Tőkey minimum Flashcards
1
Q
- Mi a kötelem fogalma?
A
- A kötelem bírói úton kikényszeríthető kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság
a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
2
Q
- Mi a kötelem tartalma, közvetlen és közvetett tárgya?
A
- A kötelem tartalma a felek jogainak és kötelezettségeinek összessége, közvetlen tárgya a
szolgáltatás, a közvetett tárgya az a vagyontárgy, amelyre a szolgáltatás irányul.
3
Q
- Mi a jognyilatkozat fogalma?
A
- A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
4
Q
- Mikor felel meg az írásbeliség feltételeinek egy okirati, azaz papíralapú jognyilatkozat?
A
- Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha
legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták – ez érvényességi feltétel –, és jognyilatkozatát
a nyilatkozó fél aláírta.
4
Q
- Mikor hatályosul a címzett jognyilatkozat?
A
- A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik.
- A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
- A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
5
Q
- Hogyan kell értelmezni a címzett jognyilatkozatot?
A
- A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó
feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése
szerint értenie kellett.
5
Q
- Mikor felel meg az írásbeliség feltételeinek egy „technológiasemleges” jognyilatkozat?
A
- Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a
jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének
és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
6
Q
- Melyek a jogvesztésre vonatkozó szabályok?
A
- A jogvesztéssel maga az alanyi jog szűnik meg, hivatalból figyelembe kell venni. A jogvesztő
határidőnél nincs sem nyugvás, sem megszakítás. Egy határidő csak akkor jogvesztő, ha
jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik.
6
Q
- Melyek a joglemondásra vonatkozó szabályok?
A
- Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról
lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
7
Q
- Mi a meghatalmazás fogalma?
A
- A meghatalmazás egyoldalú, címzett, képviseletre jogosító, visszavonható jognyilatkozat.
8
Q
- Melyek az álképviselet jogkövetkezményei jóváhagyás hiányában?
A
- A képviselt és az álképviselő viszonyában a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell
alkalmazni. - A képviselt és a harmadik személy viszonyában a képviselő által tett jognyilatkozat
nemlétezőnek minősül. - A rosszhiszemű álképviselő a harmadik személy teljes kárát, a jóhiszemű pedig csak a
jognyilatkozat megtételéből eredő kárát – ún. negatív interesse – köteles megtéríteni.
9
Q
- Mi az álképviselet fogalma?
A
- Álképviselet: az álképviselő képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más
nevében teszi a jognyilatkozatot; nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.
10
Q
- Mennyiben van lehetőség az elévülés nyugvására, valamint megszakítására a nyugvását
okozó akadály megszűnése utáni türelmi időben?
A
- Újabb nyugvásának nincs helye, megszakítás következtében pedig csak az egyéves –
legfeljebb egyéves elévülési idő esetén a három hónapos – határidő számítása kezdődik újból.
11
Q
- Az elévülés nyugvását okozó akadály megszűnése után mennyiben érvényesíthető a
követelés?
A
- Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn – egyéves
vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapon – belül a követelés akkor is
érvényesíthető, ha az elévülésből hátralévő idő ennél rövidebb lenne vagy az már bekövetkezett
volna.
11
Q
- Mikor nyugszik az elévülés?
A
- Az elévülés akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja
érvényesíteni, de ha az akadály megszűnésekor az elévülési időből egy évnél - egyéves vagy
ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - hosszabb idő van hátra, az
akadályoztatásnak nincs hatása az elévülésre.
12
Q
- Melyek az elévülést megszakító körülmények?
A
- Az elévülést megszakítja:
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az
eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott;
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése;
e) a kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése, ha a követelés a harmadik
személyre átszállt.
12
Q
- Mit jelent az egyetemleges kötelezettség?
A
- Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha
bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is
megszűnik.
13
Q
- Mit jelent az egyetemleges jogosultság?
A
- Egyetemleges jogosultság esetén a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik
az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség
minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.
14
Q
- Mi a fogyasztó és a vállalkozás fogalma?
A
- Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
természetes személy. - Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró
személy.
15
Q
- Mi a szerződés fogalma?
A
- A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó, bírói úton kikényszeríthető jognyilatkozata,
amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére.
16
Q
- Sorolja fel a szerződési alapelveket!
A
- a szerződési szabadság
- pacta sunt servanda és clausula rebus sic stantibus
- visszterhesség vélelme
- egyenértékűség vélelme
- együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
17
Q
- Melyek a szerződési szabadság elemei?
A
- a szerződés megkötésének szabadsága
- a szerződéses partner megválasztásának szabadsága
- a szerződés típusa megválasztásának szabadsága
- a szerződés tartalmi meghatározásának szabadsága
- a szerződés formájának szabad megválasztása
18
Q
- Mire vonatkozik a diszpozitivitás a kötelmi jogban?
