Csak címek A

Question 1

Ptk alapelvei

Answer 1

o értelmezési elv
o jóhiszeműség és tisztesség elve
o elvárható magatartás elve
o joggal való visszaélés tilalma
o a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye
o autonóm mozgástér védelme
o együttműködés elve

Question 2

ptk tv hatály

Answer 2

„E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.”

Question 3

1:5.§ A joggal való visszaélés tilalma

Answer 3

„(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
* A polgári törvénykönyv a jogok szabad gyakorlásának elvéből indul ki- => az egész törvénykönyvben végig futó elv.
* A joggal való visszaélés tilalmára azért van szükség mert a joggal való visszaélés meggátolja adott alanyi jog érvényesülésért.
* A Ptk. Nem határoz meg a joggal való visszaélés fogalmi határaira vonatkozó tételes feltételeket => azok kimunkálása a bíróságok feladata.
(2) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.”
* A joggal való visszaélés külön nevesített esete, mert ez erőteljes beavatkozás a magán autonómiába.
* Konjunktív feltételek:
o csak jogszabály által megkívánt jognyilatkozat pótlása
 Nem pótolható olyan nyilatkozata, amely a magán autonómia körébe tartozik (pl. Házasságkötésre/végre rendelkezésre senkit nem lehet kötelezni)

o csak akkor kerülhet rá sor, ha az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
* A nyilatkozat pótlását bármely érdekeiben sértett személy kérheti.
* A jognyilatkozat pótlása nem mentesít a nyilatkozat megtagadásával okozott károk általi való felelősség alól.

Question 4

jogképesség keletkezés, megszűnés

Answer 4

Jogképesség
* A jogképesség a jogalanynak az a képessége, hogy POLGÁRI JOGI JOGVISZONY ALANYA LEHET ÉS KÖTELEZETTSÉGEI LEHETNEK.
o Nincs szükség:
 a tudat meghatározott fejlettségi szintjére
 saját akaratra vagy annak kinyilvánítására.
* Az emberrel vele születik, tőle el nem idegeníthető. (Sem szerződéssel/sem egyoldalú nyilatkozattal)
o A jobb képességet korlátozó szerződés/jognyilatkozat tehát semmis.
* Az ember jogképessége:
o általános: minden embert emberi mivoltának fogva illet meg
o egyenlő: mértéke tekintetében ember és ember között semmiféle különbség nem tehető.
o feltétlen: közvetlenül a törvényből folyik és megszerzése semmiféle feltételhez nem köthető.
* Abszolút jogképesség.
* Relatív (célhoz kötött) jogképesség.
* A jogi személyeknek és a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyoknak is van jogképessége.
A jogképesség kezdete:
* Az élve születéssel a fogamzás időpontjára visszamenőleg illeti meg.
o A fogamzás időpontja vélelem: születéstől visszafelé számított 300. nap (a születés napja beleszámít.
o A vélelem ellen lehet ellen bizonyítani. => hogy korábban/később történt a fogamzás.
A jogképesség megszűnése:
* A jogképesség a halállal szűnik meg.
* A jogképessége megszüntető jogi tények:
o Halotti anyakönyvi kivonat.
o Halál tényének bírósági megállapítása.
o Holtnak nyilvánítás.

Question 5

II. CSELEKVŐKÉPESSÉG
2:8-2:41.§

Answer 5

Cselekvőképesség
* Fogalma:
o AZ EMBERnek az a képessége, hogy SAJÁT AKARAT ELHATÁROZÁSÁVAL, SAJÁT CSELEKVÉSEIVEL:
 JOGOKAT SZEREZHET ÉS
 KÖTELEZETTSÉGEKET VÁLLALHAT.
o Az ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége.
* Minden ember cselekvőképes, akinek cselekvőképességét:
o e törvény (Ptk.)
o Vagy bíróság gondnokság alá helyezést elrendelő ítélete nem korlátozza.
* A cselekvőképességet korlátozó jognyilatkozat semmis.

Aktív és passzív cselekvőképesség
* aktív: az ember saját maga köthet szerződéseket/ tehet egyéb jognyilatkozatokat.
* Passzív: a hozzá intézett nyilatkozatok érvényes elfogadására vonatkozó képesség.

Question 6

A cselekvőképesség teljes korlátozása

Answer 6

• cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett (TCSK)
  o Akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége
   tartósan teljeskörűen hiányzik => CSKN-nél lehet időszakos is, és ott csak „nagy mértékben hiányzik”
• Csak akkor lehet, ha cselekvőképességet nem érintő módon VAGY a cselekvőképesség részleges korlátozásával védelme nem biztosítható.

Question 7

Cselekvőképesség részleges korlátozása nagykorúak esetén

Answer 7

• cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (CSKN) mert:
  o Ügyeinek viteléhez szükséges belátási képessége
   tartósan VAGY
   időszakonként visszatérően nagymértékben csökken.
• Meg kell határozni az ítéletben azokat az ügy csoportokat, amelyekben a cselekvőképességet korlátozza.
  o Minden olyan ügyben érvényes jognyilatkozatot tehet, amelyben cselekvőképességét nem korlátozták.
• Nem korlátozható részlegesen sem, ha a jogainak védelme a cselekvőképességet nem érintő módon (pl. Támogatóval) biztosítható.

Question 8

A házasság
* Fogalma => At.

Answer 8

o Férfi és nő között
o önkéntes elhatározás alapján létrejött
o életközösség

Question 9

II. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT
Fogalma

Answer 9

• köteléket teremt 2 azonos nemű partner között joghatása és státusz és vagyonjogi következmények tekintetében a házasság joghatásaival azonosak => az életközösség létrejöttét vélelmezni kell

Question 10

Bejegyzett élettársi kapcsolat keletkezése

Answer 10

• itt is van megelőző eljárás
• az anyakönyvvezető előtt
• együttesen jelenlévő két
  o 18. életévét betöltött!!!
   18 éves kor alatt nem adható engedély rá
  o Azonos nemű személy
• személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni

Question 11

II. BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT Személyi joghatások

Answer 11

• a házasságával azonosak de!: nem illeti meg őket
  o a név viselési jog
  o közös szülői státusz lehetősége

Question 12

Bejegyzett élettársi kapcsolat keletkezése Vagyonjogi hatások

Answer 12

• teljes egészében a házasságával azonosak

Question 13

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése

Answer 13

• bejegyzett élettárs halálával
• bíróság általi felbontással
• közjegyző általi megszüntetéssel => nem peres eljárás! => erre házasságnál NINCS lehetőség
  o közösen és befolyástól mentesen kérik
  o egyiküknek sincsen olyan gyereke, akinek tartására közösen kötelezettek
  o nincs helye, ha bármelyikük:
   cselekvőképtelen
   korlátozottan cselekvőképes miatti érvénytelenség megállapításának vagy nem létezés megállapításának lenne helye
  o bizonyításnak nincs helye
  o melyik közjegyző illetékes?
   A felek választása szerinti közjegyző, akinek:
• az illetékességi területén a kérelmezők utolsó közös lakóhelye volt VAGY
• illetékességi területén a felek valamelyikének lakóhelye van

Question 14

III. ÉLETTÁRSI VISZONY fogalma

Answer 14

• Külön vagy azonos nemű partnerek házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben való együttélése, HA:
  o egyiküknek sincs mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata ÉS
  o nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
• de facto együttélés informális partner kapcsolat
• hozzátartozónak minősülnek, de nem közeli hozzátartozónak

Question 15

III. ÉLETTÁRSI VISZONY Keletkezése

Answer 15

• az életközösség létesítése hozza létre nincs szükség alakszerűségre
• nyilvántartásba vehető, de nem konstitutív hatályú
  o Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása => MOKK vezeti
  o 2 nagykorú kérelmező Közjegyző előtt tett közös nyilatkozat arról hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek

Question 16

Az élettársi viszony joghatásai személyi

Answer 16

• Személyi joghatások:
  o nincs együttműködési és támogatási kötelezettség
  o nincs névviselés
  o korlátozottabb a közös szülői státusz (és csak a különneműeknél)
   nincs apasági vélelem
• De élettárs apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tehet
   nincs közös gyermekké fogadás
   de közösen vehetnek részt a reprodukciós eljárásban

Question 17

Az élettársi viszony joghatásai * Vagyonjogi joghatások

Answer 17

o főszabály: élettársak törvényes vagyonjogi rendszerre keletkezik
 ettől élettársi vagyonjogi szerződés eltérhet
 együttélés alatt önálló vagyon szerzők
 az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyon szaporulat megosztását
* a közreműködésük arányában illeti meg őket természetben a részesedés
* ha az arány nem állapítható meg egyenlőnek kell tekinteni
o kivéve ha ez bármelyik élettársa méltánytalan lenne
o Élettársi tartás:
 a külön élő házastárssal/volt házastárssal egy sorban
 KONJUNKTÍV feltételek:
* Ha az életközösség legalább 1 évig fennállt ÉS
* született az élettársak kapcsolatából gyermek
o lakáshasználat rendezése
 élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára
* HA:
o legalább egy évig fennállt az életközösség ÉS
o kiskorú gyermek lakáshasználati jogának érdekében indokolt.
* Meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig
* a használatra feljogosított volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg.
* Nem tarthat igényt rá az a volt élettársa, akinek más beköltözhető lakása van.
o Az élettárs nem törvényes örökös

Question 18

Az élettársi viszony megszűnik

Answer 18

• házasságkötéssel
• bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésével
• az életközösség megszűnésével (halállal).

Question 19

A létező és érvényes házasság személyi joghatásai

Answer 19

• EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG
  o Hűséggel tartoznak egymásnak
  o kötelesek egymást közös céljaik érdekében együttműködni és támogatni
  o a törvényben meghatározott esetekben a házasság felbontását követően is fennáll
• KÖZÖS DÖNTÉS.
  o Közösen döntenek:
   A házas élet és a család ügyeiben
  o önállóan, de a család érdekére tekintettel:
   a személyüket érintő ügyekben
• LAKÓHELY MEGVÁLASZTÁSA
  o Itt egymással egyetértésben választják meg
• KÖZÖS SZÜLŐI STÁTUSZ: => a bejegyzett élettársakat NEM illetik meg!!!
  o Elsődleges annak a férfinak az apasági vélelme, aki az anyával házasságban állt:
   a házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti
   nem kell házassági életközösségben élniük
  o reprodukciós eljárás lehetősége
  o közös gyermekké fogadás intézménye
• NÉVVISELÉS: (Példákkal)
  o Férj: Kiss-Kovács Károly Ferenc
  o Nagy-Asztalos Anna Júlia
  o A feleség neve:
   születési neve:
• Nagy-Asztalos Anna Júlia
   a férj teljes neve a házasságra utaló toldással, amelyre hozzá kapcsolHATtja a házasságkötés előtt viselt nevét
• Kiss-Kovács Károly FerencNÉ
• Kiss-Kovács Károly FerencNÉ Nagy-Asztalos Anna Júlia
   a férj család nevét a házasságra utaló toldással hozzákapcsolva a házasságkötés előtt viselt nevét
• Kiss-KovácsNÉ Nagy- Asztalos Anna Júlia
   a férje családnevét és saját utónevét
• Kiss-Kovács Veronika Júlia
  o a férj neve:
   születési neve
• Kiss-Kovács Károly Ferenc
   felesége családi neve és saját utóneve
• Nagy-Asztalos Károly Ferenc
  o közös név:
   mindkettőjük család neve összekapcsolva hozzáfűzve a saját utónevét
• legfeljebb kéttagú lehet
  o Kiss-Nagy Anna Júlia

Question 20

Vagyonjogi hatások házasság

Answer 20

• házastársi vagyonközösség => törvényes vagyonjogi rendszer
  o vagyonjogi viszonyaikat a házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik
   kiköthető közszerzeményei rendszer/vagyonelkülönítő rendszer
• házastársi tartásra való jogosultság
• közös háztartás fenntartása
• házastársi lakás használatra való jogosultság
• házastárs törvényes örökös

Question 21

A házasság megszűnése

Answer 21

• az EGYIK HÁZASTÁRS HALÁLÁVAL
• BÍRÓSÁGI FELBONTÁSSAL: élők között ez az egyetlen „eszköz” a bontásra => Szeibert ea.
  közös és tényállásos
   közös megegyezésen alapuló bontás:
• nem kerül sor a körülmények vizsgálatára
• akkor van rá lehetőség, ha MINDEN járulékos kérdésekben megegyeztek és a bíróság egyezségeket jóváhagyta:
   Tényállásos, nem közös megegyezésen alapuló bontás:
• a bíróság a tényállás megvalósulását vizsgálja
  o megállapítja, hogy milyen események vezettek a házasság megromlásához
  o kiemelkedő jelentősége van a különélésnek: „az életközösség megszűnt, és annak

Question 22

A házasság megszűnésének joghatásai => Szeibert ea.

