2. Block A

Question 1

családjogi tartás fajtái:

Answer 1

o 1.) rokontartás
o 2.) házastársi tartási
o 3.) élettársi tartás
o 4) kiskorú gyermek tartása
o 5.) tovább tanuló nagykorú gyermek tartása

Question 2

Alapvető feltétel rendszere a családjogi tartásnak (Ptk külön is meghatározhat)

Answer 2

o rászorultság:
o önhiba hiánya:
 a tartásra szoruló megtett-e mindent, ahhoz, hogy saját szükségleteit biztosítsa.
o Nincs tartásra kötelezhető házastárs/élettárs
o érdemtelenség hiánya:
 az a nagykorú érdemtelen, aki:
* a tartásra kötelezettel v. vele együtt élő hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít VAGY
* olyan életvitelt folytat, ami miatt a tartás nem várható el
o tartási képesség a tartásra kötelezett részéről:
 ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné

Question 3

• ha valaki több jogosult eltartására köteles, és mindegyiket nem képes eltartani a következő a sorrend:

Answer 3

1. Kiskorú gyermek a nagykorú gyermeket megelőzi
2. a gyermek a házastársat a volt házastársat és a volt élettársat megelőzi
3. a házastárs, a volt házastárs, volt élettárs a szülőt megelőzi
4. a szülők megelőzik a többi rokont
5. a többi rokon közül a leszármazó megelőzi a felmenőit
6. a leszármazás rendjében a közelebbi rokona távolabbit megelőzi

• Szeibert előadása:
  1. Kiskorú gyermek
   mostoha gyermek (házastárs gyermeke), nevelt gyermek (adott személy ténylegesen együtt él a gyermekkel pl. élettárs nevelt gyermeke => nem a gyermekvédelmi értelem)
  2. továbbtanuló nagykorú gyermek
  3. házastárs, volt házastárs, volt élettárs (ha a konjunktív feltételek fenn állnak)
  4. szülők
  5. többi rokon –leszármazó, felmenő

tényleges családi kapcsolatot kell nézni, nem vérbelit.

Question 4

A rokon, mint kötelezett..
az egyenesági rokonokat tartási kötelezettség terheli…

Answer 4

kötelezettség terheli egymással szemben.
o Szülőnek a gyermekével ÉS gyermeknek a szülőjével szemben
 gyermeknek tartásra kötelezhető szülője nincs a távolabbi felmenőire hárul
 ha a jogosultnak nincs gyermeke a távolabbi leszármazói kötelesek eltartani
o a közelebb álló rokon tartási kötelezettséggel távolabbi rokonait megelőzi
* Nem érvényesítheti tartási igényét rokonával szemben arra hivatkozva, hogy tartási jogosultságát érdemtelenség miatt közelebbi álló rokonával szemben nem érvényesítheti.

Question 5

A tartási kötelezettség megosztása 4:201.§ mikor ki következii

Answer 5

• Több egy sorban kötelezett között a kötelezettség jövedelmi/vagyoni viszonyaik arányában oszlik meg.
• A tartásra köteles személy tartás alól mentesül a vele sorban álló (ezek hiányában a sorban őt követő) kötelezettekre hárul.
• Aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza az ezzel járó tevékenységét figyelembe kell venni.

Question 6

A figyelembe vehető rokonok köre és a viszonosság

Answer 6

• egyenesági rokonok főszabályként viszonosság nélkül követelhetnek tartást.
  o Pl.: nagyszülő tartásának nem feltétele az hogy tartotta-e az unokáját.
• testvér (mint az egyetlen szabályozott oldalági rokon): Viszonosság nélküli tartás
• Nem vér szerinti kapcsolat (mostohaszülő/nevelő szülő): csak viszonosság alapján köteles a gyermek tartani őket.

Question 7

Feltételrendszer, rászorultság

Answer 7

• az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja, azaz nem tudja szükségleteit fedezni, megélhetésének költségeit viselni.
  o Ennek oka jellemzően idős (vagy éppen túl fiatal) kor, rossz egészségi állapot, munkaképtelenség
• amennyiben részlegesen el tudja magát tartani, tartás kiegészítésre való rászorultság állapítható meg.

Question 8

Feltétel rendszer, a tartásra kötelezhető…

Answer 8

Tartásra kötelezhető házastársa hiánya
* a rokontartás (és a szülő tartás) alapvető feltétele, hogy a jogosultnak nincs tartásra kötelezhető házastársa (volt házastársa/élettársa).

Question 9

további a feltétel az érdemtelenség..

Answer 9

Érdemtelenség hiánya: (ált. szabály)
* Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki; => kiskorú esetében fel sem merül
o a tartásra kötelezettel v. vele együtt élő hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít VAGY
o olyan életvitelt folytat, ami miatt a tartás nem várható el
* Ha a szülő, a tartási gondozási és nevelési kötelezettségének eleget tett, a gyermek vele szemben tanúsított kirívóan súlyos magatartás esetén hivatkozhat a szülő érdemtelenségére

Question 10

feltételrendszer, a kötelezett tartási…

Answer 10

A kötelezett tartási képessége:
* nem köteles mást tartani, aki:
o a saját szükséges tartását VAGY
o a tartás sorrendjében jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné
* Ez alól kivétel a kiskorú gyermek, mert a szülő őt saját tartásának veszélyeztetésével is köteles tartani.

Question 11

A tartás mértékének meghatározása, a jogosult indokolt szükségletei és a kötelezett teljesítőképessége

Answer 11

• A jogosult indokolt szükségletei
  o megélhetésének indokolt költségei
  o leszármazó, kiskorú testvér eltartása a nevelés és a tanítás költségeinek viselésére is kiterjed
  o az idős kora, betegsége fogyatékossága miatt gondozásra szoruló rokon tartásának kötelezettsége az ápolásának költségeire is kiterjed
• a kötelezett teljesítőképessége
  o a kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelmük felét (50%) nem haladhatja meg
• Ha jogosult a tartásra részben szorul rá tartás kiegészítés illeti meg.
  o Ezt igényelheti a soron következő rokonaitól is az elsősorban tartani köteles nem képesek fedezni az indokolt szükségleteit.

Question 12

A tartás mértékének megváltoztatása 4:210.§ és ennek milyennek kell lennie

Answer 12

• ha olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, a tartás mértékének változtatását lehet kérni.
  o A jogosult és a kötelezett oldalán is bekövetkezhet
   1) pl. a tartásra jogosult nagyszülőnél olyan újabb betegséget diagnosztizálnak, ami miatt jóval drágább gyógyszerekre van szüksége)
   2) A tartásra kötelezett unoka munkaképessége megváltozik, így munkáját elveszíti.
• a változásnak tartósnak kell lennie és közvetlen összefüggésben kell állnia a jogosult szükségleteivel vagy a kötelezett teljesítőképességével.

Question 13

A tartás módja 4:206.§

Answer 13

• Elsősorban pénzben köteles fizetni
  o bármelyik fél kívánságára a bíróság más módját is elrendelheti, ha a körülményekre tekintettel indokolt, és a másik fél nem tiltakozik.
• Időszakonként előre kell fizetni.

Question 14

A TARTÁS IDŐTARTAMA 4:209.§

Answer 14

• Főszabály: A bíróság határozatlan időre rendeli el.
• Kivétel: A határozott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig is meghatározható a ha feltehető hogy a jogosult rászorultsága a feltétel bekövetkeztével megszűnik.
  o pl.: A volt házastárs a közös gyermek 3 éves koráig igényelt tartást, mert utána vissza tud menni jólfizető állásába.

Question 15

Tájékoztatási kötelessége a folyosító szervnek aki a …

Answer 15

járandóságot folyosítja, munkabér+jutattás összege

Aki a tartásdíjat kapja—köteles bejelenteni a bíróságnak, ha a jogosult tartásra való rászorultság megszűnt.

Question 16

A TARTÁSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZÜNTETÉSE, MEGSZŰNÉSE

Answer 16

Megszüntetés
* a kötelezett a tartás megszüntetését kérheti, ha a körülmények megváltozása folytán a tartási kötelezettségének alapjául szolgáló feltételek nem állnak fenn hogy a jogosult elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét (ld. fentebb)
o pl.: a volt házastárs új házasságot köt, de volt házastársának erről nem szól
Megszűnés
* A tartáshoz való jog megszűnik:
o a jogosult halálával,
o a határozott idő elteltével,
o vagy a feltétel bekövetkeztével
* A tartási kötelezettség megszűnik:
o A kötelezett halálával DE
 a haláláig esedékessé vált és meg nem fizetett tartásdíj átszáll az örökösre

Question 17

Szülő tartás elsősorban a…

Answer 17

• szülőtartás esetén is elsősorban a házastárs köteles tartani utána következik a gyermek
• Mikor nem állapítható meg a szülő rászorultsága?
  o amennyiben a szülők korábban mással tartási vagy öröklési szerződést kötött, főszabályként nem állapítható meg a rászorultsága.
  o Ha a szülő valamely jelentősebb vagyontárgyát korábban elajándékozta, általában szintén nem állapítható meg a rászorultsága.
   Vizsgálni kell az ajándékozás körülményeit.
• Amennyiben megállapítható, hogy az ajándék célja a gyermekkel szembeni tartási igény keletkeztetése volt a rászorultság a nem állapítható meg.
• Ennek hiányában a szülő maga dönt arról, hogy:
  o (létfenntartása érdekében) visszaköveteli az ajándékot vagy
  o tartási igényt érvényesít

