ALAPVETÉSEK Flashcards
Pp. hatálya
Pp-t kell alkalmazni
a BÍRÓSÁG eljárására,
ha JSZ BIZTOSÍTJA a bírói utat ÉS
TV nem rendeli eltérő szabályok alkalmazását.
ha a közigazgatási ügyben eljáró bíróság SAJÁT HATÁSKÖRÉT állapítja meg, e döntése az e törvény hatálya alá tartozó ügyben eljáró BÍRÓSÁGOT KÖTI [Pp. 24. § (2) bek.], ezért a tekintetben, hogy egy jogvita elbírálása polgári vagy közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, a Kp. primátusa érvényesül.
(A Kp. is tartalmazza ezt a szabályt: „[h]a a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörét megállapítja, e döntése más bíróságra […] kötelező.” [Kp. 14. § (2) bek.] )
KÉRELEMRE TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS ELVE
A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát ERRE IRÁNYULÓ KÉRELEM ESETÉN bírálja el.
hivatalbóli perindítás nincs
kivétel pl cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása
ANYAGI JOGI JOGOSULTAK-ON kívül más is pert indíthat kivételesen: gyámhatóság, ügyész (pl jogvédelmi képtelenség esetén)
A törvény hatályáról szóló szabály egyik elemeként jelenik meg a Pp.-ben
„1. § (2) bekezdés: A bíróság az e törvény hatálya alá tartozó jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el.”
Lényegi vonása: az eljárás megindításának jogát minden esetben ANYAGI JOGI jogszabályra vagy az Alaptörvényre kell visszavezetni (NEM érdekeltségen alapul! - régi Pp. fő szabálya: a vitában érdekelt fél terjeszthet elő keresetet)
aktív és passzív perbeli legitimáció
egyes anyagi jogi jogviszonyok esetén TV meghatározza, hogy ki jogosult ki ellen pert indítani. Meghatározza a felperes és alperes személyét. Tipikusan személyi állapotot érintő perek.
Ha nem ez a személy adja be a keresetlevelet, bíróság hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve VISSZAUTASÍTJA a felperesi legitimáció hiányára tekintettel. Ha nem az ellen indította, akkor hiánypótlásra hív fel, ha nem tesz eleget, VISSZAUTASÍTÁS.
(EZZEL SZEMBEN A KERESHETŐSÉGI JOG ANYAGI JOGI KÉRDÉS, ÉRDEMBEN ÍTÉLETTEL KELL RÓLA HATÁROZNI)
tisztességes eljárás elve
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait és kötelezettségeit
- törvény által felállított,
- független és pártatlan bíróság
- tisztességes és nyilvános tárgyaláson,
- ésszerű határidőn belül bírálja el.
tisztességes eljáráshoz való jog eljárásbeli egyenlőség fegyverek egyenlősége törvényes bíróhoz való jog bírói pártatlanság tárgyalások nyilvánossága tájékoztatási kötelezettség ésszerű határidő (EJEB ítéletei)
Mi a következménye az elv sérelmének?
A Pp.-n belüli jogérvényesítési lehetőségek: pl. abszolút hatályon kívül helyezési okok (összeférhetetlenség, elfogultság, szabálytalanság a bíróság összetételében), kifogás az eljárás szabálytalansága/elhúzódása ellen
Az eljárási törvényen kívüli lehetőségek: alkotmányjogi panasz (Abtv. 27. §)
Mi lehet az alkotmányjogi panasz eljárás eredménye? A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefolytatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint kell eljárni.
jogorvoslathoz való jog
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan BÍRÓSÁGi, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a JOGÁT V JOGOS ÉRDEKÉT sérti.
emberi jog
alkotmányos alapjog
AB: már az EGYFOKÚ jogorvoslat is kielégíti az Alaptörvény követelményét (nem szükséges minden esetre rendkívüli felülbírálati jogkört biztosítani)
Nem szükséges minden döntés ellen jogorvoslati lehetőséget biztosítani (ld. pervezető végzések)
Feltétel a jogorvoslati jogot érvényesítő személlyel kapcsolatban: jogát vagy jogos (a jog által védett és elismert) érdekét sértse a döntés.
nyelvhasználat
- § [A nyelvhasználat tartalma]
(1) A bírósági eljárás nyelve a MAGYAR.
(2)
- Törvény,
- az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve
- nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a bíróságnak címzett beadványokat magyar nyelven kell előterjeszteni, a bíróság a beadványokat és a határozatát magyar nyelven küldi meg.