Answer 22

• megszűnik az öröklési jogi kapcsolat
• új házasságot köthetnek
• rendezni kell a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog kérdését
• Kérhető a közös vagyon megosztása
• Főszabályként a névviselési jog fennmarad
  o d
• Házastársi tartás terhelheti a feleket

Question 23

A házastársi vagyonközösség
Közös vagyon elemei

Answer 23

• A vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szerzett vagyontárgyak
• A közös vagyontárgyak terhei
• Bármely házastárs által a vagyonközösség alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozások
  A különvagyon haszna, amely a fenntartási költségek levonása után marad.
  5 év házassági életközösség után a különvagyonban tartozó, a mindennapi közös életvitelt szolgáló szokásos méretű berendezési tárgy, illetve annak a helyébe lépő vagyontárgy. (Pl. kávéfőző, aminek az árából 6 év után vettek egy mikrót => a mikró is)

Question 24

a házastársi vagyonközösség külön vagyon elemei

Answer 24

• A vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy
• A vagyonközösség alatt örökölt/részére ajándékozott vagyontárgy/ingyenes juttatás
• Szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog
• Személyi sérelemért kapott juttatás
• Személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy (pl. a férj borotvája)
• A különvagyon helyébe lépő érték/vagyontárgy
• Az életközösség előtti jogcímen alapuló tartozás. Kivéve a törvényen alapuló tartás
• A külön vagyon terhei
• Az életközösség fennállása alatt keletkezett olyan tartozás, amely a külön vagyon megszerzésével és fenntartásával jár együtt (pl. a közjegyzői díj a hagyatéki eljárásban, hogy az örökös házastárs örökségéhez hozzájusson)

Question 25

II. A HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉS SZABÁLYAI* Formai érvényességi feltétek

Answer 25

o személyesen kell megkötni => érvényességi feltétel  az életközösség fennállása alatt módosítható o Kivételesen köthető GYH jóváhagyásához o KÖO vagy ü. által ellenjegyzett MO. * A jövőre nézve kötik meg.

Question 26

* a házassági vagyonjogi szerződés megszűnése, ha:

Answer 26

o az életközösség létrejötte előtt  felbontással/elállással o az életközösség alatt  megszüntetéssel o ha a bíróság megszünteti o Ha a felek közös megegyezéssel/felmondási jog gyakorlása miatt szűnik meg  megszűnésétől az életközösség fennállása alatti vagyoni viszonyokra a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni.

Question 27

* közszerzeményi rendszer

Answer 27

o az életközösség fennállása alatt önálló szerzők  vagyon elkülönítés szabályai érvényesülnek o az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a vagyon szaporulat a megosztását, ami közszerzemény. => kötelmi jogi igény (Szeibert ea.)  közszerzemény: * az a tiszta vagyoni érték, ami az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonból a házastársakat terhelő adósság és a különvagyon levonása után fennmaradt. o közszerzemény =  vagyon- [közös tartozás+különvagyon(ok)]: o Vélelem:  A házastársak vagyonában meglévő vagyont közszerzemény o megosztásakor a házastársat a közszerzemény fele illeti meg

Question 28

* A vagyonelkülönítési rendszer

Answer 28

o házassági életközösség alatt:  vagyonukat önállóan használják és kezelik azzal önállóan rendelkeznek  tartozásokért önállóan felelnek o Közösen viselik:  közös háztartás költségeit  a közös gyermek megélhetésének, felnevelésének költségeit o semmis az a kikötés amely e költségek és kiadások alól bármelyik házastársat teljesen vagy túlnyomó részben mentesíti  a gyermeknevelésben és a háztartásban végzett munka költség viselésének minősül o nem zárja ki a közös tulajdonszerzést de ahhoz mindkét házastársnak részt kell vennie az ügyletben.

Question 29

III. AZ ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI

Answer 29

* az élettársak törvényes vagyonjogi rendszere a közszerzeményihez hasonlít * önálló vagyon szerzők o az életközösség megszűnése esetén a vagyon szaporulat megosztása követelhető o a vagyon szaporulattal való részesedés természetben illeti meg az élettársat => a közreműködés arányában  kétség esetén a közreműködés aránya egyenlő * élettársi vagyonjogi szerződés: o egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi vagyonjogi szerződéssel rendezhetik o bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek amely házastársa között érvényesülhet o 3. személyekkel akkor hatályos ha az élettársi vagyonjogi nyilatkozatok nyilvántartásába bevezették vagy ha bizonyítják hogy a 3. személy a szerződés fennállásáról tudott vagy tudnia kellett

Question 30

I. Szülői jogállás keletkezése

Answer 30

* a szülő és gyermek között egyenesági rokoni kapcsolat van o egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. * Létrejöhet: o a gyermek mind a 2 esetben a szülő teljes rokonságával rokoni kapcsolatba kerül. o leszármazással  jogilag a családi jogálláshoz kapcsolódik, nem feltétlenül genetikai/biológiai kapcsolathoz => pl. apasági vélelem o örökbefogadással  Jogilag teljes értékű szülő gyerek kapcsolatot eredményez, DE! Felbontható * az apa és anya jogállása egyenlő

Question 31

II. Leszármazás Az apai jogállás keletkezése => vélelmek SORRENDBEN!

Answer 31

* 1.) Házassági köteléken alapuló vélelem (alapvélelem) o automatikusan keletkezik (amíg fennáll: más apasága nem jöhet szóba) o Azzal szemben: aki az anyával a fogamzás kezdetétől a születésig eltelt idő vagy annak egy része alatt házassági kötelékben állt  házasság érvénytelensége nem érinti  csak a házasságikötelék szükséges, életközösség nem  vélelmezett fogamzási idő: * születéstől visszafelé számított 182. és 300. nap között eltelt idő * 2.) Élettársak reprodukciós eljárásban való részvételén alapuló vélelem o Aki az anyával élettársi kapcsolatuk fennállása alatt reprodukciós eljárásban vett részt és a származás annak a következménye.  Az eredményes reprodukciós eljárás lefolytatása után a születésig az anya más férfival való házasságkötése apasági vélelmet nem keletkeztet a férj vonatkozásában. * Albert és Barbara együtt folytattak le egy eredményes reprodukciós eljárást, mint élettársak. A terhesség 6. hónapjában szét vállnak. 7 hónaposan Barbara házasságot köt Cirillel. Bár a házasság miatt Cirillt kéne apaként vélelmezni, emiatt a szabály miatt mégis Albertet fogják.  A donor NEM indíthat apasági pert. o Azért csak az élettársakra vonatkozik, mert a házastársaknál a házasságból adódóan fennáll a vélelem. * 3.) Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat: o önkéntes vállalás, NEM vonható vissza. o Alaki feltétel:  Hol lehet megtenni? * anyakönyvvezetőnél * bíróságnál * gyámhatóságnál * hivatalos konzul tisztviselőnél * közjegyzői okiratba foglalva  Kizárólag személyesen. o A fogamzás kezdetétől tehető, de a születéssel lesz teljes hatályú.  ha per van folyamatban, a per apaság megállapítása nélküli befejezésével lesz teljes, hatályú o Feltételei:  üres apai jogállás  min. 16 év korkülönbség az vélelmezett apa és a gyermek között * Értelemszerűen az apa részéről a betöltött 16. életév  az anya, a gyermek törvényes képviselője és a 14. életévet betöltött gyermek hozzájárulása * az anya a gyermek törvényes képviselője hozzájárulását e minőségében is megtagadhatja * ha érdekellentét áll fenn az anya és a gyermek között => eseti gyám kirendelése o mindenkivel szemben hatályos. * 4.) Bírósági ítélet o az egyetlen nem megdönthető vélelem. o a gyermek apja az, akivel a fogamzási időben nemileg érintkezett az anya, és alaposan feltehető, hogy ezen érintkezésből származik a gyermek  Hogyan állapítható meg? * körülmények mérlegelése+ ált. DNS vizsgálat. o Ki kérheti? =>személyesen kell megindítani  Az anya  a gyermek (halála után leszármazója)  az apa o Ki ellen kell megindítani?  főszabály: az apa ellen  az apának: a gyermek ellen. o ha a származás reprodukciós eljárás következménye nincs helye azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. o Mindenkivel szemben hatályos. o Pk. 217. az apaság megállapítása iránt indított perben a bíróság nem dönthet abban a kérdésben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje  ezzel az illetékes gyámhatóságot kell megkeresnie.

