Bűnkapcsolati alakzatok Flashcards
Bűnkapcsolatoknak mit nevezünk?
Bűnkapcsolatoknak nevezzük azokat a bűncselekményeket, melyeknek elkövetői valamilyen formában utólag kapcsolódnak egy már befejezett bűncselekményhez, illetve az elkövető személyéhez. A bűnkapcsolat tehát valójában bűncselekmények közötti kapcsolatot jelent.
bűnkapcsolati alakzatok megvalósulásához mi szükséges?
A bűnkapcsolati alakzatok megvalósulásához egy másik bűncselekmény előzetes létrejötte szükséges, ennélfogva bizonyos hasonlóságot mutat a bűnsegédi bűnrészességhez, de miután büntetőjogunk az utólagos bűnsegélyt nem ismeri, a bűnkapcsolati alakzatok önálló bűncselekményként nyertek megfogalmazást a Büntető Törvénykönyvben.
bűnkapcsolati alakzatok között milyenek vannak?
A bűnkapcsolati alakzatok között vannak olyanok, amelyek szükségszerűen feltételezik az ún. tettesi alapcselekmény előzetes elkövetését. Ilyen tisztán bűnkapcsolati alakzatok pl. a bűnpártolás (Btk. 282. szakasz); pénzmosás (Btk. 399. szakasz); orgazdaság (Btk. 379. szakasz) és a (több bűncselekmény vonatkozásában) a feljelentés elmulasztása.
más bcs-ek nem tisztán bűnkapcsolati alakzatok…
mert létrejöttükhöz nem szükségszerű feltétel más bűncselekmény előzetes megvalósítása, konkrét esetben azonban létrejöhetnek bűnkapcsolatként is. Ilyenek pl. a segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. szakasz); mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. szakasz) és elöljárói intézkedés elmulasztása (Btk. 452. szakasz).
btk 282. bűnpártolás vétségét valósítja meg…
„Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a.: segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b.: a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, vagy c.: közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, […].”.
bűnpártoló tevékenysége.. bűnsegéd magatartása milyen?
a bűnpártoló tevékenysége minden esetben aktív magatartást feltételez, míg a bűnsegédi magatartás mulasztásban is megnyilvánulhat.
