BÍRÓSÁGI JOGHATÓSÁG, HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG Flashcards
JOGHATÓSÁG SZABÁLYAI, VIZSGÁLATA
Az államok közötti hatáskör szabályait tartalmazza – a Pp.-ben nem találhatóak
Az alkalmazási feltétele a külföldi elem
Az Nmjtv. rendezi: hogyan állapíthatja meg a magyar bíróság a joghatóságát és milyen módon ismerhetőek el és hajthatóak végre külföldi bíróságok határozatai
Prioritása van:
- két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseknek (pl.: „a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában 1996. október 19-i Egyezmény)
- EU normák (pl.: 2201/2003/EK – házassági ügyek és szülői felügyelet=Br. II.a, 4/2009/EK – tartási ügyek, 650/2012/EU – öröklés, 1215/2012/EU – polgári és kereskedelmi ügyekben = Brüsszel I.a)
- évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról
- évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról
X. fejezet – Joghatóság
Az ügytípus szerinti csoportosítás mentén épül fel:
• Általános szabályok
• Vagyonjogi ügyek (öröklés, fizetésképtelenség)
• Családjogi és személyállapoti ügyek (házassági vagyonjog, bejegyzett élettársi kapcsolat, származás megállapítása, örökbefogadás, gyámság, gondnokság, holtak nyilvánítás)
Általános szabályok között:
Kizárólagos joghatóság (88. §)
Kizárt joghatóság (89. §)
(3) A járásbíróság hatáskörébe tartoznak:
a) azok a VAGYONJOGI PEREK, amelyek tárgyának értéke a 30 forintot NEM HALADJA MEG vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke NEM MEGHATÁROZHATÓ, kivéve SPECIÁLIS ISMERETEKET IGÉNYLŐ VAGYONJOGI PEREK
- szerzői, szomszédos jogi, iparjogvédelmi perek,
- közhatalomgyakorlással kapcsolatos kártérítési, illetve sérelemdíj iránti perek,
- közérdekből indított perek,
- jogi személyek alapításával, működésével kapcsolatos perek,
- Jogi személy és tagjai, volt tagjai közötti, a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló perek
- a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek,
- az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek,
- a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozási perek
b) a SZEMÉLYI ÁLLAPOTOT érintő perek: a gondnoksági per, a házassági per, a származási per, a szülői felügyelettel kapcsolatos per és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos per
c) a VÉGREHAJTÁSI perek: A végrehajtási perek ugyan kivétel nélkül vagyonjogi perek, de azokat a Pp. a pertárgy értékétől függetlenül a járásbíróság hatáskörébe utalja. Végrehajtási peren a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt indított pert, a végrehajtási igénypert, a foglalás tűrése iránt indított pert, a követelés behajtása iránt indított pert és a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás engedélyezése iránt indított pert kell érteni
vagyonjogi per:
az a per, amelyben az érvényesített igény a fél vagyoni jogain alapul vagy értéke pénzösszegben kifejezhető.
A tisztán pénzkövetelés iránt indított perek mellett tehát ide tartoznak azok a nem meghatározható pertárgyértékű kötelmi, dologi és öröklési jogi perek is,
amelyek a felek vagyoni jogosultságait érintik.
TVSZÉK HATKÖR
Szerzői jogi, szomszédos jogi, iparjogvédelmi perek
A közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése iránti perek
(közig., bírósági, ügyészségi, közjegyzői, végrehajtói jogkörben okozott kár)
Közérdekből indított perek
(tisztességtelen általános szerződési feltétel, vállalkozások közötti szerződéssel, szerződő hatóságnak ekként nem minősülő vállalkozással kötött szerződésével kapcsolatos perek)
Jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek
Jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, a volt tagok egymás közötti, tagsági jogviszonyon alapuló perei
Személyiségi jog megsértése miatti perek, amelyben objektív szankciók alkalmazását kérik
pertárgy értéke főszabály
a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéké
nem önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelést a pertárgy értékének számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
pertárgy értéke főszabály alóli kivételek
(2) A követelés vagy más jog értéke
a) szerződés létrejöttének, létre nem jöttének, hatályosságának, hatálytalanságának, érvényességének vagy érvénytelenségének a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a szerződésben kikötött szolgáltatásért járó ELLENSZOLG értékével,
b) szerződés létrehozása vagy megszüntetése iránti kereseti kérelem esetén a kikötött szolgáltatásért járó, MÉG NEM TELJESÍTETT ellenszolgáltatás értékével,
c) dologi jogi perben a VITÁS DOLOG vagy dologrész, illetve dologi jog értékével,
d) követelés biztosítása iránti perben a BIZTOSÍTOTT KÖVETELÉS értékével, vagy ha a BIZTOSÍTÉK ÉRTÉKE ennél kisebb, ez utóbbi értékkel,
e) fedezetelvonó szerződés hatálytalanságának a megállapítása iránti kereseti kérelem esetén a követelés értékével, vagy ha az elvont fedezet értéke ennél kisebb, ez utóbbi értékkel
egyezik meg.