A
- A felek a jogaikra és a kötelezettségeikre vonatkozó közös kötelmi és szerződési szabályoktól
egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
19
Q
- Melyek a szerződés lényeges tartalmi elemei elsősorban?
A
- A szerződés lényeges tartalmi elemei elsősorban azok, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályai
nem határoznak meg:
a) felek személye, szerződéses pozíciója
b) a kívánt joghatás – másként a szerződés jogcíme
c) a szolgáltatás
20
6. Melyek lehetnek még a szerződés lényeges elemei?
- Az abban való megállapodás is szükséges a szerződés létrejöttéhez, amelyet bármelyik fél
lényegesnek minősít, amennyiben ezt az adott fél egyértelműen kifejezte.
- Ha a felek között disszenzus van az ellenszolgáltatásról, akkor a szerződés nem jön létre.
- Lényeges tartalmi elem lehet még a szerződés típusától függően a teljesítés helye és ideje is.
- Ha a szerződésnek van közvetett tárgya, akkor az is lényeges elem.
21
7. Mi az ajánlat fogalma?
- Az ajánlat a fél szerződéskötési szándékát egyértelműen kifejező, ajánlati kötöttséggel járó,
a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozata, mely a másik fél azzal egybehangzó
jognyilatkozatával létrehozza a szerződést.
22
8. Mi a szándéknyilatkozat fogalma?
- A szándéknyilatkozat – vagy ajánlattételre való felhívás – szerződés megkötésére irányuló
nyilatkozat, de nem alkalmas arra, hogy az elfogadásával létrejöjjön a szerződés, mert nem jár
ajánlati kötöttséggel, illetve nem tér ki az összes lényeges kérdésre.
23
9. Mikor szűnik meg az ajánlati kötöttség távollévők között tett ajánlat esetén, ha az ajánlatot
nem vonják vissza?
- Az ajánlati kötöttség megszűnik az ajánlatban az elfogadásra szabott határidő lejártával.
- Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik
annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő – az ajánlatban megjelölt
szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel – a válasz megérkezését
rendes körülmények között várhatta; valamint a másik fél általi visszautasítással.
24
10. Melyek a hatályossá vált ajánlat visszavonására vonatkozó szabályok?
- Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó
jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával
visszavonja, de hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy
visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.
25
11. Mi a következménye annak, ha az ajánlat és az elfogadás tartalma eltér egymástól?
- Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Az
ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges
kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz.
26
12. Mi az előszerződés?
- Az előszerződés a felek megállapodása arról, hogy később szerződést kötnek. Ha a felek
megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést
bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
27
13. Mi az általános szerződési feltétel fogalma?
- Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több
szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre
meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
28
14. Hogyan válik a szerződés részévé az általános szerződési feltétel, ha az nem minősül
meglepő feltételnek?
- Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette,
hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik
fél elfogadta.
29
15. Melyek a meglepő feltételek minden szerződés esetén?
- A meglepő feltétel olyan általános szerződési feltétel, amely:
a) lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha
megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak;
b) eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
30
17. Hogyan válik a szerződés részévé a meglepő feltétel?
- A meglepő feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást
követően kifejezetten elfogadta
31
16. Milyen feltétel minősül még meglepőnek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
esetén?
- Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a vállalkozást a szerződés szerinti
főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre
jogosító feltétel is meglepő feltétel.
32
18. Milyen esetekben kell a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb
értelmezést elfogadni?
- Ha az ÁSZF vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének, valamint a
fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén bármely feltételének tartalma a
jognyilatkozatokra vonatkozó értelmezési szabályok alkalmazásával, illetve a szerződés
egészével összhangban nem állapítható meg egyértelműen.
33
1. Mi az érvénytelenség fogalma?
- A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott, a szerződés megkötésekor fennálló
oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
34
2. Mikor beszélünk nemlétező szerződésről, melyek a legfontosabb esetei?
- Nemlétező szerződésnél hiányzik a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A
legfontosabb esetei az álképviselet, a hamis aláírás és a lényeges feltételekben való megegyezés
hiánya.
35
3. Mi a semmisség fogalma?
- A semmisség az érvénytelenség feltétlen megjelenési formája, ebben az esetben a szerződés
a törvény erejénél fogva – azaz ipso iure – a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő,
azaz ex tunc hatállyal érvénytelen. A bíróság a nyilvánvaló semmisséget hivatalból vizsgálja,
az egyéb esetekben csak kérelemre.
