zh kérdések Flashcards
A szándékosan elkövetett bűncselekmény befejezetté válásához nem feltétlenül szükséges, hogy egy adott delictum
valamennyi – egyébként lehetséges – stádiuma megvalósuljon.
HAMIS!
A szándékosan elkövetett bűncselekmény befejezetté válásához sem feltétlenül szükséges, hogy egy adott delictum
valamennyi – egyébként lehetséges – stádiuma megvalósuljon.
IGAZ!
A bűncselekmény elkövetését megelőző szándék és/vagy kísérlet csak a minősítés szempontjából fontos, egyébként
súlytalan.
HAMIS!
Abban az esetben, ha a szándékosan elkövetett bűncselekmény befejezetté válik – a befejezettséget időben esetleg
megelőző előkészület és/vagy kísérlet -, mint a stádiumok a minősítés során nem kerülhetnek külön értékelésre,
ebben a tekintetben súlytalanná válnak, azonban a büntetés kiszabása körében jelentőséghez juthatnak
IGAZ!
A szándékos bűncselekmény befejezettségét megelőző előkészület és/vagy kísérlet csak a minősítés során kerülhetnek
külön értékelésre, egyébként súlytalanok
HAMIS!
Ugyanaz a cselekmény más-más stádiumba nem illik.
HAMIS!
A szándékos bűncselekmény befejezettségét megelőző előkészület és/vagy kísérlet csak a büntetés kiszabása körében
jut jelentőséghez
HAMIS!
Abban az esetben, ha a szándékosan elkövetett bűncselekmény befejezetté válik – a befejezettséget időben esetleg
megelőző előkészület és/vagy kísérlet -, mint a stádiumok a minősítés során nem kerülhetnek külön értékelésre,
ebben a tekintetben súlytalanná válnak, azonban a büntetés kiszabása körében jelentőséghez juthatnak.
IGAZ!
Abban az esetben, ha a szándékos bűncselekmény befejezetté válik – a befejezettséget esetleg időben megelőző
előkészület és/vagy kísérlet – mint stádiumok a minősítés során kerülhetnek értékelésre
HAMIS!
Az előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény a törvényi tényálláshoz való viszonyuk szerint különböznek
egymástól. Nem kizárt az, hogy ugyanaz a cselekmény – az említett viszonyra tekintettel – más-más megvalósulási
szakaszba illik.
IGAZ!
Az előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény a törvényi tényálláshoz való viszonyuk szerint különböznek
egymástól.
IGAZ!
Lehet, hogy ugyanaz a cselekmény más-más megvalósulási szakaszba illik.
HAMIS!
Az előkészület, a kísérlet és a befejezett bűncselekmény a törvényi tényálláshoz való viszonyuk szerint különböznek
egymástól. Nem kizárt az, hogy ugyanaz a cselekmény – az említett viszonyra tekintettel – más-más megvalósulási
szakaszba illik.
IGAZ!
A motívumok ütköztetése teszi lehetővé az akarat-elhatározás belső akadályainak legyőzését.
HAMI
A szükségletek jelentkezését (az egyensúlyi rendszer megbomlását) követően a motívumok ütköztetése teszi lehetővé
az akarat-elhatározás belső akadályainak legyőzését
IGAZ!
A célképzet kialakulása lehetővé teszi az akarat-elhatározás belső akadályainak leküzdését.
HAMIS!
A szükségletek jelentkezését (az egyensúlyi rendszer megbomlását) követően a motívumok ütköztetése teszi
lehetővé az akarat-elhatározás belső akadályainak legyőzését.
IGAZ!
A célképzet tartalmazza a felismert szükséglet kielégítésére megfelelőnek tartott külvilági változás képzetét is
HAMIS!
A célképzet (a cél tudata) amellett, hogy már hordozza az egyensúlyi helyzet helyreállítására irányuló törekvést,
egyúttal tartalmazza a felismert szükséglet kielégítésére, az egyén által megfelelőnek tartott külvilági változás
képzetét is.
IGAZ!
A cél tudata még nem hordozza az egyensúlyi helyzet helyreállítására irányuló törekvést
hamis
A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándéknak az esetleges kinyilvánítása büntetőjogi szempontból
cselekménynek minősül akkor is, míg valamilyen konkrét magatartás formájában testet nem ölt (amíg a külvilágban
valamilyen változás formájában nem realizálódik).
hamis
A bűncselekmény elkövetésére irányuló akaratnak az esetleges kinyilvánítása mindaddig nem minősül
cselekménynek, amíg valamilyen konkrét magatartás formájában testet nem ölt (amíg a külvilágban valamilyen
változást előidézve nem realizálódik).
IGAZ!
Azt a következtetést, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék már megalapozza a büntetőjogi
felelősségre vonást, egyértelműen alátámasztja, hogy a szándék hiányában nem értelmezhető a Btk. 10.§ (1) bcs.
fogalom egyik összetevője, nevezetesen a társadalomra veszélyesség
HAMIS!
Azt a következtetést, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló akarat még nem alapozza meg a büntetőjogi
felelősségre vonást, egyértelműen alátámasztja, hogy cselekmény hiányában nem értelmezhető a Btk. 4.§ (1)
bekezdésében adott bűncselekmény fogalom egyik összetevője, nevezetesen a társadalomra veszélyesség.
