beugró kérdések Flashcards
1
Q
Mi a kötelem fogalma?
A
A kötelem bírói úton kikényszeríthető kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
2
Q
Mi a kötelem tartalma, közvetlen és közvetett tárgya?
A
A kötelem tartalma a felek jogainak és kötelezettségeinek összessége, közvetlen tárgya a szolgáltatás, a közvetett tárgya az a vagyontárgy, amelyre a szolgáltatás irányul.
3
Q
Mi a jognyilatkozat fogalma?
A
A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
4
Q
Mikor hatályosul a címzett jognyilatkozat?
A
A jelenlevők között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
5
Q
Mikor felel meg az írásbeliség feltételeinek egy okirati, azaz papíralapú jognyilatkozat?
A
Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták – ez érvényességi feltétel –, és jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta.
6
Q
Mikor felel meg az írásbeliség feltételeinek egy „technológiasemleges” jognyilatkozat?
A
Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor.
7
Q
Hogyan kell értelmezni a címzett jognyilatkozatot?
A
A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett.
8
Q
Melyek a joglemondásra vonatkozó szabályok?
A
Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet. Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
9
Q
Mi a meghatalmazás fogalma?
A
A meghatalmazás egyoldalú, címzett, képviseletre jogosító, visszavonható jognyilatkozat.
10
Q
Mi az álképviselet fogalma?
A
Álképviselet: az álképviselő képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében teszi a jognyilatkozatot; nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást.
11
Q
Melyek az álképviselet jogkövetkezményei jóváhagyás hiányában?
A
A képviselt és az álképviselő viszonyában a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni. A képviselt és a harmadik személy viszonyában a képviselő által tett jognyilatkozat nemlétezőnek minősül. A rosszhiszemű álképviselő a harmadik személy teljes kárát, a jóhiszemű pedig csak a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát – ún. negatív interesse – köteles megtéríteni.
12
Q
Melyek a jogvesztésre vonatkozó szabályok?
A
A jogvesztéssel maga az alanyi jog szűnik meg, hivatalból figyelembe kell venni. A jogvesztő határidőnél nincs sem nyugvás, sem megszakítás. Egy határidő csak akkor jogvesztő, ha jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik.
13
Q
Mikor nyugszik az elévülés?
A
Az elévülés akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, de ha az akadály megszűnésekor az elévülési időből egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - hosszabb idő van hátra, az akadályoztatásnak nincs hatása az elévülésre.
14
Q
Az elévülés nyugvását okozó akadály megszűnése után mennyiben érvényesíthető a követelés?
A
Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves határidőn – egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapon – belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülésből hátralévő idő ennél rövidebb lenne vagy az már bekövetkezett volna.
15
Q
Mennyiben van lehetőség az elévülés nyugvására, valamint megszakítására a nyugvását okozó akadály megszűnése utáni türelmi időben?
A
Újabb nyugvásának nincs helye, megszakítás következtében pedig csak az egyéves – legfeljebb egyéves elévülési idő esetén a három hónapos – határidő számítása kezdődik újból.
16
Q
Melyek az elévülést megszakító körülmények?
A
Az elévülést megszakítja: a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése; b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése; e) a kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése, ha a követelés a harmadik személyre átszállt.
17
Q
Mit jelent az egyetemleges kötelezettség?
A
Egyetemleges kötelezettség esetén minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de ha bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a teljesített rész erejéig a többiek kötelezettsége is megszűnik.
18
Q
Mit jelent az egyetemleges jogosultság?
A
Egyetemleges jogosultság esetén a követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, a kötelezettség minden jogosulttal szemben megszűnik, ha bármelyik jogosult kielégítést kap.
19
Q
Mi a fogyasztó és a vállalkozás fogalma?
A
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
20
Q
Mi a szerződés fogalma?
A
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó, bírói úton kikényszeríthető jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
21
Q
Sorolja fel a szerződési alapelveket!
A
a szerződési szabadság, pacta sunt servanda (megàllapodàsokat teljesìteni kell) és clausula rebus sic stantibus (jelenlegi állás +tag kívághatja magât), visszterhesség vélelme, egyenértékűség vélelme, együttműködési és tájékoztatási kötelezettség.
22
Q
Melyek a szerződési szabadság elemei?
A
a szerződés megkötésének szabadsága, a szerződéses partner megválasztásának szabadsága, a szerződés típusa megválasztásának szabadsága, a szerződés tartalmi meghatározásának szabadsága, a szerződés formájának szabad megválasztása.
