BÍRÓSÁGOK Flashcards
- Eljáró bíróságok
(1) * Elsőfokon ítélkezik:
a) a járásbíróság és
b) a törvényszék.
(2) Másodfokon ítélkezik:
a) * a járásbírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék,
b) a törvényszékhez tartozó ügyekben az ítélőtábla és
c) * az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Kúria.
(3) Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.
(4) Ahol e törvény járásbíróságról rendelkezik, ott ezen kerületi bíróságot is érteni kell.
- § [A bíróság összetétele]
(1) Az elsőfokon eljáró bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - 1 HIVATÁSOS bíróból áll (a továbbiakban: egyesbíró).
(2) Törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el.
(3) Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben vagy az egyesített perekben érvényesített valamelyik igény, a viszontkereset vagy a beszámítás elbírálása tekintetében törvény szerint ülnökök közreműködése szükséges.
(4) A másodfokon eljáró bírósági tanács 3 HIVATÁSOS bíróból áll.
(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során 3 HIVATÁSOS bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
- § [A bíróság tagjainak jogai és kötelezettségei]
(1) Az egyesbíró megteheti mindazokat az intézkedéseket, és meghozhatja mindazokat a határozatokat, amelyeket törvény a BÍRÓSÁG V AZ ELNÖK hatáskörébe utal.
(2) A bíróság tanácsának hatáskörébe utalt ügyekben az elnök TÁRGYALÁSON KÍVÜL megtehet minden intézkedést, és az ítélet kivételével meghozhat minden olyan határozatot, amelyet törvény a BÍRÓSÁG hatáskörébe utal. Tárgyaláson az elnök azokat az intézkedéseket teheti meg, és olyan határozatokat hozhat, amelyeket törvény kifejezetten az ELNÖK HATKÖRÉBE utal.
- A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző
TITKÁR
(1) Az ELSŐFOKÚ bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az EGYESBÍRÓ, ELNÖK helyett TÁRGYALÁSON KÍVÜL - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági titkár is eljárhat.
(2) A bírósági titkár jogosult továbbá bizonyítási eljárás MEGKERESETT BÍRÓSÁGKÉNT történő lefolytatására. A bíróság eljárására irányadó, az e törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági titkár eljárására kell alkalmazni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben a bírósági titkárnak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ÖNÁLLÓ ALÁÍRÁSI JOGA van. A bírósági titkár megteheti mindazokat az intézkedéseket és - az ítélet kivételével - meghozhatja mindazokat a HATÁROZATOKAT, amelyeket törvény a BÍRÓSÁG V ELNÖK hatáskörébe utal.
(4) A bírósági titkár IDEIGLENES INTÉZKEDÉSRŐL NEM hozhat határozatot.
ÜGYINTÉZŐ
(5) JSZban meghatározott esetekben, ÖNÁLLÓ aláírási joggal, TÁRGYALÁSON KÍVÜL - a bíró IRÁNYÍTÁSA ÉS FELÜGYELETE mellett - bírósági ügyintéző is eljárhat. A bíróság eljárására irányadó, törvényben meghatározott rendelkezéseket ilyen esetben a bírósági ügyintéző eljárására kell alkalmazni.
(6) A bírósági titkár, valamint a bírósági ügyintéző kizárására a bíró kizárására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
KIZÁRÁS
- A bírák és a bíróság kizárása
- § [A bíró kizárása]
A per elintézéséből ki van zárva, és abban, mint bíró nem vehet részt:
a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, (KÖZVETLEN ÉRDEKELTSÉG)
b) az a) pont szerinti személy képviselője, támogatója vagy olyan volt képviselője, volt támogatója, aki az ügyben eljárt, (KÉPVISELŐI ÉRDEKELTSÉG)
c) az a) vagy b) pont szerinti személy hozzátartozója, (HOZZÁTARTOZÓI ÉRDEKELTSÉG) - PTK SZERINT!