Question 18

Kiskorú gyermek tartása feltételrendszer

Answer 18

Rászorultság
* Kiskorú gyermek rászorultságát vélelmezni kell.
* Középiskolai tanulmányokat folytató nagykorú gyermek rászorultságát is vélelmezni kell (a 20. életév betöltéséig).
Érdemtelenség:
* Kiskorú gyermeknél nem merül fel.
A kötelezettek köre, sorrendje
1. Szülő(k)
a. saját tartásának rovására is köteles tartani. => „az ítélkezési gyakorlat alapján a szülőt a megosztás kötelezettsége terheli, nem a teljes ellehetetlenülés”
2. Más (egyenes ági) rokonok
a. Akkor jöhetnek szóba, ha a szülő saját tartásának rovására sem képes gyermeke minimális mértékű ellátását biztosítani.
3. Nagykorú testvér
a. Tartásra kötelezhető egyenes ági rokonok hiányában
b. DE!: FELTÉTELES: => Akkor köteles ha:
i. nem veszélyezteti saját maga VAGY
ii. házastársa VAGY
iii. rászoruló egyenesági rokona tartását
1. (a testvér saját gyermekeinél a rászorultságot szintén vélelmezni kell)
A gyermektartás módja
* a gyermeket gondozó szülő: természetben
* A külön élő szülő: pénzben (gyermektartásidíj) teljesít
* Szülő akkor is kötelezhető gyermektartás fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él de tartásáról nem gondoskodik
o Pk. 104.:
 a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő a jogerős bírói ítélettel a másik szülőnél elhelyezett gyermeket jogellenesen (például erőszakkal) magához veszi a tartásdíj fizetési kötelezettsége alól általában nem mentesül.
 Előfordulhat olyan helyzet amikor a gyermek önkényes magához vétele a gyermek nyilvánvaló érdekében történik. => ilyenkor a szülő természetben nyújtott tartására tekintettel az összes körülmény figyelembevételével kivételesen mentesíthető a tartásdíj fizetés kötelezettsége alól. (pl. Ha apuka azért veszi magához a gyermeket mert anyuka súlyosan bántalmazta)
* Mindkét szülő fizet tartásdíjat, ha a gyermeküket 3. személy gondozza
* A természetbeni/pénzbeli tartás aránya közös szülői felügyelet esetén:
o attól függ, hogy melyik szülő mennyi időt tölt a gyermekkel
o elsősorban melyik szülőnél lakik a gyermek

Question 19

Kiskorú gyermek tartásának mértéke

Answer 19

A szülők megegyezése 4:217.§ és Csjtk. 274. old
* Mértéke és megfizetése módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó
* A külön élő szülők peren kívül megállapodhatnak.
* A megállapodás alakszerűséghez nem kötött (írásban/szóban/ráutaló magatartással)
* A közös megegyezésen alapul a bontás a gyermektartás járulékos kérdés, amely vonatkozásában az egyezséget kell kötniük a feleknek.
* A bíróság a megállapodást a gyermek érdekében megvizsgálja:
o biztosítja a kiskorúnak a megfelelő megélhetést?
o Valóban nem szolgál más célt?
Egyszeri teljesítés => Ptk. 4:217.§
* A szülők megállapodhatnak abban, hogy a külön élő szülő a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.
o Meg kell határozniuk azt az időszakot, amelynek tartamára a juttatás a tartást fedezi.
o A GYH-nak vagy bíróságnak jóvá kell hagynia.
* A megállapodás ellenére akkor ítélhet meg tartásdíjat a bíróság, ha a körülmények előre nem látható lényeges változása miatt a gyermek érdekében indokolt.
o Pl. súlyos betegséggel diagnosztizálták a gyermeket, ami költséges kezeléssel gyógyítható. => ez a többi tartás fajta esetében nem lehetséges, egyáltalán, akkor sem, ha indokolt lenne

Question 20

Gyermek indokolt szükségletei

Answer 20

• Csjtk. 273. o.: A gyermek ellátása NEM a létminimum szintjén történő tartás.
  o ruháztatás, élelmezés, TANÍTATTÁS, lakhatás, kulturális, sportolási igények.
  o Ezek a szükségletek változhatnak a gyermek életkorától/egészségi állapotától függően.
• A bíróságnak az egyedi eset körülményeihez képest kell megállapítania.
  o Az átlag feletti költségeket a kötelezettnek rendszerint csak akkor kell viselni, ha ezt maga vállalta. Ugyanakkor a gyermek tényleges egészségi állapota, tartós betegsége külön vizsgálatot igényel.
• Az indokolt szükségleteket fedező rendszeres kiadásokon felül, ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelyet a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosít a tartásra kötelezett a rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.
  o Pl.: az iskolai London nyelv tábor, átlag feletti kiadás, de a csontvelő rákkal diagnosztizált gyerek kemoterápiás kezelésének költségeit köteles megtéríteni.

Question 21

IV. TOVÁBBTANULÓ NAGYKORÚ GYERMEK TARTÁSA
FELTÉTELRENDSZER

Answer 21

Rászorultság:
* „továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek a rászorultsági vélelem esetén kívül is jogosult a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.” 4:220.§
o a rászorultság alapja az életpályára előkészítő tanulmányok végzése:
 szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyam
 egyetemi/főiskolai tanulmányok (alap-, és mesterképzés is)
o a tanulmányoknak folyamatosan kell történniük:
 a folyamatosságot nem érinti az a megszakítás, amely a jogosultnak nem róható fel (pl. betegség)
Érdemtelenség:
* Érdemtelen a tartásra akkor is (az ált. szabályokon felül) ha a tartásra kötelezettel kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot.
o Az objektív körülmények alapján érthetőnek mutatkozik, hogy milyen okból nem kíván kapcsolatot tartani a szülő tartási kötelezettsége fennállhat.
Tartásra kötelezhető házastársa hiánya
* a kötelezettek sorában az 1. a házastárs, feltéve, hogy képes tartásban részesíteni továbbtanuló házastársát.
* Csak a házastárs után válik a szülők kötelezetté.
A szülő teljesítőképessége
* a nem veszélyezteti saját tartását
* nem veszélyezteti a szülők kiskorú gyermekének a tartását
* csak rendkívüli esetben kötelezhető 25. Életévét betöltött továbbtanuló gyermekének tartására

Question 22

Tartásdíj mértéke nagykorúnál+ nagykorú kötelezettségei

Answer 22

A nagykorú gyermek kötelezettségei
* a szülőt a továbbtanulási szándékáról késedelem nélkül tájékoztatnia kell
o a tanulmányait biztosító intézmény a kötelezett szülő köteles tájékoztatni a tanulmányok megszűnéséről
* Vizsga kötelezettségeinek eleget kell tennie => Ptk. 4:220.§
* Csjtk.:
o A lehető legjobb tanulmányi eredmény elérésére kell törekednie
o ha megállapítható a továbbtanulásra való alkalmatlansága elveszíti a tartásra való jogosultságát is => ha neki felróható okból elhúzódik a továbbtanulás ideje, vizsgálni kell a magatartás okait.

Question 23

V. HÁZASTÁRSI TARTÁS
FELTÉTELRENDSZER:

Answer 23

Rászorultság:
* Az életközösség megszűnése/házasság felbontása esetén
* Önhibáján kívül nem képes eltartani magát.
o életközösség megszűnését követő 5 év eltelte után válik rászorulttá => tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
o az életközösség 1 évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született => életközösség időtartamával egyező időre követelhető
* Ha a volt házastárs új házasságot köt, volt házastársának tartási kötelezettsége megszűnik
Érdemtelenség:
* Érdemtelen az a (volt) házastárs, akinek;
o akinek súlyosan kifogásolható magatartása VAGY életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához, VAGY
o aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
o Az arra hivatkozó magatartását is figyelembe kell venni.
Tartási képesség:
* Tartási képesség: nem köteles házastársát eltartani az:
o aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy
o gyermekének tartását veszélyeztetné
Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő szolgáltatásáról
* megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget.
* a juttatásban részesített házastárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra a Ptk. alapján jogosulttá válna
o A gyermektartás esetén: a bíróságnak kell jóvá hagynia.
o Itt: közokirat v. ügyvéd által ellenjegyzet magánokirat elég
o A gyermektartás esetén:
 a clausula rebus sic stantibus esetén mégis követelhető
o Itt: nem.

Question 24

VI. ÉLETTÁRSI TARTÁS
FELTÉTELRENDSZER

Answer 24

FELTÉTELRENDSZER
Jogosultság:
* magát önhibáján kívül nem képes eltartani ÉS
* az életközösség legalább 1 évig fennállt ÉS az élettársak kapcsolatából gyermek született =>KONJUKTÍV!
* A jogosultság megszűnik, ha újabb házasságot köt vagy élettársi kapcsolatot létesít.
* A házastárssal és volt házastárssal egysorban.
Minden más u.a. mint a házastársnál

Question 25

A jogi személy fogalma

Answer 25

* A jogi személy a társadalom által elismert * a jogrendszer által jogképességgel, jogalanyisága felruházott * szervezett vagy vagyon tömeg.