36
4. Mi a megtámadhatóság fogalma?
- A megtámadhatóság az érvénytelenség feltételes formája, a szerződés csak a sikeres
megtámadás hatására válik érvénytelenné, de akkor a semmiséghez hasonlóan a megkötésének
időpontjától, azaz visszamenőlegesen, ex tunc hatállyal. A megtámadhatóság miatti
érvénytelenséget a bíróság csak kérelemre vizsgálja.
37
5. Mikor támadható meg tévedés miatt a visszterhes szerződés?
- Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a
szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más
tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
38
6. Melyek a tilos szerződések és mikor minősülnek semmisnek?
- Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály
megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más
jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja,
vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
39
7. Melyek az uzsorás szerződés megállapíthatóságának feltételei?
- a hátrányt szenvedő fél szorult helyzete a szerződés megkötésekor
- feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződésben
- a hátrányt szenvedő fél helyzetének másik fél általi ismerete és célzatos kihasználása
40
8. Mikor támadható meg a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt?
- Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes
juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az
aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
41
9. Melyek az érvénytelen fiduciárius hitelbiztosítékok?
- Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog
vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget – a faktoring
kivételével.
42
10. Mikor tisztességtelen egy ÁSZF?
- Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és
kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
43
11. Az érvénytelenség általános jogkövetkezményének alkalmazása mennyiben kapcsolódik a
fél kérelméhez?
- Az általános jogkövetkezményt – az érvénytelen ügyletre nem lehet jogot alapítani, sem a
teljesítést követelni – a bíróság semmisség esetén hivatalból és határidő nélkül,
44
12. Az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása mennyiben kapcsolódik a
fél kérelméhez?
- A további jogkövetkezményeket a bíróság mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén
csak kérelemre alkalmazhatja, de a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél
kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely
ellen mindegyik fél tiltakozik.
45
14. Hogyan válhat érvényessé a szerződés a felek akaratából?
- A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az
érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik – de ebben az esetben a felek ex nunc
hatályban is megállapodhatnak –, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési
akaratukat megerősítik.
46
13. Mikor nyilváníthatja érvényessé a szerződést a bíróság?
- Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő
hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha
a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető;
vagy
b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
47
15. Mikor van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására a szerződés érvénytelensége esetén?
- Az eredeti állapot helyreállítása – in integrum restitutio – csak akkor alkalmazható, ha az
mindkét fél részéről természetben lehetséges: tehát egyik fél sem nyújtott eredetileg
irreverzibilis szolgáltatást, és a szolgáltatás utóbb sem vált azzá.
48
16. Mi az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése?
- Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése érvénytelen szerződés esetén akkor
alkalmazandó jogkövetkezmény, ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és az eredeti
állapot helyreállítására sincs lehetőség. Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás
ellenértékének pénzbeni megtérítését jelenti.
49
17. Mi a részleges érvénytelenség, és mikor kerülhet sor az alkalmazására?
- Részleges érvénytelenség áll fenn, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét
érinti, feltéve, hogy az nem a szerződés lényeges tartalmi eleme. Ha az érvénytelenségi ok a
szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek
erre a részére kell alkalmazni.
50
18. Mikor dől meg az egész szerződés, ha csak egy része érvénytelen?
- Főszabály szerint akkor, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték
volna meg.
- Fogyasztói szerződés esetén csak akkor, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem
teljesíthető.
51
19. Mit jelent az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság?
- Egy szerződés akkor hatálytalan, ha a szerződés érvényesen létrejött, de valamilyen, a
hatályossághoz szükséges körülmény hiánya vagy a hatályosságot kizáró körülmény fennállása
megakadályozza, hogy az adott időpontban, az adott személyekkel szemben kiváltsa a célzott
joghatást.
52
20. Mit jelent a relatív hatálytalanság?
- Egyes olyan szerződések vagy szerződési kikötések, amelyek harmadik személyek törvényes
jogát sértik, jogszabály rendelkezése alapján nem váltják ki a hozzájuk kapcsolódó, jellemzően
dologi jogi joghatásukat e harmadik személyek vonatkozásában.
53
22. Mi a felfüggesztő és a bontó feltétel fogalma?
- Felfüggesztő feltétel: a szerződés „hatályának bekövetkezéséhez” szükséges bizonytalan
jövőbeni esemény
- Bontó feltétel: a szerződés „hatályának megszűntét” kiváltó bizonytalan jövőbeni esemény
53
21. Melyek az abszolút – azaz időbeli – és a relatív hatálytalanság legfontosabb esetei?
- Időbeli hatálytalanság: a felfüggesztő és bontó feltétel, az időhatározás, valamint a harmadik
személy beleegyezésétől vagy hatósági jóváhagyástól függő szerződés.