Question 32

I. A SZÜLŐI FELÜGYELET tartalma és szülők kötelezettségei

Answer 32

A szülői felügyeleti jog * Kiskorú SZF vagy gyámság alatt áll. * A bíróság vagy más hatóság KIVÉTELESEN INDOKOLT esetben olyan mértékben korlátozhatja vagy vonhatja el, amely a gyermek érdekének biztosításához szükséges. A szülői felügyelet tartalma * gyermek nevének meghatározása o Szüleinek megállapodása szerint) apjának vagy anyjának születési vagy házasságkötéssel szerzett családi nevét viseli.  szüleinek összekapcsolt családi nevét is viselheti o Utónevét a szülők határozzák meg. * gyermek gondozása és nevelése o Jog és kötelezettség  gyermeket gondozása  megélhetéséhez és felnevelkedéséhez szükséges feltételeket biztosítsák o Saját háztartásukban kötelesek a gyermekük lakhatását biztosítani o a szülők megválaszthatják a gyermek nevelésének módját o a gyermek képességei figyelembevételével a szülők és a gyermek közösen döntik el, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön  vita esetén a GYH dönt * Aladárka minden áron informatikus szeretne lenni, de a szülei akkor is péknek szánják. * tartózkodási helye meghatározása o Lakóhelye (a bíróság/gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában) a szülei lakása akkor is, ha a gyermek átmenetileg máshol tartózkodik. o a 16. életévét betöltött gyermek a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság jóváhagyásával a szülők beleegyezése nélkül elhagyhatja, ha az az érdekeivel nem ellentétes.  a önmagában a SZF-t nem érinti. o A gyermek huzamos időn át (pl. tanulmányok folytatása) önállóan vagy egyik szülőjével mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön * vagyona kezelése o Jog és kötelezettség:  gyermekük minden olyan vagyonát kezeljék, amely a Ptk. szerint nincs kivéve a kezelésük alól. * Ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont (pl. nagymamától), hogy a szülő nem kezelheti a GYH gyámot rendel ki. => vagyon kezelő gyám. o A szülő egyedüli vagyonkezelői joga:  a szülők meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyonát az egyik szülő a másik helyett kezelje. * Közokirat/ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat o a gyermek vagyonának és jövedelmének felhasználása:  a szülők a gyermek vagyonából eredő jövedelmet a gyermek indokolt szükségleteire kötelesek fordítani  a gyermek vagyonának állagát a szülők a Ptk. a gyermektartásra vonatkozó rendelkezései szerint vehetik igénybe  ha a gyermek szülője háztartásában nevelkedik és keresménnyel rendelkezik, a szülő igényelheti, hogy a háztartás költségeihez megfelelő mértékben járuljon hozzá o a szülők vagyonkezelői jogának korlátozása:  ha kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik * a GYH elrendelheti a pénz és vagyon GYH részére történő átadását. * biztosíték adásra kötelezheti a szülőket, vagy arra, hogy adjanak számot * törvényes képviselete o Jog és kötelezettség:  szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelezettsége, hogy gyermeküket személyi és vagyoni ügyeiben képviseljék  a szülő akadályozottsága esetén (érdekellentét/más tényleges akadály) a GYH a gyermeknek eseti gyámot rendel * gyámnevezés/gyámságból való kizárás =>csak jog, a többi kötelezettség is.

Question 33

I. A CSALÁDJOGI TARTÁSRÓL ÁLTALÁBAN

Answer 33

* A családjogi tartás törvényen alapuló. Nem szükséges a felek megállapodása az igény érvényesítéséhez. o (ettől függetlenül a felek megállapodhatnak tartásban) * A családjogi tartás fajtái: o 1.) rokontartás o 2.) házastársi tartási o 3.) élettársi tartás o 4) kiskorú gyermek tartása o 5.) tovább tanuló nagykorú gyermek tartása * Feltétel rendszer => az egyes tartási formákhoz a Ptk. külön is meghatározhat ld. részletesebben lentebb, a rokontartásnál o rászorultság: o önhiba hiánya:  a tartásra szoruló megtett-e mindent, ahhoz, hogy saját szükségleteit biztosítsa. o Nincs tartásra kötelezhető házastárs/élettárs o érdemtelenség hiánya:  az a nagykorú érdemtelen, aki: * a tartásra kötelezettel v. vele együtt élő hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít VAGY * olyan életvitelt folytat, ami miatt a tartás nem várható el o tartási képesség a tartásra kötelezett részéről:  ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné

Question 34

I. A JOGI SZEMÉLY KRITÉRIUMAI

Answer 34

A jogi személy fogalma * A jogi személy a társadalom által elismert * a jogrendszer által jogképességgel, jogalanyisága felruházott * szervezett vagy vagyon tömeg. Jogképesség Ptk. 3:1.§ * A jogi személy teljes és abszolút jogképességgel rendelkezik => jogai és kötelezettségei lehetnek. * Kiterjedt minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán emberhez fűződhet. * A személyiségi jogok szabályai megfelelően alkalmazandók, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az emberhez fűződhet o pl. emberi méltósága nincs, de a jóhírnévhez való jog már van Célja: * A jogi személy törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. => ezzel ellentétes létesítő okirat semmis. o A létesítő okiratban ez a fő tevékenység o Bizonyos jogi személyek (társaságok) alapítása állami engedélyhez kötött (pl. bank/biztosító) o Bizonyos tevékenységek is engedélyhez kötöttek (pl. bányászat) Típuskényszer: * A jogi személyt CSAK törvényben meghatározott típusban, alapítható és működtethető * megfelelő létesítő okiraton alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre (konstitutív) o bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg

Question 35

A jogi személy kritériumai

Answer 35

* 1.) Saját név: 3:6.§ * 2) Székhely: * 3) A tagoktól/alapítótól elkülönülő vagyon => részletesebben társasági jog. * 4) Ügyvezetés/a képviseletét ellátó szervezet =>ld. lentebb

Question 36

II. A JOGI SZEMÉLY FAJTÁI

Answer 36

Közjogi/Magánjogi Profitorientált/Non-profit Személyegyesítő/Vagyonegyesítő

Question 37

IV. A JOGI SZEMÉLY KÉPVISELETE

Answer 37

Törvényes képviselet: * törvény alapján vezető tisztségviselő (VTV) látja el. o A VTV önállóan gyakorolja o A VTV köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. Szervezeti képviselet * létesítő okirat, vagy belső szabályzat alapján: o képviseleti joggal járó tisztség betöltője látja el, o önállóan járhat el o [általános (minden ügyre kiterjed)] * törvény alapján: o önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység vezető látja el, o önállóan járhat el o [különös (ügyek meghatározott csoportjára)] * ügyvezetés általi felruházás alapján: o a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; o együttesen járnak el o [különös (ügyek meghatározott csoportjára)] Ügyleti képviselet * meghatalmazáson alapul: o vélelmezett: üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult o látszaton alapuló: képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt nevében jognyilatkozatot tenni A képviseleti jog korlátozása A nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása: harmadik személyekkel szemben nem hatályos, KIVÉVE, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna.

Question 38

Az egyesület és az alapítvány lényeges vonásai Fogalma Létesítő okirat korlátok létesít tagok jogállása kötelezettségek jogviszony keletkeztetése jogviszony megszűnése döntéshozó szerv ügyvezetés Vezető tisztségviselő(k) Felügyelőbizottság átalak,egyesülés,szétválás jogutód nélküli megszűnés Rendelkezés a vagyonról JNM esetén

Answer 38

ell tételből

Question 39

A jogellenesség vélelme személyi jogok

Answer 39

* Minden beavatkozás a privátszférába jogellenes. KIVÉVE: o Jogellenességet kizáró körülmények.  Az érintett hozzájárult. =>Ptk. 2:42.§(3) * Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.  Jogszabály jogszerűnek minősíti.  más személy védett jogának érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles (pl. magánélethez való jog vs szólásszabadság)  személyiségi jognak nem minősülő (a) alapjog v. (b) általános társadalmi érdek érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles

Question 40

Nevesített személyiségi jogok 2:43.§

Answer 40

Nevesített személyiségi jogok 2:43.§ * Nincs taxatív felsorolás, a nem nevesítettek is védelemben részesülnek. * Élet, testi épség, egészség védelme * Személyes szabadság, magánélet, magánlakás védelme * Hátrányos megkülönböztetés elleni védelem * Személyes adatok védelme * Becsület védelme 2:45.§ (1) * Jóhírnév védelme 2:45.§ (2) * Magántitok és személyes adatok védelme 2:46.§ * Névviseléshez való jog védelme: 2:49.§ * Képmáshoz és hangfelvételhez való jog 2:48.§ * Közéleti szereplők személyiségi jogának védelme 2:44.§ * Kegyeleti jog védelme 2:50.§

Question 41

II. A SZEMÉLYISÉGI JOGSÉRTÉS SZANKCIÓI

Answer 41

Objektív szankciók (felróhatóságtól független) 2:51.§ * a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását => ez az összes többi szankció alkalmazhatóságának feltétele * a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; => akkor van jelentősége, ha az igény érvényesítésekor még fennáll a jogsértés * azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; o sajtó helyreigazítási pernél nincs, ott a nyilvánosság követelménye alapvető fogalmi elem * a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; * azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. * közigazgatási jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot: o szankciókat a közhatalmi jogkört gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni.  Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy (járási hivatal) a szankciókat azzal a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szervvel (Kormány Hivatal) szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik (kormányhivatal) * Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot: o a bírósággal, vagy  Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, (járásbíróság) az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. (illetékes törvényszék) o A LFÜ-vel szemben kell érvényesíteni. Szubjektív szankciók (felróhatósági alapú, mentesülhet a jogsértő, ha bizonyítja, hogy adott helyzetben elvárható módon járt el.) * Sérelem díj 2:52.§ o NEM VAGYONI kár esetén. o A kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a elég csak a jogsértés tényének megállapítása. => További hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. o Mi alapján határozzák meg a mértékét?  eset körülményeire: tekintettel, egy összegben kell meghatározni. * különösen a jogsértés súlyára, * ismétlődő jellegére, * a felróhatóság mértékére, * a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására * Kártérítés 2:53.§ o VAGYONI kár esetén o a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Question 42

I. A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA A MAGYAR JOGRENDSZERBEN

Answer 42

* A polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe. o Részletszabályait az oltalmi tárgyakra vonatkozó külön törvények szabályozzák.  Ezeknek a Ptk. a mögöttes jogszabálya, de csak a magánjogi kérdésekben. * Oltalmi tárgy: Közvetett szabályozási tárgy, melynek jogosultját a szerzői jog és iparjovédelmi törvény alapján abszolút szerkezetű, kizárólagos jogviszonyok illetik meg. * A szellemi alkotások jogának ( a nevesített oltalmi tárgyak alapján) két fő területe vam: o Szerzői jog o Iparjogvédelem.