Társadalomra veszélyes csak cselekmény lehet. {Btk. 4.§ (2) bekezdés}
igaz
Azt a következtetést, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék még nem alapozza a büntetőjogi
felelősségre vonást, egyértelműen alátámasztja, hogy cselekmény hiányában nem értelmezhető a Btk. 10.§ (1)
bekezdésében adott bűncselekmény fogalom egyik összetevője, nevezetesen a társadalomra veszélyesség
HAMIS
Azt a következtetést, hogy a bűncselekmény elkövetésére irányuló akarat még nem alapozza meg a büntetőjogi
felelősségre vonást, egyértelműen alátámasztja, hogy cselekmény hiányában nem értelmezhető a Btk. 4.§ (1)
bekezdésében adott bűncselekmény fogalom egyik összetevője, nevezetesen a társadalomra veszélyesség.
Társadalomra veszélyes csak cselekmény lehet. {Btk. 4.§ (2) bekezdés}
igaz
A büntetés kiszabási tényezőket taglaló BKv 56. több helyen utal a szándék kialakulásának a minősítés körében
történő megjelenésére.
HAMIS!
A büntetéskiszabási tényezőket taglaló BKv 56. több helyen utal a delictum elkövetését megelőző pszichikai
folyamatnak a büntetés kiszabása körében meglévő jelentőségére. Pl. „ … az előre megfontolt szándék súlyosító
körülmény.”
igaz
Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából szükséges
feltételeket biztosítja, az előkészületre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy közös elkövetésben megállapodik.
HAMIS!
A Btk. 11.§ (1) bekezdése szerint: „Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény
elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik,
vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik.”.
igaz
Az előkészületi cselekmény és a kísérlet között a legfőbb különbség az, hogy az előkészület még törvényi tényálláson
kívüli magatartás, így ahhoz még nem tartozik.
HAMIS!
… az előkészületi cselekmény és a kísérlet között az a legfontosabb különbség, hogy az előkészület a törvényi
tényálláson kívüli magatartás, így ahhoz még nem tartozik
IGAZ!
Az előkészület esetén még nem kezdődik meg a törvényi tényállás megvalósítása.
HAMIS!
… az előkészületi cselekmény és a kísérlet között az a legfontosabb különbség, hogy az előkészület a törvényi
tényálláson kívüli magatartás, így ahhoz még nem tartozik.
IGAZ!
A szándék kialakulásának büntethetőségéhez – szemben az előkészülettel – az a szükséges, hogy a büntetőtörvény
Különös része büntetni rendelje.
HAMIS!
Az előkészületi magatartás tanúsítójának büntethetőségéhez azonban – szemben a kísérlettel – tehát az szükséges,
hogy az előkészületet a Btk. Különös Része büntetni rendelje
. IGAZ!
Az előkészület feltétlenül szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba lépéséhez és – elvben olyan
bűncselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs.
HAMIS!
Az előkészületi stádium megléte ugyan nem feltétlenül szükséges valamely bűncselekmény kísérleti szakaszba
lépéshez, viszont – elvben – olyan bűncselekménynek is lehet előkészülete, amelynek kísérlete nincs.
IGAZ!
A szándék büntethetőségének azonban – szemben – az előkészülettel – az a szükséges, hogy a büntetőtörvény Különös
Része büntetni rendelje
HAMIS!
Az előkészületi magatartás tanúsítójának büntethetőségéhez azonban – szemben a kísérlettel – tehát az szükséges,
hogy az előkészületet a Btk. Különös Része büntetni rendelje
IGAZ!
Az akarati képességet ki nem záró mértékű kényszer, illetve fenyegetés alkalmazása is értékelhető felhívásként.
IGAZ!
Felhívás esetén az elkövető más személy irányába ható kezdeményezéssel arra bírja rá, hogy bűncselekményt
kövessen el.
HAMIS!
Felhívás esetén az elkövető más személy irányába ható kezdeményezésével arra törekszik őt rábírni, hogy
bűncselekményt kövessen el.
IGAZ
Amennyiben a Különös Részben tételezett bűncselekmény elkövetési céljából kell az előkészület elkövetési
magatartását kifejteni, ez egyúttal azt jelenti, hogy az ilyen magatartás bűnösségi formája csak a szándékosság lehet
HAMIS
Amennyiben a Különös Részben tételezett bűncselekmény elkövetési céljából kell az előkészület elkövetési
magatartását kifejteni, ez egyúttal azt jelenti, hogy az ilyen magatartás bűnösségi formája csak az egyenes
szándékosság lehet.
IGAZ!
Az előkészület a tényállás elkövetési magatartásának a bűncselekmény irányába ható tanúsításával veszi kezdetét s
addig tart, amíg az elkövető a bűncselekmény kísérletét meg nem kezdi
HAMIS!
Összegzésként tehát állapítsuk meg, hogy az előkészület a már elemzett (tettekben vagy gondolatközlésben
megnyilvánuló) magatartásoknak a bűncselekmény elkövetése céljából történő tanúsításával veszi kezdetét, s addig
tart, míg az elkövető az adott bűncselekmény törvényben meghatározott elkövetési magatartást meg nem kezdi. Ezzel
ugyanis a bűncselekmény már a kísérlet szakaszába jut.
IGAZ!
Nem büntethető előkészület miatt (b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy e bűncselekmény
elkövetésének megkezdése ezen okból elmarad.
HAMIS
„Nem büntethető előkészület miatt {…} (b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását
visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény
elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad.
IGAZ!
5/1999. Büntető Jogegységi határozat rendelkező része szerint:
A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények {Btk. 18.§(1) bekezdés} általában nem
attól függően minősülnek egy- vagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja
egy vagy több bűncselekmény elkövetésére irányul.
hamis
5/1999. Büntető Jogegységi határozat rendelkező része szerint:
A törvény külön rendelkezése szerint büntetendő előkészületi cselekmények általában attól függően minősülnek egyvagy többrendbeli előkészületnek, hogy az előkészületi cselekmények alanyának célja egy vagy több bűncselekmény
elkövetésére irányul
igaz
A büntetőjog-tudomány, a leggyakrabban a kísérlet fajtáit a befejezettség stádiumához képest, az elkövetési
magatartás kifejtése alapján teljes és nem teljes kísérletre osztja
IGAZ!