23
Q
Mire vonatkozik a diszpozitivitás a kötelmi jogban?
A
A felek a jogaikra és a kötelezettségeikre vonatkozó közös kötelmi és szerződési szabályoktól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
24
Q
Melyek a szerződés lényeges tartalmi elemei elsősorban?
A
A szerződés lényeges tartalmi elemei elsősorban azok, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályai nem határoznak meg: a) felek személye, szerződéses pozíciója b) a kívánt joghatás – másként a szerződés jogcíme c) a szolgáltatás.
25
Melyek lehetnek még a szerződés lényeges elemei?
Az abban való megállapodás is szükséges a szerződés létrejöttéhez, amelyet bármelyik fél lényegesnek minősít, amennyiben ezt az adott fél egyértelműen kifejezte. Ha a felek között disszenzus van az ellenszolgáltatásról, akkor a szerződés nem jön létre. Lényeges tartalmi elem lehet még a szerződés típusától függően a teljesítés helye és ideje is. Ha a szerződésnek van közvetett tárgya, akkor az is lényeges elem.
26
Mi az ajánlat fogalma?
Az ajánlat a fél szerződéskötési szándékát egyértelműen kifejező, ajánlati kötöttséggel járó, a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozata, mely a másik fél azzal egybehangzó jognyilatkozatával létrehozza a szerződést.
27
Mi a szándéknyilatkozat fogalma?
A szándéknyilatkozat – vagy ajánlattételre való felhívás – szerződés megkötésére irányuló nyilatkozat, de nem alkalmas arra, hogy az elfogadásával létrejöjjön a szerződés, mert nem jár ajánlati kötöttséggel, illetve nem tér ki az összes lényeges kérdésre.
28
Mikor szűnik meg az ajánlati kötöttség távollévők között tett ajánlat esetén, ha az ajánlatot nem vonják vissza?
Az ajánlati kötöttség megszűnik az ajánlatban az elfogadásra szabott határidő lejártával. Az ajánlati kötöttség megszűnik annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta; valamint a másik fél általi visszautasítással.
29
Melyek a hatályossá vált ajánlat visszavonására vonatkozó szabályok?
Megszűnik az ajánlati kötöttség, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően visszavonja. Hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat visszavonhatatlan, vagy határidőt állapít meg.
30
Mi a következménye annak, ha az ajánlat és az elfogadás tartalma eltér egymástól?
Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz.
31
Mi az előszerződés?
Az előszerződés a felek megállapodása arról, hogy később szerződést kötnek. Ha a felek megállapítják a szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
32
Mi az általános szerződési feltétel fogalma?
Általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
33
Hogyan válik a szerződés részévé az általános szerződési feltétel, ha az nem minősül meglepő feltételnek?
Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik fél elfogadta.
34
Melyek a meglepő feltételek minden szerződés esetén?
A meglepő feltétel olyan általános szerződési feltétel, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak; eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
35
Milyen feltétel minősül még meglepőnek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén?
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosító feltétel is meglepő feltétel.
36
Hogyan válik a szerződés részévé a meglepő feltétel?
A meglepő feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
37
Milyen esetekben kell a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést elfogadni?
Ha az ÁSZF vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének, valamint a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén bármely feltételének tartalma a jognyilatkozatokra vonatkozó értelmezési szabályok alkalmazásával, illetve a szerződés egészével összhangban nem állapítható meg egyértelműen.
38
Mi az érvénytelenség fogalma?
A szerződés érvénytelen, ha törvényben meghatározott, a szerződés megkötésekor fennálló oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás kiváltására.
39
Mikor beszélünk nemlétező szerződésről, melyek a legfontosabb esetei?
Nemlétező szerződésnél hiányzik a felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A legfontosabb esetei az álképviselet, a hamis aláírás és a lényeges feltételekben való megegyezés hiánya.
40
Mi a semmisség fogalma?
A semmisség az érvénytelenség feltétlen megjelenési formája, ebben az esetben a szerződés a törvény erejénél fogva – azaz ipso iure – a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg érvénytelen.
41
Mi a megtámadhatóság fogalma?
A megtámadhatóság az érvénytelenség feltételes formája, a szerződés csak a sikeres megtámadás hatására válik érvénytelenné, de akkor a semmiséghez hasonlóan a megkötésének időpontjától, azaz visszamenőlegesen érvénytelenné válik.