Question 26

Jogképesség Ptk. 3:1.§ jogi személy

Answer 26

* A jogi személy teljes és abszolút jogképességgel rendelkezik => jogai és kötelezettségei lehetnek. * Kiterjedt minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán emberhez fűződhet. * A személyiségi jogok szabályai megfelelően alkalmazandók, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az emberhez fűződhet o pl. emberi méltósága nincs, de a jóhírnévhez való jog már van

Question 27

Jogi személy célja

Answer 27

* A jogi személy törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. => ezzel ellentétes létesítő okirat semmis. o A létesítő okiratban ez a fő tevékenység o Bizonyos jogi személyek (társaságok) alapítása állami engedélyhez kötött (pl. bank/biztosító) o Bizonyos tevékenységek is engedélyhez kötöttek (pl. bányászat)

Question 28

A jogi személy kritériumai

Answer 28

A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie * 1.) Saját név: 3:6.§ o névkizárólagosság – olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető  Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. o névvalódiság – nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. (pl. kft./zrt.) o névszabatosság – ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. * 2) Székhely: o bejegyzett iroda, ahol biztosított:  címzett jognyilatkozatok fogadása  jogszabályban meghatározott iratok elérhetősége o eltérhet a központi ügyintézés helyétől o telephely, fióktelep – ha a társaság a gazdasági / üzleti tevékenységét nem a székhellyel azonos helyen végzi  telephely: ha az eltérő hely azonos közigazgatási egységben van a székhellyel (pl.  fióktelep: a székhelytől eltérő közig. egységben van * 3) A tagoktól/alapítótól elkülönülő vagyon => részletesebben társasági jog. o A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. => saját vagyona a jogi személlyel szembeni hitelezői követelések fedezete o Az alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást (VHJ) teljesíteni. o A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni.  Pénzbeli hozzájárulás  Nem pénzbeli VHJ (apport) * Lehet: o dolog tulajdonjoga o vagyoni értékű jog * Ha az apport átruházáskor fennálló értéke NEM éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket: különbözet megfizetése az átruházástól számított 5 éven belül követelhető a szolgáltatótól. o Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. o A részvénytársaság kivételével tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsátani. * 4) Ügyvezetés/a képviseletét ellátó szervezet =>ld. lentebb o Fajtái:  törvényes/szervezeti/ügyeti o Döntéshozó szerv: tagok döntéshozó szerve, mely a stratégiai (státuszt érintő) kérdésekben dönt o Ügyvezetés: operatív, irányítási feladatok, döntés olyan kérdésekben, amely nem tartozik a tagok, ill. alapítók kizárólagos feladat- és hatáskörébe

Question 29

II. A JOGI SZEMÉLY FAJTÁI

Answer 29

Közjogi/Magánjogi * közjogi: közfunkciók, közfeladatok ellátása; szoros állami felügyelet pl. költségvetési szerv * magánjogi: magánjogi ügyletek alapján jön létre, magánautonómia alapján pl. kft, rt Profitorientált/Non-profit * profitorientált: nyereségérdekeltségű társaság rendszeres gazd. tevékenységgel, cél a nyereség elérése pl. Gt.-k * non-profit: nem nyereségérdekeltségű (közhasznú) jogi személyek a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykednek. A nyereség elérése nem célja, ha gazdasági tevékenységet végez, akkor a nyereséget a jogi személy céljára kell fordítani. pl. alapítvány Személyegyesítő/Vagyonegyesítő

Question 30

Öröklés/ jogutódlás személyegyesítő

Answer 30

társasági tagsági jog NEM lehet öröklés, ill. jogutódlás tárgya (halállal megszűnik)

Question 30

Helytállás személyegyesítő

Answer 30

* VAN tagi helytállási kötelezettség: o mögöttes: bár a tagok a társasággal együtt is perelhetők, de a tagokkal szembeni marasztaló ítélet csak akkor végrehajtható, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt! o korlátlan: társasági vagyon által nem fedezett tartozásokért teljes magánvagyonukkal kötelesek helytállni o egyetemleges: hitelező bármelyik tagtól az egész követelés teljesítését igényelheti

Question 30

Helytállás vagyonegyesítő:

Answer 30

főszabályként NINCS tagi helytállási kötelezettség: társaságok elkülönült helytállási kötelezettséget áttörő esetek kivételével a társasági kötelezettségekért nem kötelesek helytállni.

Question 31

Öröklés/ jogutódlás

Answer 31

tagsági jog öröklés, ill. jogutódlás tárgya lehet (DE: Kft. esetében ha az örökös/jogutód a tagjegyzékbe való bejegyzését kéri, akkor azt az ügyvezető megtagadhatja, ha ezt a korlátozást kifejezetten rögzítették a létesítő okiratban: az üzletrész magukhoz váltása a társasági szerződés által erre feljogosított személyek által) => rt. esetében a dolgozói részvényről a másik tételben

Question 32

A LÉTESÍTÉS SZABADSÁGA jogi személy

Answer 32

* A társasági jog főszabályozási módszere a jogi személyekre is vonatkozik => főszabály a diszpozitivitás. o A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben (ami, a létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek. o A jogi személy szervezetét és működési szabályait (SZMSZ) maguk állapíthatják meg. o A létesítő okiratban eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. => Az eltérésnek már a létesítő okiratban meg kell jelennie!

Question 33

A LÉTESÍTŐ OKIRAT Alaki követelmények:

Answer 33

* Írásbeliség * Közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy valamelyik alapító tagnak a kamarai jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokirat.

Question 34

Tartalmi követelmények

Answer 34

* Kötelező tartalmi elemek: A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni o a) a jogi személy nevét; o b) a jogi személy székhelyét; o c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; o d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; o e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és o f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. * Egyes társasági típusok esetén kötelező tartalmi elemek: o pl. részvénytársaság esetén a részvények darabszáma, névértéke * Szabadon választott tartalmi elemek: o amíg nem ütközik kógens jogszabályba addig bármit beilleszthetnek, akár, ha van valamilyen jogszabályi alapja nincs

Question 35

IV. A JOGI SZEMÉLY KÉPVISELETE

Answer 35

Törvényes képviselet: * törvény alapján vezető tisztségviselő (VTV) látja el. o A VTV önállóan gyakorolja o A VTV köteles a jogi személy jogszabályban előírt adatait a nyilvántartó bíróságnak bejelenteni. Szervezeti képviselet * létesítő okirat, vagy belső szabályzat alapján: o képviseleti joggal járó tisztség betöltője látja el, o önállóan járhat el o [általános (minden ügyre kiterjed)] * törvény alapján: o önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység vezető látja el, o önállóan járhat el o [különös (ügyek meghatározott csoportjára)] * ügyvezetés általi felruházás alapján: o a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; o együttesen járnak el o [különös (ügyek meghatározott csoportjára)] Ügyleti képviselet * meghatalmazáson alapul: o vélelmezett: üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult o látszaton alapuló: képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt nevében jognyilatkozatot tenni A képviseleti jog korlátozása A nyilvántartásába bejegyzett képviselője képviseleti jogának korlátozása: harmadik személyekkel szemben nem hatályos, KIVÉVE, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott vagy tudnia kellett volna.

Question 36

Jogi személy átalakulás

Answer 36

ÁTALAKULÁS: * jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át * Korlátozások: nem alakulhat át a jogi személy, ha o jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy o csődeljárás alatt áll; o vele szemben jogi személy elleni büntetőjogi intézkedés iránti eljárás van folyamatban, vagy o jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés hatálya alatt áll; vagy o a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették. * Az átalakulással létrejövő jogi személy nyilvántartásba vételével egyidejűleg az átalakulással megszűnő jogi személyt törölni kell a nyilvántartásból. * A => B

Question 37

EGYESÜLÉS:

Answer 37

* A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. * Összeolvadásnál az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, ÉS új jogi személy jön létre általános jogutódlás mellett. o A+B = C * Beolvadásnál a beolvadó jogi személy szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik jogi személy. o A+B = B

Question 38

SZÉTVÁLÁS:*

Answer 38

A jogi személy különválás vagy kiválás útján több jogi személlyé szétválhat. * Különválás esetén a jogi személy megszűnik ÉS vagyona a különválással létrejövő több jogi személyre, mint jogutódra száll át. A=> C és B o Beolvadásos különválás: ha különválással osztják fel a jogelőd társaság vagyonát, ugyan megszűnik a jogelőd társaság, nem jön létre a helyére több új társaság, hanem azt a vagyont egy már létező társaságba olvasztják be.  1.)A => C és B  2.) MAJD C beolvad D o jogutódlás: a vagyont meg kell osztani, a szétválási tervnek megfelelően * Kiválás esetén a jogi személy fennmarad ÉS vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre, mint jogutódra száll át (a vagyon egy részével új társaságot alapítanak) A - C = A és C o Beolvadásos kiválás: nem egy új társaságot hoznak létre, hanem egy létezőbe beolvadnak (van szétválás, de se társaság nem szűnik meg és se társaság nem jön létre újonnan)  1.) A-C  2.) MAJD C beolvad D, de A is fennmarad

Question 39

JOGI SZEMÉLY JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉS

Answer 39

* A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha o a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; o b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; o c) * a tagok vagy alapítók legalább 3/4-es szótöbbséggel kimondják megszűnését; vagy o d) az arra jogosult szerv megszünteti * Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. * A vagyon felosztásának sorrendje: => bővebben társasági jogi tételek. o 1) hitelezők kielégítése o 2) a jogi személy tagjai/alapítói között kell felosztani a fennmaradó vagyont olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek * később felemerülő követelések esetén: o a tagok és alapítók felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért (!)  mivel a társaság köteles helytállni a társaság tartozásaiért, a felosztott vagyon a társaság vagyona, aminek a hitelezői követelések fedezetéül kellett volna szolgálnia (ha a tagoknak korlátlan a helytállási kötelezettségük, ott ez a probléma fel sem merül)  Azok a tagok, akik mögöttes helytállással tartoztak, a társaság törlésétől számítottan 5 évig kell helyt állniuk a társasági kötelezettségeikért, a hitelezők követeléseinek eddig érvényesíthetik  

Question 44

Egyesület fogalma

Answer 44

A tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy

Question 45

alapitvány fogalma

Answer 45

az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.