d) az, akinek tanúként történő meghallgatását a bíróság a perben elrendelte, az, akit a perben a bíróság szakértőként rendelt ki, vagy aki a perrel összefüggő szakvéleményt adott, (ELJÁRÁSI ÉRDEKELTSÉG)
e) a perrel összefüggő közvetítői eljárást lefolytató személy, vagy (KÖZVETÍTŐI ÉRDEKELTSÉG)
f) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése EGYÉB OKBÓL nem várható. (ELFOGULTSÁG)
- § [A bíró kizárása a perorvoslati eljárásokból]
(1) A per másodfokú elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a per elsőfokú elintézésében részt vett.
(2) A perújítás elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a perújítással támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.
(3) A felülvizsgálati kérelem elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett. - § [A bíróság kizárása]
(1) * A perben az a járásbíróság, törvényszék, illetve ítélőtábla sem járhat el,
a) amely a perben fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, amely a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy amelynek jogaira, illetve kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet, vagy
b) amelynek elnöke, illetve elnökhelyettese a 12. § a), b) vagy c) pontja értelmében ki van zárva.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárási okok arra a jogi személyiséggel nem rendelkező bíróságra is vonatkoznak, amelynek bírái fölött a perben érintett bíróság elnöke gyakorolja az általános munkáltatói jogokat.
(3) Az eljáró bírósággal szemben kizárási ok fennállását önmagában nem alapozza meg, ha
a) a fél és az eljáró bíróság között más eljárás van folyamatban,
b) a per első-, illetve másodfokú elintézésében érintett bíróság perbevonása esetén a keresetkiterjesztés iránti kérelem visszautasításának van helye, vagy
c) a per jogszabály alapján a munkáltató helytállási kötelezettségébe tartozó, személyiségi jogot sértő tevékenység, illetve károkozás miatt a közigazgatási, bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy ellen indul meg, abban az esetben sem, ha a bírósági jogkörben eljáró személy az eljáró bíróságon járt el.
KIZÁRÁSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
- § [A kizárási kérelem bejelentése]
(1) A bíró a BÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK köteles - a kizárási ok megjelölésével - haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. Ha a bíró a 12. § f) pontja szerinti okot kíván bejelenteni, nyilatkozatát írásban köteles indokolni.
(2) A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező határozat meghozataláig - van helye, azonban a 12. § f) pontja szerinti okot a fél a tárgyalás megkezdése után csupán akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti. - § [A kizárási kérelem elintézése igazgatási ügykörben]
(1) A bíróság hivatalból ügyel arra, hogy kizárt bíró vagy bíróság az eljárásban ne vegyen részt.
(2) Kizárási ok esetén a kizárást a bíróság elnöke hivatalból kezdeményezi.
(3) Ha a bíró a rá vonatkozó kizárási okot maga jelenti be, vagy a fél által bejelentett kizárási ok fennálltát elismeri, más bíró, illetve tanács kijelölése iránt a bíróság elnöke intézkedik. Ilyen esetben a kizárás tárgyában külön határozatot hozni nem kell. - § [A kizárási kérelem elintézése bírósági hatáskörben]
(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában
a) egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,
b) tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa
tárgyaláson kívül határoz.
(2) * Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.
(3) Ha a bejelentést nem maga a bíró tette, nyilatkozatát a döntés előtt be kell szerezni.
(4) A kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az eljárást befejező határozat ellen irányul.
18. § [A kizárás egyéb szabályai]
(1) Az a bíró, aki a személyére vonatkozó kizárási okot maga jelentette be, bejelentésének elintézéséig a perben nem járhat el. Minden más esetben az érintett bíró továbbra is eljárhat ugyan, de a 12. § a)-e) pontja szerinti kizárás esetén, a bejelentés elintézéséig az érdemi határozat hozatalában nem vehet részt. Ha ugyanaz a fél, ugyanabban a perben a kizárási kérelem elutasítása után tesz újabb bejelentést a bíró ellen, ez a korlátozás sem érvényesül.