Question 43

A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszony szerkezete és fajtái

Answer 43

* 1.) Az alkotás elkészítésének folyamata o relatív szerkezetű kötelmi jogviszonyok => a jogosult és a kötelezett is ismert, csak egymással szemben jogosultak és kötelezettek  pl. munkaszerződés, megbízási szerződés, kutatási szerződés o alapul fekvő relatív szerkezetű jogviszonyok nélkül is létrejöhetnek művek => az alkotás folyamata a jogi szabályozás területén kívül esik * A kész alkotáson fennálló, vagy az arra megszerezhető jogok o abszolút szerkezetű jogviszonyok => csak a jogosult ismert, vele szemben mindenki más kötelezett. * A kész alkotás felhasználására irányuló és azt megvalósító tevékenységek => relatív szerkezetű és kötelmi jogviszony (pl. franchise szerződéssel felhasználhatja)

Question 44

II. A SZERZŐI JOGI ÉS IPARJOGVÉDELMI OLTALMI TÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SAJÁTOSSÁGAI felsorolàs

Answer 44

A jogátruházó szerződés Licencia szerződés (engedélyező) Felhasználási szerződés (szerzői jog) Díjazási szerződés Franchise szerződés

Question 45

Franchise szerződés

Answer 45

* Célja: a Franchise adó üzleti modelljét a Franchise vevő felhasználja, hasznosítsa, használja. * A franchise esetén a jogbérletbe vevő a saját nevében és saját javára jár el. * Főkötelezettségek: o franchise adó:  szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyakhoz, ill. védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási, használati jogok engedélyezésére köteles o franchise vevő:  KÖTELES azok felhasználásával, hasznosításával, használatával termékek, ill. szolgáltatások saját nevében és saját javára való előállítására, értékesítésére = > hasznosítási kötelezettség! * ha a terméket vagy annak előállításához szükséges alapanyagot a franchise adótól kell beszerezni és a megrendelést nem teljesíti: máshonnan is beszerezheti  díj fizetésére köteles * Mellék kötelezettségek o franchise adó:  oltalmi tárgyak, jogok a vevő általi folyamatos és zavartalan gyakorlásának biztosítása o franchise vevő:  jóhírnév megőrzése: felek kötelesek a hálózat, és a termékek, ill. szolgáltatások jóhírnevének megőrzésére * a franchise adónak utasítási joga van, ezek teljesítését ellenőrizheti. o célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás: franchise vevő köteles figyelmeztetni franchise adót. o a figyelmeztetés ellenére fenntartja: a f.vevő köteles teljesíteni, DE az abból eredő károkért a f.adó felel; o köteles megtagadni, ha jogszabály megsértésére vezetne vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát * Nem szankciós (rendes) felmondás o határozatlan idejű franchise szerződést bármelyik fél felmondhatja a hónap utolsó napjára. o Sávos hosszabbodó felmondási idő.  első évben 1 hónap  második évben: 2 hónap  harmadik és követő években: 3 hónap * Különbség a licencia szerződéshez képest: o Franchise: használati kötelezettség o Licencia: nincs használati kötelezettség

Question 46

II. A SZERZŐSÉG FOGALMA

Answer 46

* A szerzői jog az illeti meg (tehát, az a szerző), aki a művet megalkotta. => kizárólagos jogokat biztosít a szerzőnek. * A szerzőn kívül más is jogosulttá válhat, de ilyenkor sem lesz szerző! o Lehetséges módjai:  vagyoni jogok átruházása  öröklés  jogi személyek közötti átruházás  munkaviszonyban létrehozott művek. * A szerző személyéhez fűződő jogok forgalomképtelenek, azokról lemondani sem lehet. * Ki lehet szerző? o Természetes személy, akinek tevékenységeként a mű létrejött. o Cselekvő képtelen személy (pl. egy kilenc éves) is lehet szerző, szerzői jogaival kapcsolatban azonban csak törvényes képviselője rendelkezhet. * Nem szerző: o aki nem vett részt a mű megalkotásában, csak anyagi támogatást nyújtott o állat, AI etc. nem lehet szerző * Többszerzős művek: o Ha az adott alkotáson fennálló szerzői jog egyidejűleg több személyt illet meg.

Question 46

I. A SZERZŐI MŰ (a szerzői jogvédelem tárgya) kritériumai

Answer 46

A szerzői mű fogalma: * Szjt. 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Csak példálózó felsorolás. o pl.: irodalmi mű, színmű, zenemű, rajz, festmény, rádió-tv játék etc. * Az oltalom feltételei: o Egyéni eredeti jelleg => szerzői tevékenységből fakadó o Mit takar?  nem szükséges, hogy a műben foglalt gondolatok, információk objektíve újszerűek legyenek, hiszen a megformálás egyedisége, és nem a tartalom eredetisége a jogi védelem alapja. * pl. a szerelemről írt vers tartalmilag nem eredeti, de a megformálási módjában az. o Szjt. 1§ (3) A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. o ∑:  Akkor egyéni, ha: az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát”  akkor eredeti, ha: nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata * A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok (személyhez fűződő és vagyoni). => automatikus, nincs szükség hatósági eljárásra o Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SzTNH): a szerző kérheti a művének ún. önkéntes műnyilvántartásba vételét DE! : nem keletkeztet szerzői jogi védelmet, csak azt bizonyítja, hogy a nyilvántartásba vett szerzői mű az akkori tartalommal létezett o copyright jel: bevett gyakorlat a ©, azaz a copyright jel, használata, DE a jel feltüntetésének, hazánkban azonban semmilyen joghatása nincs -> gyakorlati funkciója annyi, hogy a mű megtekintője tudomást szerezzen arról, hogy a szerző jogait fenntartja,

Question 47

III. A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI

Answer 47

Jellemzői: Joggyakorlás: Nyilvánosságra hozatal Név feltüntetéshez való jog: A mű egységéhez (integritáshoz) való jog

Question 48

IV. A SZERZŐT ILLETŐ VAGYONI JOG(OK)

Answer 48

Felhasználás joga Díjazás * Többszörözés: * Kiállítás: Nem anyagi felhasználási formák * Nyilvános előadás: * Nyilvánossághoz közvetítés: * Átdolgozás: * Merchandising jog

Question 49

V. A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

Answer 49

Védelmi idő:* A szerző egész életében + a halálától számított 70 év. => mikortól kezdődik a számítása? o Főszabály: a halált követő év első napjától (tehát 2024. nov. 23-án meghalt szerző művére 2025. jan. 1-étől kell számolni) o Közösművek esetén: utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától o a szerző kiléte nem állapítható meg: első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 70 év o ha nem hozták nyilvánosságra: a létrehozást követő év első napjától számított 70 év o hátrahagyott művek: valaki a védelmi idő lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet, ekkor a védelmi idő az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 25 év Szabad felhasználás * Kritériumai: (3 lépcsős teszt): o nem sérelmes a rendes felhasználásra, indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit [pl. beleütközik: magáncélú másolást nagy mennyiségben végzi] o megfelel a tisztesség követelményének o nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra

Question 50

A szabadalmazható találmány kritériumai => KONJUNKTÍV

Answer 50

o új, o feltalálói tevékenységen alapuló o iparilag alkalmazható találmány (a technika bármely területén * Újdonság: (objektív ismérv) 2.§ o Akkor új a találmány ha: nem tartozik a technika állásához.  A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.  Az elsőbbség lényege: erre a napra (többnyire a szabadalmi bejelentés napja) vetítve kell vizsgálni a fennállását, elsőbbségi jogot élvező bejelentés nem utasítható el az elsőbbségi nap és a szabadalom megadása közötti eltelt időben felmerült tények (pl. másik bejelentés, találmány közzététele) miatt. * Feltalálói tevékenységen alapuló: (szubjektív ismérv) 4.§ o technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló  gyakorlat szerint jó szakember (nem átlagos) számára o találmány tükrözzön olyan kreativitást, amelynek hiányában más korábban még nem volt képes feltalálni az adott megoldást * Iparilag alkalmazható: 5.§ o ha az ipar, ill. mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható o találmányt megvalósító eljárás vagy termék reprodukálható, megismételhető, ”gyártható” o azt jelenti, hogy nem csak egy db létezik belőle => lényegében ezáltal tér el a szerzői műtől

Question 51

* NEM részesülhet szabadalmi oltalomban 6.§

Answer 51

o ha gazdasági tevékenység körében való, hasznosítása a közrendbe, közerkölcsbe ütközne (nem tartozik ide ha „csak” jogszabályba ütközik)  pl. ember klónozására vonatkozó eljárás o növényfajták, állatfajták ill. ezek előállítására szolgáló biológiai eljárások  a növényfajtákra speciális szabályozás van: növényfajta-oltalom o az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, és ezeken végezhető diagnosztikai eljárások

Question 52

NEM minősült találmánynak:

Answer 52

* a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; * a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás * Számítógép program * Ezek csak önmagukban nem alkalmasak a szabadalmazásra, DE valamely másik találmány alkotóelemeként, részeként, amely egyébként kielégíti a szabadalmazhatóság feltételeit részesülhet oltalomban

Question 53

II. A FELTALÁLÓ az?

Answer 53

* Feltaláló az: o aki a találmányt megalkotta o Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, feltalálónak kell tekinteni:  aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt,  a szabadalmi lajstrom feltalálóként feltüntet.

Question 54

Szabadalmi oltalom megszűnése:

Answer 54

* Ideiglenes oltalom megszűnik ~ a bejelentés napjára visszaható hatállyal: o a bejelentés jogerős elutasításával o fenntartási díj meg nem fizetésével o oltalomról való lemondással  ha a kérelmező nem kéri az érdemi vizsgálatot (ld. a szabadalom megadásának menete) * Végleges oltalom megszűnik: o Objektív ok:  A 20 éves oltalmi idő lejárta: * automatikusan * a lejártát követő napon. * 22.§ A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart. * Meghosszabbítására nincs lehetőség o Szubjektív ok:  A jogosult döntése, magatartása => már a 20 év lejárta előtt megszűnik * a jogosult lemond az oltalomról: o a lemondás beérkeztét követő napon vagy a lemondó által megjelölt korábbi időpontban * a jogosult elmulasztja az éves fenntartási díj megfizetését: o megszűnik az esedékességet követő napon, DE! o kérelemre a szabadalmat újra érvénybe lehet helyezni, ha külön jogszabályban megszabott díjat és a késedelmet is megfizetik. o Szabadalom megsemmisítése:  ha utólag bebizonyosodik, hogy az oltalom megadásának a, törvényi feltételei valamiért nem álltak fenn és így a szabadalom megadására nem lett volna lehetőség.  Alapja: SzTNH-nál lefolytatott megsemmisítési eljárás.  Az oltalom keletkezésére visszaható, hatállyal szűnik meg.

Question 55

A szabadalmi oltalom keletkezése

Answer 55

* bejelentés közzétételével keletkezik, DE hatálya visszahat a bejelentés napjára

Question 56

IV. A SZABADALMI JOGVISZONY TARTALMA

Answer 56

* Feltaláló: => ld. fentebb. 2. oldal o aki a találmányt megalkotta, o aki, a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt o akit, a lajstrom feltalálóként tünteti fel * Szabadalmas: o A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultja. o Lehet:  a feltaláló VAGY  jogutódja o Szolgálati találmány:  a feltaláló egy innovatív vállalkozás alkalmazottja, és munkaviszony keretében, munkaköri kötelezettség alapján hozza létre a találmányt * a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg * szabadalmi bejelentést a munkáltató teheti meg, és a szabadalmat is ő szerezheti meg * nincs külön díjazás, mert ez benne a munkabérében * ha a munkáltató lemond a szabadalom megszerzési jogáról, akkor azzal a feltaláló rendelkezhet o Alkalmazotti találmány:  valaki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek, hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik * a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány, hasznosítására * szabadalmas a feltaláló marad * Szabadalmi igényjogosult: o Aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be. A feltaláló jogai * Személyhez fűződő jogok => forgalomképtelenek o Szabadalmi igény (legfontosabb):  a találmányára ő szerezze meg a szabadalmat o Névjog:  szabadalmi iratok feltalálót e minőségében feltüntessék, DE mellőzni kell, ha azt a feltaláló írásban kéri o nyilvánosságra hozatal joga:  szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló vagy jogutódja hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni. A szabadalmas jogai: * Vagyoni jellegű jogok => forgalom képesek o hasznosítás joga átengedhető hasznosítási szerződésben (licencia szerződés) * Kizárólagos hasznosítási jog: o nincs pozitív felsorolás, helyette a megsértési magatartásokat írja le a törvény. o A szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül:  a találmány tárgyát képező terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja, vagy e célból raktáron tartja, országba behozza.  találmány tárgyát képező eljárást: használja, használatra ajánlja  találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja, vagy e célból raktáron tartja, országba behozza  közvetett bitorlást valósít meg: találmány megvalósítása céljából a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) átad, ill. átadásra ajánlja KIVÉVE: ha az kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru. * Hasznosítás jogának átengedése: o hasznosítási szerződésben → licencia szerződés * Szabadalmi jogok átruházása: o vagyoni jogok átszállhatnak / átruházhatók A szabadalmas kötelezettségei * Díjfizetési kötelezettség: o elmulasztásának szankciója: fenntartási díj meg nem fizetésével  ideiglenes oltalom megszűnik (keletkezésére visszaható hatállyal)  végleges oltalom megszűnik (esedékességet követő napon) => 3 hónapon belül újra érvénybe helyezhető * Hasznosítási kötelezettség: o elmulasztásának szankciója:  Az ezt kérlemező számára kényszerengedélyt kell kiadni, HA a szabadalmas a bejelentés napjától számított 4 év vagy a szabadalom megadásától számított 3 év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében: * nem hasznosította VAGY * komoly előkészületet nem tett, ÉS * másnak sem adott hasznosítási engedély  KIVÉVE: ha a szabadalmas mulasztását igazolja