42
Mikor támadható meg tévedés miatt a visszterhes szerződés?
Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
43
Melyek a tilos szerződések és mikor minősülnek semmisnek?
Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
44
Melyek az uzsorás szerződés megállapíthatóságának feltételei?
A hátrányt szenvedő fél szorult helyzete a szerződés megkötésekor; feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződésben; a hátrányt szenvedő fél helyzetének másik fél általi ismerete és célzatos kihasználása.
45
Mikor támadható meg a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt?
Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
46
Melyek az érvénytelen fiduciárius hitelbiztosítékok?
Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget – a faktoring kivételével.
47
Mikor tisztességtelen egy ÁSZF?
Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
48
Az érvénytelenség általános jogkövetkezményének alkalmazása mennyiben kapcsolódik a fél kérelméhez?
Az általános jogkövetkezményt – az érvénytelen ügyletre nem lehet jogot alapítani, sem a teljesítést követelni – a bíróság semmisség esetén hivatalból és határidő nélkül, megtámadhatóság esetén viszont csak határidőben előterjesztett kérelem esetén alkalmazza.
49
Az érvénytelenség további jogkövetkezményeinek alkalmazása mennyiben kapcsolódik a fél kérelméhez?
A további jogkövetkezményeket a bíróság mind semmisség, mind megtámadhatóság esetén csak kérelemre alkalmazhatja, de a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől eltérő módon is rendelkezhet.
50
Mikor nyilváníthatja érvényessé a szerződést a bíróság?
Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.
51
Hogyan válhat érvényessé a szerződés a felek akaratából?
A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik, vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat megerősítik.
52
Mikor van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására a szerződés érvénytelensége esetén?
Az eredeti állapot helyreállítása – in integrum restitutio – csak akkor alkalmazható, ha az mindkét fél részéről természetben lehetséges.
53
Mi az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése?
Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése érvénytelen szerződés esetén akkor alkalmazandó jogkövetkezmény, ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és az eredeti állapot helyreállítására sincs lehetőség.
54
Mi a részleges érvénytelenség, és mikor kerülhet sor az alkalmazására?
Részleges érvénytelenség áll fenn, ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, feltéve, hogy az nem a szerződés lényeges tartalmi eleme.
55
Mikor dől meg az egész szerződés, ha csak egy része érvénytelen?
Főszabály szerint akkor, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
56
Mikor dől meg az egész szerződés, ha csak egy része érvénytelen?
Főszabály szerint akkor, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
## Footnote
Fogyasztói szerződés esetén csak akkor, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.
57
Mit jelent az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság?
Egy szerződés akkor hatálytalan, ha a szerződés érvényesen létrejött, de valamilyen, a hatályossághoz szükséges körülmény hiánya vagy a hatályosságot kizáró körülmény fennállása megakadályozza, hogy az adott időpontban, az adott személyekkel szemben kiváltsa a célzott joghatást.
58
Mi a felfüggesztő és a bontó feltétel fogalma?
Felfüggesztő feltétel: a szerződés „hatályának bekövetkezéséhez” szükséges bizonytalan jövőbeni esemény.
Bontó feltétel: a szerződés „hatályának megszűntét” kiváltó bizonytalan jövőbeni esemény.
59
Mi az abszolút – azaz időbeli – hatálytalanság jogkövetkezménye?
A szerződés teljesítése nem követelhető, és a hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
60
Mi a fedezetelvonó szerződés és mi a jogkövetkezménye?
Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
61
Mit jelent a kirovó és a lerovó pénznem, valamint az effektivitási kikötés vagy záradék?
Kirovó pénzben: az a pénznem, amelyben a pénztartozást meghatározták és nyilvántartják.
Lerovó pénznem: az a pénznem, amelyben a pénztartozást teljesíteni kell.
Effektivitási kikötés vagy záradék: a felek azon megállapodása, mely szerint a tartozást a kirovás – a fizetés helyétől eltérő – pénznemében kell leróni.
62
Hogyan kell elszámolni, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő?
Ahogyan a jogosult rendelkezett; ha a jogosult nem rendelkezett, a jogosult felismerhető szándéka szerint; ezek hiányában: a) költség b) kamat c) főtartozás.
63
Mi a kamat? Milyen kamatfajták vannak?
A kamat az idegen pénz használatának az ellenértéke.