Question 46

Létesítő okirat egyesületnél

Answer 46

alapszabály: * Az alapszabályban az egyesület célja mellett meg kell határozni a célok megvalósítása érdekében végezni kívánt, alapcél szerinti tevékenységeket.

Question 47

Létesítő okirat alapítványnál

Answer 47

Alapító okirat. SEMMIS: * az alapítvány céljának módosítása, o kivéve, ha az alapítvány a célját megvalósította, VAGY o a cél elérése lehetetlenné vált, és az új cél megvalósítására az alapítvány elegendő vagyonnal rendelkezik. * az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul, vagy – ha az alapítványhoz csatlakozás történt – az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölt kedvezményezett személyét megváltoztatja.

Question 48

Mire nem alapítható az egyesület és az alapítvány

Answer 48

Nem alapítható gazdasági tevékenység céljára, de a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységre jogosult.

Question 49

Egyesület "korlátai" vagyonát...

Answer 49

* vagyonát céljának megfelelően használhatja, * vagyonát nem oszthatja fel a tagok között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Question 50

Alapítvány korlátjai...nem lehet...

Answer 50

* Nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, * Nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz. * Nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagja, valamint ezek hozzátartozói érdekében.

Question 51

Egyesülés létesítéséhez mennyi ember és mi kell

Answer 51

* 10 személy egybehangzó akarat nyilatkozata => tehát csak több személy alapíthatja

Question 52

Alapítvány létesítéséhez mennyi ember és mi kell?

Answer 52

* Egyszemély és több személy is alapíthat. Utóbbi esetben az alapítói jogokat együttesen gyakorolják. o A teljes VHJ-t a nyilvántartásba vételtől számított 1 éven belül szolgáltatni kell. * Végintézkedéssel is alapítható o öröklési szerződés/végrendelet o a halál időpontjára visszahatóan o de itt is nyilvántartásba kell venni (a kuratóriumi tag kéri, ha egyik sem kéri akkor ügygondnokot jelöl ki a bíróság) * Meghagyással: o ki kell jelölni azt a személyt, aki az alapítvány létrehozását követelheti. o Ha a meghagyást annak kötelezettje felszólítás ellenére nem teljesíti:  a bíróságtól kérheti az alapítvány alapító okiratának ítélettel történő pótlását és  az örökös vagy a hagyományos kötelezését az alapítványi vagyon szolgáltatására. => ez alapján a határozat alapján követelheti a nyilvántartásba bejegyzést is

Question 53

Egyesület tagok jogállása

Answer 53

* vannak tagjai => ráadásul nyilvántartottak * Tagjait azonos jogok és kötelezettségek illetik meg, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. * Személyesen gyakorolható, kivéve, ha az alapszabály a képviseleti utat is lehetővé teszi. * A tagsági jogok forgalom képtelenek és NEM örökölhetők

Question 54

Alapítvány tagok jogállása

Answer 54

* Nincsenek tagok. Alapítók és csatlakozók vannak. o A csatlakozó nem feltétlenül jogosult az alapítói jogok gyakorlására. * Az alapítói jogok átruházhatók, ha az alapító a VHJ-t teljesítette

Question 55

Alapítvány kötelezettség

Answer 55

Vagyoni hozzájárulás teljesítése

Question 56

Kötelezettségek egyesületnél alapszabályban meghat...

Answer 56

* Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. (pl. tagdíj fizetése) * nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

Question 57

Jogviszony keletkezése egyesület

Answer 57

* Az egyesületi tagság az alapításkor: o az egyesület nyilvántartásba vételével, * az alapítást követően: o a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

Question 58

Jogviszony keletkezése alapítvány

Answer 58

* Csatlakozni vagyoni juttatás teljesítésével, az alapító okiratban meghatározott feltételekkel lehet. * Kedvezményezett: Az alapítvány vagyona terhére az alapítvány annak a személynek juttathat vagyoni szolgáltatás, akit o az alapító okirat VAGY o jogosult alapítványi szerv kedvezményezettként megjelöl. o (alapító és csatl. is lehet, ha a cél: tudományos, irodalmi, művészeti)

Question 59

egyesület jogviszony megszűnése

Answer 59

* Megszűnés: o a tag kilépésével;  jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. o a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;  az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja.  A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. o a tag kizárásával;  egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén  A határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; o a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. => mivel a tagsági viszony NEM örökölhető ld. „a tagok jogállása”

Question 60

Alapitvány jogviszony megszűnése

Answer 60

Nem szűnhet meg a tagsági jogviszony, mivel tagjai sincsenek

Question 61

Döntéshozó szerv alapítvány

Answer 61

* Az alapítói jogok gyakorlója (ha egyedül van) vagy az alapítók gyűlése * Ha az alapító meghalt/vagy jogait véglegesen nem gyakorolja, akkor az alapító okiratban kijelölt személy vagy annak hiányában a kuratórium

Question 62

Döntéshozó szerv egyesület

Answer 62

közgyűlés v. küldöttgyűlés (utóbbi alapszabály előírja) * Évente legalább egy alkalommal ülésezik. => 4 évnél ritkább ülésezési időt előíró alapszabály semmis. * hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.

Question 63

Alapitvány ügyvezetése

Answer 63

* kurátor (egyszemélyes ügyvezető szerv) VAGY * kuratórium (min. 3 TERMÉSZETES személy, min. 2 belföldi lakóhelyű)

Question 64

Egyesület ügyvezetése

Answer 64

* Ügyvezető: => egyszemélyes * Elnökség (min. 3 tag különben az alapszabály semmis itt a „3 tag” nem írja, hogy természetes személynek kéne lennie.)

Question 65

Vezető tisztségviselő(k) egyesület

Answer 65

* Az ügyvezető vagy az elnökség tagjai * Max. 5 év

Question 66

Vezető tisztségviselők alapitvány

Answer 66

A kuratórium tagjai

Question 67

Kötelező-e a felügyelőbizottság egyesület

Answer 67

Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha: * a tagok több mint 50%-a nem természetes személy, VAGY * ha a tagság létszáma a 100 főt meghaladja. =>Az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmi

Question 68

Felügyelőbizottság alapitvány kötelező-e?

Answer 68

Nem kötelező. Ha működik évente beszámol az alapítói jogok gyakorlójának

Question 69

Mikor szűnik meg jogutód nélkül az egyesület?

Answer 69

* Jogutód nélküli megszűnés okai o megvalósította célját, vagy az lehetetlenné vált o tagjainak száma 6 hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

Question 70

Mikor szűnik meg jogutód nélkül az alapítvány?

Answer 70

* Jogutód nélküli megszűnés okai o célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg o az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód o az alapítvány 3 éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet * Az alapító NEM szüntetheti meg!

Question 71

Rendelkezés a vagyonról jogutód nélküli megszűnés esetén Egyesület

Answer 71

1. A hitelezők követeléseinek kielégítése 2. Az alapszabályban meghatározott az egyesület céljával megegyező/hasonló célú közhasznú szervezetnek kell átadni. =>ha nincs meghatározva, akkor a bíróság dönt.

Question 72

Rendelkezés a vagyonról jogutód nélküli megszűnés esetén alapítvány

Answer 72

1. a hitelezők kielégítése 2. az alapító okiratban megjelölt személyt illeti o azzal, hogy az alapítót, a csatlakozót és az egyéb adományozót, továbbá ezek hozzátartozóit megillető vagyon nem haladhatja meg az alapító, a csatlakozó és az egyéb adományozó által az alapítványnak juttatott vagyont. 3. Az alapító az általa juttatott vagyonról az alapítvány jogutód nélküli megszűnésekor az alapítvány céljával azonos vagy hasonló célú alapítvány vagy egyesület számára rendelkezhet, HA az alapító okirat ilyen esetre a vagyonról nem rendelkezik vagy a rendelkezés teljesítése lehetetlen. => ha nem rendelkezik a bíróság dönt

Question 73

Személyiségi jogok általános védelme generálklauzula aktív oldala

Answer 73

* Aktív oldal: a személyiség szabad kibontakozása: o Ptk. 2:42.§ (1): mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban senki ne gátolja.

Question 74

generálklauzula személyiségi jogok általános védelme passzív oldal

Answer 74

* Passzív oldal: (emberi méltóság => anyagi jog): o Ptk. 2:242.§ (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. * A személyiségi jogok az új Ptk.-ban az emberi méltóságból fakadnak, ez minden nevesített és nem nevesített személyiségi jog „anyajoga” * A jogi személyekre is alkalmazni kell. Ptk. 3:1.§ (3) bek. o A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.  Ilyen pl. az emberi méltóság. Jogi személynek nem lehet emberi méltósága, de a jóhírnév védelmére jogosult

Question 75

jogellenesség vélelme személyiségi jogoknál

Answer 75

* Minden beavatkozás a privátszférába jogellenes. KIVÉVE: o Jogellenességet kizáró körülmények.  Az érintett hozzájárult. =>Ptk. 2:42.§(3) * Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.  Jogszabály jogszerűnek minősíti.  más személy védett jogának érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles (pl. magánélethez való jog vs szólásszabadság)  személyiségi jognak nem minősülő (a) alapjog v. (b) általános társadalmi érdek érvényesülése érdekében az érintett a beavatkozást tűrni köteles * (a) pl. magánélethez való jog vs. sajtószabadság * (b) pl. az igazság kiderítése érdekében csökkentett szintű védelem bírósági eljárásokban az eljárás egyes szereplői (sértett, fél, tanú, szakértő) által tett nyilatkozatok esetében

Question 76

Nevesített személyiségi jogok 2:43.§

Answer 76

* Nincs taxatív felsorolás, a nem nevesítettek is védelemben részesülnek. * Élet, testi épség, egészség védelme * Személyes szabadság, magánélet, magánlakás védelme * Hátrányos megkülönböztetés elleni védelem * Személyes adatok védelme

Question 77

* Becsület védelme 2:45.§ (1)

Answer 77

o A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.  sérti az olyan értékítélet, amely nem felel meg az ítéletalkotás közmegegyezés által elfogadott törvényeinek DE! a bírálat önmagában nem jogsértő a véleménynyilvánítás szabadsága miatt =>  akkor is ha igaz!