- Relatív hatálytalanság: a fedezetelvonó szerződés és a dologi hatályú elővásárlási jogot sértő
szerződés
54
23. Mi az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság jogkövetkezménye?
- A szerződés teljesítése nem követelhető, és a hatálytalan szerződés alapján történt
teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
55
24. Mi a fedezetelvonó szerződés és mi a jogkövetkezménye?
- Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy
egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű
volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
56
1. Mit jelent a kirovó és a lerovó pénznem, valamint az effektivitási kikötés vagy záradék?
- Kirovó pénzben: az a pénznem, amelyben a pénztartozást meghatározták és nyilvántartják
- Lerovó pénznem: az a pénznem, amelyben a pénztartozást teljesíteni kell
- Effektivitási kikötés vagy záradék: a felek azon megállapodása, mely szerint a tartozást a
kirovás – a fizetés helyétől eltérő – pénznemében kell leróni.
57
1. Mi a szerződésszegés fogalma?
- A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének
elmaradása.
57
2. Hogyan kell elszámolni, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás
kiegyenlítésére nem elegendő?
- Ahogyan a jogosult rendelkezett;
- Ha a jogosult nem rendelkezett, a jogosult felismerhető szándéka szerint;
- Ezek hiányában:
a) költség
b) kamat
c) főtartozás
58
3. Mi a kamat? Milyen kamatfajták vannak?
- A kamat az idegen pénz használatának az ellenértéke.
- Fajtái:
a) ügyleti kamat: az idegen pénz használatának mint szolgáltatásnak a hitelező és az adós
megállapodásában meghatározott ellenértéke
b) késedelmi kamat: pénzszolgáltatás esetén a kötelezetti késedelem objektív – kimentést nem
engedő – szankciója
c) egyenértéki kamat: az idegen pénz használatának ellenértéke minden olyan további esetben,
amikor hiányzik az ingyenesség jogcíme
59
4. Mi a beszámítás?
- A beszámítás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely alapján a kötelezett pénztartozását úgy
teljesíti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelésével a saját tartozását
csökkenti vagy megszünteti. Pénzkövetelés mellett más egynemű és lejárt szolgáltatásra is
alkalmazandó.
60
2. Mi a részleges szerződésszegés lényege?
- Részleges szerződésszegés osztható szolgáltatás esetén következhet be.
- Ekkor a szerződésszegés jogkövetkezményei csak a szolgáltatásnak az azzal érintett részére
következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges
jogi érdekét sértené.
61
3. Mi a közbenső szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
- Közbenső szerződésszegést a fél akkor követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az
intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a
szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. E kötelezettségek megszegését
kizárja a közbenső szerződésszegés.
62
4. Mi az előzetes szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
- Előzetes szerződésszegés akkor következik be, ha a teljesítési határidő lejárta előtt
nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem vagy hibásan
tudja teljesíteni:
a) ha a teljesítés a késedelem miatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult
gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat;
b) a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után
gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
63
5. Mi a különbség a felelősség és a helytállás között?
- Helytállás esetén a jogsértés bekövetkezése kiváltja a szankciót, nincs lehetőség kimentésre
– ez az objektív szankció.
- Felelősség esetén a jogsértés bekövetkezése önmagában még nem jár szankcióval, mert a
jogsértőnek lehetősége van a kimentésre – ez a szubjektív szankció.
64
6. Csoportosítsa a szerződésszegéshez kapcsolódó általános szankciókat!
- Objektív – azaz kimentést nem engedő –, de esetenként speciális feltételekhez kötött
szankciók: teljesítés követeléséhez való jog, visszatartási jog, elállás vagy felmondás joga,
fedezeti szerződés megkötésének joga
- Szubjektív – azaz kimentést engedő – szankció: kártérítés
65
7. Ha az egyik fél visszterhes szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, mikor
mentesül a kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól?
- Ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést
a) ellenőrzési körén kívül eső,
b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta,
c) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
66
8. Hogyan alakul a kártérítés mértéke visszterhes szerződés megszegése esetén?
- A teljes kár megtérítendő:
a) ha az a szerződés tárgyában keletkezett – ez a tapadó kár
b) és szándékos szerződésszegés esetén.
- Ha a szerződésszegés nem szándékos, a szerződésszegés következményeként a jogosult
vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell
megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés
lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
67
9. Mit jelent a párhuzamos kártérítési igények kizárása?
- A szerződésszegéssel okozott károkat nem érvényesítheti a szerződéses fél deliktuális – azaz
a szerződésen kívüli okozott kárért való felelősségi – alapon a másik szerződéses féllel
szemben.
68
10. Hogyan alakul a kontraktuális felelősség ingyenes szerződéseknél?
- A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel a kötelezett, ha a jogosult bizonyítja,
hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a
tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert.