Fajtái: a) ügyleti kamat: az idegen pénz használatának mint szolgáltatásnak a hitelező és az adós megállapodásában meghatározott ellenértéke.
b) késedelmi kamat: pénzszolgáltatás esetén a kötelezetti késedelem objektív – kimentést nem engedő – szankciója.
c) egyenértéki kamat: az idegen pénz használatának ellenértéke minden olyan további esetben, amikor hiányzik az ingyenesség jogcíme.
64
Mi a beszámítás?
A beszámítás egyoldalú, címzett jognyilatkozat, mely alapján a kötelezett pénztartozását úgy teljesíti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelésével a saját tartozását csökkenti vagy megszünteti. Pénzkövetelés mellett más egynemű és lejárt szolgáltatásra is alkalmazandó.
65
Mi a szerződésszegés fogalma?
A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása.
66
Mi a részleges szerződésszegés lényege?
Részleges szerződésszegés osztható szolgáltatás esetén következhet be. Ekkor a szerződésszegés jogkövetkezményei csak a szolgáltatásnak az azzal érintett részére következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené.
67
Mi a közbenső szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
Közbenső szerződésszegést a fél akkor követ el, ha elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a másik fél a szerződésből eredő kötelezettségeit megfelelően teljesíthesse. E kötelezettségek megszegését kizárja a közbenső szerződésszegés.
68
Mi az előzetes szerződésszegés lényege és jogkövetkezménye?
Előzetes szerződésszegés akkor következik be, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem vagy hibásan tudja teljesíteni: a) ha a teljesítés a késedelem miatt a jogosultnak már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogokat; b) a jogosult a hiba kijavítására vagy kicserélésre tűzött határidő eredménytelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
69
Mi a különbség a felelősség és a helytállás között?
Helytállás esetén a jogsértés bekövetkezése kiváltja a szankciót, nincs lehetőség kimentésre – ez az objektív szankció. Felelősség esetén a jogsértés bekövetkezése önmagában még nem jár szankcióval, mert a jogsértőnek lehetősége van a kimentésre – ez a szubjektív szankció.
70
Csoportosítsa a szerződésszegéshez kapcsolódó általános szankciókat!
Objektív – azaz kimentést nem engedő –, de esetenként speciális feltételekhez kötött szankciók: teljesítés követeléséhez való jog, visszatartási jog, elállás vagy felmondás joga, fedezeti szerződés megkötésének joga. Szubjektív – azaz kimentést engedő – szankció: kártérítés.
71
Ha az egyik fél visszterhes szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, mikor mentesül a kár megtérítésére vonatkozó kötelezettség alól?
Ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést a) ellenőrzési körén kívül eső, b) a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, c) és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
72
Hogyan alakul a kártérítés mértéke visszterhes szerződés megszegése esetén?
A teljes kár megtérítendő: a) ha az a szerződés tárgyában keletkezett – ez a tapadó kár b) és szándékos szerződésszegés esetén. Ha a szerződésszegés nem szándékos, a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.
73
Mit jelent a párhuzamos kártérítési igények kizárása?
A szerződésszegéssel okozott károkat nem érvényesítheti a szerződéses fél deliktuális – azaz a szerződésen kívüli okozott kárért való felelősségi – alapon a másik szerződéses féllel szemben.
74
Hogyan alakul a kontraktuális felelősség ingyenes szerződéseknél?
A szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel a kötelezett, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a jogosult nem ismert. A jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkért a kötelezett nem felel, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható. Az elmaradt haszon megtérítését a jogosult nem követelheti.
75
Hogyan felel a kötelezett a közreműködőért?
A kötelezett a jogszerűen igénybe vett közreműködő magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. A kötelezett a közreműködő jogellenes igénybevétele esetén felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
76
Sorolja fel a nevesített szerződésszegéseket!
kötelezetti késedelem és a jogosult átvételi késedelme, hibás teljesítés, a teljesítés lehetetlenné válása, a teljesítés megtagadása, a jognyilatkozat tételének elmulasztása.
77
Mi a kötelezetti késedelem fogalma és jogkövetkezményei?
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti. A késedelem objektív – azaz kimentést nem engedő – jogkövetkezményei: a jogosult a) teljesítést követelhet b) elállhat a szerződéstől érdekmúlás miatt c) pénztartozás esetén késedelmi kamatot követelhet. A késedelem szubjektív – azaz kimentést engedő – jogkövetkezménye a kártérítés.
78
A jogosult elállásához mikor nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására a kötelezett késedelme esetén?
Ha a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben – és nem máskor – kellett volna teljesíteni: ez a fix határidő; vagy a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő eredménytelenül telt el.