(3) * A bírósági eljárásban SZÓBAN mindenki jogosult anyanyelvét, nemzetközi egyezményben meghatározott körben pedig anyanyelvét, REGIONÁLIS vagy NEMZETISÉGI nyelvét használni. A bírósági eljárásban a Magyarországon élő, a nemzetiségek jogairól szóló törvényben elismert valamennyi nemzetiség tagja jogosult nemzetiségi nyelvét a regionális vagy kisebbségi nyelv használatára vonatkozó nemzetközi egyezményben foglaltaknak megfelelően használni.
(4) A bírósági eljárásban a hallássérült vagy siketvak személy jogosult jelnyelvet vagy az általa ismert más, törvényben meghatározott speciális kommunikációs rendszert használni. A hallássérült vagy beszédfogyatékos személy kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot.
REGIONÁLIS V KISEBBSÉGI NYELVEK EURÓPAI KARTÁJA
KÉRELEMHEZ KÖTÖTTSÉG
FELEK ÁLTAL ELŐTERJESZTETT KÉRELMEKHEZ, JOGNYILATKOZHOZ KÖTVE VAN A BÍRÓSÁG. nem dönthet olyan kérdésben, melyre nem terjesztettek elő a felek kereseti kérelmet, ellenkérelmet.
kivéve: házassági perben hivatalból is intézkedhet ideiglenes intézkedéssel.
túlterjeszkedés tilalma
- § [Az érdemi döntés korlátai]
(1) Az ÉRDEMI DÖNTÉS nem terjedhet túl a
- KERESETI KÉRELMEN,
- az ELLENKÉRELMEN és
- a BESZÁMÍTÁSi kérelmen. Ez a szabály a főkövetelés JÁRULÉKAIRA is irányadó.
(2) Ha a követelés a polgári jog szabályai szerint a fél vagyonának csupán valamely RÉSZÉBŐL HAJTHATÓ BE, a bíróságnak a határozatában ezt a részt is MEG KELL JELÖLNIE.
(3) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az érdemi döntés nem terjedhet ki OLYAN JOGRA, amelyet a fél a perben NEM ÁLLÍTOTT.
(4) A bíróság az egymással ESHETŐLEGES viszonyban álló keresetekről csak azok ELŐTERJESZTETT SORRENDJÉBEN dönthet.
Kivételek: házassági perben határoz szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, közös kiskorú tartása gyermek harmadik személynél elhelyezéséről
jóhiszemű túlépítés esetén a bíróság a szomszéd által választott jogköv helyett más jogköv alkalmazhat. De olyat nem, amely ellen mindkét fél tiltakozik!
bíróság kártérítés módjának meghatározása tekintetében nincs kötve a károsult kérelméhez.
birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perben kérelem nélkül dönt hasznok, károk, költségek kérdésében.
rendelkezési elv
Alá tartozik:
- kereseti kérelem (jogállítás)
- rendelkező cselekmények
- maguk döntik el, élnek e jogaikkal
- kérelemhez kötöttség
- túlterjeszkedés tilalma
perkoncentráció elve
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ÉSSZERŰ HATÁRIDŐN BELÜL bírálja el.
- § [A perkoncentráció elve]
A BÍRSÁGNAK és a FELEKNEK
TÖREKEDNIÜK arra, hogy az ítélet MEGHOZATALÁHOZ SZÜKSÉGES valamennyi TÉNY ÉS BIZONYÍTÉK OLYAN IDŐPONTBAN álljon rendelkezésre, hogy a jogvita lehetőleg EGY TÁRGYALÁSON elbírálható legyen.
jogvita lehetőleg egy tárgyaláson elbírálható legyen
bíróság + felek
osztott perszerkezet: perelőkészítő szak + érdemi tárgyalás szak
- § [A bíróság KÖZREHATÁSI tevékenysége]
A bíróság a perkoncentráció érvényesülése érdekében az E törvényben meghatározott MÓDON ÉS ESZKÖZÖKKEL
HOZZÁJÁRUL ahhoz, hogy
a felek ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGEIKET TELJESÍTHESSÉK. (anyagi pervezetés: kérdezés, nyilatkozattételre felhívás, tájékoztatás)
- § [A felek ELJÁRÁSTÁMOGATÁSI és igazmondási kötelezettsége]
(1) A felek kötelesek ELŐMOZDÍTANI az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését.
(2) A perben JELENTŐS TÉNYEK állítása, és az alátámasztásukra szolgáló BIZONYÍTÉKOK rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
(3) A felek tényállításaikat és egyéb, tényekre vonatkozó nyilatkozataikat a VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN kötelesek előadni.