Question 78

* Jóhírnév védelme 2:45.§ (2)

Answer 78

o tényállításokkal szemben véd o A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt (1) állít vagy (2) híresztel, vagy (3) valós tényt hamis színben tüntet fel. => VALÓTLAN és SÉRTŐ  valós tényt hamis színben tüntet fel: csak egy részét ragadják ki az információnak o Sajátos jogkövetkezmény: sajtó-helyre igazítás. (2010. évi CIV tv.)  Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket, hamis színben tüntetnek fel, => követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét. * Ebből ki kell tűnnie, hogy: o a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel, hamis színben ÉS o ehhez képest melyek a való tények.  A helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez, hasonló módon és terjedelemben, lekérhető médiaszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez, hasonló módon és terjedelemben, más időszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított 8 napot követően a legközelebbi számban a közlemény sérelmezett részéhez, hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedig ugyancsak 8 napon belül, a közlemény sérelmezett részéhez, hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni.  Csak bejegyzett sajtótermék ellen (pl. YT. csatornák/blogok ellen nem)  A sérelmezett közlemény megjelenése után 30 napon belül kell érkeznie a kérelemnek az adott médiaszolgáltatóhoz.  Ha nem hozzák le a helyreigazítási kérelmet: 15 nap van a határidő lejártát követően beadni a bírósághoz. => addig nem lehet bírósághoz fordulni, amíg meg nem próbálták a média szolgáltatónál. => ez a sajtó helyreigazítási per előfeltétele. o Pk. 12. szám: A maga egészében kell vizsgálni, véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, társadalmi, politikai, tudományos, művészeti vita nem lehet sajtóhelyreigazítás alapja!! o Pk. 13. szám: az kérheti, akinek a közlemény a személyére utal, v. aki a tartalomból felismerhető (kereshetőségi jog) o Pk. 14. szám: a kifogásolt tényállítás valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani, akkor is, ha híven közli más tényállítását, nyilatkozatát v. átveszi más szerv közleményét. => pl. az Telex szó szerint idéz az Origo politikai cikkéből, de abban valótlan tények szerepelnek, akkor is az Indexnek kell bizonyítania o Pk. 15. szám: a közlemény szövege nem alakítható úgy, hogy elveszítse helyreigazító jellegét, nem fűzhető hozzá megjegyzés, a szerkesztői üzenetekbe nem helyezhető

Question 79

* Magántitok és személyes adatok védelme 2:46.§

Answer 79

o A magántitok védelme kiterjed különösen:  a levéltitok és  hivatásbeli titok oltalmára. o A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok jogosulatlan:  megszerzése és felhasználása,  nyilvánosságra hozatala vagy  illetéktelen személlyel való közlése. * Üzleti titok védelme o kikerült a Ptk.-ból, külön tv. szabályozza. => ld. A11-es tétel.

Question 80

* Névviseléshez való jog védelme: 2:49.§

Answer 80

o Irodalmi, művészeti, tudományos vagy közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével. o Ha neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével, az érintett személy kérelmére a név – e tevékenység gyakorlása során – megkülönböztető toldással vagy elhagyással használható.  Pl. édesapja „Grofó” mulatós énekes helyett fia „Kis Grofó” néven tevékenykedik o Jogi személyek nevére vonatkozóan Ptk. 3:6.§ => ld. jogi személyek alapítására vonatkozó szabályok  Névkizárólagosság: nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. * Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.  Névvalódiság: A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot * A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.  Névszabatosság: A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.

Question 81

* Képmáshoz és hangfelvételhez való jog 2:48.§

Answer 81

o Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. o KIVÉVE:  tömegfelvétel  nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. o A hozzájárulás ráutaló magatartással is megadható:  ha olyan eseményen vesz részt valaki, ahol felvétel készül a megjelenéssel megadja a kép elkészítéséhez, illetve a körülményekből adódóan akár a felhasználásához is a hozzájárulását.

Question 82

* Közéleti szereplők személyiségi jogának védelme 2:44.§

Answer 82

o A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja. DE!  NEM járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. o A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. o Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.

Question 83

* Kegyeleti jog védelme 2:50.§

Answer 83

o Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat:  a hozzátartozó vagy  az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (pl. a hagyományos). o A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. o Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.

Question 84

Objektív szankciók (felróhatóságtól független) 2:51.§ személyiségi jogok védelme

Answer 84

* a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását => ez az összes többi szankció alkalmazhatóságának feltétele * a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; => akkor van jelentősége, ha az igény érvényesítésekor még fennáll a jogsértés * azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; o sajtó helyreigazítási pernél nincs, ott a nyilvánosság követelménye alapvető fogalmi elem * a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; * azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. * közigazgatási jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot: o szankciókat a közhatalmi jogkört gyakorló jogi személlyel szemben kell érvényesíteni.  Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy (járási hivatal) a szankciókat azzal a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szervvel (Kormány Hivatal) szemben kell érvényesíteni, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik (kormányhivatal) * Ha bírósági vagy ügyészségi jogkörben eljáró személy sért személyiségi jogot: o a bírósággal, vagy  Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, (járásbíróság) az igényt azzal a bírósággal szemben kell érvényesíteni, amelynek elnöke a nem jogi személy bíróság bírái tekintetében az általános munkáltatói jogkört gyakorolja. (illetékes törvényszék) o A LFÜ-vel szemben kell érvényesíteni.

Question 85

Szubjektív szankciók (felróhatósági alapú, mentesülhet a jogsértő, ha bizonyítja, hogy adott helyzetben elvárható módon járt el.) személyiségi jogok védelme

Answer 85

* Sérelem díj 2:52.§ o NEM VAGYONI kár esetén. o A kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a elég csak a jogsértés tényének megállapítása. => További hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. o Mi alapján határozzák meg a mértékét?  eset körülményeire: tekintettel, egy összegben kell meghatározni. * különösen a jogsértés súlyára, * ismétlődő jellegére, * a felróhatóság mértékére, * a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására * Kártérítés 2:53.§ o VAGYONI kár esetén o a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

Question 86

SZEMÉLYISÉGI JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Answer 86

* SZEMÉLYESEN lehet érvényesíteni.  Ki esetében? Ki/Hogyan? Jogi személy Törvényes képviselő Korlátozottan cselekvőképes kiskorú, és cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy Önállóan Cselekvőképtelen személy Törvényes képviselő/gondnok Ismeretlen helyen távollévő Hozzátartozó/gondnok Közérdekbe ütköző Ügyész * csak objektív szankciókat érvényesíthet * az elért vagyoni előnyt közcélra kell átengedni Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben (nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő VAGY kifejezés módjában indokolatlanul bántó jogsérelem) A közösség bármely tagja * 30 napos JOGVESZTŐ határidő (a többinél rendes elévülés van) * Objektív és szubjektív szankciók is: KIVÉVE a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedése. Az ügyész (A jogosultak hozzájárulása nélkül is!)

Question 87

Mi az oltalmi tárgy?

Answer 87

Közvetett szabályozási tárgy, melynek jogosultját a szerzői jog és iparjovédelmi törvény alapján abszolút szerkezetű, kizárólagos jogviszonyok illetik meg.

Question 88

Szerzői jog tárgya

Answer 88

* Szerzői mű (ld. következő tétel) o az egyéni-eredeti gondolatkifejtés (szerzői alkotás) azonosítható eredménye. Külső és belső forma. * Szomszédos jogi teljesítmények * Adatbázisok * ∑: a művészet, irodalom, tudomány területén létrehozott alkotások védelme.

Question 89

Iparjogvédelem tárgya

Answer 89

* műszaki alkotás o szabadalmazható találmány: új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható megoldás. => Kizárólagos jogot ad. o Használati minta: új feltalálói lépés, termék elrendezése, műszaki megoldás => kizárólagos jog o növényfajta => kizárólagos jog o formatervezési minta: lényegében a termékek külső alakja, => kizárólagos jog, ha egyéni és új o félvezető termékek topográfiája: mikroelektronikai termék elemeinek eredeti térbeli elrendezése (rajzolata); * vállalat és árujelző o védjegy: Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely  alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól ÉS  a védjegylasjtromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát o földrajzi árujelző: a termék földrajzi származásának megjelölése o kereskedelmi név: a természetes személy jogszerűen felvett neve, nem nevesített oltalmi tárgy =>kizárólagos jogot ad

Question 90

A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszony szerkezete és fajtái

Answer 90

* 1.) Az alkotás elkészítésének folyamata o relatív szerkezetű kötelmi jogviszonyok => a jogosult és a kötelezett is ismert, csak egymással szemben jogosultak és kötelezettek  pl. munkaszerződés, megbízási szerződés, kutatási szerződés o alapul fekvő relatív szerkezetű jogviszonyok nélkül is létrejöhetnek művek => az alkotás folyamata a jogi szabályozás területén kívül esik * A kész alkotáson fennálló, vagy az arra megszerezhető jogok o abszolút szerkezetű jogviszonyok => csak a jogosult ismert, vele szemben mindenki más kötelezett. * A kész alkotás felhasználására irányuló és azt megvalósító tevékenységek => relatív szerkezetű és kötelmi jogviszony (pl. franchise szerződéssel felhasználhatja)

Question 91

Üzleti titok (ténytitok)

Answer 91

* A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos (egészben ill. elemeinek összeségeként nem közismert/vagy az érintett gazdasági tevékenységet végzők számára nem könnyen hozzá férhető) * ennél fogva vagyoni értékkel bíró, olyan o tény o tájékoztatás o egyéb adat o vagy ezekből készült összeállítás * melynek titkokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

Question 92

Védett ismeret: (know-how, ismeret titok).