- A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkért a kötelezett nem felel, ha bizonyítja, hogy
magatartása nem volt felróható. Az elmaradt haszon megtérítését a jogosult nem követelheti.
69
12. Sorolja fel a nevesített szerződésszegéseket!
- kötelezetti késedelem és a jogosult átvételi késedelme
- hibás teljesítés
- a teljesítés lehetetlenné válása
- a teljesítés megtagadása
- a jognyilatkozat tételének elmulasztása
69
11. Hogyan felel a kötelezett a közreműködőért?
- A kötelezett a jogszerűen igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga
járt volna el.
- A kötelezett a közreműködő jogellenes igénybevétele esetén felelős mindazokért a károkért
is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
70
13. Mi a kötelezetti késedelem fogalma és jogkövetkezményei?
- A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.
- A késedelem objektív – azaz kimentést nem engedő – jogkövetkezményei: a jogosult
a) teljesítést követelhet
b) elállhat a szerződéstől érdekmúlás miatt
c) pénztartozás esetén késedelmi kamatot követelhet.
- A késedelem szubjektív – azaz kimentést engedő – jogkövetkezménye a kártérítés.
71
14. A jogosult elállásához mikor nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének
bizonyítására a kötelezett késedelme esetén?
- Ha a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél
fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni: ez a fix
határidő; vagy a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő
eredménytelenül telt el.
72
15. Mi a jogosulti késedelem?
- A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott szerződésszerű teljesítést nem fogadja el
73
16. Melyek a jogosulti késedelem jogkövetkezményei?
- A jogosulti késedelem esetén:
a) a kötelezett egyidejűleg nem eshet késedelembe;
b) átszáll a jogosultra a kárveszély;
c) a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles;
d) ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas, a kötelezett bírói vagy közjegyzői letéttel teljesíthet.
73
17. Mi a hibás teljesítés?
- A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a
szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
74
19. Sorolja fel a kellékszavatossági igényeket!
- Elsődleges kellékszavatossági igények:
a) kijavítás
b) kicserélés
- Másodlagos igények:
a) ellenszolgáltatás arányos leszállítása
b) a hiba kijavítása vagy kijavíttatása a kötelezett költségére
c) elállás vagy irreverzibilis szolgáltatásnál felmondás
74
18. Sorolja fel csoportosítva a hibást teljesítés jogkövetkezményeit!
- Objektív, azaz kimentést nem engedő jogkövetkezményei: kellékszavatosság, jótállás,
jogszavatosság, ez utóbbihoz kapcsolódó kártérítést kivéve
- Szubjektív, azaz kimentést engedő jogkövetkezményei: termékszavatosság, kártérítés
75
21. Mi a jogszavatosság?
- A kötelezett tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén szavatol azért, hogy
az általa nyújtott szolgáltatást nem terheli harmadik személynek olyan joga, amely a
jogosultnak a szolgáltatásra vonatkozó joggyakorlását akadályozná, korlátozná vagy értékét
csökkentené.
75
20. Mi a legfontosabb különbség a jótállás és a kellékszavatosság között?
- A jótállás teljes ideje alatt megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hiba oka már a teljesítés
idején megvolt; a kellékszavatosságnál ellenben a bizonyítási teher a jogosultra hárul, kivéve
fogyasztói szerződésnél az első hat hónapot, fogyasztói adásvételnél és digitális szolgáltatásnál
pedig az első évet.
76
22. Mi a lehetetlenülés?
- A szerződéskötés után beállt körülmény miatt a szerződés teljesítésének a lehetősége
véglegesen meghiúsul. Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
77
23. Mi a teljesítés megtagadása?
- Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a
késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
78
1. Mi a szerződési biztosítékok fogalma?
- A szerződési biztosítékok olyan, a felek megállapodásán alapuló, a szerződési főkötelemhez
kapcsolódó mellékkötelezettségek, amelyek a felek teljesítési készségét fokozzák egy
súlyosabb szankció kilátásba helyezésével, vagy a teljesítési képességüket erősítik a teljesítés
fedezetének legalább részleges biztosításával.
79
2. Sorolja fel csoportosítva a szerződési biztosítékokat!
- Teljesítési készséget fokozó biztosítékok
a) foglaló
b) kötbér
c) jótállás, ha szerződéses kikötésen alapul
d) jogvesztés kikötése
- Teljesítési képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok
a) tárgyi, azaz dologi biztosíték: zálogjog és a fiduciárius hitelbiztosítékok
b) személyi biztosíték: kezesség és garancia
80
4. Mi a foglaló sorsa?
- Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése
olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló
visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót
kétszeresen köteles visszatéríteni.