A nem teljes kísérlet esetében a tettes az elkövetési magatartást teljes egészében teljesíti, de a bűncselekmény az
elkövetés stádiumában reked.
HAMIS!
A teljes (befejezett) kísérlet csak eredmény bűncselekményeknél lehetséges. Egyes büntetőjogi iskolák befejezett
kísérletként tartják számon. A teljes kísérlet esetében a tettes az elkövetési magatartást teljes egészében kifejti, a
bűncselekmény mégis a kísérleti stádiumban reked, azért mert a tényállásszerű eredmény nem következik be.
IGAZ!
Teljes kísérlet mind materiális, mind immateriális bűncselekményeknél előfordulhat.
HAMIS!
Nem teljes kísérlet mind materiális, mind immateriális bűncselekményeknél előfordulhat.
IGAZ!
A kísérlet alanyi oldala nem teljes. Ezen az értendő, hogy a kísérleti magatartás esetén a szándék tartalmának,
irányultságának, terjedelmének nem kell ugyanolyannak lenni, mint amilyen szándék, az egyébként befejezett
bűncselekményt jellemzi.
HAMIS!
A kísérlet alanyi oldala teljes
IGAZ!
A magyar Btk. az ún. parifikációs rendszert követve, nem határoz meg önálló büntetési tételt a kísérleti szakban rekedt
delictumokra
IGAZ
A Btk. szerint: „A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel
követik el.
HAMIS!
A Btk. 10.§ (3) bekezdése szerint: „A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan
tárgyon, alkalmatlan eszközzel, vagy alkalmatlan módon követik el.”
IGAZ!
Nem alkalmatlan kísérlet az ún. nem helyén lévő tárgy vonatkozásában megvalósított cselekmény.
IGAZ!
A Btk. szerint: „Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény
elkövetésének megkezdése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.
HAMIS!
A Btk. 10.§ (4) bekezdése szerint: „Nem büntethető kísérlet miatt,
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, vagy
b) aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.”.
IGAZ!
Az önkéntes elállás (mint a kísérlet büntethetőségét megszüntető ok) társtettesség vagy részesség esetén akkor is az
egyik tettestárs vagy részes javára írható, ha nem megakadályozó hatású a bűncselekmény befejezésében.
HAMIS!
Az önkéntes elállás társtettesség vagy részesség esetén csak akkor írható az egyik tettestárs vagy részes javára, ha ez
megakadályozó hatású a bűncselekmény befejezésében
IGAZ
A maradékcselekményért való felelősség kérdése az alkalmatlan kísérlet, illetve büntethetőséget megszüntető okok
(önkéntes elállás, önkéntes eredmény elhárítás) alkalmazása során merülhet fel
HAMIS!
A maradékcselekményért való felelősség kérdése a büntethetőséget megszüntető okok (önkéntes elállás, önkéntes
eredményelhárítás) alkalmazása során merülhet fel
IGAZ!
Az állapotbűncselekmények befejezetté válnak a jogellenes állapot létrehozásával, emellett a törvényi tényállás külön
elkövetési magatartásként általában nem fogalmazza meg a jogellenes állapot fenntartását is.
IGAZ!
Az állapotbűncselekmények befejezetté válása létrejön a jogellenes állapot megszűnésével, emellett a törvényi
tényállás külön elkövetési magatartásként általában nem fogalmazza meg a jogellenes állapot fenntartását is.
HAMIS!
Valamely Különös Részi bcs. előkészületéről, ezáltal sui generis ún. sajátképi bcs-ről van szó, akkor ha a BTK:
Különös Részi tv-i tényállás elkövetési magatartásként valamely egyébként az előkészület körébe illeszkedő
magatartás határozza meg.
HAMIS!
Nem valamely Különös Részben meghatározott bűncselekmény előkészületéről, hanem „sui generis” ún. sajátképi
bűncselekményről van szó akkor, ha a Btk. a Különös Részben megállapított törvényi tényállás elkövetési
magatartásként valamely, egyébként az előkészület körébe illeszkedő magatartást határoz meg.
IGAZ!
A sui generis bűncselekmények dogmatikai értelemben nem befejezett bűncselekmények, jóllehet azért; e
dilectumoknak – elvileg – lehetnek stádiumai; e delictumokhoz kapcsolódnak részesi magatartások; e delictumok
elkövetőire az előkészületnél megfogalmazott büntethetőséget megszüntető okok nem alkalmazhatóak.
HAMIS!
A sui generis bűncselekmények dogmatikai értelemben befejezett bűncselekmények, ezért:
- e delictumoknak – elvileg lehetnek stádiumai;
- e delictumokhoz kapcsolódhatnak részesi magatartások;
- e delictumok elkövetőire az előkészületnél megfogalmazott büntethetőséget megszüntető okok nem
alkalmazhatóak.
IGAZ!
A Btk. az elkövetők két nagy csoportját, azaz a tetteseket és a részeseket nem egyenlő súlyúként kezeli, bár a
valóságban ez az egyenlőtlenség csak látszólagos
HAMIS!
Annak ellenére, hogy a Btk. az elkövetők két nagy csoportját, azaz a tetteseket és részeseket mintegy egyenlő
súlyúként kezeli – azonos büntetési tételek vonatkoznak rájuk -, a valóságban ez az egyenlőség csak látszólagos.
IGAZ!