Answer 92

* Üzleti titoknak minősülő, * azonosításra alkalmas módon rögzített: o műszaki o gazdasági o szervezési ismeret/megoldás/tapasztalat/ ezek összeállítása. (pl. a KFC panírjának a receptje, vagy hogy hány percig kell sütni a csirkét) Az üzleti titok jogosultja * Az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági/pénzügyi/üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené. o Nem feltétlenül az információ elő állítója * Mit tehet a jogosult az üzleti titokkal? o hasznosíthatja o felfedheti:  mással történő közlés  nyilvánosságra hozatal o egészben vagy részben átruházhatja = üzleti titok jogátruházási szerződés o hasznosítására másnak engedélyt adhat = üzleti titok hasznosítási szerződés Az üzleti titok megsértése * Az üzleti titkot megsérti az, aki: o ,jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköző módon" jogosulatlanul megszerzi o hasznosítja o felfedi * KIVÉVE: o jogosulttól független fejlesztéssel o visszafejtéssel  nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen (kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében) megszerzett termék vagy szolgáltatás vizsgálatával és elemzésével o egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás útján, ellenérték fejében jut hozzá o munkavállalói érdekképviselet javára szabad megszerzés

Question 93

Üzleti + védett ismeret megsértésének szankciói

Answer 93

* Szankciói: o objektív szankciók:  jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása + egyéb obj. szankciók mint a személyiségi jogoknál o szubjektív szankciók:  ún. pénzbeli ellentételezés (sérelem díj helyett => nem vagyoni kár)  és kártérítés

Question 94

II. A SZERZŐI JOGI ÉS IPARJOGVÉDELMI OLTALMI TÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SAJÁTOSSÁGAI Felhasználási szerződés (szerzői jog)

Answer 94

* szerző vagy jogutódja védett szerzői mű érzékelhetővé tételére vonatkozó jogi felhatalmazást ad, és a jövőben létrehozandó művek esetében a mű(vek) rendelkezésre bocsátását is vállalja. o tipikusan többszörözésre, terjesztésre, nyilvános előadásra, nyilvánossághoz közvetítésre * felhasználó díjfizetésre kötelezett * felhasználási jog terjedelmének elemei: o időtartam (határozott, határozatlan); o érintett terület (pl. EU) o jog kizárólagossása, nem kizárólagossága o 3. személynek átengedhető-e * ha a felhasználás módjának és mértékének meghatározása kétséges a szerződésben, a felhasználó csak a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódó felhasználási jogot szerez. * Bestseller-klauzula: o helye van bírósági szerződésmódosításnak, ha a szerződés megkötéséhez képest beáll az a körülmény, hogy a mű felhasználása iránti igény jelentősen megnő. => megbomlik a felek szolgáltatásainak egyenértékűsége, azaz feltűnő értékkülönbség keletkezik. * „Életműszerződés” semmissége o meghatározatlan számú, közelebbről meg nem határozott, jövőben elkészítendő mű felhasználására nem lehet érvényesen szerződést kötni Díjazási szerződés * szolgálati mű, ill. találmány esetén * a munkaviszonyban álló alkotó munkaköri kötelessége körében létrehozta az oltalmi tárgyat, azt átadta a munkáltatónak és őt ezért milyen díj illeti meg abból a bevételből, amit a munkáltató a hasznosítással elért. o szolgálati mű: nincs kötelező díjazás, de ez diszpozitív, vagyis a felek megállapodhatnak díjazásban.

Question 95

II. A SZERZŐI JOGI ÉS IPARJOGVÉDELMI OLTALMI TÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SAJÁTOSSÁGAI Licencia szerződés (engedélyező)

Answer 95

* Oltalmi tárgyak HASZNOSÍTÁS irányul. o szerzői jogban: felhasználási szerződés o műszaki alkotások jogában: hasznosítási szerződés o vállalat- és árujelzők jogában: használati szerződés * sui generis, Ptk.-n kívüli nominált (nevesített) szerződéstípus!! * licenciaadó engedélyt ad, licenciavevő díjat fizet * nem jogátruházási, hanem engedélyezési jellegű: akkor van rá szükség, ha a szellemi alkotás hasznosítója nem az alkotás elsődleges jogosultja, hanem további személy. o jogosult engedélye alapján, az engedély terjedelmének megfelelő hasznosítási jog keletkezik az engedélyesnél * Engedély, ill. hasznosítási jog terjedelme: o annyi időre szól/arra a területre vonatkozik/olyan mértékre vonatkozik, amennyit a szerződés tartalmaz o egyszerű licencia: a licencia adó maga is hasznosíthatja és másnak is adhat hasznosítási engedélyt o kizárólagos licencia: a licencia adó nem jogosult másnak hasznosítási engedélyt adni, és maga nem, csak az engedélyes hasznosíthatja. * licenciaadó tájékoztatási (betanítási) kötelezettsége – ezek általában írott, rögzített dokumentációk * Jog és kellék szavatosság a licencia típusú szerződéseknél o A kötelezett:  köteles helytállni azért, hogy az (…) az oltalom tárgya a szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas. =>kellék szavatosság  köteles helytállni azért, hogy (…) az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza. => jogszavatosság * Tevékenységi elemmel kombinált licencia szerződés o Szerzői jogban: felhasználási szerződés jövőben elkészítendő műre (sajátos hibás teljesítési szabályok), o Iparjogvédelemben (műszaki alkotások): kutatási szerződés – vállalkozás/megbízás, kutatási eredmény vs. szellemi alkotás eredmény, titokban tartás, szellemi alkotásokra vonatkozó jog főszabályként átszáll (legszélesebb terjedelmű licencia)

Question 96

II. A SZERZŐI JOGI ÉS IPARJOGVÉDELMI OLTALMI TÁRGYAK HASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK ÁLTALÁNOS SAJÁTOSSÁGAI A jogátruházó szerződés

Answer 96

* Szt-ben, Vt-ben, Szjt-ben rövid szabályok o Szabadalmi: Szt. 25. § (1) A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok - a feltaláló személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők. o Védjegy: Vt. 19. § (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók. o Szerzői jogi: Szjt 55. § A vagyoni jogok átruházására a felhasználási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. * az átruházó és az új jogosult szerződése, mellyel a jogosult (átruházó) ellenérték fejében a jogszerző javára véglegesen lemond a szellemi alkotásra vonatkozó jogokról, így az új jogosult az átruházó helyébe lép. * vagyoni jogok átruházására irányul, feltéve, hogy az oltalmi tárgyhoz fűződő vagyoni jogok átruházhatók/forgalomképesek! o mert pl. földrajzi árujelzők, kapcsolódó jogok forgalomképtelenek * Jog átruházással való megszerzéséhez: 3 elem o átruházásra irányló szerződés vagy más jogalap o erre tekintettel jogátruházás szükséges (engedményezés szabályai megfelelően alkalmazandók) o iparjogvédelmi oltalmak esetében: lajstromban való átvezetés

Question 97

Franchise szerződés

Answer 97

* Célja: a Franchise adó üzleti modelljét a Franchise vevő felhasználja, hasznosítsa, használja. * A franchise esetén a jogbérletbe vevő a saját nevében és saját javára jár el. * Főkötelezettségek: o franchise adó:  szerzői jogi és iparjogvédelmi oltalmi tárgyakhoz, ill. védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási, használati jogok engedélyezésére köteles o franchise vevő:  KÖTELES azok felhasználásával, hasznosításával, használatával termékek, ill. szolgáltatások saját nevében és saját javára való előállítására, értékesítésére = > hasznosítási kötelezettség! * ha a terméket vagy annak előállításához szükséges alapanyagot a franchise adótól kell beszerezni és a megrendelést nem teljesíti: máshonnan is beszerezheti  díj fizetésére köteles * Mellék kötelezettségek o franchise adó:  oltalmi tárgyak, jogok a vevő általi folyamatos és zavartalan gyakorlásának biztosítása o franchise vevő:  jóhírnév megőrzése: felek kötelesek a hálózat, és a termékek, ill. szolgáltatások jóhírnevének megőrzésére * a franchise adónak utasítási joga van, ezek teljesítését ellenőrizheti. o célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítás: franchise vevő köteles figyelmeztetni franchise adót. o a figyelmeztetés ellenére fenntartja: a f.vevő köteles teljesíteni, DE az abból eredő károkért a f.adó felel; o köteles megtagadni, ha jogszabály megsértésére vezetne vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát * Nem szankciós (rendes) felmondás o határozatlan idejű franchise szerződést bármelyik fél felmondhatja a hónap utolsó napjára. o Sávos hosszabbodó felmondási idő.  első évben 1 hónap  második évben: 2 hónap  harmadik és követő években: 3 hónap * Különbség a licencia szerződéshez képest: o Franchise: használati kötelezettség o Licencia: nincs használati kötelezettség  

Question 98

A szerzői mű fogalma:

Answer 98

* Szjt. 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. Csak példálózó felsorolás. o pl.: irodalmi mű, színmű, zenemű, rajz, festmény, rádió-tv játék etc.

