Csak címek B Flashcards
1
Q
MI A KÖTELEM FOGALMA?
A
A kötelem bírói úton kikényszeríthető kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
2
Q
- SOROLJA FEL CSOPORTOSÍTVA A KÖTELEMKELETKEZTETŐ TÉNYÁLLÁSOKAT! (források is)
A
- jogügylet
o szerződés
a felek a joghatás kiváltását célzó kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozata, amelyből kikényszeríthető kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság annak követelésére.
o egyoldalú jognyilatkozat jogszabályban meghatározott esetekben
pl.: ajánlat/díjtűzés
* közhatalmi aktus, ha így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza
o a) jogszabály (közvetve vagy közvetlenül)
közvetve: szerződéskötési kötelezettség => nem a jogszabály hozza létre a kötelmet
közvetlenöl: a jogszabály hozza létre a kötelemet =>
o b) bírósági határozat
pl. az előszerződés alapján, ha a felek megállapították a szerződés lényeges feltételeit
o c) hatósági határozat
pl. kisajátítás
* személyiségi, dologi vagy más jog megsértése
o pl. a személyiségi jog megsértéséből többek között sérelemdíj iránti igény keletkezhet igen
* károkozás:
o a) jogszerű (járhat kártalanítással)
o b) jogszerűtlen (kártérítési igényt keletkeztet)
o c) utaló magatartás
* értékpapír:
o mindig meghúzódik mögötte egy alapjogviszony nem keletkeztet újabb kötelemet DE
o jogosultságot testesít meg, amit csak az értékpapír által lehet gyakorolni.
* egyéb „elszámolási” jogviszonyok:
o a) jogalap nélküli gazdagodás
megállapítható lehet egyéb jogviszony mellett is
kártérítési igénnyel egyszerre nem érvényesíthető (BH2009.296.), DE! kártérítés helyett viszont igen
o b) megbízás nélküli ügyvitel
3
Q
Mi a kötelem tárgya?
A
- A kötelem közvetlen tárgya a szolgáltatás, a közvetett tárgya az a vagyontárgy, amelyre a szolgáltatás irányul.
4
Q
III. A KÖTELEM MEGSZŰNÉSE
A
- a szolgáltatás teljesítésével
o de a szerződés csak akkor szűnik meg, ha mindkét fél teljesít! - ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett
o ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik, pl. értékpapírnál - a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
o ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;
pl. megbízási szerződés - jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével
o ha a szolgáltatást (annak jellegénél fogva) kifejezetten részére kellett nyújtani
pl. tartás - a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
- jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból
5
Q
- MI A JOGNYILATKOZAT FOGALMA ÉS MIKOR “HATÁLYOSUL”? (2)
A
- A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.
- A jelenlevők között tett jognyilatkozat:(ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez)
o nyomban hatályossá válik. - A távollevők között tett jognyilatkozat:
o a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. - A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat:
o a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá. - A nem címzett jognyilatkozat:
o a megtételével válik hatályossá.
6
Q
- MELYEK A JOGNYILATKOZAT ÉRTELMEZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK? (2)
A
- A jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek:
o a nyilatkozó feltehető akaratára és
o az eset körülményeire tekintettel
o a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. - A nem címzett jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan
o azt a nyilatkozó feltehető akaratára és
o az eset körülményeire tekintettel
o a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell. - Jogról lemondani vagy abból engedni kifejezett jognyilatkozattal lehet.
o Ha valaki jogáról lemond vagy abból enged, jognyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni.
7
Q
- MIKOR MINŐSÜL ÍRÁSBELINEK EGY JOGNYILATKOZAT? (3)
A
- Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak:
o ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták, ÉS
o jognyilatkozatát a nyilatkozó fél aláírta. - Írásba foglaltnak kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha:
o annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, ÉS
o a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor. - A családi jogi és öröklési jogi jogviszonyokban:
o nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat mellőzve, csak elektronikus aláírást vagy bélyegzőt felhasználni, és elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentumot készíteni.
8
Q
IV. ELÉVÜLÉS
Az időmúlás joghatása 6:21.
A
- Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban előírt határidő eltelte jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli.
- Ha a határidő nem jogvesztő, arra az elévülés szabályait kell alkalmazni.
9
Q
Az elévülés és a jogvesztés elhatárolása
A
10
Q
Az elévülés 6:22.§
A
- (Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik) 5 ÉV alatt évülnek el a követelések.
o A felek is eltérhetnek ettől! ÍRÁSBAN kell megállapodni. - Kezdőidőpontja: amikor a követelés esedékessé válik.