Az önálló tettes cselekményéhez más személy magatartása nem kapcsolódhat, még tényálláson kívüli cselekmény
esetén sem.
HAMIS
Az önálló tettes cselekményéhez más személyek magatartása kapcsolódhat ugyan, de kizárólag csak tényálláson
kívüli eredménnyel, azaz részesi magatartással.
IGAZ!
Az önálló tettes a bűncselekmény törvényi tényállását – egészben vagy részben – egyedül, kizárólag a saját
cselekményével valósítja meg. Az (önálló) tettesi minősítésen nem változtat, ha valaki a bűncselekmény elkövetéséhez
bármely eszközt, személyt, gépet, szerkezetet, berendezést, esetleg állatot használ
HAMIS!
Az önálló tettes a bűncselekmény törvényi tényállását – egészében vagy részben – egyedül, kizárólag a saját
cselekményével valósítja meg. Az (önálló) tettesi minősítésen nem változtat, ha valaki a bűncselekmény
elkövetéséhez bármilyen eszközt, gépet, szerkezetet, berendezést, esetleg állatot használ.
IGAZ!
Sui generis delicta propria tovább nem osztható
HAMIS!
A sui generis delicta propria további két csoportra osztható
IGAZ!
A sui generis bűnsegédi magatartás megítélésére a bűnsegély alkalmazandók.
HAMIS!
Sui generis bűnsegédi magatartással – ilyen esetben a tettességre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
IGAZ!
A találkozó bűncselekmény elkövetői társtettesek.
HAMIS!
A tettesek valamennyien önálló tettesként felelnek.
IGAZ!
A szükségképpeni többes közreműködés eseteiben a tettesek valamennyien önálló tettesként felelnek.
IGAZ!
Konvergens bűncselekmény esetén az elkövetők magatartása egymás felé egymás felé konvergál.
HAMIS!
A konvergens bcs. esetén a tettesek cselekménye egy közösen elérni kívánt „külső” cél irányába hatóan, mintegy
párhuzamosan halad
IGAZ!
Találkozó bűncselekmény esetén a tettesek cselekménye egy közösen elérni kívánt „külső” cél irányába hatóan,
mintegy párhuzamosan halad.
HAMIS!
Találkozó bűncselekmény esetén a tettesek magatartása egymás felé irányul, egymást kiegészíti
IGAZ!
A közvetett tettes – Angyal szerint – a büntetendő cselekmény tényálladékát más, büntetőjogi felelősség alá nem eső
személy által valósítja meg
HAMIS!
Közvetett tettes – Irk. szerint – aki a büntetendő cselekmény tényálladékát más, büntetőjogi felelősség alá nem eső
személy által valósítja meg
IGAZ!
Btk. szabályozza a közvetett tettesség fogalmát
HAMIS!
… a Btk. most már meghatározza – a közvetett tettességet
IGAZ!
A Btk. megfogalmazása szerint közvetett tettes az, aki a bűncselekmény végrehajtásához más személyt – eszközként
felhasznál.
HAMIS
A Btk. 13.§ (2) bekezdése szerint: „Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e
cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve
tévedésben lévő személy felhasználásával valósítja meg.”
IGAZ!
A közvetett tettes bűnössége az eszközként felhasznált személy által kimerített tényállás bűnösségéhez igazodóan
szándékos, vagy gondatlan lehet.
HAMIS!
A közvetett tettes bűnössége az eszközként felhasznált személy által kimerített tényálláshoz igazodva szándékos, vagy
gondatlan lehet
HAMIS!
A közvetett tettes bűnössége csak szándékos lehet, mert a nem büntethető személyt, mint eszközt használja fel.
IGAZ!
A delicta propria abból a szempontból is megkülönböztethetőek, hogy szorosabban vett – sui generis - delictum
propriumról van-e szó, mely esetben a büntethetőség előfeltétele az általános alannyá válás feltételein túl meglévő más
tulajdonság, avagy olyan (nem sajátképi) különös bűncselekményről, amelynél a szóban forgó többlet ismérvek hiánya
nem a bűncselekmény megvalósulását zárja ki, hanem a minősítésre kihatva – általában - enyhébb megítélésű
delictum megállapítását teszi lehetővé.
IGAZ!
A delicta propria abból a szempontból is megkülönböztethetőek, hogy szorosabban vett – sui generis – delictum
propriumról van-e szó, mely esetben a büntethetőség előfeltétele az általános alannyá válás feltételein túl meglévő más
tulajdonság, avagy olyan (nem sajátképi) különös bűncselekményről, amelynél az általános alannyá válás feltételeinek
hiánya nem a bűncselekmény megvalósulását zárja ki, hanem a minősítésre kihatva – általában – enyhébb megítélésű
delictum megállapítását teszi lehetővé.
HAMIS!
A Btk. szerint: „Társtettesek azok, akik a bűncselekmény törvényi tényállását közösen egymás tevékenységéről tudva
valósítják meg.”
HAMIS!
A Btk. 13.§ (3) bekezdése szerint: „Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás
tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg.
IGAZ!
A tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén a társtettesség megállapítható, feltéve, ha a társtetteseket önállóan
terhelő kötelezettségek mindegyikük által való elmulasztása hozza létre a tényállásban megfogalmazott eredményt.
HAMIS!
A vegyes mulasztásos bűncselekményeknél (tekintettel arra, hogy a szükségképpeni eredmény-bűncselekmény
mulasztásos változatáról van szó) épp az előbbi érvelés alapján a társtettesség megállapítható, feltéve, ha a
társtetteseket önállóan terhelő kötelezettségek mindegyikük által való elmulasztása együttesen hozza létre a
tényállásban foglalt eredményt.