Question 57

A védjegy fogalma:

Answer 57

o alkalmas arra, hogy valamely árut, vagy szolgáltatás megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól ÉS o a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek, és a nyilvánosság egyértelműen, és pontosan megtudja határozni a védjegy bejelentő által igényelt, ill. a védjegy jogosult javára fennálló oltalom tárgyát. =>régen a grafikai ábrázolhatóság volt [ez a dallamnál (kotta) még működik, de az illatmegjelöléseknél nem] * A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: => Nem taxatív! o szó, szóösszetétel o betű, szám o ábra, kép; o sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; o szín, színösszetétel, fényjel, hologram o hang o mintázat o * Jellemzői: o vállalat és árujelző o NEM magát az árut vagy a szolgáltatást védi, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölés.

Question 58

Az oltalom feltétele (pozitív feltételek + kizáró okok hiánya)

Answer 58

* Pozitív törvényi feltételek: o megkülönböztető képesség  negatív megfogalmazás: egy adott megjelölés akkor NEM rendelkezik megkülönböztető képességgel, ha a fogyasztó az alapján nem tudja azonosítani, hogy az adott termék vagy szolgáltatás mely piaci szereplőhöz tartozik * nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés, amely pl. kizárólag az áru fajtájára, minőségére, mennyiségére, földrajzi származására utal. Pl. ha a csoki márkám neve csak annyi hogy „csoki” o objektív, egyértelmű és pontos ábrázolhatóság  A bejelentésben szereplő ábrázolás, határozza meg a védjegyoltalom tárgyát.  a fogyasztók, a versenytársak és a (bejelentéseket elbíráló), hatóságok számára is a grafikai ábrázolás teszi egyértelművé az oltalom tárgyát  EUB: a megjelölés akkor tekinthető grafikailag ábrázolhatónak, ha; * az ábrázolás világos, pontos, érthető, tartós és tárgyszerű o „különleges” védjegyek: pl. színvédjegyek, hangvédjegyek vagy a háromdimenziós védjegyek  egy, hangjegy akkor tekinthető grafikailag megfelelően ábrázoltnak, ha kottán, hangjegyekkel megjelenítik a bejelentésben a megfelelő dallamot  Az illatmegjelölések nincsenek kizárva az oltalmi körből, azonban az Európai Bíróság szerint a gyakorlatban grafikailag nem ábrázolhatók megfelelően => ezért váltotta fel a grafikai ábrázolhatóságot az, hogy; jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát. * Kizáró okok: o Feltétlen kizáró okok:  olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a megjelölés önmagában, más megjelölésekre vagy fennálló jogokra tekintet nélkül ki van zárva az oltalomból.  SzTNH hivatalból vizsgálja  1.) ha kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatna.  2.) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;  3.) egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre  4.) kizárólag * olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik * az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges * olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz  5.) közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik  6.) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére  7.) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra * ha a bejelentéskor tudja, hogy a megjelölés nem őt, hanem más személyt illet meg, ennek ellenére valamilyen csalárd, tisztességtelen szándékkal tesz védjegybejelentést  8.) PUE (Párizsi Uniós Egyezmény)-ben felsorolt jelzések vannak benne (de az illetékes szerve ezekhez hozzájárulhat) * pl.: állami felségjelzés, vallási jelkép  1)-3) pontok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha a használata révén megkülönböztető képességet szerzett. o Viszonylagos kizáró okok:  megjelölés önmagában alkalmas volna a védjegyoltalomra, azonban egy vagy több korábbi elsőbbségű ún. akadályozó jog jellemzően összetéveszthetőség miatt a lajstromozás útjában áll. * pl. korábban bejelentett vagy már lajstromozott védjegy, más személy személyiségi vagy szerzői joga stb.  Az uniós csatlakozás óta az SZTNH hivatalból NEM, csak kérelemre vizsgálja.  viszonylagos kizáró okok nem vehetők figyelembe, ha a lajstromozáshoz a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul!!  azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés * korábbi védjegy: o korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra VAGY o PUE alapján korábban vált belföldön közismert védjeggyé  amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. * ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják;  jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e. Ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná. * jóhírnév fennáll: ha bizonyítható, hogy a védjegyet egy adott ország lényeges területén, az általa megjelölt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri. * Faludi jegyzetből: jóhírű védjegy oltalma túllép az áruosztályon. Jelentősége: korábbi jóhírű védjegy, mint „relatív” lajstromozási akadály  másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené * pl.: a Rákóczi szalámi helyett Esztergályos szalámi az én képemmel.  más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne  más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná

Question 59

V. KERESKEDELMI NÉV

Answer 59

Fogalma * Személyi ill. áru szolgáltatás megjelölésére, * kereskedelmi forgalomban használt * verbális azonosító, amely o képes viselőjének azonosítására, ÉS o egyben a hasonló jogalanyoktól való megkülönböztetésre. * A Ptk-ban meghatározott névvédelmi szabályok hatálya alá tartozik: o természetesen személyek esetén: névviseléshez való jog védelme o irodalomi, művészeti, tudományos, ill. közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, a ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével o ha ez összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével: kérelmére a név toldással vagy elhagyással használható * Jellemzői: o nem nevesített oltalmi tárgy. o specifikuma, hogy jogosultja a nevet kifejezetten kereskedelmi tevékenység során használja. o a kereskedelmi név is vállalat- és árujelző o nem azonos a cégnévvel o Ritka, hogy vállalatokat kereskedelmi nevük alapján azonosítunk, sokkal gyakoribb, hogy a verbális kereskedelmi elnevezéseket, márkaneveket védjegyoltalom alá helyezik.

Question 60

A vagyonjog központi területei

Answer 60

* Dologi jog => in rem jogok (mindenkivel szemben hatályos) o birtokjog: o tulajdonjog: * Kötelmi jog => in personam jogok (egymás között hatályos) * Öröklési jog: o alanyváltozás halál esetén => jogutódlás

Question 61

* A BIRTOK

Answer 61

o Tényleges hatalom a dolog felett (ténykértdés).  a dolog a személy kizárólagos uralma alatt van.  A birtokos a dolgon tetszése szerinti fizikai befolyást gyakorolhat. Élvezheti hasznait, előnyeit. o Alanyi jog, ami alapján a bortokos, mint jogosult hatalmat gyakorolhat a dolog felett. (jogkérdés).  birtokolni jogalap nélkül is lehet, de birtok átruházásnál és petitórius (bírói) birtokvédelemnél szükséges a jogalap.

Question 62

* A BIRTOKOS 5:1.§

Answer 62

o 1) Aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja a dolgot  a birtkolást véglegesnek és kizárólagosnak tekinti. (pl. tulajdonos, elbirtokoló) o 2) Aki dolog időleges birtokára vonatkozó jogviszony (pl. kézizálog szerződés) alapján hatalmában tartja a dolgot  a birtoklását nem tekinti véglegesnek (pl. bérlő, haszonélvező) * albirtokos: aki a dolgot időleges birtoklásra jogosító jogcím alapján tényleges hatalmában tartja (pl. a lakás bérlője) * főbirtokos: akitől a dolog felett tényleges hatalmat gyakorló a birtokláshoz való jogát származtatja (pl. a lakás tulajdonosa) o 3) Akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került  tolvaj is lehet birtokos, de attól még a meglopott személy is birtokos marad. o Jóhiszemű birtokos: Aki úgy tudja, és kellő alappal feltételezheti, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van. o Rosszhiszemű birtokos: Aki tudja, vagy a körülményekből tudnia kellene, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme.  ∑: „akinek a kezében van a dolog az birtokos, DE akinek a tényleges uralmából csak időlegesen esett ki a dolog, az sem veszti el a birtokot!” * IDEGEN BIRTOK: o A birtokos a hatalmat mástól származtatott módon gyakorolja. (pl. rábízom valakire a telefonom, hogy fogja meg amíg elmegyek mosdóba). * BIRTOKVISZONY: o Jogviszony. o A birtokviszony alapján, aki birtokosnak minősül követelheti mindenki mástól, hogy tartózkodjanak a birtokállapot megzavarásától. => birtok védelmi funkció (a másik funkció a tényleges állapot megőrzése)

Question 63

II. A BIRTOK MEGSZERZÉSE

Answer 63

A dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével 5:2.§ * EREDETI szerzésmód o jogalap alapján o jogalap nélkül. Birtokátruházással 5:3.§ * SZÁRMAZÉKOS szerzésmód (csak jogalap alapján). => ezt a mögöttes ügylet (pl. letéti szerződés) határozza meg. o a dolog feletti tényleges hatalomnak az átruházására irányuló megállapodás alapján való átengedéssel valósul meg. o a birtokos és a birtok megszerzője közötti megállapodásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályok alkalmazandók. * Módjai: o A) A birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja.  pl. bérlő megvásárolja a birtokában tartott dolgot o B) Az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is a birtokában tartja.  pl. tulajdonos eladja a dolgát, de visszabérli * Mikor valósul meg a birtokátruházás? o 1) A birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.  pl. haszonkölcsönbe tett könyvet leteszi az asztalra, amit elvihet o 2) Ha a dolog harmadik személy birtokában van: a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.  pl. Aladár szól Barbarának, hogy a könyvet, amit (haszon)kölcsönbe kapott tőle, majd Cecíliának adja oda, mert neki is (haszon)kölcsönbe adta.

