2. Természettudományos megismerő módszerek Flashcards
1
Q
Megfigyelés általános
A
- tárgyak, élőlények, folyamatok lényegi tulajdonságainak a célunknak megfelelő tudatos észlelése és elemzése
- megfigyelés csak az a tevékenység, ahol lényeges elkülönül a lényegtelentől és tudatos gondolkodást indít el
- megfigyelés az alapja: fogalomalkotás, összefüggések feltárása
- érzékszervekkel, időnként eszközökkel történik
- lehetőség szerint tapasztalatokon alapuló tanulói tevékenység legyen
2
Q
Megfigyelés fajtái
A
- spontán - irányított
- közvetlen - közvetett
- egyszeri - folyamatos
3
Q
Megfigyelés általános irányelvek
A
- spontántól az irányítottig
- megfigyelési szempontok adása
- elegendő idő álljon rendelkezésre és mindenki lássa a megfigyelendőt
- leírás / rajz készítése
- mindig legyen célja
4
Q
Mérés általános
A
- mérés szükségességének felismertetése: érzékszervekkel érzékelhető tulajdonságok mellett a mennyiségi tulajdonságok összehasonlítása is fontos
- mérés előtt: mérhető tulajdonságok felsorolása
- tanuló ismerje az alapvető mennyiségék mérésének technikáját
- közvetlen környezetben található tárgyak, anyagok mérése
- különböző mennyiségek megjelenése a hétköznapi életben
- mindig előzze meg becslés
5
Q
Mérés kulcsszavai
A
- mennyiség: objektumok és jelenségek mérhető tulajdonságainak számszerűsítése
- mérés: mérendő anyag összehasonlítása az alapul szolgáló mennyiséggel (mértékegység)
- mértékegység: adott mennyiség rögzített értéke (önkényes, szabványos)
- mérőeszköz: mérendő mennyiség és mértékegység összehasonlításához szüksége
6
Q
Mérés algoritmusa
A
- mérendő mennyiség becslése önkényes mértékegységben
- mérendő mennyiség mérése önkényes mértékegységben
- becsült - mért mennyiség összehasonlítása
- mérendő mennyiség becslése szabványos mértékegységben
- mérendő mennyiség mérése szabványos mértékegységben
- becsült - mért mennyiség összehasonlítása (esetleg szabványos - önkényes mennyiség összehasonlítása)
- grafikon készítése a mérések eredményeiről
7
Q
Kísérlet általános
A
- mesterségesen, a megismerés céljából létrehozott és megfigyelt történés
- a kölcsönhatások vizsgálatának alapja
- iskolában a term. tud. kísérlet célja: a természeti jelenségek és ebből kiinduló folyamatok lényegi megfigyelése, törvényszerűségek felismerése, pontos képzet és fogalmak kialakítása
- olyan kísérleteket érdemes végezni, ami segít a tanulóknak a hétköznapi jelenségeket, folyamatokat értelmezni
8
Q
Kísérlet algoritmusa
A
- kísérlet célja, problémafelvetés
- anyagok, eszközök, szabályok ismertetése
- megfigyelési szempontok adása
- kísérlet elvégzése, közben lényegi dolgokra figyelemfelhívás
- kísérlet tapasztalatinak megfogalmazása - mindig a tanuló!
- kísérlet eredményének rögzítés írásban / rajzzal
- kapcsolatkeresés (más természeti jelenségekkel)
9
Q
Kísérlet szintjei
A
- pedagógus végzi
- tanulók pedagógussal párhuzamosan végzik
- tanulók egyedül végzik pedagógus irányításával
- tanulók önállóan határoznak meg és végeznek el kísérleteket
10
Q
Kísérlet alapszabályai
A
- mindig csak kipróbált kísérlet
- egyszerű, könnyen beszerezhető anyagokkal, eszközökkel
- testi épség és ruha épsége
- tálcán végezzük
- szabályok betartása
- értékelés leírása
- tiszta, hibátlan eszközök
- mindenki számára jól láthatóan
- inkább egyszerű, de elmélyültebb tapasztalatszerzés
11
Q
Módszerválasztás szempontjai
A
- tanulói aktivitás mindig legyen jelen
- tananyaghoz, tanuló életkori sajátosságaihoz igazított módszerek és irányítási formák
- változatos, élményt nyújtó módszerek
- mindig előzetes tudásra építsünk
- természetről a természetben tanítsunk hacsak lehet
- életre tanítsunk: törekedjünk a mindennapi életben használható tudás átadására
12
Q
Tanulói irányítási formák
A
Pedagógus által direkt (FOM)
- elbeszélés
- magyarázat
- előadás
- szemléltetés
Közös munkán alapuló (CSOP, ÖM, PM)
- projektmunka
- megbeszélés (kérdve kifejtő)
- didaktikai játékok