IGAZ
Társtettesként elkövetés csak az elkövetők azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményei tekintetében
állapítható meg.
IGAZ
Amennyiben az egyik tettestárs elkövetési magatartásának bűnösségi formája az egyenes szándék, míg a másik
eshetőleges szándékkal tanúsítja magatartását, a társtettesség nem állapítható meg
HAMIS!
Amennyiben az egyik tettestárs elkövetési magatartásának bűnösségi formája az egyenes szándék, míg a másik
eshetőleges szándékkal tanúsítja magatartását, a társtettesség megállapítható
IGAZ!
Társtetteség esetén a szándékegység megállapításának az előzetes megállapodás nem feltétele.
HAMIS!
Noha a tettestársak előzetesen is megállapodhatnak az elkövetésben, a szándékegység megállapításának az előzetes
megállapodás nem feltétele.
IGAZ!
Eltérő az elmélet és a gyakorlat álláspontja – ennek egyébként a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésben is hangot
adott – abban, hogy a társtettesként elkövetés csak az elkövetők azonos törvényi tényállás alá tartozó bűncselekményei
tekintetében állapítható meg
HAMIS!
Egyező az elmélet és a gyakorlat álláspontja – ennek egyébként a Legfelsőbb Bírói fórum több eseti döntésben is
hangot adott – abban, hogy a társtettesként elkövetés csak az elkövetők azonos tényállás alá tartozó bűncselekményei
tekintetében állapítható meg
IGAZ!
Társtettesség esetén abban az esetben, ha a másik fél ugyan felismeri a szándék megváltozását, felmerülhet a túllépés
(excessus) kérdése. Excessus esetén a szándékegység megmarad, a tettestársak cselekményének minősítése eltérő lesz.
HAMIS!
Abban az esetben viszont, ha a másik fél nem ismeri fel a szándék megváltozását, felmerül a túllépés (excessus)
kérdése. Excessus esetén a szándékegység megtörik.
IGAZ!
Excessus (túllépés) esetén a szándékegység megtörik
IGAZ
Mennyiségi túllépés (qualitativ excessus) valósul meg akkor, ha az egyik tettestárs mást követ el, mint amit a másik
szándéka átfogott
HAMIS!
Minőségi túllépés (qualitatív excessus) valósul meg akkor, ha az egyik tettestárs mást követett el, mint amit a másik
szándéka átfogott
IGAZ!
Az elkövetőtárs felelőssége mennyiségű túllépésért esetenként megállapítható.
IGAZ!
Az elkövetőtárs felelőssége mennyiségi túllépésért egyes álláspontok szerint esetenként megállapítható. A tettesek
cselekményének a minősítése nem lesz eltérő.
HAMIS!
Az elkövetőtárs felelőssége mennyiségi túllépésért álláspontom szerint esetenként megállapítható. A tettesek
cselekményének minősítése nem lesz eltérő
IGAZ!
A vegyes mulasztásos bűncselekmények, ezen belül a praeterintencionális bűncselekmények nem követhetőek el
társtettességben, különös tekintettel arra, hogy a BTK. 15. §-ában szabályozott minősítő eredményért való felelősség
körében a társtettes túllépéséért a másik tettestárs felelősséggel nem tartozik, ha a minősítő eredményt gondatlansága
fogja át, még ha az alapeset tekintetében a szándékegység megállapítható.
HAMIS!
A vegyes bűnösséggel megvalósuló, ezen belül praeterintentionális bűncselekmények is elkövethetőek
társtettességben - különös tekintettel arra, hogy a BTK. 9. §-ában szabályozott minősítő eredményért való felelősség
körében a társtettes túllépéséért a másik elkövetőtárs felelősséggel tartozik, ha a minősítő eredményt csupán
gondatlansága fogja át -, ha szándékegység az alapeset tekintetében megállapítható.
IGAZ!
A sui generis delicta propria eseteiben – ha a társtetteskénti elkövetés nem kizárt, a társtettességben elkövetettkénti
minősítés megkívánja, hogy a tényállás kimerítéséhez szükséges személyes kvalifikáltsággal valamennyi elkövetőtárs
rendelkezzen.
HAMIS!
A sui generis delicta propria eseteiben – ha a társtetteskénti elkövetés nem kizárt, mint pl. a Btk. 199. §-a szerinti
vérfertőzés bűntetténél - a társtettességben elkövetettkénti minősítés megkívánja, hogy a tényállás kimerítéséhez
szükséges személyes kvalifikáltsággal valamennyi elkövetőtárs rendelkezzen.
IGAZ
A részesi magatartás járulékos jellegénél fogva a tettesi alapcselekményt előkészületi szakba kell juttatni
HAMIS!
A részesi magatartás járulékos jellegén azt értjük, hogy részesi magatartás mindig csak – legalább a kísérleti
stádiumba jutott – tettesi alapcselekményhez járulhat.
IGAZ!
A részesi és a tettesi cselekmény kapcsolata annyiban objektív természetű, hogy ha a tettesi cselekmény elkövetője
valamilyen büntethetőségi akadály miatt nem büntethető, a részes a felelősségre vonás lehetőségétől –a büntethetőség
egyéb feltételeinek megléte esetén- is elesik.
HAMIS!
A részesi és a tettesi cselekmény kapcsolata annyiban objektív természetű, hogy ha a tettesi cselekmény elkövetője
valamilyen büntethetőségi akadály miatt nem büntethető, a részes felelősségre vonásának lehetősége – a büntethetőség
egyéb feltételeinek megléte esetén – még nem esik el.
IGAZ!
A részes jogi sorsa általában osztja a tettes jogi sorsát.