80
3. Mi a foglaló fogalma?
- A foglaló a szerződéskötés – azaz a kötelezettségvállalás – megerősítéseként, e
rendeltetésének feltüntetésével fizetett pénzösszeg, a teljesítés meghiúsulásához kapcsolódó,
teljesítési készséget fokozó biztosíték
81
5. Mi az előleg?
- Az előleg a kötelezett által fizetett részteljesítés, amely gyakran a másik fél teljesítéséhez
szükséges kiadásokat fedezi, és a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetén mindig
visszajár.
82
6. Mi a kötbér fogalma?
- A kötbér mint teljesítési készséget fokozó biztosíték a szerződésszegés esetén meghatározott
pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettség, ha a szerződésszegésért a fél kontraktuális
alapon felel.
83
7. Mi a kezesség fogalma?
- A kezesség szerződésen alapuló, teljesítési képességet fokozó, járulékos, személyi
hitelbiztosíték, mely alapján a kezes helytállást vállal egy másik személy kötelezettségének a
teljesítéséért.
84
8. Mik a kezesség járulékosságának legfontosabb jellemzői?
- A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.
- A kezes kötelezettsége – hozzájárulása nélkül – nem válhat terhesebbé, mint amilyen
elvállalásakor volt.
- A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és
érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is,
amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben.
85
9. Sorolja fel a kezesség fajtáit!
- A kezessel szembeni igény érvényesíthetősége kapcsán elkülöníthető:
a) sortartó kezesség
b) készfizető kezesség
c) kártalanító kezesség
- A biztosított követelések alapján:
a) egyedileg meghatározott követelést biztosító kezesség – ez az alapeset
b) keretbiztosítéki kezesség
c) globális kezesség
86
10. Hasonlítsa össze a sortartó és a készfizető kezességet!
- A sortartó és a készfizető kezes is együtt perelhető a kötelezettel, de:
a) eltérő kikötés hiányában a kezesség sortartó, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a
teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben
megkísérelte behajtani, de az észszerű időn belül nem vezetett eredményre;
b) a készfizető kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.
87
11. Mi a garancia fogalma?
- A garancia szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapuló önálló, teljesítési képességet
fokozó, személyi biztosíték, amely alapján a garantőr a nyilatkozatban meghatározott feltételek
esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
88
1. Melyek a bírósági szerződésmódosítás feltételei?
- vonatkozó kereseti kérelem
- a felek jogviszonya tartós legyen
- a módosításra a szerződés megkötését követően előállott körülmény miatt van szükség
- a körülmény megváltozása szerződéskötéskor nem volt előrelátható
- a körülmény megváltozása nem tartozik valamelyik fél üzleti kockázati körébe
- a körülmény megváltozását nem a kereseti kérelmet előterjesztő fél idézte elő
- az érintett fél lényeges jogi érdekét sértené a szerződés azonos feltételek melletti teljesítése
89
3. Különítse el a tartozásátvállalást, a teljesítésátvállalást és a tartozáselvállalást!
- A tartozásátvállalás az eredeti kötelezett, a jogosult és az átvállaló háromoldalú
megállapodása, mely alapján az átvállaló fog teljesíteni az eredeti kötelezett helyett, aki
szabadul a kötelemből.
- A teljesítésátvállalás az átvállaló és az eredeti kötelezett kétoldalú megállapodása, mely a
jogosult helyzetére nem hat ki.
- A tartozáselvállalás a jogosult értesítése a teljesítésátvállalásról, mely alapján az átvállalót és
az eredeti kötelezettet egyetemleges kötelezettség terheli a jogosulttal szemben.
90
2. Hasonlítsa össze az engedményezést a tulajdonátruházással!
- Az engedményezés – a tulajdonátruházással szemben nem dolog feletti tulajdonjog, hanem –
követelés átruházása. A tulajdonátruházás mintáját követi, ahhoz hasonlóan két elemből áll:
elkötelező ügyletből, ami az átruházás jogcíme és rendelkező ügyletből, amely maga a
követelés átruházására vonatkozó megállapodás – azaz az engedményezés, amellyel az
engedményes az engedményező helyébe lép. Ez felel meg ingó tulajdonátruházása esetén a
birtokátruházásnak.
91
4. Különítse el a megszüntetést és a felbontást!
- Mindkettő esetén a felek közös megállapodása alapján szűnik meg a szerződés, de a
megszüntetés ex nunc hatályú, azaz a jövőre nézve szűnik meg a szerződés, a felbontás viszont
ex tunc hatályú, azaz a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal szűnik meg a szerződés.