- Elévülést kizáró megállapodás semmis.
11
Q
Az elévülés joghatásai
A
- (Ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik) az elévült követelést bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni.
- Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. => ld. táblázat mert, NEM az alanyi jog szűnik meg, csak a bíróság előtti kikényszeríthetőség
- A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek.
o A mellékkövetelések elévülése a főkövetelés elévülését nem érinti. - Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.
12
Q
Az elévülés nyugvása => Tőkey minimum
A
- Az elévülés nyugszik, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelést.
- Hatása:
o Az akadály megszűnésétől számított 1 éves határidőn belül (1 év vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében 3 hónapon belül) a követelés akkor is érvényesíthető, ha:
az elévülési idő ennél rövidebb lenne, (pl. már csak 4 hónap van hátra)
vagy már bekövetkezett volna.
o Ebben az időtartamban:
újabb nyugvásnak nincs helye
megszakítás következtében, csak az 1 éves (ill. 3 hónapos) határidő számítása kezdődik újra.
13
Q
Az elévülés megszakadása => Tőkey minimum
A
- Az elévülést megszakítja:
o 1) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése
o 2) a kötelem megegyezéssel történő módosítása, az egyezség
o 3) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott.
o 4) A követelés csődeljárásban történő bejelentése
o [e) a kötelezettnek a harmadik személy teljesítéséről való értesítése, ha a követelés a harmadik személyre átszállt]. - Hatása:
o az elévülési idő számítása újra kezdődik
14
Q
Relatív szerkezetű A jogviszonyok fajtái
A
- a felek mindegyike (név szerint) meghatározott: a jogviszony alanyai mind a kötelezetti, mind a jogosult oldalon nevesített szereplők, akik egymással szemben vállnak a jogviszony tárgyát képező szolgáltatással kapcsolatos jogosulttá/kötelezetté.
- A kötelezettségek tipikusan pozitívak (tevőleges)
- kötelmi jogra jellemző
- cél: a felek kibontakozása
- diszpozitív, megengedő szabályozás
- a kötelezettségek a jogosultságokat ellentételezik
14
Q
Jogviszony:
A
- Jogilag értékelt, jogilag szabályozott társadalmi viszonyok
15
Q
Polgári jogi jogviszony:
A
- Emberek, illetve szervezetek közötti, vagyoni vagy személyi jellegű jogviszony, amelyben a felek egyenjogúak, mellérendeltek, autonómiával rendelkeznek, és kiegyensúlyozott mértékű jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik őket.
16
Q
A jogviszonyok fajtái Abszolút szerkezetű
A
- Csak a jogosult személye ismert. => Vele szemben mindenki más kötelezett.
- A kötelezettség alapvetően negatív jellegű (valamitől való tartózkodás/tűrés)
- Jellemzően:
o személyiségi jogok
o dologi jogok - Cél: a jogi pozíciók biztosítása
- Kógens szabályozás
- A kötelezettségek NEM a jogosultságok ellentételezései
17
Q
A relatív szerkezet áttörése
A
- a szolgáltatásra jogosult/kötelezett meghatározott személytől különböző személy is jogosulttá/kötelezetté válik.
18
Q
A relatív szerkezet áttörése 1.) Relatív hatálytalanság
A
- Fedezet elvonó szerződés: actio Pauliana =>Tőkey minimum
o Fogalom: az a szerződés, amellyel 3. személy igényének kielégítési alapját részben/egészben elvonták, e 3. személlyel szemben hatálytalan, ha:
a) szerző fél rosszhiszemű volt
b) a szerző félre nézve a (fedezetelvonó) szerződésből lényeges előny származott
o A szerző fél tűrési kötelezettsége (bírói gyakorlat)
o A szerző fél helytállási kötelezettsége
- Elidegenítési és terhelési tilalom megsértése
o Az ilyen rendelkezés hatálytalan azzal szemben, akinek a jogát a tilalom biztosítja (de a biztosított jog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik)
o Ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését nem korlátozza [,,ekkor csak kártérítést követelhet attól, aki a tilalmat megsértette”], ill. az elbirtoklásnak sem akadálya - Az elővásárlási jog megsértése
o ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést => ez a szerződés az elővásrálási jog jogosultjával szemben hatálytalan. (ld. pl. a közös tulajdon esetén a tulajdonostársak)
o A hatálytalanságból eredő igények érvényesítése:
szubjektív: szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül
objektív: szerződéskötést követő 3 éven belül
o Az igényérvényesítéssel egyidejűleg ajánlatot elfogadó nyilatkozatot kell tennie, ÉS igazolnia kell a teljesítőképességét.