IGAZ!
Mennyiségi túllépés azon esetében, ha a tettes többet valósít meg, mint amiről a részes tudott, a részes a tudatával
átfogott többletért nem felel, mert a részesi szándék nem pótolja azt a hiányt, ami a tettes által ténylegesen
megvalósított cselekmény és a részes szándéka szerinti, de be nem következett cselekmény között fennáll. A részes
felelőssége a tettes által ténylegesen kimerített cselekményhez igazodik. A részesi szándék „önálló életet” nem élhet.
HAMIS!
Amennyiben kevesebb, vagy több történt annál, mint amit a részes tudata átfogott, mennyiségi túllépés jön létre. Ha
a tettes kevesebbet valósít meg, mint amiről a részes tudott, a részes a tudatával átfogott többletért nem felel, mert a
részes szándékossága nem pótolja azt a hiányt, ami a tettes által ténylegesen megvalósított cselekmény és részes
szándéka szerinti, de be nem következett cselekmény között fennáll. A részes felelőssége a tettes által ténylegesen
kimerített cselekményhez igazodik. A részes szándéka „önálló életet” nem élhet.
IGAZ!
A részes magatartása általában tényálláson kívüli magatartás
HAMIS!
A részes magatartása mindig tényálláson kívüli magatartás
IGAZ!
A büntetőjog „alias facturus”-ként ismeri azt, akiben a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék a rábíró
tevékenység idején már megvolt, ennek okán nem is bujtható fel
IGAZ!
A büntetőjog „alias facturus”-ként ismeri azt, akiben a bűncselekmény elkövetésére kialakult szándék a rábíró
tevékenység idején már megvolt, ennek okán nem is bujtható fel
HAMIS
A büntetőjog „alias facturus”-ként ismeri azt, akiben a bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék a rábíró
tevékenység idején már megvolt, ennek okán nem is bujtható fel
IGAZ!
A felbujtásnak nem minden esetben kell konkrétnak lennie.
HAMIS!
A felbujtással szembeni további követelmény, hogy konkrétnak kell lennie.
IGAZ!
A felbujtás – járulékos jellegéből következően- csak akkor állapítható meg, ha rábírás eredményes. A felbujtás akkor
eredményes ha a felbujtott személy a tettesi alapcselekményt legalább előkészületi szakaszba juttatja.
HAMIS!
A felbujtás - járulékos jellegéből következően - csak akkor állapítható meg, ha a „rábírás” eredményes. A felbujtás
csak akkor eredményes, ha ennek hatására a felbujtott személy a tettesi alapcselekményt legalább a kísérleti
szakaszba juttatja.
IGAZ!
Társfelbujtás esetén a felbujtó felelőssége a rábírt személyek számához igazodik.
hamis
A jogirodalom ismeri az ún. többes felbujtás (társfelbujtás) eseteit. Egy tettesnek több felbujtója is lehet abban az
esetben, ha többen együtt bírják rá a bűncselekmény elkövetésére. Az is előfordulhat, hogy egy felbujtó több tettest bír
rá egy vagy több bűncselekmény elkövetésére. Ez utóbbi esetben – a Btk. 6.§ (1) bekezdésében írt szabályra is
tekintettel – a felbujtó annyi rendbeli bűncselekményben való részességért vonható felelősségre, ahány
bűncselekmény ténylegesen megvalósult. A felbujtó felelőssége ennek megfelelően nem egyszerűen a rábírt
személyek számához, hanem az általuk elkövetett bűncselekményekhez igazodik.
IGAZ!
Ha egy felbujtó több elkövetőt bír rá egy vagy több bűncselekmény elkövetésére, akkor nem alkalmazható a Btk. 12.§
(1) leírt szabály, miszerint a felbujtó annyi rendbeli bűncselekményért vonható felelősségre, amennyi bűncselekmény
megvalósult
HAMIS!
A fizikai segítségnyújtás, mint bűnsegédi magatartás általában aktív magatartást feltételez, de konkrét esetben
megvalósulhat mulasztással is
IGAZ!
A tettesnek nem kell feltétlenül ismernie a bűnsegéd szándékát, sőt az is lehetséges, hogy a tettes egyáltalán nem tud a
bűnsegédi közreműködésről.
IGAZ!
A bűnsegéd bűnsegédjének és a felbujtó bűnsegédjének a magatartása közvetett bűnsegélyként értékelhető
IGAZ!
A bűncselekmény elkövetésére irányuló csoport spontán nem jöhet létre
HAMIS!
Létrejöttéhez nem hogy szervezettség, de előzetes megállapodás sem szükséges a csoport spontán is létrejöhet
IGAZ!
A csoportos elkövetés feltétele, hogy három vagy ennél több tettesnek kell részt vennie együtt, egyidejűleg a törvényi
tényállás megvalósításában.
HAMIS
… a csoportos elkövetés megállapításának feltétele, hogy három vagy ennél több személynek kell részt venni –
együtt, egyidejűleg – a törvényi tényállás megvalósításában.
IGAZ!
Amikor mindkét minősítő körülmény, a bűnszövetség és a csoportos elkövetés feltételei is fennállnak, nincs akadálya
együttes megállapításuknak.
IGAZ!
A bűnszövetség és a csoportos elkövetés együttes megállapításnak nincs akadálya, mert ez nem ütközik a kétszeres
értékelés tilalmába
IGAZ!
Megállapítható, hogy azon bűncselekmények többségénél, ahol a csoportos elkövetés súlyosabban minősítő
körülmény, a jogalkotó kiemeli a csoport vezetőjét, így ez a magatartás a büntetés kiszabása körében külön nem
értékelhető.
HAMIS!