92
5. Különítse el a felmondást és az elállást!
- felmondás: a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, mely a szerződést megszünteti ex
nunc – azaz jövőre nézve történő – hatállyal
- elállás: a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, mely a szerződést felbontja ex tunc –
azaz a szerződéskötés időpontjára visszaható – hatállyal
93
6. Melyek a rendkívüli felmondás jellemzői?
- Fő szabály szerint azonnali hatályú, vagyis a felmondást tartalmazó jognyilatkozat
hatályosulásával kiváltja a célzott joghatását: megszünteti a szerződést.
- Szerződésszegéshez kapcsolódik, de a szerződésszegés nem keletkeztet automatikusan
felmondási jogot.
- A jogosult az okát köteles megjelölni, azaz a felmondást indokolni, valamint jogvita, illetve
a másik fél vitatása esetén bizonyítani.
- Határozott és határozatlan idejű szerződésnél is gyakorolható.
94
7. Melyek a rendes felmondás jellemzői?
- Jellemzően nem azonnali hatályú, így a felmondási idő lejártával szűnik meg a szerződés.
- Nem szerződésszegéshez kapcsolódik, a fél belátása szerint élhet vele, ha e jog megilleti.
- Nem kell indokolni.
- Főszabály szerint a tartós, határozatlan időre szóló jogviszonyokban a feleket megilleti a
rendes felmondás joga megfelelő felmondási idő alkalmazásával; határozott idejű szerződés
esetén jellemzően nem gyakorolható.
95
8. Mi a bánatpénz?
- A bánatpénz a felek olyan kikötése, mely szerint az egyik fél jogosult indokolás nélkül elállni
a szerződéstől, ha a másik félnek egy meghatározott pénzösszeget fizet.
96
1. Hogyan alakul a bizonyítási teher a deliktuális felelősség általános szabályánál?
- A kárt és a károkozó magatartást, valamint a közöttük lévő okozati összefüggést a károsultnak
kell bizonyítania.
- A jogellenesség hiányát és a kimentést – a felróhatóság hiányát – a károkozónak kell
bizonyítania.
97
2. Deliktuális felelősség esetén melyek a jogellenességet kizáró körülmények?
- a károsult beleegyezése;
- a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása a
szükséges mértékig;
- a szükséghelyzetben arányos mértékig okozott kár;
- jogszabály által megengedett magatartás, ha az más személy jogilag védett érdekét nem sérti,
vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi
98
3. Mit jelent az osztott és a hipotetikus okozatosság?
- osztott okozatosság: a károkozó magatartásától független körülmény – jellemzően természeti
esemény –, amelyért senki sem felel, a kár mértékét növeli
- hipotetikus okozatosság: a károsító folyamat megkezdődik vagy be is fejeződik, de egy másik
körülmény miatt a kár egyébként is bekövetkezett volna
99
4. Mit a kumulatív és az alternatív okozatosság?
- kumulatív okozatosság: ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik
önmagában is előidézte volna
- alternatív okozatosság: nem állapítható meg, hogy több egyidejűleg kifejtett magatartás közül
melyik volt az, amelyik a kárt okozta
100
5. Mely feltételek fennállása szükséges a közös károkozás megállapításához?
- a közös károkozás feltételei:
a) mindegyik károkozó tekintetében valósuljon meg a kártérítési felelősség valamennyi
feltétele
b) a károkozók együtt egy kárt okozzanak, vagyis az okfolyamatban valamennyi károkozó
magatartása szükséges legyen a kár bekövetkezéséhez és abban adekvát mértékben hasson
közre
100
6. Mely feltételek fennállása nem szükséges a közös károkozás megállapításához?
a) akarategység
b) hogy a károkozók azonos felelősségi alakzat alapján feleljenek
c) hogy egyforma legyen a felelősségi fok – pl. szándékosság vagy gondatlanság – vagy a
károkozási forma: tevőleges magatartás vagy mulasztás
101
7. Hogyan alakul a kármegosztás károsulti közrehatás esetén?
- A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem
megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet
megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
102
8. Melyek a kár megtérítésének elvei?
- teljes kártérítés elve
- káronszerzés tilalma
- pénzben való kártérítés elve
103
9. Mik a kár elemei?
- a kár elemei:
a) a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés – azaz damnum emergens
b) elmaradt haszon – azaz lucrum cessans
c) vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentésének költsége
103
10. Melyek a kártérítés mértékét csökkentő tényezők?
- a károsulti közrehatás
- a kártérítési felelősség korlátozása, illetve kizárása
- a károsultnál jelentkező vagyoni előnyök
- a kártérítés méltányosságból való mérséklése
104
11. Károsodás veszélye esetén mit kérhet a veszélyeztetett a bíróságtól?
- veszélyeztető magatartástól való eltiltást;
- a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére való kötelezést;
- megfelelő biztosítékot
105
12. Mi a kártérítési járadék?
- A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítését szolgáló, időszakonként visszatérően
előre fizetendő, meghatározott pénzösszeg.