79
Mi a jogosulti késedelem?
A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott szerződésszerű teljesítést nem fogadja el.
80
Melyek a jogosulti késedelem jogkövetkezményei?
A jogosulti késedelem esetén: a) a kötelezett egyidejűleg nem eshet késedelembe; b) átszáll a jogosultra a kárveszély; c) a kötelezett a dolog őrzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles; d) ha a szolgáltatás tárgya erre alkalmas, a kötelezett bírói vagy közjegyzői letéttel teljesíthet.
81
Mi a hibás teljesítés?
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.
82
Sorolja fel csoportosítva a hibás teljesítés jogkövetkezményeit!
Objektív, azaz kimentést nem engedő jogkövetkezményei: kellékszavatosság, jótállás, jogszavatosság, ez utóbbihoz kapcsolódó kártérítést kivéve. Szubjektív, azaz kimentést engedő jogkövetkezményei: termékszavatosság, kártérítés.
83
Sorolja fel a kellékszavatossági igényeket!
Elsődleges kellékszavatossági igények: a) kijavítás b) kicserélés. Másodlagos igények: a) ellenszolgáltatás arányos leszállítása b) a hiba kijavítása vagy kijavíttatása a kötelezett költségére c) elállás vagy irreverzibilis szolgáltatásnál felmondás.
84
Mi a legfontosabb különbség a jótállás és a kellékszavatosság között?
A jótállás teljes ideje alatt megdönthető vélelem szól amellett, hogy a hiba oka már a teljesítés idején megvolt; a kellékszavatosságnál ellenben a bizonyítási teher a jogosultra hárul, kivéve fogyasztói szerződésnél az első hat hónapot, fogyasztói adásvételnél és digitális szolgáltatásnál pedig az első évet.
85
Mi a jogszavatosság?
A kötelezett tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén szavatol azért, hogy az általa nyújtott szolgáltatást nem terheli.
86
Mi a bizonyítási teher?
A bizonyítási teher a jogosultra hárul, kivéve fogyasztói szerződésnél az első hat hónapot, fogyasztói adásvételnél és digitális szolgáltatásnál pedig az első évet.
87
Mi a jogszavatosság?
A kötelezett tulajdonjog, jog vagy követelés visszterhes átruházása esetén szavatol azért, hogy az általa nyújtott szolgáltatást nem terheli harmadik személynek olyan joga, amely a jogosultnak a szolgáltatásra vonatkozó joggyakorlását akadályozná, korlátozná vagy értékét csökkentené.
88
Mi a lehetetlenülés?
A szerződéskötés után beállt körülmény miatt a szerződés teljesítésének a lehetősége véglegesen meghiúsul. Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerződés megszűnik.
89
Mi a teljesítés megtagadása?
Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
90
Mi a szerződési biztosítékok fogalma?
A szerződési biztosítékok olyan, a felek megállapodásán alapuló, a szerződési főkötelemhez kapcsolódó mellékkötelezettségek, amelyek a felek teljesítési készségét fokozzák egy súlyosabb szankció kilátásba helyezésével, vagy a teljesítési képességüket erősítik a teljesítés fedezetének legalább részleges biztosításával.
91
Sorolja fel csoportosítva a szerződési biztosítékokat!
Teljesítési készséget fokozó biztosítékok: foglaló, kötbér, jótállás, ha szerződéses kikötésen alapul, jogvesztés kikötése.
Teljesítési képességet fokozó, fedezetet erősítő biztosítékok: tárgyi, azaz dologi biztosíték (zálogjog és fiduciárius hitelbiztosítékok), személyi biztosíték (kezesség és garancia).
92
Mi a foglaló fogalma?
A foglaló a szerződéskötés megerősítéseként, e rendeltetésének feltüntetésével fizetett pénzösszeg, a teljesítés meghiúsulásához kapcsolódó, teljesítési készséget fokozó biztosíték.
93
Mi a foglaló sorsa?
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
94
Mi az előleg?
Az előleg a kötelezett által fizetett részteljesítés, amely gyakran a másik fél teljesítéséhez szükséges kiadásokat fedezi, és a szerződés teljesítésének meghiúsulása esetén mindig visszajár.
95
Mi a kötbér fogalma?
A kötbér mint teljesítési készséget fokozó biztosíték a szerződésszegés esetén meghatározott pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettség, ha a szerződésszegésért a fél kontraktuális alapon felel.
96
Mi a kezesség fogalma?