Question 99

* Az oltalom feltételei:

Answer 99

o Egyéni eredeti jelleg => szerzői tevékenységből fakadó o Mit takar?  nem szükséges, hogy a műben foglalt gondolatok, információk objektíve újszerűek legyenek, hiszen a megformálás egyedisége, és nem a tartalom eredetisége a jogi védelem alapja. * pl. a szerelemről írt vers tartalmilag nem eredeti, de a megformálási módjában az. o Szjt. 1§ (3) A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. o ∑:  Akkor egyéni, ha: az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát”  akkor eredeti, ha: nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata

Question 100

Kivételek a szerzői jogi védelem alól

Answer 100

o Jogszabályok, az az állami irányítás egyéb jogi eszközei (pl. bírósági vagy hatósági határozatok)  szabad felhasználása olyan jelentős közérdeket szolgál, amely „felülírja” a magánérdeket érvényesítő szerzői jogot o Sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek;  nem emberi kreativitás eredményei, a szabad véleménynyilvánításhoz való jog biztosítása miatt * pl.: történelmi tények, események, DE! ilyen információkat tartalmazó újságcikkek, tankönyvek az adott kifejezési formában szerzői műnek minősülhetnek (Pl. egy tanulmány sorozat az angliai légicsatáról) o Ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet;  információk még nem kész, megformált művek, hanem az alkotói folyamat korábbi stádiumát képviselik o Folklór:  1.) a szerzők beazonosítása lehetetlen  2.) a hagyományokhoz hű ábrázolás a meghatározó, egyéni-eredeti jellegnek nincs helye  DE! A népi IHLETÉSŰ egyéni, eredeti művek szerzőjét megilleti a védelem (pl. János vitéz)

Question 101

EREDETI TÖBBSZERZŐS MŰVEK

Answer 101

összekapcsolt művekből álló közös mű---az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók Olyan mű, melynek részei önállóan felhasználható szerzőtársak közös műve: az alkotáson belül az alkotói folyamatok elválaszthatók Olyan mű, melynek részei NEM használhatók fel önállóan Szerzői jog gyakorlása: összekapcsolt művekből álló közös mű:* saját rész: önállóan * más művel való összekapcsoláshoz: valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges * közös mű egésze tekintetében jogsértés miatt bármelyik szerző önállóan felléphet PL: erdélyi kortárs költők verses kötete szerzőtársak közös műve: együttesen, kétség esetén egyenlő arányban PL:többek által készített szobor

Question 102

A SZERZŐSÉG FOGALMA

Answer 102

* A szerzői jog az illeti meg (tehát, az a szerző), aki a művet megalkotta. => kizárólagos jogokat biztosít a szerzőnek. * A szerzőn kívül más is jogosulttá válhat, de ilyenkor sem lesz szerző! o Lehetséges módjai:  vagyoni jogok átruházása  öröklés  jogi személyek közötti átruházás  munkaviszonyban létrehozott művek. * A szerző személyéhez fűződő jogok forgalomképtelenek, azokról lemondani sem lehet. * Ki lehet szerző? o Természetes személy, akinek tevékenységeként a mű létrejött. o Cselekvő képtelen személy (pl. egy kilenc éves) is lehet szerző, szerzői jogaival kapcsolatban azonban csak törvényes képviselője rendelkezhet. * Nem szerző: o aki nem vett részt a mű megalkotásában, csak anyagi támogatást nyújtott o állat, AI etc. nem lehet szerző * Többszerzős művek: o Ha az adott alkotáson fennálló szerzői jog egyidejűleg több személyt illet meg. =>ld. táblázat

Question 103

Eredeti/származékos mű

Answer 103

gyűjteményes mű *Fogalma: Összegyűjtött művek → tartalma, elrendezése, szerkesztése egyéni eredeti jellegű: o ha szerzői jogi védelem alatt NEM álló művekből áll: eredeti védelem (mert valójában nem is többszerzős) o ha van olyan, ami a védelem alatt áll: származékos * Szerzői jog gyakorlása: ha szerzői jogi védelem alatt NEM álló művekből áll: szerkesztő önállóan * ha van olyan, ami a védelem alatt áll: szerzők Példa: magyar népmesék kötete

Question 104

SZÁRMAZÉKOS TÖBBSZERZŐS MŰVEK Két rész: szerzőtársak együttesen létrehozott közös műve át/ feldolgozás, fordítás

Answer 104

szerzőtársak együttesen létrehozott közös műve fogalma:A mű megalkotásában az együttműködő szerzők hozzájárulásai oly módon egyesülnek, hogy nem lehet azt különválasztani. szerzői jog gyakorlása: együttesen Példa:forgatókönyvíró a rendező és a producer nem tudja jogait külön- külön gyakorolni

Question 105

SZÁRMAZÉKOS TÖBBSZERZŐS MŰVEK Két rész: szerzőtársak együttesen létrehozott közös műve át/ feldolgozás, fordítás

Answer 105

Át és feldolgozás, fordítás fogalma:Más szerzők művének átdolgozása, feldolgozása , fordítása, ha annak eredeti és egyéni jellege van. => ehhez szükséges az eredeti szerző hozzájárulása (pl. egy musical fordítása) szerzői jog korlátozása:a mű felhasználásához mind az eredeti, mind a származékos mű szerzőjének hozzájárulása szükséges (pl.: A Macskák Madách színházbeli produkcióját akarom felvenni és értékesíteni => kell a színház és a ALW hozzájárulása is) Példa: zeneszám

Question 106

Jogszabály alapján sor kerülhet...pl szolgálati műnél mire és mi van még azon kívül?

Answer 106

Átruházás, átszállás Szolgálati mű * Munkaviszonyból fakadó alkotó kötelesség teljesítéseként létrehozott mű * Hatása a vagyoni jogokra: o A mű átadásával: a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége o munkáltató felhasználhatja a művet, harmadik személynek engedélyt adhat a mű felhasználására, illetve jogát másra átruházhatja o VAN díjazás: a szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza o NINCS díjazás: a mű munkáltató általi felhasználása esetén a szerzőt nem illeti meg külön díjazás, ugyanis a jogdíj a munkabér részét képezi * Hatása a személyhez fűződő jogokra: o a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül! o Szerző nevének feltüntetésének mellőzése  a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni  ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet * Számítógépes programalkotás (szoftverek) o a szerzői jogi védelem fennáll:  szoftver  a hozzá tartozó dokumentáció  forráskód  tárgyi kód  a felhasználói program  operációs rendszer o szerző(k): mindazok a személyek, akik alkotó módon vesznek részt a létrehozatalában o ha a szoftver megrendelésre készült Szjt. lehetővé teszi, hogy a szerző átruházhassa vagyoni jogait, jellemzően a megrendelőre * Adatbázis: o Két jogcímen is védelmet élvezhetnek  a gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok szerzői jogi oltalomban is részesülhetnek: * feltéve, hogy önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek szisztematikus elrendezése (pl. egy tematikus múzeumi kiállítás) mögött a gyűjtő / szerkesztő (kompilátor) kreatív gondolata, egyéni eredeti alkotómunkája rejlik. * A szerzői jog a szerkesztőt illeti meg.  Sui generis adatbázis (kapcsolódó jogi teljesítmény): * védelmének alapját a gazdasági vagy időbeli ráfordítás adja (pl. egy digitális jogtár) o feltétele  az adatbázis elemeit képező művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényeljen o Ugyanaz az adatbázis állhat egyszerre szerzői jogi és sui generis adatbázis-oltalom alatt is! * Filmalkotás: o olyan mű, amelyet meghatározott sorrendbe állított mozgóképek, hang nélküli vagy, hanggal összekapcsolt sorozatával fejeznek ki, függetlenül attól, hogy azt milyen hordozón rögzítették. o Szerző:  a filmrendező, a film számára készült irodalmi és zenemű szerzője, a figuratervező (pl. animációs filmek esetében) és mindazok, akik alkotó módon járulnak hozzá a film egészének kialakításához (pl. operatőr, jelmeztervező) o NEM szerző:  filmelőállító (producer), hanem ún. kapcsolódó jogi jogosult (lehet term. és jogi személy is) * ő kezdeményezi és szervezi meg a film megvalósítását, gondoskodva annak anyagi és egyéb feltételeiről. o Megfilmesítési szerződés:  szerzők vagyoni jogainak megszerzésére a filmelőállító (producer) a szerzőkkel ún. megfilmesítési szerződést köt, amely alapján a szerző(k) átruházzák az előállítóra a filmalkotás felhasználására és a felhasználás engedélyezésére való jogot.

Question 107

III. A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI jellemzői

Answer 107

Jellemzői: * szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a személyhez fűződő jogok összessége * forgalomképtelenek: nem ruházhatja át őket, ill. másként sem szállhatnak át * nem mondhat le róluk!!

