kísérlet fajtái,kísérlet kizártságának esetei, büntetendősége, alkalmatlan kísérlet Flashcards
kísérlet fajtái
közeli, távoli, jogi tárgy veszélyeztetése, befejezettségtől való távolság
kísérlet fajtáinak megkülönböztetése minek a körében van jelentősége?
Ennek a megkülönböztetésnek a jelenlegi ítélkezési gyakorlatban a büntetés kiszabása körében van jelentősége.
ma a büjog tudomány mire osztja a kísérlet fajtáit?
A büntetőjog-tudomány ma leggyakrabban a kísérlet fajtáit a befejezettség stádiumhoz képest, az elkövetési magatartás kifejtése alapján teljes és nem teljes kísérletre osztja.
A teljes (befejezett) kísérlet
A teljes kísérlet csak eredmény bűncselekményeknél lehetséges. Egyes büntetőjogi iskolák befejezett kísérletként tartják számon. A teljes kísérlet esetében a tettes az elkövetési magatartást teljes egészében kifejti, a bűncselekmény mégis a kísérlet stádiumában reked azért, mert a tényállásszerű eredmény nem következik be.
A nem teljes (befejezetlen) kísérlet:
A nem teljes kísérlet esetében az elkövető nem fejti ki egészében az elkövetési magatartást. Nem teljes kísérlet mind materiális, mind immateriális bűncselekményeknél előfordulhat.
A kísérlet kizártságának esetei:
Szemben az előkészületi magatartással a bűncselekmény kísérletének büntetendőségéről a törvényalkotó külön nem rendelkezik. minden külön erre irányuló Btk-beli utalás nélkül a bűncselekmények kísérlete büntethető
Miknek kizárt a kísérlete?
Kizárt a kísérlete a gondatlan bűnösséggel megvalósuló bűncselekményeknek, a vegyes bűnösségű bűncselekményeknek, ideértve a praeterintencionális (szándékon túli eredményű) bűncselekményeket is, a tiszta mulasztásos bűncselekményeknek, a veszélyeztetési bűncselekményeknek, az előkészületnek és a kísérletnek, a részességnek és azoknak a bűncselekményeknek, melyeknek a természete zárja ki a kísérlet lehetőségét.
A kísérlet büntetendősége
A Btk. 10. szakasz (2) bekezdése szerint: „A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.”
parifikációs rendszert követve, nem határoz meg önálló büntetési tételt a kísérleti szakban rekedt delictumokra.A Btk. idézett rendelkezése szerint a kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tételének kereteit kell alkalmazni.
Az alkalmatlan kísérlet
A Btk. 10. szakasz (3) bekezdése szerint: „A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon, alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan módon követik el.” A kísérlet alanyi oldala teljes, tehát tartalmilag ugyanazt a szándékosságot feltételezi, mint a befejezett bűncselekmény. Az alkalmatlan kísérlet esetén ez a szándékosság adott, azonban az elkövető a szándékolt cselekményt – tévedése folytán – az elkövetésre alkalmatlan tárgyon, vagy az elkövetésre alkalmatlan eszközzel, illetve alkalmatlan módon hajtja végre.