A kezesség szerződésen alapuló, teljesítési képességet fokozó, járulékos, személyi hitelbiztosíték, mely alapján a kezes helytállást vállal egy másik személy kötelezettségének a teljesítéséért.
97
Mik a kezesség járulékosságának legfontosabb jellemzői?
A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége – hozzájárulása nélkül – nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit.
98
Sorolja fel a kezesség fajtáit!
A kezessel szembeni igény érvényesíthetősége kapcsán elkülöníthető: sortartó kezesség, készfizető kezesség, kártalanító kezesség.
A biztosított követelések alapján: egyedileg meghatározott követelést biztosító kezesség, keretbiztosítéki kezesség, globális kezesség.
99
Hasonlítsa össze a sortartó és a készfizető kezességet!
A sortartó és a készfizető kezes is együtt perelhető a kötelezettel, de eltérő kikötés hiányában a kezesség sortartó, azaz a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani.
100
Mi a garancia fogalma?
A garancia szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapuló önálló, teljesítési képességet fokozó, személyi biztosíték, amely alapján a garantőr a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.
101
Melyek a bírósági szerződésmódosítás feltételei?
Vonatkozó kereseti kérelem, a felek jogviszonya tartós legyen, a módosításra a szerződés megkötését követően előállott körülmény miatt van szükség, a körülmény megváltozása szerződéskötéskor nem volt előrelátható, a körülmény megváltozása nem tartozik valamelyik fél üzleti kockázati körébe, a körülmény megváltozását nem a kereseti kérelmet előterjesztő fél idézte elő, az érintett fél lényeges jogi érdekét sértené a szerződés azonos feltételek melletti teljesítése.
102
Hasonlítsa össze az engedményezést a tulajdonátruházással!
Az engedményezés – a tulajdonátruházással szemben nem dolog feletti tulajdonjog, hanem – követelés átruházása. A tulajdonátruházás mintáját követi, ahhoz hasonlóan két elemből áll: elkötelező ügyletből, ami az átruházás jogcíme és rendelkező ügyletből, amely maga a követelés átruházására vonatkozó megállapodás.
103
Különítse el a tartozásátvállalást, a teljesítésátvállalást és a tartozáselvállalást!
A tartozásátvállalás az eredeti kötelezett, a jogosult és az átvállaló háromoldalú megállapodása, mely alapján az átvállaló fog teljesíteni az eredeti kötelezett helyett, aki szabadul a kötelemből. A teljesítésátvállalás az átvállaló és az eredeti kötelezett kétoldalú megállapodása, mely a jogosult helyzetére nem hat ki. A tartozáselvállalás a jogosult értesítése a teljesítésátvállalásról, mely alapján az átvállalót és az eredeti kötelezettet egyetemleges kötelezettség terheli a jogosulttal szemben.
104
Különítse el a megszüntetést és a felbontást!
Mindkettő esetén a felek közös megállapodása alapján szűnik meg a szerződés, de a megszüntetés ex nunc hatályú, azaz a jövőre nézve szűnik meg a szerződés, a felbontás viszont ex tunc hatályú, azaz a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal szűnik meg a szerződés.
105
Különítse el a felmondást és az elállást!
Felmondás: a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, mely a szerződést megszünteti ex nunc – azaz jövőre nézve történő – hatállyal. Elállás: a másik félhez címzett, egyoldalú nyilatkozat, mely a szerződést felbontja ex tunc – azaz a szerződéskötés időpontjára visszaható – hatállyal.
106
Melyek a rendkívüli felmondás jellemzői?
Fő szabály szerint azonnali hatályú, a felmondást tartalmazó jognyilatkozat hatályosulásával kiváltja a célzott joghatását: megszünteti a szerződést. Szerződésszegéshez kapcsolódik, de a szerződésszegés nem keletkeztet automatikusan felmondási jogot. A jogosult az okát köteles megjelölni, azaz a felmondást indokolni, valamint jogvita, illetve a másik fél vitatása esetén bizonyítani.
107
Melyek a rendes felmondás jellemzői?
Jellemzően nem azonnali hatályú, így a felmondási idő lejártával szűnik meg a szerződés. Nem szerződésszegéshez kapcsolódik, a fél belátása szerint élhet vele, ha e jog megilleti. Nem kell indokolni.
108
Mi a bánatpénz?
A bánatpénz a felek olyan kikötése, mely szerint az egyik fél jogosult indokolás nélkül elállni a szerződéstől, ha a másik félnek egy meghatározott pénzösszeget fizet.