Question 108

III. A SZERZŐ SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGAI jellemzői Joggyakorlás (személyhez fűződő jogok)

Answer 108

* szerző életében: jogai megsértés esetén személyesen felléphet * a szerző halála után: o védelmi időn belül: az léphet fel, akit irodalmi, tudományos, művészeti hagyatékának gondozásával megbízott, ennek hiányában, aki a vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte o védelmi idő után: névjog megsértése esetén közös jogkezelő szervezet is felléphet Nyilvánosságra hozatal * a szerző határoz arról, hogy nyilvánosságra hozható-e o a művét addig tarthatja titokban, ameddig csak akarja * Vélelem: halála után fellelt mű esetén vélelmezni kell, hogy a nyilvánosságra hozatalra szánta * Nyilvánosságra hozatal előtt: a mű tartalmáról való tájékoztatás is csak a szerző engedélyével! * Nyilvánosságra hozatal után: megtagadható a további felhasználás o engedély visszavonása alapos okból, írásban történhet, DE köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni Név feltüntetéshez való jog: * egyrészt a szerző rendelkezhet arról, hogy neve feltüntetésre kerüljön-e, o HOL? művén és a művére vonatkozó közleményen => ez lehet bármilyen formában (pl. a könyv borítóján, vagy aláírja a festményét) o A szerző úgy is dönthet, hogy művét nevének megjelölése nélkül, ill. felvett néven hozza nyilvánosságra o * átdolgozás, átvétel, idézés, fordítás esetén mindig fel kell tüntetni a nevét => különben plágium * Felléphet azzal szemben, aki a szerzői minőségét kérdőre vonja. A mű egységéhez (integritáshoz) való jog * védelem a művének mindenfajta; o eltorzításával, o megcsonkításával ill. o olyan megváltoztatásával vagy o azzal kapcsolatos visszaéléssel szemben, mely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes * Megsértése kétféle módon történhet: o műbe történő közvetett beavatkozás: a mű szellemiségének, mondanivalójának torzítása,  pl. a filmet megszakító reklám sérelmes a szerzőre nézve o a műbe való közvetlen, fizikai jellegű beavatkozással:  pl. ismert fotóművészeti alkotás rá nézve gúnyos vagy sértő jellegű szoftveres eltorzítása

Question 109

IV. A SZERZŐT ILLETŐ VAGYONI JOG(OK)

Answer 109

* Szokás többes számban említeni, noha alapvetően egységes jogosultságról van szó. * szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a vagyoni jogok összessége * élők között főszabályként: forgalomképtelenek, nem mondhat le róla: o kivételesen: jogátruházás megengedett (ld. munkaviszonyban létrehozott mű, szoftver, adatbázis) o örökölhetők, és lehet róluk halál esetére rendelkezni. Felhasználás joga * a szerző kizárólagos jogosultságát jelenti a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására ÉS * minden egyes felhasználás engedélyezésére, magában foglalva azt is, hogy a jogosulatlan felhasználóval szemben a szerző fellépjen. Díjazás: * Főszabály szerint (ha az Szjt. másként nem rendelkezik) a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg. * Arányban kell állnia (eltérő megállapodás hiányában) a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel. o Erről csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le!

Question 110

Anyagi felhasználási formák

Answer 110

* Többszörözés: o A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon (Szjt. 18.§) o Esetei:  a mű anyagi hordozón való - közvetlen vagy közvetett - rögzítése, bármilyen módon, akár véglegesen, akár időlegesen  egy vagy több másolat készítése a rögzítésről * egy könyv fénymásolóval való lemásolása, beszkennelése, annak a kinyomtatása, előadás hanganyagként való rögzítése * Terjesztés: o A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. (Sztj. 23.§)  A terjesztés jelentése: [„forgalomba hozatal vagy erre való felkívánás (pl. tulajdonjog átruházás, bérlet)] * = a mű eredeti vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással o Magába foglalja:  a műpéldány tulajdonjogának átruházását + műpéldány bérbeadását  a műpéldánynak az országba forgalomba hozatali céllal történő behozatalát  nyilvánosság részére történő, haszonkölcsönbe adására * Kiállítás: o a képzőművészeti, illetve az egyéb vizuális műalkotásra (pl. festmények, szobrok) bemutatása bármely nyilvános helyen. o A szerző ÉS a tulajdonos engedélye szükséges (természetesen, akkor ha a műpéldány nem a szerző tulajdonában van) o Ha az alkotó rendez kiállítást saját műveiből a tulajdonos köteles a saját műpéldányát ideiglenesen rendelkezésre bocsátani

Question 111

Nem anyagi felhasználási formák

Answer 111

* Nyilvános előadás: o A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon [Szjt. 24.§ (1)] o „Előadás”= a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők számára.  élő előadás: mű előadása közönség jelenlétében személyes előadóművészi teljesítménnyel, pl.: a színpadi előadás, a hangverseny, a felolvasás a mű érzékelhetővé tétele bármilyen műszaki eszközzel vagy módszerrel, pl.: a film vetítése, o „Nyilvános” => 2 VAGYLAGOS feltétel:  területi követelmény: nyilvánosság számára hozzáférhető helyen (pl. egy parkban) VAGY  személyi követelmény: bármely más helyen történik, ahol a felhasználó családján és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek vagy gyűlhetnek össze (pl. a kertemben, de bárki bejöhet az utcáról is). * Nyilvánossághoz közvetítés: o A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. [Szjt. 26. § (1)] o Sugárzás= a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára, hangoknak, képeknek és hangoknak, vezeték vagy más, hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével. * Átdolgozás: o A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. (Szjt. 29. §) o Átdolgozás => Nem taxatív.  nyitott felsorolás  mű fordítása  színpadi, zenei feldolgozása  filmre való átdolgozása  filmalkotás átdolgozása  a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre o feltétel: átdolgozni csak olyan alkotást lehet, amely szerzői műnek minősül o eredmény:  származékos mű, amelyben megjelennek az átdolgozott szerzői mű ÉS az így létrehozott származékos mű egyéni-eredeti vonásai is * E, ha a származékos mű nem tartalmaz egyéni, eredeti elemet, akkor a létrehozott mű másolatnak, plágiumnak minősül, amennyiben az „átdolgozó” saját neve alatt szerepel * Merchandising jog: o egy műben szereplő jellegzetes és eredeti alak (figura) kereskedelmi hasznosítása  pl. Hupikék törpikék figurák megjelenítése pólón, csokin.

Question 112

V. A SZERZŐI JOG KORLÁTAI

Answer 112

Védelmi idő: * Időben való korlátozás. * Leteltével a mű közkinccsé válik (bárki engedély nélkül felhasználhatja) DE! ha ez az elhunyt szerző emlékét sértő módon történik, akkor felléphet az örököse, vagy közös jogkezelő szervezet. * A szerző egész életében + a halálától számított 70 év. => mikortól kezdődik a számítása? o Főszabály: a halált követő év első napjától (tehát 2024. nov. 23-án meghalt szerző művére 2025. jan. 1-étől kell számolni) o Közösművek esetén: utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától o a szerző kiléte nem állapítható meg: első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 70 év o ha nem hozták nyilvánosságra: a létrehozást követő év első napjától számított 70 év o hátrahagyott művek: valaki a védelmi idő lejártát követően jogszerűen nyilvánosságra hoz valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet, ekkor a védelmi idő az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított 25 év Szabad felhasználás * ha a felhasználó jogszabály rendelkezése folytán a már nyilvánosságra hozott művet engedély és díjfizetés nélkül felhasználhatja. * Kritériumai: (3 lépcsős teszt): o nem sérelmes a rendes felhasználásra, indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit [pl. beleütközik: magáncélú másolást nagy mennyiségben végzi] o megfelel a tisztesség követelményének o nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra * Magáncélú másolás: o természetes személy a műről magáncélra másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. o ellenértéke az „üreshordozó-díj” = az üres adathordozók (CD, DVD, USB stickek, stb.) gyártóinak és importőreinek kell fizetniük, hogy kárpótlást nyújtson a szerzői jog jogosultjának a kiesett bevétele miatt * Intézményi célú másolás o nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskola, múzeum, levéltár, valamint a közgyűjtemény a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és célja  tudományos kutatás vagy archiválás,  nyilvános könyvtári ellátás,  megjelent mű kisebb részéről, cikkről belső intézményi, használat. o Pl.: az irodalom tanárnő lefénymásol 3 oldalt az irodalom tankönyvből, mert az egyik tanuló otthon hagyta a tankönyvét. * Idézés: o a mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. * Átvétel: o Fogalmi elemei:  Tárgya: nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű,  Célja: * iskolai oktatás * tudományos kutatás  Szükséges a forrás és a szerző megjelölése o a cél által indokolt terjedelemben történő átvétele, eltéve, hogy az átvevő művet nem, használják fel üzletszerűen. * nyilvános előadások és politikai beszédek tájékoztatás céljára való felhasználása: o Nyilvánosan tartott előadások és más, hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. * cikkek és műsorok átvétele a sajtó világában o Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. o Meg kell jelölni a forrást és a szerzőt. o pl.: egy sajtóorgánum a valaki más által készített, cikket, műsort egy az egyben átveszi * egyes művek tájékoztatás céljára történő felhasználása: o egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. o Meg kell jelölni a forrást és a szerzőt. Jogkimerülés: * a műpéldányt a jogosult (vagy az ő kifejezett hozzájárulásával másvalaki) adásvétellel vagy a tulajdonjog más módon történő átruházásával az Európai Gazdasági Térségben forgalomba hozta. * a terjesztés joga az így forgalomba hozott műpéldány tekintetében a továbbiakban nem gyakorolható. => nem akadályozható meg az „áruvá” vált műnek a további kereskedelme, ez után további díjigénye sem lehet a jogosultnak