Question 64

III. A BIRTOKVÉDELEM

Answer 64

* A birtokos birtokvédelem illeti meg ha: 5:5.§ o birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy o birtoklásában jogalap nélkül háborítják (ez a háborítás a tilos önhatalom) * A birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti KIVÉVE o akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.  a tolvaj a másik tolvaj ellen felléphet, de a tulajdonossal szemben nem. * Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. * Közös birtok: o mindegyik birtokost önállóan megillet o bármelyik birtokos követelheti a közös birtokba bocsátást. o egymással szemben a jogcímük alapján jogosultak védelemre. Poszesszórius birtokvédelem => a birtoklás TÉNYÉN alapul * Önhatalom: 5:6.§ o a birtok megvédéséhez szükséges mértékben tilos önhatalom ellen önhatalommal is felléphet.  Aranka néni az elrabolt ékszereivel menekülő tolvajt üldözi o elveszett birtok visszaszerzése érdekében csak akkor: ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. * Közigazgatási út 5:8.§ o A birtokos 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását/zavarás megszüntetését. o A jegyző:  ezeket elrendeli/a zavarástól eltiltja. * KIVÉVE: ha nyilvánvaló, hogy aki birtokvédelmet kért: o nem jogosult a birtoklásra vagy o birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.  kérelemre jogosult határozni: a hasznok, a károk és a költségek kérdésében o A jegyző határozata ellen: közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.  kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól (a másik féllel szemben indított) perben kérheti a határozat megváltoztatását. * DE! a bíróság nem a jegyző eljárását vizsgálja felül, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt  A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. => a kereset indításnak NINCS halasztó hatálya. * kivéve, ha a per tárgya a hasznok/károk és költségek  A bíróság elrendelheti a jegyző határozatának végrehajtásának felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása várható. Petitórius birtokvédelem => a birtoklás JOGOSULTSÁG ALAPJÁN alapul * Birtokper: 5:7.§ o Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól o ) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. => a posszesszórius birtokvédelemhez (kivétel amikor nyilvánvaló, hogy nem jogosult), elég a birtoklás ténye. o A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell o PK. 29. szám:  hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles, határozni, ha az illetékes jegyző nem csak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is, határozott, az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.

Question 65

IV. JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS

Answer 65

Jogalap nélküli birtokos * jogalap nélküli birtokos: aki jogalap nélkül van a dolog birtokában [pl. tolvaj; érvénytelen szerződés alapján] * Jogállása: a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók (5:9.§) A jogalap nélküli birtokos kötelezettségei * köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni 5:9.§ o megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. o NEM tagadhatja meg: aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. * köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, 5:11.§ o KIVÉVE, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. o Jóhiszemű jogalap nélküli birtokos:  az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik: * az elfogyasztott/beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és * a dologban bekövetkezett károkért nem felelős.  visszakövetelése ellenére sem köteles: * azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és * nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek. o Rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos:  köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott,  delikutális felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be. A jogalap nélküli birtokos jogai * Értékesítés és felhasználás 5:12.§ o Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt:  felszólításra nem szállítja el ÉS  annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel VAGY a költségek előlegezésével járna. o A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell vagy fel kell használni.  A befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. o A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. * A megtérítés igénye, és elvitel joga 5:10.§ o követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését KIVÉTEL fenntartással együtt járó kisebb kiadásokat.  Jóhiszeműség: a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti  Rosszhiszeműség: jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést o Elviheti az általa létesített felszerelési és berendezési tárgyakat, a dolog állagának sérelme nélkül.

Question 66

I. A DOLOGI JOG FOGALMA

Answer 66

* A dolog jog a polgár iog azon része, amely; o a személyek számára o abszolút hatályú jogok keretében o Jogi hatalmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett.

Question 67

Dologi jogi jogviszony

Answer 67

* abszolút szerkezetű: o a jogosultat rögzíti a törvény, vele szemben mindenki más (tartózkodásra) kötelezett. * Statikus, tartós jellegű: o polgári jogi jogalanyok egymáshoz való viszonyát rendezi  nem a személy és dolog egymáshoz való viszonyát * („Közvetett”) tárgya: o Nem csak dolog lehet, hanem jog és követelés is lehet (idegen dologbeli jogok esetén). * Tartalma: o Egyes dologi jogokból fakadó (in rem) jogok és kötelezettségek.

Question 68

A dologi jog felosztása

Answer 68

* Birtok Tényleges hatalom a dolog felett (ténykértdés). * a dolog a személy kizárólagos uralma alatt van. * A birtokos a dolgon tetszése szerinti fizikai befolyást gyakorolhat. Élvezheti hasznait, előnyeit.  Alanyi jog, ami alapján a birtokos, mint jogosult hatalmat gyakorolhat a dolog felett. (jogkérdés). * birtokolni jogalap nélkül is lehet, de birtok átruházásnál és petitórius (bírói) birtokvédelemnél szükséges a jogalap. * Tulajdonjog o A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.  Saját dolgon fennálló  Teljes (a rész jogosítványok ~ tulajdonosi triász teljessége megilleti) * a birtoklás joga és a birtokvédelem * használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga * rendelkezés joga o birtoklás, használat és hasznok szedésének jogát másnak átengedheti  dolgot biztosítékul adhatja, ill. más módon megterhelheti  tulajdonjogot másra átruházhatja, ill. azzal felhagyhat (DE: ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet) * Joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [tulajdonvédelem]  kizárólagos: egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn * más a tulajdon tárgyára vonatkozó dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet * közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen: o minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal rendelkezik o DE! azt másokkal eszmei hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja * Korlátolt dologi jogok o Jogosult más dolgán (jogán, követelésén) dologi hatállyal (in rem hatály ~3. személyek felé is hatályosan) kap olyan tulajdonjogi részjogosítványt, ami egyébként a tulajdonost illetné meg. o abszolút hatályú o Fajtái:  Használati jogok: birtoklás, használat, ill. hasznosítás jogát biztosítják más jogosult számára, amit a tulajdonos tűrni köteles * földhasználat, * haszonélvezet, * használat, * telki szolgalom, * közérdekű használat  értékjogok/dologi hitelbiztosítékok: dologi fedezetet jelentenek meghatározott követelés teljesítésére * zálogjog * óvadék

Question 69

II. A DOLOGI JOG ALAPELVEI 5db

Answer 69

1.) Zártkörűség * csak a törvényben meghatározott dologi jogok alapíthatók => típuskényszer o a jogalanyoknak nincs joguk arra, hogy újabb, a törvényben nem szabályozott dologi jogokat alapítsanak (ellentétben pl. a szerződésekkel) 2.) Tartalmi kötöttség (kógencia) * a dologi jogok tartalma törvényileg meghatározott (ellentétben a kötelmi joggal, ahol nagy a diszpozitivitás) 3.) Egyediség: * tárgya csak egyedileg meghatározott dolog [,jog, követelés"] lehet KIVÉVE o Egyetemes jogutódlás: teljes vagyon egészében száll át egyetlen jogi aktus keretében => pl. öröklés o kötelmi jogban, ha vagyontömeg (ld. dologösszesség) a szerződés tárgya DE! időben egyszerre való rendelkezés ellenére a tulajdonjog ekkor is a dologösszesség egyes elemeire nézve száll át. 4.) Abszolút hatály * abszolút szerkezetű jogviszony o tipikusan egy jogosult ismert, mindenki más kötelezett * A dologi jog megsértése esetén relatív szerkezetű jogviszony jön létre. * A kötelezettek kötelezettségeinek legfontosabb elemei: o elismerés: dologi jogok, mindenkire kiterjedő hatályának a tudomásulvételét jelenti, ezáltal tekinti mindenki önmagát kötelezettnek. o tűrés: itt már a dologi jogosultság gyakorlásának elviselése a kötelező, még ha ez kellemetlen is a kívülállóknak. o tartózkodás: tilos bármiféle jogellenes behatás, beavatkozás, zavarás vagy akadályozás a dologi jogosultság hatókörébe, terjedelmén belüli gyakorlásába. (Nem kíván aktív magatartást) 5.) Nyilvánosság: * forgalombiztonság igényli a vagyoni viszonyok áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét o pl.: ingatlan nyilvántartás

Question 70

III. A tulajdonjog tárgya

Answer 70

A dolog fogalma 5:14.§ => egy számítógép * Birtokba vehető testi tárgy. o birtokba vehető: térben behatárolt o testi: magyar jogban nincs testetlen dolog o tárgy: nem dolog a személyiség része (pl. emberi test, haj-amíg a fejen van) * Szabályait megfelelően kell alkalmazni: o a pénzre, o értékpapírra o dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl. villamos energia, szél) o állatokra (természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvény figyelembevételével) Alkotórész fogalma 5:15.§ => a számítógép processzora * tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással: o a dolog vagy a leválasztott része:  elpusztulna  értéke/használhatósága számottevően csökkenne. Tartozék fogalma 5:16.§ => a számítógéphez tartozó USB egér * A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog: o rendeltetésszerű használatához vagy o épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

Question 71

IV. A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA

Answer 71

TERMÉSZETI TULAJDONSÁGUK SZERINT: * Ingó vagy ingatlan * Elhasználható vagy elhasználhatatlan o rendeltetésszerű használat során állagában megsemmisül-e? o Pl.:  Elhasználható: almakompót  elhasználhatatlan: íróasztal * Osztható vagy oszthatatlan: o Fizikailag osztható: értelemszerű o Jogilag osztható: ha, a felosztott dolog minősége és gazd. rendeltetése a feldarabolás után az egyes részekben is ugyanaz marad, feltéve, hogy a részeken a széttagolás aránytalan értékcsökkenést nem von maga után. (pl. egy tehéncsorda) * Helyettesíthető vagy helyettesíthetetlen: o forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel-e? o Pl.:  helyettesíthető: egy kiló alma  helyettesíthetetlen: a nagyi 100 éves családi ereklye aranyórája. * Élő vagy élettelen FORGALOMKÉPESSÉGÜK SZERINT * Uratlan: o nem vehető birtokba, így tulajdonjog tárgya sem lehet. o pl.: a Hold vagy csillagok * Gazdátlan: o Átmenetileg uralom alatt nem álló DE birtokba vehető ingó dolog, amely:  Még senkinek nem volt tulajdona (pl. vadon termő gyümölcs) VAGY  Birtoklásával a tulajdonos a tulajdonjogról való lemondás szándékával felhagyott (pl.: „INGYEN ELVIHETŐ” felirattal a ház elé kitett szék) * ezen tulajdont úgy lehet szerezni, hogy a tulajdon szerzés szándékával birtokba veszi. * Forgalomképtelen: o Tulajdonjog fennáll rajtuk, de elidegenítésük semmis (pl. állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolgok, mint az Országház, parkok) * Korlátozottan forgalomképes: o elidegenítésük alanyi köre, módja korlátozott, ill. engedélyhez, feltételhez kötött  (pl. magányszemély valamit nem szerezhet meg) => alany  (pl. gyógyszer csak kereskedelmi forgalomban megszerezhető) => mód o VAGY ha jogszabály a dolog forgalomba hozatalát, átruházását stb. állami, hatósági engedélyhez vagy hozzájáruláshoz vagy más jogszabályi feltétel teljesítéséhez köti. * Forgalomképes: o elidegenítésük NEM korlátozott Dologkapcsolatok szerint: * Alkotórész ld. fentebb o Növendék: ha egy meglévő dolognak egy másik dolog utólag az alkotórészévé válik => tulajdonjogát ipso iure a fődolog tulajdonosa szerzi meg.  pl.: a föld tulajdonos tulajdona lesz a földjéből kinőtt fa. * Tartozék: ld. fentebb. * Dolog összesség: o több különálló dolog forgalmi egysége (pl. könyvtár) o kivételt jelent az egyediség elve alól (DE: időben egyszerre való rendelkezés ellenére a tulajdonjog ekkor is a dologösszesség egyes elemeire nézve száll át) o elemein egyenként tételezzük fel a tulajdonjogot, és nem az összességen magán [pl. könyvtárban elhelyezett egyes könyvek] * Gyümölcs: o minden olyan gazdasági előny, ami:  dolog rendeltetésszerű használata során  időnként visszatérően keletkezik,  anélkül, hogy a dolog létét, épségét vagy a gyümölcsözési képességét veszélyeztetné (pl.bérleti díj a lakás kiadásakor) o Függő gyümölcs:  még a gyümölcsöző fődolog alkotórészre (még a fán van az alma, az anyja hasában a kis tehén) o elválasztott gyümölcs: már önálló dolog, ami lehet:  beszedett (ha azt egy erre jogosult személy birtokba vette) vagy  be nem szedett (ha a jogosult még nem vette birtokba) o Pl.  a fa gyümölcse: gyümölcs  tehén: a megszületett kistehén  kiadott lakás gyümölcse: lakbér  * Haszon: o minden olyan előny, mely gyümölcsnek nem minősíthető, de a dologhoz fűződik (pl. nem időnként visszatérő, vagy nem rendeltetés szerű használat során keletkezett) * Vagyon: o valamely jogalany értékben meghatározható javainak (tehát a dologra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak és kötelezettségeinek) összessége. o Akítvák és passzívák alkotják.

