bűnhalmazat 2 rész Flashcards
specialitás elve
A specialitás elve a jogelmélet egyik ősi szabályán alapul, a speciális szabály „lerontja”, megelőzi az általánost.Ennek alapján, ha a cselekményre ráillő tényállások az általános és a speciális viszonyában vannak egymással, mindig a speciális – több tényállási ismérvvel jellemzett – tényállást kell megállapítani.
A specialitás elvének alkalmazása független attól…
hogy milyen büntetési tétellel fenyegeti a törvény a bűncselekményeket.
konszumpció elve
A konszumpció (elnyelés, magába olvasztás) elvének alkalmazásával az egy cselekménnyel látszólag megvalósult több bűncselekmény közül a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett (a társadalomra nagyobb veszélyességű) bűncselekmény magába olvasztja, elnyeli, - vagyis konszumálja – az enyhébb büntetési tétellel fenyegetett (a társadalomra kisebb veszélyességű) bűncselekményt vagy bűncselekményeket.
A szubszidiaritás elve:
A szubszidiaritás elvének alkalmazása azt jelenti, hogy a szubszidiárius (kisegítő, alárendelt) tényállás valamilyen másik tényállásnak vagy tényállásoknak alá van rendelve. Az alárendelt tényállás mindig tartalmaz a szubszidiaritásra vonatkozó kifejezett törvényi rendelkezést. Arra a kérdésre tehát, hogy honnan tudhatjuk meg azt, hogy egy tényállás szubszidiárius-e avagy sem, a válasz az, hogy a törvény szövegéből.
A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölése
Látszólagos anyagi halmazat esetén az elkövető több cselekménye csupán látszólag valósít meg több bűncselekményt, mert közülük az egyik bűncselekmény megvalósulása kizárja a többi megállapításának lehetőségét. A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölési, megoldási elveit a büntetlen előcselekmények és a büntetlen utócselekmények alatt találjuk.
Az önállótlan részcselekmény
Önállótlan részcselekmény esetén az elkövető olyan tényállásszerű magatartásokat valósít meg ugyanazon jogtárgy sérelmére, amelyek közül az időben később bekövetkező magatartásra tekintettel, a többi értékelése szükségtelenné válik.
Az összeolvadás
Összeolvadás (beolvadás) esetén az elkövető több tényállásszerű magatartásával megvalósított külön-külön tényállások olvadnak össze, melynek következtében csak egy bűncselekmény róható az elkövető terhére. Az „összeolvadó” cselekmények a több és a kevesebb (súlyosabb és enyhébb) viszonyban állnak egymással.
A büntetlen eszközcselekmény
A büntetlen eszközcselekmény az az enyhébb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény, amely nélkül a célcselekmény nem hajtható végre.
Az eszköz és célcselekmény közötti kapcsolat
szükségszerű, mert a célcselekmény végrehajtása minden esetben feltételezi az őt időben megelőző eszközcselekmény elkövetését
A büntetlen utócselekmények
A büntetlen utócselekményekről akkor beszélhetünk, ha a jogi tárgy sérelmét az időben korábban elkövetett bűncselekmény már előidézte és az utóbb elkövetett delictum ezt a jogtárgy sérelmet nem fokozza, legfeljebb az első bűncselekmény által előidézett sérelmet fenntartja. Ez okból az utócselekmény büntetlen marad.