109
Hogyan alakul a bizonyítási teher a deliktuális felelősség általános szabályánál?
A kárt és a károkozó magatartást, valamint a közöttük lévő okozati összefüggést a károsultnak kell bizonyítania. A jogellenesség hiányát és a kimentést – a felróhatóság hiányát – a károkozónak kell bizonyítania.
110
Deliktuális felelősség esetén melyek a jogellenességet kizáró körülmények?
A károsult beleegyezése; a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása a szükséges mértékig; a szükséghelyzetben arányos mértékig okozott kár; jogszabály által megengedett magatartás, ha az más személy jogilag védett érdekét nem sérti.
111
Mit jelent az osztott és a hipotetikus okozatosság?
Osztott okozatosság: a károkozó magatartásától független körülmény, amelyért senki sem felel, a kár mértékét növeli. Hipotetikus okozatosság: a károsító folyamat megkezdődik vagy be is fejeződik, de egy másik körülmény miatt a kár egyébként is bekövetkezett volna.
112
Mit a kumulatív és az alternatív okozatosság?
Kumulatív okozatosság: ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna. Alternatív okozatosság: nem állapítható meg, hogy több egyidejűleg kifejtett magatartás közül melyik volt az, amelyik a kárt okozta.
113
Mely feltételek fennállása szükséges a közös károkozás megállapításához?
A közös károkozás feltételei: mindegyik károkozó tekintetében valósuljon meg a kártérítési felelősség valamennyi feltétele; a károkozók együtt egy kárt okozzanak, vagyis az okfolyamatban valamennyi károkozó magatartása szükséges legyen a kár bekövetkezéséhez.
114
Mely feltételek fennállása nem szükséges a közös károkozás megállapításához?
Akarategység; hogy a károkozók azonos felelősségi alakzat alapján feleljenek; hogy egyforma legyen a felelősségi fok vagy a károkozási forma.
115
Mi szükséges a közös károkozás megállapításához?
a) akarategység
b) hogy a károkozók azonos felelősségi alakzat alapján feleljenek
c) hogy egyforma legyen a felelősségi fok – pl. szándékosság vagy gondatlanság – vagy a károkozási forma: tevőleges magatartás vagy mulasztás
116
Hogyan alakul a kármegosztás károsulti közrehatás esetén?
A károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában kell megosztani. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani.
117
Melyek a kár megtérítésének elvei?
- teljes kártérítés elve
- káronszerzés tilalma
- pénzben való kártérítés elve
118
Mik a kár elemei?
- a kár elemei:
a) a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés – azaz damnum emergens
b) elmaradt haszon – azaz lucrum cessans
c) vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentésének költsége
119
Melyek a kártérítés mértékét csökkentő tényezők?
- a károsulti közrehatás
- a kártérítési felelősség korlátozása, illetve kizárása
- a károsultnál jelentkező vagyoni előnyök
- a kártérítés méltányosságból való mérséklése
120
Károsodás veszélye esetén mit kérhet a veszélyeztetett a bíróságtól?
- veszélyeztető magatartástól való eltiltást;
- a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére való kötelezést;
- megfelelő biztosíték
121
Mi a kártérítési járadék?
A jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítését szolgáló, időszakonként visszatérően előre fizetendő, meghatározott pénzösszeg.
122
Mi a jövedelempótló járadék funkciója?
A károsult károkozás miatti munkaképesség-csökkenéséből bekövetkező jövedelemkiesésének kompenzálására szolgál.
123
Mi a tartást pótló járadék funkciója?
A károkozás folytán meghalt személy mint tartásra kötelezett által nyújtott tartás elmaradása miatt a tartásra jogosultakat érő bevételkiesés kompenzálására szolgál.
124
Mi a költségpótló járadék funkciója?
A jövedelem- és a tartást pótló járadékkal szemben nem elmaradó bevételek, hanem a károkozás miatt felmerülő jövőbeli kiadások kompenzálására szolgál.
125
Mi az általános kártérítés?
Ha a kár biztosan bekövetkezett, de a kár mértéke nem állapítható meg, a károkozásért felelős személy olyan összegű kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult kárának a kiegyenlítésére alkalmas.
126
Mi a veszélyes üzem?
Az a tevékenység minősül veszélyes üzemi tevékenységnek, amelynél kisebb üzemzavar vagy csekélyebb mulasztás is súlyos, akár több személyt vagy jelentősebb vagyontömeget veszélyeztető helyzetet idézhet elő, mert a következményeket gépi vagy természeti folyamatok felerősítik.