(2) Ha a fél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban a perben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a bíróság a kizárási kérelmet elutasító határozatban pénzbírsággal sújtja.
(3) A bírák kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezető kizárására is alkalmazni kell.
(4) A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz.
19. § [Kizárás a fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult perben]
A fizetési meghagyásos eljárással összefüggésben indult per elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem vehet részt az ügyben korábban eljáró közjegyző és az őt alkalmazó közjegyző nevében eljáró közjegyzőhelyettes, valamint ezek hozzátartozója.
Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik?
Az eljárásban a hivatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik. Törvénynek bíróra vonatkozó rendelkezései a hivatásos bíróra és az ülnökre egyaránt vonatkoznak.
KÉT FŐ CSOPORTJA A KIZÁRÁSI OKOKNAK
- BÍRÓRA
- BÍRÓSÁGRA
- ÁLTALÁNOS, ELJÁRÁS BÁRMELY SZAKÁBAN IRÁNYADÓ
- SPECIÁLIS, EGYES ELJÁRÁSI SZAKASZOKHOZ KAPCSOLÓDÓ
- OBJEKTÍV, NEM MÉRLEGELHETŐ KÖRÜLMÉNYEKEN ALAPULÓ
- SZUBJEKTÍV OK: ÜGY TÁRGYILAGOS MEGÍTÉLÉSE EGYÉB OKBÓL NEM VÁRHATÓ EL (ELFOGULTSÁG)
KIZÁRT BÍRÓ HOZTA A HATÁROZATOT, KÖVETKEZMÉNY?
- § [Az ítélet KÖTELEZŐ hatályon kívül helyezése eljárási szabálysértés miatt]
A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha
b) az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben törvény értelmében kizáró ok áll fenn, vagy
KI VAN ZÁRVA A PER MÁSODFOKÚ ELINTÉZÉSÉBŐL?
AKI az elsőfokú elintézésben részt vett. (érdemi döntés előkészítését célozza, arra kihatással lehet)
perújtás, felülvizsg kérelem elint- megelőző eljárásokban részt vett
kizárási ok fél általi bejelentésére határidő?
A kizárási okot a fél is bejelentheti. E bejelentésnek az eljárás bármely szakaszában - az eljárást befejező határozat meghozataláig - van helye, azonban a 12. § f) pontja szerinti okot a fél a tárgyalás MEGKEZDÉSE után csupán akkor érvényesítheti, ha VALÓSZÍNŰSÍTI, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről csak a tárgyalás megkezdése után szerzett tudomást, és a tudomásszerzést követően az okot haladéktalanul bejelenti.
Mikor hoz/nem hoz határozatot a bíróság a kizárás tárgyában?
elintézése igazgatási ügykörben - Külön határozatot hozni nem kell.
elintézése bírósági hatáskörben - HATÁROZAT
Mit jelent a „legközelebbi fórum” szabály a kizárás intézésénél?
- § [A kizárási kérelem elintézése bírósági hatáskörben]
(1) Ha a kizárás kérdését igazgatási ügykörben nem intézik el, a kizárás tárgyában
a) egyesbíró esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik egyesbírája,
b) tanács elnöke vagy tagja esetén ugyanannak a bíróságnak ugyanazon a fokon eljáró másik tanácsa
tárgyaláson kívül határoz.
(2) * Ha ugyanannak a bíróságnak nincs olyan bírája vagy tanácsa, amelyre a kizárási ok nem vonatkozik, vagy ha a kizárási ok az egész bíróságra kiterjed, a kizárás kérdésében a másodfokú bíróság, a törvényszéket mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén az ítélőtábla, az ítélőtáblát mint másodfokú bíróságot érintő ok esetén a Kúria határoz.
Van-e helye jogorvoslatnak a kizárási kérelem elutasításával kapcsolatban?
A kizárási kérelem elutasítása miatt csak abban a fellebbezésben lehet panaszt tenni, amely az eljárást befejező határozat ellen irányul.