Question 72

A tulajdonjog fogalma 5:13.§

Answer 72

* A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. o saját dolgon áll fenn o teljes – részjogosítványok teljessége megilleti o kizárólagos – egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn  más, a tulajdon tárgyára vonatkozó dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet  közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen (de akkor is csak 1 tulajdonjog van): * minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal rendelkezik, * azt másokkal eszmei hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja * tulajdonos bárki lehet, aki jogképes, akinek jogai és kötelességei lehetnek

Question 73

II. A TULAJDONJOG TARTALMA

Answer 73

Tulajdonosi részjogosítványok ~ tulajdonjogi triász * Birtoklás joga: 5:21.§ o A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. * használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga: 5:22.§ o A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni * rendelkezés joga: 5:30.§ o a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, o a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje o továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.  de! ingatlan -› tulajdonjogával felhagyni nem lehet! * Joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [tulajdonvédelem] A tulajdonosi kötelezettségek * Terhek viselése: 5:22.§ o viseli a dologgal járó terheket * Kárveszély viselése: o a tulajdonos viseli dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. pl. a gyümölcsfába belecsapott a villám. * + Amit a jogszabály előír: o pl. telkén a parlagfű irtása etc.

Question 74

III. A TULAJDONJOG KORLÁTAI

Answer 74

* Általános magánjogi korlát 5:23.§ o Generál klauzula  A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, (különösen a szomszédokat): * szükségtelenül zavarná, vagy * amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Egyes szomszédjogok: * 1.) Földtámasz joga: 5:24.§ .) Szomszédos telek igénybevétele: 5:25.§ A használat különös esetei * 3.) Szükséghelyzet 5:26.§ * 4.) Közérdekű használat 5:27.§ * 5.)Túlépítés

Question 75

IV. A TULAJDONJOG VÉDELME

Answer 75

* Jogos önhatalom: 5:36.§ (4) o a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat * Ingatlan-nyilvántartási igény: 5:37.§ o ha tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. * Tulajdoni per: 5:36.§ (1) o a tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását. * A dolog kiadása iránti perek 5:36.§ (2) o az albirtokos a dolog birtokát jogosulatlanul engedte át harmadik személynek:  a tulajdonos (főbirtokos) a harmadik személytől az albirtokos nevében követelheti, hogy a dolgot az albirtokosnak adja vissza. * Ha az albirtokos a dolog átvételét megtagadja, a tulajdonos a dolog kiadását saját részére követelheti. * Tulajdonháborítási per: o akkor kerülhet rá sor, ha nem a tulajdonjog gyakorlásának teljes lehetetlenülése okoz sérelmet, hanem a tulajdonjog zavartalan gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja.  pl. a szomszédos épület állaga (például az omladozó fal) veszélyezteti az ingatlan használatát * Végrehajtási igényper: o Akinek végrehajtás során vagyontárgyát lefoglalták, de tulajdonjoga alapján igényt tart rá, igénypert indíthat a végrehajtást kérő ellen, és o tulajdonjoga alapján fennálló igényét érvényesítheti a dolog foglalás alól való feloldása és kiadása iránt  

Question 76

I. TULAJDONSZERZÉS MÓDOK Eredeti szerzésmódok

Answer 76

* Elbirtoklás (ingó és ingatlan) * Hatósági határozat és árverés (ingó és ingatlan) * Gazdátlan javak elsajátítása (ingó) * Találás * Feldolgozás és átalakítás: =>az feldolgozó esetében (ingó) * Vadak és halak tulajdonjogának megszerzés (ingó) * Termékek, termények és szaporulatok tulajdonjogának megszerzése (ingó)

Question 77

I. TULAJDONSZERZÉS MÓDOK Származékos szerzésmódok

Answer 77

* átruházás (ingó és ingatlan) * öröklés (ingó és ingatlan) * feldolgozás és átalakítás: => az anyag tulajdonosa tekintetében (ingó) * egyesülés és vegyülés (ingó) o speciális egyesülés: beépítés (ingó)

Question 78

I. TULAJDONSZERZÉS MÓDOK eredeti

Answer 78

* Elbirtoklás (ingó és ingatlan) * Hatósági határozat és árverés (ingó és ingatlan) * kisajátítás (ingatlan) * ráépítés, hozzáépítés (ingatlan)

Question 79

tulajdonszerzés módo Származékos szerzésmódok

Answer 79

* átruházás (ingó és ingatlan) * öröklés (ingó és ingatlan)

Question 80

. A KÖZÖS TULAJDON Fogalma 5:73.§

Answer 80

* A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok (eszmei hányadok) szerint több személyt is megillethet. o Minden tulajdonostárs rendelkezik a minden a tulajdonra vonatkozó részjogosítvánnyal, de azt másokkal az eszmei hányadok szerint megosztva gyakorolhatja. * Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. * Használat, és hasznosítás: o a tulajdoni hányaddal arányosan => ettől eltérő megállapodás szerződéssel lehetséges. o Megállapodás nélküli túlhasználat => díj iránit fizetési kötelezettség keletkezik  alapja: jogalap nélküli gazdagodás

Question 81

II. A KÖZÖS TULAJDON SAJÁTOS ALAKZATAI

Answer 81

Társasház 5:85§ * Sajátoságának lényege: o Külön tulajdonban lévő részei (egyes lakások)  önálló tulajdonjog tárgyai, önállóan forgalomképesek, és az általános szabályok szerint lehetnek közös tulajdon tárgyai (pl. egy házaspár közös lakása lehet közös tulajdon) o Közös tulajdonban lévő részek (pl. folyosó)  közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész tulajdoni hányada a külön tulajdonba tartozó ingatlanrésszel együtt önálló ingatlan * (ha egy társasházban lakást veszek megveszem vele a folyosó lakáshoz tartozó tulajdoni hányadát is)  közös tulajdonra és a külön tulajdonra vonatkozó tulajdonjog egymástól függetlenül nem ruházható át és nem terhelhető meg. * Társasház létrejötte: o Ha az ingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott:  A tulajdonostársak külön tulajdonba kerül ÉS * legalább 2 önálló lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség VAGY o 2 lakás VAGY 2 tároló * legalább 1 önálló lakás és 1 nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába, o 1 lakás ÉS 1 tároló  Közös tulajdonba kerül: * a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, helyiség, illetve lakás (pl. folyosó/lift etc.) o Ha a földrészlet, amin az épület áll nem közös tulajdon; a tulajdonostársakat földhasználat joga illeti meg. o Korlátozott jogalanyiság:  célhoz kötött (relatív) jogképesség: * közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat * önállóan perelhet és perelhető o Külön szabályozás: 2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról Polgári jogi társaság * Sajátosságának lényege: o A vagyoni hozzájárulás nem kerül a Pjt. tulajdonába, mert az nem jogalany (nem jogi személy), ezért tulajdona nem lehet. * A vagyoni hozzájárulásként adott dolog: El NEM használható dolog Elhasználható dolog A tag szabadon rendelkezhet vele A tag nem rendelkezhet önállóan a tulajdoni hányadával A megszűnéskor: a tulajdonosnak visszaadandó A megszűnéskor: a VHJ arányában felosztandó Üzletrészen (kft.) vagy részvényen (Rt.) fenálló közös tulajdon * Egy üzletrésznek, ill. részvénynek több jogosultja is lehet, de a társasággal szemben egy tagnak számítanak. (ld. C tételsor 2. fele) o jogokat közös képviselő útján gyakorolják o kötelezettségekért egyetemlegesen állnak helyt Házastársi közös vagyon * Házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg. => Részletesen ld. A4. tétel Gyűjtő letéti szerződés * A letét tárgya helyettesíthető dolog ÉS * a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné. => pl. A cég és B cég 2-2 tonna almáját együtt tárolja, vagy tipikus esete a pénz.

Question 82

Idegen dologbeli jog fogalma:

Answer 82

* A tulajdonjog részjogosítványainak átengedése mások számára, dologi hatállyal => a jogosult más tulajdonát képező dolgon kap olyan jogosultságot, ami egyébként a tulajdonost illetné meg, és ezt dologi hatállyal (vagyis 3. személyek felé is hatályosan) gyakorolhatja. * Más dolgán (jogán/követelésén) fennálló abszolút hatályú jogok. * Tárgya: dolog, jog, követelés ha ez egyébként értelmezhető az adott vagyoni elemre o pl. telki szolgalom nem állhat fenn követelése o forgalomképes jogok és kötelezettségek is lehetnek

Question 83

Idegen dologbeli jog fogalma Fajtái

Answer 83

* Használati jogok: birtoklás, használat, ill. hasznosítás jogát biztosítják más jogosult számára, amelyet a tulajdonos tűrni köteles o Földhasználat o Haszonélvezeti jog o Használati jog o Telki szolgalom o Közérdekű használati jog * Értékjogok/dologi hitelbiztosítékok: dologi fedezetet jelentenek meghatározott követelés teljesítésére => ld. 22. tétel, ebben nem lesz szó erről. o a tulajdonos rendelkezési jogát korlátozva feljogosítják a jogosultat arra, hogy a dolog tulajdonjogát közvetlenül megszerezze (óvadék) o vagy annak értékesítését kikényszerítve, vagy elvégezve a dolog értékét saját követelésének a kielégítésére használja fel (zálogjog) o Miért érték jog?  absztrakt értelemben a dolog értéke az, amire a jogosult igényt tarthat.

Question 84

III. Használati jogok

Answer 84

Földhasználat Haszonélvezet Használat Telki szolgalom Közérdekű használati jog

Question 85

I. A ZÁLOGJOG FOGALMA

Answer 85

* Zálogjog o A zálogjogosult o a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) o más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet (kielégítési elsőbbség) o ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít.