19
Q
2) Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése A relatív szerkezet áttörése
A
- Ha a felek 3. személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést => 3. személy a teljesítést akkor követelheti, ha:
o ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték;
o ez a szerződés céljából / az eset körülményeiből egyértelműen következik - Mikortól kezdve követelhet?
o attól kezdve követelheti, hogy őt valamelyik fél értesíti, hogy a javára szóló szerződést kötöttek - Ha a 3. személy szolgáltatás teljesítésének követeléséről lemond, a szolgáltatást a javára szerződött fél követelheti.
- A kötelezett a szerződésből folyó kifogásait a 3. személlyel szemben is érvényesítheti.
20
Q
3) Egyes szerződési szolgáltatások/igények átszállása (törvény alapján) A relatív szerkezet áttörése
A
- Termékszavatossági igény:
o Termékszavatosság/jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén: a termék/dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a gyártóval/jótállást vállaló kötelezettel szemben
21
Q
4) Közérdekű kereset (popularis actio) A relatív szerkezet áttörése
A
- A harmadik személyt közérdekből feljogosítja a jogszabály, hogy egy olyan relatív szerkezetű jogviszonyra hatást gyakoroljon, amely az ő jogait, érdekeit sérti.
- pl.: tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset
o a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet indíthat: ügyész, a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, a központi hivatal vezetője stb.
22
Q
Jogalap nélküli gazdagodás
A
- Szubszidiárius tényállás
o Kártérítéssel együtt nem alkalmazható, de kártérítés helyett igen.
23
Q
- A jogalap nélküli gazdagodás tényállási elemei: => Tőkey minimum
A
o a gazdagodónál kimutatható vagyoni előny
o a vagyoni előny másnak (a gazdagítónak) a rovására keletkezett
o a gazdagodásnak nincs jogalapja
24
* Mikor NEM kell visszatéríteni a jogalapnélküli gazdagodást? => Tőkey minimum
o Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, aki attól a visszakövetelés előtt elesett.
KIVÉVE HA:
* rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz VAGY
* a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli
o Az életfenntartás céljára adott juttatást jogalap nélküli gazdagodás címén visszakövetelni nem lehet.
KIVÉVE HA:
* azt még nem használták fel vagy más célra használták fel VAGY
* azt bcs.-vel szerezték
* A jogalap nélkül közösen gazdagodók egyetemlegesen felelnek a gazdagodás visszatérítéséért.
25
Tőkey minimum tétel => táblázat jogalap nélküli gazdagodás és alaptalan gazdagodás pénzbeli megtérítése táblázat
26
Megbízás nélküli ügyvitel => Tőkey minimum
* A megbízás nélküli ügyvivő:
o az, aki valamely ügyben más helyett eljár, anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna.
* Kötelezettségei:
o Csak akkor járjon el, ha helyénvaló.
Mikor helyén való?
* Ha megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának, különösen, ha a beavatkozás károsodástól óvja meg.
Mikor és kinek az akarata ELLENÉRE van helye beavatkozásnak?
* Életveszély elhárítása érdekében: az életveszélybe került személy
* Széleskörben fenyegető veszély megelőzése/elhárítása: a tulajdonos/más jogosult személy
* Tartási kötelezettség teljesítése érdekében: a tartásra kötelezett személy
o Az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek a javára beavatkozott.
o Köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, beavatkozásáról késedelem nélkül értesíteni.
o Egyebekben a megbízott kötelezettségei terhelik.
* Jogai:
o Ha helyén való volt (a sikerességtől függetlenül): a megbízott jogai illetik => díjazás
o Ha nem volt helyén való:
díjazást nem követelhet, de költségeinek megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti
* Felelős azért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be.
27
Utaló magatartás
* Tényállási elemei:
o szándékos magatartás
o a jóhiszemű károsultat
o alapos okkal indítja olyan magatartásra, amelyből
önhibáján kívül
kár éri
o Ez a kár, az utaló magatartással okozati összefüggésben áll.
* NEM RÁutaló magatartás:
o a ráutaló magatartás a jognyilatkozat megtételének egyik formája
28
Díjkitűzés
* Ha valaki meghatározott teljesítmény/ eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér => a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt / eredményt először létrehozza.
o akkor is, ha a teljesítményt / eredményt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre!!