(4) A bíróság azt a felet, aki ÖNHIBÁJÁBÓL a perben JELENTŐS TÉNYEK tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, pénzbírság megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja.
felek eljárástámogatási KÖTELEZETTSÉGE
- § [A felek eljárástámogatási és igazmondási kötelezettsége]
(1) A felek KÖTELESEK ELŐMOZDÍTANI az eljárás koncentrált lefolytatását és befejezését. (KÜLÖNBEN: preklúzió, bizonyítatlanság, pénzbírság, stb.)
peranyagszolgáltatási kötelezettség
A PERBEN JELENTŐS TÉNYEK állítása, és az alátámasztásukra szolgáló bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a feleket terheli.
Felperes keresetlevélben, alperes ellenkérelemben.
bizonyítási érdek: Törvény eltérő rendelkezése hiányában a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el (a továbbiakban: bizonyítási érdek), továbbá a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének a következményeit is ez a fél viseli.
kivétel: hivatalbóli bizonyítás: személyi állapotot érintő perek, nemperes eljárások.
6.1. A perben jelentős tények
[40] A bizonyítás tárgyai a perben jelentős tények,
az ún. releváns tények, amelyek a RELEVANCIÁJUKAT a bíróság által ALKALMAZANDÓ ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI jogszabályokból, azoknak ún. törvényi tényállási elemeiből merítik. Ide tartoznak tehát azok a ténymegállapítások is, amelyekre a bíróság nem érdemi döntést alapít, hanem eljárási jogkövetkezményt alkalmaz: hatásköre és illetékessége fennállását vagy hiányát megállapítja (→hatáskör, →illetékesség), a fél perbeli cselekvőképtelenségét (→felek a polgári perben) vagy valamilyen eljárási akadályt észlel (→perelőfeltételek és perakadályok), amelyekhez szükséges lehet a felek tényállítása, adott esetben annak bizonyítása és a bíróság hivatalból elrendelt vizsgálata is.[27]
[41] A perben azok a tények jelentősek, amelyek fennállása esetén a bíróság határozatát megalapozó JSZ ALKALMAZHATÓ. A releváns tények körét alapvetően nem a felek tényállításai, hanem a JOGÁLLÍTÁSAIK határolják be. A bíróság azoknak a tényeknek, tényállási elemeknek a fennállását vizsgálja, amelyek a perben érvényesíteni kívánt ALANYI JOGOT MEGNYITJÁK. Ezek az absztrakció szintjén a TÖRVÉNYI TÉNYÁLLÁSI ELEMEK, amik esetről esetre a konkrét történetiségükben vizsgálandók és bizonyítandók.
felek igazmondási kötelezettsége (KÉPVISELŐ, BEAVATKOZÓ)
(3) A felek TÉNYÁLLÍTÁSAIKAT és egyéb, tényekre vonatkozó NYILATKOZATAIKAT a VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN kötelesek előadni.
(4) A bíróság azt a felet, aki ÖNHIBÁJÁBÓL a perben JELENTŐS TÉNYEK tekintetében olyan nyilatkozatot tesz, amelyről bebizonyosodik, hogy valótlan, PÉNZBÍRSÁG megfizetésére kötelezi, valamint az e törvényben meghatározott MÁS JOGKÖV sújtja.
Ha a fél által a hirdetményi kézbesítés iránti kérelemben előadott tények valótlannak bizonyulnak, és a fél erről tudott vagy kellő gondosság mellett tudhatott volna, a fél az elrendelt hirdetményi kézbesítéssel felmerült költséget a per eredményére tekintet nélkül köteles megtéríteni, és őt ezen felül pénzbírságban is el kell marasztalni.
bizonyítási szükséghelyzet
A fél bizonyítási szükséghelyzetben van, ha valószínűsíti, hogy
a) a bizonyítási INDÍTVÁNYához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket MEGTETTE,
b) a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények FENN NEM ÁLLÁSÁNAK a bizonyítása, vagy
c) a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél NEKI FELRÓHATÓAN hiúsította meg,
és az ellenérdekű fél nem valószínűsíti az a)-c) pontban foglaltak ELLENKEZŐJÉT..
(3) Bizonyítási szükséghelyzet fennállása esetén a szükséghelyzetben lévő fél által bizonyítandó tényt a bíróság valósnak fogadhatja el, ha annak tekintetében KÉTELYE NEM merül fel.
Ha a jogsértő bizonyítási eszköz nem használható fel és a perben jelentős tényt a bizonyító fél más módon bizonyítani nem képes, a bíróság a bizonyítási szükséghelyzet szabályait alkalmazhatja.