Question 86

Alanyai zálogjog

Answer 86

* Zálogjogosult: o a biztosított követelés jogosultja:  annak a követelésnek a jogosultja, amelynek biztosítására a zálogjogot kikötötték (pl. kölcsönszerződés hitelezője) * Személyes kötelezett: o biztosított követelés kötelezettje:  annak a követelésnek a kötelezettje, amelyre a zálogjogot kikötötték (pl. a kölcsönszerződés adósa) * Dologi kötelezett: o az zálogtárgy tulajdonosa  aki köteles a zálogtárgy értékesítését tűrni a zálogjogosult kielégítési jogának megnyílását követően o Ha egybe esik a személyes kötelezettel:  a zálogjog csak megerősíti a hitelező helyzetét az adós vagyona tekintetében. (Kielégítési elsőbbség miatt) o Ha különbözik a személyes kötelezettől: => dologi kezesség

Question 87

II. A ZÁLOGJOG TÁRGYA

Answer 87

A ZÁLOGTÁRGY Fogalma: * A követelés biztosítására szolgáló vagyontárgy. (dolog, jog, követelés lehet) o Ingó: kézi- vagy jelzálog o Ingatlan: jelzálog o Átruházható jog vagy követelés: jelzálog * Főszabály: csak a zálogtárgy egészén lehet zálogjogot alapítani. 5:101.§ o KIVÉTELEK:  közös tulajdon: a zálogkötelezett tulajdonában lévő tulajdoni hányada  több személyt megillető jognak a zálogkötelezettet megillető hányada  osztható követelés meghatározott része * A vagyon (teljességében) nem lehet a tárgya 5:102.§ o DE! a jelzálogjog tárgya körülírással is meghatározható => ilyenkor a zálogjog tárgyát (nem egy konkrét zálogtárgy, hanem) mindenkor azok a körülírásnak megfelelő dolgok, jogok, követelések alkotják, amelyek felett a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír. * A több zálogtárgyon fennálló zálogjog egyetemleges. 5:105.§ o Minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. o A zálogjogosult határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét, DE! a kielégítési jog csupán annyi zálogtárgyra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges. * A zálogjog a dolgot mindenkori alkotórészeivel együtt terheli. A zálogjog kétség esetén kiterjed a dolog mindenkori tartozékaira is. 5:103.§ o kiterjed a dolog termékeire, terményeire, szaporulatára és a zálogtárgy egyéb hasznaira. * Ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illeti meg. o A zálogjogok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor megváltozásához a ranghely megváltozásának a bejegyzése, illetve feljegyzése szükséges. => nem járhat 3. személy jogának sérelmével * Ha ugyanazt a zálogtárgyat óvadék és jelzálogjog is terheli, az óvadék jogosultját kielégítési elsőbbség illeti meg a jelzálogjog jogosultjával szemben.

Question 88

zálogjog alapítása

Answer 88

IV. ALAPÍTÁSA/LÉTREJÖTTE * Két együttes feltétel szükséges a dologi hatályú zálogjog létrejöttéhet =>KONJUNKTÍV! o 1.) A zálogjogosult és a zálog kötelezett megalapítja a zálogjogot  törvényes: jogszabályi rendelkezés  ügyleti úton: zálogszerződés * a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy * a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása (kézizálogjog) szükséges. o 2.) zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött  Kivétel: tulajdonjog-fenntartás, lízingszerződés (mivel az alapítás és a rendelkezési jog megszerzése különválasztott, nem tulajdonos is alapíthat zálogjogot, köthet zálogszerződést) => zálogjog létrejön tehát akkor is, ha a zálogkötelezett a zálogjog megalapítását követően szerzi meg a zálogtárgy tulajdonjogát Törvényes zálogjog Ptk. 5:92.§ * zálogszerződést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg. o Csak törvény (alacsonyabb szintű jogszabály nem.) o hatósági, bírósági határozat esetén is törvényen alapul (pl. Vht.) * CSAK a zálogszerződést pótolja! A birtokát ruházást nem! => a Ptk. csak olyan esetben alapít zálogjogot, amikor a zálogjogosult birtokban van => nem kell mindent felsorolni szerintem, a kötelmi résznél úgy is vannak rá példák. o vállalkozási szerződés, o fuvarozási szerződés, o megbízási szerződés, o szállítmányozási szerződés, o bérleti szerződés, o letéti szerződés, o szállodai letéti szerződés o fizetésiszámla-szerződés Zálogszerződés 5:89-5:91.§ * Absztrakt [a jogcímtől független (a jogcím ált. hitelviszonyt létrehozó szerződés), az zálogjog alapításában való megállapodás. * NEM jogcímet keletkeztető (kötelmi) szerződés, hanem sajátos dologi megállapodás. => csak a felek között kötelmi hatályú: o szándék és akarategyezés szükséges hozzá:  a jognyilatkozati szabályokat alkalmazni kell, ebből adódóan a szerződési szabályokat is o Lényeges elemei  a zálogtárgy (egyedi, vagy körülírással meghatározott)  a biztosított követelés o Magába foglalja:  a zálogjog alapítására irányuló (ez „pótolja” a jogcímet) ÉS  a zálogjogot megalapító szerződést is.=> 2in1  + a felek egyéb jogait és kötelezettségeit is tartalmazhatja => optional o Írásba kell foglalni  kézizálogjog esetén értékpapír pótolhatja, a zálogjegy, amely bemutatóra szól => ld. C21-es tétel o Kötelezettséget keletkeztet a zálogjog alapítására:  a zálogkötelezett köteles megtenni azokat a további lépéseket, amelyek a zálogjog megalapításához szükségesek: * kézizálogjog esetén a dolog birtokát átruházni o Ha zálogjog tárgya követelés, a zálogjogosult választása szerint:  a kötelezettet értesíti a követelés elzálogosításáról,  zálogjogosult részére kiadja az erről szóló írásbeli nyilatkozatot * jelzálogjog esetén a bejegyzéshez szükséges engedélyt kiadni * Kötelmi (felek közötti, relatív) hatály 5:91.§ o Ha elmarad birtokátruházás v. bejegyzés (tehát nem történik meg a zálogjog alapítása) o A zálogszerződés alapján a feleket egymással szemben a zálogjog megalapítása hiányában is megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyeket e törvény a zálogjogosult és a zálogkötelezett számára megállapít. o más hitelező, illetve dologi jogosult (például bejegyzett zálogjogosult) jogait ez nem korlátozhatja. => ez akkor problémás, ha a kielégítési elsőbbségre akar hivatkozni a nem bejegyzett zálogjogosult.

Question 89

V. A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE

Answer 89

* A kielégítési jog megnyílta: a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén. * A kielégítés módja: => a zálogjogosult választása szerint o bírósági végrehajtás útján => Vht.  kötelező fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjog érvényesítésekor, => hogy ne keveredjen a bank a felek jogvitájába o bírósági végrehajtáson kívül  1.) zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése * magánúton v. nyilvánosan o fogyasztói zálogszerződésnél csak nyilvánosan (kivéve, ha a felek a kielégítési jog megnyílása után(!) írásban (!) ettől eltérően megállapodnak. * előzetes értesítési kötelezettség: o a jogosult szándékáról („legalább 10 nappal korábban”) írásban értesíti:  a zálogkötelezettet ÉS  a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjait. o kivéve: ha gyorsan romló dolog, ill. tőzsdén bejegyzett ára van * Jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni: o de a birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya az értékesítésnek. * zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva jogosult a tulajdonjog átruházására o kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint köteles eljárni => ITT NEM ÉRVÉNYESÜL A TULAJDONJOG ÁTRUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ NEMO PLUS IURIS ELVE!!! (Vö. 18-19.tétel) * zálogjogosult is megszerezheti a tulajdonjogot, HA: o ha nyilvánosan értékesítik ill. tőzsdén kereskednek vele * elszámolási kötelezettség terheli: o befolyt vételárat fel kell osztani a többi zálogjogosult között o a fennmaradó összeget ki kell adni a zálogkötelezettnek  2.) a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése * értesítés meghatározott személyeknek (pl. személyes kötelezett, lajstromba bejegyzett más személyek), akik kifogást emelhetnek * fogyasztói zálogszerződés esetén nem alkalmazható o (az óvadék kivételével) * CSAK a kielégítési jog megnyílása UTÁN ajánlhatja fel (lex commissoria tilalma) hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében. * ha az ajánlatot a zálogkötelezett [,,20 napon belül"] elfogadja és kifogás sem érkezik: közöttük adásvételi szerződés jön létre => Teljesítésével a biztosított követelés egészben vagy részben megszűnik  3.) az elzálogosított jog v. követelés érvényesítése útján történhet * a zálogjogosult teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és az esedékessé válás után érvényesítheti is a követelést (jog esetén is megfelelően alkalmazni kell)

Question 90

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ALAPELVEI

Answer 90

Nyilvánosság Okirati elv Bejegyzési elv: Konstitutív: a bejegyzés keletkezteti, módosítja vagy szünteti meg a jogot. Deklaratív: a hozzájuk a fűződő joghatást nem érinti a bejegyzés ténye. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége Kérelemhez kötöttség Ranghely és rangsor

Question 91

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA

Answer 91

Ingatlan Földrészlet Egyéb önálló ingatlanok

Question 92

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI

Answer 92

Tulajdoni lap Okirattár

Question 93

AZ INGATLAN–NYILVÁNTARTÁST VEZETŐ SZERVEZET, ADATKEZELÉSI RENDELKEZÉSEK

Answer 93

Ingatlanügyi hatóság

Question 94

JOGORVOSLAT

Answer 94

Közigazgatási per Felügyeleti eljárás

Question 95

5:165. § * [Az ingatlan-nyilvántartás tartalma]

Answer 95

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozóan bejegyezhető jogokat, tényeket és adatokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint tartalma

Question 96

5:166. § * [Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés]

Answer 96

(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában az ingatlanra vonatkozó dologi jogok és korlátolt dologi jogok (a továbbiakban együtt: dologi jogok) az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeznek, módosulnak és szűnnek meg. (2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető nem dologi jogok és tények harmadik személyekkel szemben az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel válnak hatályossá. (3) A jogszabály erejénél fogva keletkező jog vagy tény harmadik személyekkel szemben bejegyzés nélkül is hatályos, ha az ingatlannak a jogot vagy tényt keletkeztető jogszabály hatálya alá tartozása az ingatlan-nyilvántartásban szereplő más jog, tény vagy – a helyrajzi számot ide nem értve – adat alapján az ingatlan tekintetében kétségtelenül megállapítható. (4) Törvényben meghatározott jogok vagy tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi.

Question 97

5:167. § * [Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének joghatása]

Answer 97

Ha valamely jogot, tényt vagy adatot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek vagy az ingatlan-nyilvántartásból töröltek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.

Question 98

5:168. § * [Jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzők védelme] ingatlannyilv

Answer 98

(1) A jóhiszemű és ellenérték fejében szerző javára az ingatlan-nyilvántartás tartalmát akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha ez az anyagi jogi jogállapottól eltér. (2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezésre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a jóhiszemű és ellenérték fejében szerző ellen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlése vagy kiigazítása iránt, illetve az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett bejegyzési igény alapjául szolgáló jogügylet érvénytelenségének vagy a bejegyzési igény elévülésének megállapítása iránt pert indít. Ugyanez a szabály irányadó, ha a törlési vagy kiigazítási perindítást bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba.

Question 99

olvasd el az ingatlannyilv tételt