* ha többen együttesen hozták létre: közreműködésük arányában kell megosztani
o ha nem lehet megállapítani, vagy többen, egymástól függetlenül hozták létre: egyenlő arányban kell megosztani
* A díjkitűzés visszavonása akkor érvényes, ha:
o a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta
o a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a díjkitűzés
DE! hatálytalan a visszavonás a létrehozóval szemben, ha az a teljesítmény / az eredmény megvalósulását követően történt
29
Kötelezettségvállalás közérdekű célra:
* Ha valaki kötelezettséget vállal arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít.
o megállapíthatja azokat a feltételeket, amelyek szerint a szolgáltatást a meghatározott célra kell fordítani, és
o kijelölheti azt a személyt, akinek a javára kell a szolgáltatás fordítani
* Ha a kötelezett nem jelölte ki azt a szervet, kijelöléséről az ügyész keresete alapján a bíróság határoz.
* Ha kijelölt szerv a szolgáltatást nem fordítja a meghatározott célra ebből eredő igények érvényesítésére az ügyész is jogosult.
* Visszavonása:
o az 1x-i szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást
a teljesítés előtt lehet visszavonni, ha:
* clausula rebus sic stantibus: elvállalása után a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettségvállalás teljesítése többé el nem várható
o határozatlan időre szóló, rendszeres szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalást:
a kötelezett bármikor visszavonhatja, de a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye
* A kötelezettség megszűnik:
o a kötelezett halálával;
o a kötelezettségvállalás céljának megvalósulásával;
o a kötelezettségvállalás céljának lehetetlenné válásával
30
1. Mi a szerződés fogalma?
- A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó, bírói úton kikényszeríthető jognyilatkozata,
amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás
követelésére.
31
2. Sorolja fel a szerződési alapelveket!
- a szerződési szabadság
- pacta sunt servanda és clausula rebus sic stantibus
- visszterhesség vélelme
- egyenértékűség vélelme
- együttműködési és tájékoztatási kötelezettség
32
3. Melyek a szerződési szabadság elemei?
- a szerződés megkötésének szabadsága
- a szerződéses partner megválasztásának szabadsága
- a szerződés típusa megválasztásának szabadsága
- a szerződés tartalmi meghatározásának szabadsága
- a szerződés formájának szabad megválasztása
33
12. Mi az előszerződés?
- Az előszerződés a felek megállapodása arról, hogy később szerződést kötnek. Ha a felek
megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést
bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
34
19. Mi a fogyasztó és a vállalkozás fogalma?
- Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
természetes személy.
- Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró
személy.
35
13. Mi az általános szerződési feltétel fogalma?
- Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több
szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre
meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
36
14. Hogyan válik a szerződés részévé az általános szerződési feltétel, ha az nem minősül
meglepő feltételnek?
- Az általános szerződési feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette,
hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje, és ha azt a másik
fél elfogadta.
37
15. Melyek a meglepő feltételek minden szerződés esetén?
- A meglepő feltétel olyan általános szerződési feltétel, amely:
a) lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól, kivéve, ha
megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak;
b) eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől.
38
16. Milyen feltétel minősül még meglepőnek fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
esetén?
- Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a vállalkozást a szerződés szerinti
főkötelezettsége teljesítéséért járó ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre
jogosító feltétel is meglepő feltétel.
39
17. Hogyan válik a szerződés részévé a meglepő feltétel?
- A meglepő feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást
követően kifejezetten elfogadta.
40
18. Milyen esetekben kell a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb
értelmezést elfogadni?
- Ha az ÁSZF vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt feltételének, valamint a
fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén bármely feltételének tartalma a
jognyilatkozatokra vonatkozó értelmezési szabályok alkalmazásával, illetve a szerződés
egészével összhangban nem állapítható meg egyértelműen.
41
A partnerválasztás szabadságának korlátozása
* Termőföld:
* GYH engedély
* Elővásárlási, visszavásárlási, vételi/eladási jog
* Lakásbérlő halála
* Személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy
42
8. Mikor támadható meg a szerződés feltűnő értékaránytalanság miatt?
- Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes
juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az
aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja.
43
9. Melyek az érvénytelen fiduciárius hitelbiztosítékok?
- Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog
vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget – a faktoring
kivételével
44
10. Mikor tisztességtelen egy ÁSZF?
- Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és
kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
indokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
45
Fekete lista: „tisztességtelen különösen”
* a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
* kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű- e;
* a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést
* lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, HA a fogyasztó ugyanerre nem jogosult
* lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
* kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
* kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres, vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit, különösen, ha kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót
* a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg
46
Szürke lista: „az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni”
* fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
* a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt;
* meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
* kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén
* a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
* a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére 45 napnál hosszabb határidőt biztosít
* a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem szerződésszerűen teljesít
47
48
49