Megállapítható, hogy azon bűncselekmények többségénél, ahol a csoportos elkövetés súlyosabban minősítő
körülmény, a jogalkotó nem emeli ki a csoport vezetőjét, szervezőjét, így ez a magatartás a büntetés kiszabása
körében értékelhető
IGAZ!
A Btk. szerint: „(…) bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el,
vagy ebben megállapodik és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.
(…)”
IGAZ!
Bűnszövetség megállapítására – egyéb feltételek megléte esetén is – csak akkor kerülhet sor, ha nem jön létre
bűnszervezet
IGAZ!
A bűnszövetség társtettességet keletkeztet az elkövetők között.
HAMIS!
A bűnszövetség megállapításához két, vagy több személy együttműködése szükséges. Ez az együttműködés nem
feltétlenül keletkeztet az elkövetők között társtettességet.
IGAZ!
Nem feltétele a bűnszövetség megállapításának, hogy a tagok ugyanolyan, vagy hasonló bűncselekményeket
kövessenek el.
IGAZ!
Kizárt a bűnszövetség megállapítása, ha a bűncselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak, a
bűnszövetség azonban maga nem hozhat létre törvényi egységet.
HAMIS!
… nem kizárt a bűnszövetség megállapítása, ha a bűncselekmények a folytatólagosság törvényi egységébe tartoznak,
a bűnszövetség azonban maga nem hoz létre törvényi egységet
IGAZ!
A bűnkapcsolati alakzatok megvalósulásához egy másik bűncselekmény előzetes létrejötte nem szükséges.
HAMIS!
A bűnkapcsolati alakzatok megvalósulásához egy másik bűncselekmény előzetes létrejötte szükséges.
IGAZ
A Csemegi-kódex nem különböztetett meg eszmei és anyagi halmazatot
HAMIS!
A Csemegi-kódex fenntartja az eszmei és anyagi halmazatok közötti megkülönböztetést.
IGAZ!
Az egység egy vagy több cselekmény által előidézett cselekmény.
HAMIS!
A bűncselekményi egység azt jelenti, hogy az elkövető egy bűncselekményt valósít meg. Ilyenkor a bíróság az
elkövetőt egy bűncselekmény elkövetésében mondja ki bűnösnek annak alapján, hogy csupán egy bűncselekmény
elkövetése róható terhére. Az egység tehát nem azonos egy cselekménnyel, hanem egy bűncselekményt jelent,
melyet akár egy, akár több cselekmény előidézhet
IGAZ!
A Btk. 12.§ (1) bekezdése szerint: „Bűnhalmazat az, ha az elkövető több cselekménye több bűncselekményt valósít
meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.”
HAMIS!
A Btk. 6.§ (1) bekezdése szerint: „Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt
valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el.”
IGAZ
Heller szerint az egység legtisztább alakja az egyszerű bűntett
HAMIS!
Edvi Illés szerint: az egység legtisztább alakja az egyszerű bűntett.
IGAZ!
Természetes egység akkor valósul meg, ha az elkövető egy vagy több cselekménye egy törvényi tényállást egyszer
merít ki és ez az eset nem tartozik a törvényi egység körébe.
IGAZ!
Az összetett bűncselekmény megállapítása nem attól függ, hogy a laikus szemével egy cselekmény valósult meg, vagy
egy bűncselekményt követtek-e el, hanem minden esetben azt kell vizsgálni, hogy a jogalkotó által létrehozott
törvényi tényállás keretei között maradt-e a cselekmény vagy a jogalkotó által létrehozott tényállás nem törvényi
egység-e
HAMIS!
A természetes egység megállapítása ez időben tehát már nem attól függött és ma sem attól függ, hogy a laikus
szemével egy cselekmény valósult meg, vagy egy bűncselekményt követtek-e el, hanem minden esetben azt kell
vizsgálni, hogy a jogalkotó által létrehozott törvényi tényállás keretein belül marad-e a cselekmény, illetőleg a
jogalkotó által létrehozott tényállás nem törvényi egység-e.
IGAZ!
Több összekapcsolódó magatartás esetén az egyes cselekmények viszonylag rövid idejű elkülönülése nem töri meg az
egységet
IGAZ!
Állapot bűncselekmények esetében, amikor a társadalom érdekeit nem egy jogellenes állapot előidézése, hanem ezen
jogellenes állapot fenntartása sérti, ezért annak egész időtartamát törvényi egységnek kell tekintenünk.
HAMIS!
Állapot bűncselekmények esetében, amikor a társadalom érdekeit nem egy jogellenes állapot előidézése, hanem ezen
jogellenes állapot fenntartása sérti, annak egész időtartamát természetes egységnek kell tekintenünk.
IGAZ
A törvényi egység esetében a büntetőjogszabály kifejezett rendelkezése folytán kerül sor egy bűncselekmény, azaz
egység megállapítására. Ez esetben tehát az egységet a BTK. hozza létre. Ellenkező esetben az adott cselekmény vagy
cselekmények természeti egységet valósítanak meg
HAMIS!
A törvényi egység esetében a büntetőjogszabály kifejezett rendelkezése folytán kerül sor egy bűncselekmény, azaz
egység megállapítására. Ez esetben tehát az egységet a Btk. hozza létre. Ellenkező esetben az adott cselekmény vagy
cselekmények kizárólag halmazati értékelésére kerülhetne sor.
IGAZ!
Az egységet már nem a bíró hozza létre, hanem feltételei megállapításának pontos leírásával a törvény konstruálja.
IGAZ!
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény olyan egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító
részcselekmények együttesen alkotnak több bűncselekményt. Tehát e részcselekmények – a folytatólagos egységbe
foglalás híján- külön-külön önálló bűncselekmények lennének.