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA
Valódi tárgyi keresethalmazat: az értékek összeadódnak
Látszólagos tárgyi keresethalmazat és vagylagos kereseti kérelem: a (leg)nagyobb értékű követelés vagy jog értéke
Fontos: a pertárgy értékét valószínűsíteni kell (hiánya: hiánypótlási felhívás után a keresetlevél visszautasítása)
Forintban kell megjelölni (ha a pénzkövetelés devizában van meghatározva, át kell számítani forintra)
- § [A pertárgy értékének figyelembevétele]
(1) A bíróság hatáskörének megállapításánál a per tárgyának az értékére a keresetlevél beadásának időpontja irányadó. Ha azonban a per a per tárgyának az értékében a keresetlevél beadása után bekövetkezett változás folytán tartozna a bíróság hatáskörébe, a bíróság hatáskörét akkor is meg kell állapítani.
(2) A kereseti követelés felemelése esetén a hatáskört a felemelt érték alapján kell megállapítani, annak leszállítása ellenben a bíróság hatáskörét nem érinti.
illetékességi okok 5 csoportja
- tv általános v tételes eljárási szabályok között tartalmaz-e az adott ügytípusra kizárólagos (eltérést nem engedő) illetékességi okot
- felek által érvényesen kikötött alávetéses illetékesség
- felperes választhatja a megengedett vagylagos illetékességi okokat
- ezek hiányában általános illetékességi szabályok
- kisegítő szabályok
általános illetékesség
Az a bíróság, amelynek területén az alperes lakik (állandó ottmaradás szándékával letelepszik), mindazokban a perekben illetékes, amelyekre más bíróság kizárólagos illetékessége megállapítva nincs.
ha az alperes nem természetes személy, az alperes belföldi székhelye alapozza meg. (ügyintézés helye kétség esetén, jogvitában érintett szervezeti egység működési helye)
kisegítő illetékesség
természetes személy alperesnél:
- alperes tartózkodási helye
- alperes utolsó belföldi lakhelye
- felperes belföldi lakhelye (székhelye)
- felperes belföldi tartózkodási helye
nem természetes személy alperesnél
- felperes székhelye
- felperes tartózkodási helye
+ Ha az alperes munkahelye nem azonos a lakóhelyével, a bíróság az alperesnek legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében előadott kérelmére a pert a munkahely bíróságához teszi át tárgyalás és elbírálás végett.
kizárólagos illetékesség
- vállalkozás által FOGYASZTÓVAL szemben szerződéses jogviszonyból eredő igény érvényesítése (alperes belföldi lakóhelye)
- károsult KÖZVETLEN a károkozó BIZTOSÍTÓJÁVAL szemben érvényesít kártérítés, sérelemdíj iránti igényt (felperes belföldi lakóhelye, székhelye)
+
perújtási kérelemre elsőfokon eljárt bíróság
házassági per folyamatban, ugyanarra a házasságra újabb házassági per
végrehajtást elrendelő bíróság előtt végrehajtás megszüntetése, korlátozása
végrehajtási igényper- foglalás történt, ingatlan fekvése szerinti
jegyző székhelye szerinti bíróság
alávetéses illetékesség
csak vagyonjogi ügyek
(személyiségi jogi, személyi állapotot érintő perek nem)
formai követelmény:
a) írásban,
b) szóban, írásbeli megerősítéssel,
c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti szokásoknak, vagy
d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan kereskedelmi szokásoknak, amelyet a felek ismertek vagy ismerniük kellett, és amelyet az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.
mely bíróságokat nem lehet kikötni alávetéses illetékességnél?
Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék,
b) a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság
illetékességét.
