)
(2) A bíróság a félbeszakadás kezdő és befejező időpontját végzésben állapítja meg. A félbeszakadást megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye; a bíróság e végzését maga is megváltoztathatja.
(3) Az eljárás félbeszakadásával MINDEN HATÁRIDŐ MEGSZAKAD. A félbeszakadás megszűnésétől a határidők újra kezdődnek. Az eljárás folytatódásának jogkövetkezményei a felekkel szemben a félbeszakadás megszűnésének FELEKKEL TÖRTÉNŐ KÖZLÉSÉVEL állnak be.
(4) A félbeszakadás TARTAMA ALATT TETT minden - a per érdemére vonatkozó - bírói rendelkezés, valamint a felek által teljesített minden eljárási cselekmény HATÁLYTALAN, kivéve a félbeszakadással, illetve az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói rendelkezéseket és eljárási cselekményeket.
(5) A jogerős végzéssel a közreműködő számára meghatározott költség, illetve díj letéttel fedezett részének kiutalásáról a bíróság a félbeszakadás tartama alatt is intézkedik.