106
13. Mi a jövedelempótló járadék funkciója?
- A károsult károkozás miatti munkaképesség-csökkenéséből bekövetkező
jövedelemkiesésének kompenzálására szolgál.
107
14. Mi a tartást pótló járadék funkciója?
- A károkozás folytán meghalt személy mint tartásra kötelezett által nyújtott tartás elmaradása
miatt a tartásra jogosultakat érő bevételkiesés kompenzálására szolgál.
108
15. Mi a költségpótló járadék funkciója?
- A jövedelem- és a tartást pótló járadékkal szemben nem elmaradó bevételek, hanem a
károkozás miatt felmerülő jövőbeli kiadások kompenzálására szolgál.
109
16. Mi az általános kártérítés?
- Ha a kár biztosan bekövetkezett, de a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős
személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a
kiegyenlítésére alkalmas.
109
19. Mi a kimentés szabálya veszélyes üzem esetén?
- Az üzembentartó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan
ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
110
17. Mi a veszélyes üzem?
- Az a tevékenység minősül veszélyes üzemi tevékenységnek, amelynél kisebb üzemzavar
vagy csekélyebb mulasztás is súlyos, akár több személyt vagy jelentősebb vagyontömeget
veszélyeztető helyzetet idézhet elő, mert a következményeket gépi vagy természeti folyamatok
felerősítik.
111
18. Ki minősül elsősorban üzembentartónak?
- Üzembentartónak az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Így elsősorban:
a) a veszélyes üzem fenntartója, aki azzal rendelkezik – ez általában a tulajdonos;
b) aki a veszélyes üzemet rendszerint működteti, felügyeli, irányítja, a vonatkozó döntéseket
meghozza.
112
20. Hogyan alakul a kártérítési felelősség veszélyes üzemek találkozása esetén?
- Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában
kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
- Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott
veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
- Ha a fenti körülmények alapján a felek helyzetének megítélése azonos, akkor mindegyik fél
a maga kárát viseli.
113
21. Mi a közös az alkalmazottért és a megbízottért való felelősségben?
- Mindkettő a másért való felelősség esete, tehát a károkozásért elsősorban az a személy felel,
akinek érdekében a tényleges károkozó eljár. A tényleges károkozó sikeres kimentése esetén
viszont nincs mögöttes felelősség.
114
22. Miben tér el a munkáltató és a megbízó kimentésére vonatkozó szabályozás?
- A munkáltató a saját magatartása alapján nem mentesülhet, a megbízó mentesül a felelősség
alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és
felügyeletében felróhatóság nem terheli.
115
23. Miben tér el az alkalmazott és a megbízott felelősségére vonatkozó szabályozás?
- A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel az általa okozott kárért, az alkalmazott
viszont csak akkor felel – és ilyenkor a munkáltatóval egyetemlegesen –, ha a kárt szándékosan
okozta. A kapcsolóelv tágabb az alkalmazottért való felelősség esetén.
116
24. Ki minősül vétőképtelen személynek?
- Az a személy vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a
károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni.
117
25. Ki felel a vétőképtelen által okozott kárért?
- A vétőképtelen által okozott kárért a gondozója felel:
a) az a személy, akit jogszabály a vétőképtelen gondozójának minősít: az állandó nevelést
végző személy
b) az is gondozónak minősül, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta: a
felügyeletet ellátó személy.
118
1. Melyek a jogalap nélküli gazdagodás tényállási elemei?
- a gazdagodónál kimutatható vagyoni előny;
- a vagyoni előny másnak (a gazdagítónak) a rovására keletkezett;
- a gazdagodásnak nincs jogalapja
119
2. Mikor nem kell visszatéríteni a jogalap nélküli gazdagodást az általános esetekben?
- Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha
a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy
b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli
120
3. Ki minősül megbízás nélküli ügyvivőnek?
- Megbízás nélküli ügyvivő az, aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra
megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna.
121
4. Mikor helyénvaló a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása?
- Akkor, ha megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás
őt károsodástól óvja meg.
- Életveszély elhárítása érdekében az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető
veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult
személy, tartási kötelezettség teljesítése érdekében a tartásra köteles személy akarata ellenére
is helye van beavatkozásnak.
122
5. Melyek az utaló magatartás tényállási elemei?
- Az utaló magatartás tényállási elemei a következők:
a) a szándékos magatartás
b) a jóhiszemű károsultat
c) alapos okkal indítja
d) olyan magatartásra, melyből
e) önhibáján kívül olyan
f) kár éri,
g) mely az utaló magatartással okozati összefüggésben áll.