HAMIS!
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény olyan egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító
részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Tehát e részcselekmények – a folytatólagos
egységbe foglalás híján- külön-külön önálló bűncselekmények lennének
igaz
A folytatólagos egységbe foglalásnak akadálya, ha az egyes részcselekmények egyszer az adott bűncselekmény
alapesetébe, majd minősített eseteibe ütköznek, ha a részcselekmények egy része kísérleti, más része befejezett
szakaszban van, vagy ha az egyes részcselekmények elkövetői minősége különböző.
HAMIS!
A folytatólagos egységbe foglalásnak nem akadálya, ha
• az egyes részcselekmények az adott bűncselekmény alapesetébe, vagy minősített eseteibe ütköznek;
• a részcselekmények egy része kísérleti, más része befejezett szakaszban van;
• ha az egyes részcselekmények elkövetői minősége különböző.
IGAZ!
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény büntethetőségét megszüntető elévülés határidejének kezdő napja
megegyezik az első részcselekmény elkövetésének napjával.
HAMIS!
Tehát a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény büntethetőségét megszüntető elévülés határidejének kezdő napja az
utolsó részcselekmény elkövetésének napjával azonos.
IGAZ!
Ha a természetes vagy folytatólagos egység keretébe tartozó valamely részcselekményt jogilag súlyosabban kell
értékelni, ez általában az egész bűncselekmény minősítésére nincs kihatással
HAMIS!
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, ha a természetes vagy folytatólagos egység keretébe tartozó valamely
részcselekményt jogilag súlyosabban kell értékelni, ez általában az egész bűncselekmény minősítésére kihat.
IGAZ!
A folytatólagosságnak a büntetés kiszabása során súlyosító hatása van, annál nagyobb minél több cselekményt foglal
magába
igaz
Az összefoglalt bűncselekmény (delictum complexum) a Btk.-ban önállóan meglévő bűncselekményekből – együttes
előfordulásuk esetén – a jogalkotó által létrehozott magatartástípus, mely rendszerint a bűncselekmény minősített
eseteként jelenik meg
igaz
Az összefoglalt bűncselekmény létrehozásának jogpolitikai indoka az, hogy e törvényi egység keretei között – az
önálló büntetési tételre tekintettel – súlyosabb büntetés kiszabására nyílik lehetősége a bíróságnak, mintha az egyes
„rész” cselekményekre a halmazati szabályok szerint szabnák ki a büntetést
IGAZ!
A delictum compositium társadalomra veszélyessége általában magasabb fokú, mint az egyes ,,rész”
bűncselekményeké, így magasabb büntetési tétellel fenyegetett, mint esetleg a ,,rész” cselekményekre a halmazati
szabályok alapján kiszabott büntetés
IGAZ!
Nincs helye bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben
bűncselekményi egység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyenkor a
törvényi tényállás többszöri elkövetése ellenére bűncselekményegység valósul meg. Ez azt jelenti, hogy egyszeri
elkövetés esetén nem lehetne ezeknek a bűncselekményeknek a megvalósítását megállapítani, amennyiben fennáll a
rendszeres haszonszerzésre törekvés
HAMIS
Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha:
- az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményi egység valósul meg, mivel az
üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyenkor a törvényi tényállás többszöri elkövetése
ellenére bűncselekményegység létesül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszeri elkövetés esetén ne lehetne
ezeknek a bűncselekményeknek a megvalósítását megállapítani, amennyiben fennáll a rendszeres
haszonszerzésre törekvés.
IGAZ!
Alaki halmazat valósul meg akkor, ha az elkövető több cselekményével valósít meg több olyan bűncselekményt,
melyek halmazati értékelése nem kizárt
HAMIS!
Alaki halmazat valósul meg akkor, ha az elkövető egy cselekményével valósít meg több olyan bűncselekményt,
melyek halmazati értékelése nem kizárt.
IGAZ!
Alaki halmazat valósul meg akkor, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bcs.-t valósít meg.
HAMIS!
Olyan tényállások esetén, amelyek jogi tárgya komplex, önmagában a sértettek száma nem eredményezi halmazat
megállapítását, amennyiben a sértettek védelméhez fűződő társadalmi érdek pusztán másodlagos jogi tárgy
iGAZ
Egynemű (homogén) az anyagi halmazat akkor, ha az elkövető több cselekménye által megvalósított több
bűncselekmény ugyanazon törvényi tényállásokat meríti ki többször
IGAZ!
Látszólagos halmazat esetén az elkövető egy bűncselekmény miatt vonható felelősségre
IGAZ!
A specialitás elvének alkalmazása független attól, hogy milyen büntetési tétellel fenyegeti a törvény a
bűncselekményeket
igaz
„A specialitás elve a jogelmélet egyik ősi szabályán alapul, ahogyan azt már az ókori rómaiak is ismerték: lex
specialis derogat legi generali, azaz az általános szabály „lerontja”, megelőzi a speciálist.”
HAMIS!
A specialitás elve a jogelmélet egyik ősi szabályán alapul, ahogyan azt már az ókori rómaiak is ismerték: lex specialis
derogat legi generali, azaz a speciális szabály „lerontja”, megelőzi az általánost.
igaz
Az alárendelt tényállás mindig tartalmaz szubszidiaritásra vonatkozó kifejezett törvényi rendelkezést
igaz
Amikor két bűncselekmény viszonya zárja ki a halmazat megállapítását, az alárendelt tényállás csak akkor állapítható
meg, ha valamely tényállási elem hiányában nem kerülhet sor a másik bűncselekmény szerinti minősítésére.
igaz