127
Ki minősül elsősorban üzembentartónak?
Üzembentartónak az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Így elsősorban:
a) a veszélyes üzem fenntartója, aki azzal rendelkezik – ez általában a tulajdonos;
b) aki a veszélyes üzemet rendszerint működteti, felügyeli, irányítja, a vonatkozó döntéseket meghozza.
128
Mi a kimentés szabálya veszélyes üzem esetén?
Az üzembentartó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.
129
Hogyan alakul a kártérítési felelősség veszélyes üzemek találkozása esetén?
Ha veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt, az üzembentartók felróhatóságuk arányában kötelesek a másiknak okozott kárt megtéríteni.
Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, a kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
Ha a fenti körülmények alapján a felek helyzetének megítélése azonos, akkor mindegyik fél a maga kárát viseli.
130
Mi a közös az alkalmazottért és a megbízottért való felelősségben?
Mindkettő a másért való felelősség esete, tehát a károkozásért elsősorban az a személy felel, akinek érdekében a tényleges károkozó eljár. A tényleges károkozó sikeres kimentése esetén viszont nincs mögöttes felelősség.
131
Miben tér el a munkáltató és a megbízó kimentésére vonatkozó szabályozás?
A munkáltató a saját magatartása alapján nem mentesülhet, a megbízó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
132
Miben tér el az alkalmazott és a megbízott felelősségére vonatkozó szabályozás?
A megbízott a megbízóval egyetemlegesen felel az általa okozott kárért, az alkalmazott viszont csak akkor felel – és ilyenkor a munkáltatóval egyetemlegesen –, ha a kárt szándékosan okozta. A kapcsolóelv tágabb az alkalmazottért való felelősség esetén.
133
Ki minősül vétőképtelen személynek?
Az a személy vétőképtelen, akinek belátási képessége oly mértékben korlátozott, hogy a károkozással kapcsolatos magatartása következményeit nem képes felmérni.
134
Ki felel a vétőképtelen által okozott kárért?
A vétőképtelen által okozott kárért a gondozója felel:
a) az a személy, akit jogszabály a vétőképtelen gondozójának minősít: az állandó nevelést végző személy
b) az is gondozónak minősül, aki a vétőképtelen személy felügyeletét a károkozáskor ellátta: a felügyeletet ellátó személy.
135
Melyek a jogalap nélküli gazdagodás tényállási elemei?
- a gazdagodónál kimutatható vagyoni előny;
- a vagyoni előny másnak (a gazdagítónak) a rovására keletkezett;
- a gazdagodásnak nincs jogalapja
136
Mikor nem kell visszatéríteni a jogalap nélküli gazdagodást az általános esetekben?
Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha
a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; vagy
b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.
137
Ki minősül megbízás nélküli ügyvivőnek?
Megbízás nélküli ügyvivő az, aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna.
138
Mikor helyénvaló a megbízás nélküli ügyvivő beavatkozása?
Akkor, ha megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
Életveszély elhárítása érdekében az életveszélybe került személy, széles körben fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása érdekében a tulajdonos vagy más rendelkezésre jogosult személy, tartási kötelezettség teljesítése érdekében a tartásra köteles személy akarata ellenére is helye van beavatkozásnak.
139
Melyek az utaló magatartás tényállási elemei?
Az utaló magatartás tényállási elemei a következők:
a) a szándékos magatartás
b) a jóhiszemű károsultat
c) alapos okkal indítja
d) olyan magatartásra, melyből
e) önhibáján kívül olyan
f) kár éri,
g) mely az utaló magatartással okozati összefüggésben áll.
140
Mit jelent a relatív hatálytalanság?
Egyes olyan szerződések vagy szerződési kikötések, amelyek harmadik személynek törvényes jogát sértik, jogszabály rendelkezése alapján nem váltják ki a hozzájuk kapcsolódó, jellemzően dologi jogi joghatásukat e harmadik személy vonatkozásában
141
Melyek az abszolút hatálytalanság és relatív hatálytalanság legfontosabb esetei?
Időbeli: felfüggesztő és bontó feltétel, az időhatározás, valamint a harmadik személy beleegyezésétől vagy hatósági jóváhagyástól függő szerződés
relatív hatálytalanság: fedezetelvonó szerződés és dologi hatályú elővásárlási jogot sértő szerződés
