3. Block A

Question 1

A szabadalmazható találmány kritériumai

Answer 1

• Szabadalmazható minden:
  o új,
  o feltalálói tevékenységen alapuló
  o iparilag alkalmazható találmány (a technika bármely területén
• Újdonság: (objektív ismérv) 2.§
  o Akkor új a találmány ha: nem tartozik a technika állásához.
   A technika állásához tartozik mindaz, ami az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált.
   Az elsőbbség lényege: erre a napra (többnyire a szabadalmi bejelentés napja) vetítve kell vizsgálni a fennállását, elsőbbségi jogot élvező bejelentés nem utasítható el az elsőbbségi nap és a szabadalom megadása közötti eltelt időben felmerült tények (pl. másik bejelentés, találmány közzététele) miatt.
• Feltalálói tevékenységen alapuló: (szubjektív ismérv) 4.§
  o technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló
   gyakorlat szerint jó szakember (nem átlagos) számára
  o találmány tükrözzön olyan kreativitást, amelynek hiányában más korábban még nem volt képes feltalálni az adott megoldást
• Iparilag alkalmazható: 5.§
  o ha az ipar, ill. mezőgazdaság valamely ágában előállítható, használható
  o találmányt megvalósító eljárás vagy termék reprodukálható, megismételhető, ”gyártható”
  o azt jelenti, hogy nem csak egy db létezik belőle => lényegében ezáltal tér el a szerzői műtől

Question 2

Nem részesülhet szabadalmi oltalomban

Answer 2

• NEM részesülhet szabadalmi oltalomban 6.§
  o ha gazdasági tevékenység körében való, hasznosítása a közrendbe, közerkölcsbe ütközne (nem tartozik ide ha „csak” jogszabályba ütközik)
   pl. ember klónozására vonatkozó eljárás
  o növényfajták, állatfajták ill. ezek előállítására szolgáló biológiai eljárások
   a növényfajtákra speciális szabályozás van: növényfajta-oltalom
  o az emberi vagy állati test kezelésére szolgáló gyógyászati vagy sebészeti eljárások, és ezeken végezhető diagnosztikai eljárások

Question 3

Nem minősül találmánynak

Answer 3

• a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer;
• a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás
• Számítógép program
• Ezek csak önmagukban nem alkalmasak a szabadalmazásra, DE valamely másik találmány alkotóelemeként, részeként, amely egyébként kielégíti a szabadalmazhatóság feltételeit részesülhet oltalomban

Question 4

Feltaláló fogalma + vélelem

Answer 4

• A szabadalmi igény a feltalálót (vagy jogutódját) illet meg. => igényjogosult.
• Feltaláló az:
  o aki a találmányt megalkotta
  o Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, feltalálónak kell tekinteni:
   aki a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt,
   a szabadalmi lajstrom feltalálóként feltüntet.
• Jogutód: (pl. szolgálati találmány esetében):
  o annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg.
• Vélelem: azt a személyt kell igényjogosultnak tekinteni, aki a találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be
  o ellenkező tartalmú jogerős bírósági ítéletig, VAGY
  o végleges hatósági határozatig.
• Több feltaláló közösen alkotott találmánya:
  o őket és jogutódaikat közösen illeti meg a szabadalom,
  o a szabadalmi igény részarányai egyenlőek
• Több feltaláló egymástól függetlenül alkotott találmánya:
  o A szabadalom azt illeti meg, aki találmányt korábbi elsőbbséggel jelentette be, feltéve:
   bejelentését közzéteszik VAGY
   a bejelentés alapján szabadalmat adnak.
• A feltaláló lényeges jogosultsága még a névjog:
  o jogosult nevének és feltalálói minőségének feltüntetésére a szabadalommal kapcsolatos iratokon

Question 5

A szabadalmi oltalom keletkezése ~ Egységes oltalom-megadási eljárás

Answer 5

• jogforrás:
  o Ákr. (generalis), DE
  o a Szt-ben megadott eltérésekkel (specialis)
• Jogorvoslat: az oltalom megadása kérdésében hozott határozat megváltoztatását a Fővárosi Törvényszéktől lehet kérni. => NEM közig. per, hanem NEMPERES ELJÁRÁS.
• Kérelemre induló eljárás.

A szabadalmi lajstrom közhiteles és nyilvános

Question 6

szabadalmi oltalom megszűnése

Answer 6

Szabadalmi oltalom megszűnése:
* Ideiglenes oltalom megszűnik ~ a bejelentés napjára visszaható hatállyal:
o a bejelentés jogerős elutasításával
o fenntartási díj meg nem fizetésével
o oltalomról való lemondással
 ha a kérelmező nem kéri az érdemi vizsgálatot (ld. a szabadalom megadásának menete)
* Végleges oltalom megszűnik:
o Objektív ok:
 A 20 éves oltalmi idő lejárta:
* automatikusan
* a lejártát követő napon.
* 22.§ A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított húsz évig tart.
* Meghosszabbítására nincs lehetőség
o Szubjektív ok:
 A jogosult döntése, magatartása => már a 20 év lejárta előtt megszűnik
* a jogosult lemond az oltalomról:
o a lemondás beérkeztét követő napon vagy a lemondó által megjelölt korábbi időpontban
* a jogosult elmulasztja az éves fenntartási díj megfizetését:
o megszűnik az esedékességet követő napon, DE!
o kérelemre a szabadalmat újra érvénybe lehet helyezni, ha külön jogszabályban megszabott díjat és a késedelmet is megfizetik.
o Szabadalom megsemmisítése:
 ha utólag bebizonyosodik, hogy az oltalom megadásának a, törvényi feltételei valamiért nem álltak fenn és így a szabadalom megadására nem lett volna lehetőség.
 Alapja: SzTNH-nál lefolytatott megsemmisítési eljárás.
 Az oltalom keletkezésére visszaható, hatállyal szűnik meg.

Question 7

IV. A SZABADALMI JOGVISZONY TARTALMA
Alanyai

Answer 7

Szabadalmi jogviszony alanyai
* Feltaláló: => ld. fentebb. 2. oldal
o aki a találmányt megalkotta,
o aki, a szabadalmi bejelentésben eredetileg feltalálóként szerepelt
o akit, a lajstrom feltalálóként tünteti fel
* Szabadalmas:
o A szabadalmi oltalom alapján a szabadalom jogosultja.
o Lehet:
 a feltaláló VAGY
 jogutódja

Question 8

Szolgálati találmány

Answer 8

 a feltaláló egy innovatív vállalkozás alkalmazottja, és munkaviszony keretében, munkaköri kötelezettség alapján hozza létre a találmányt
* a szabadalom a feltaláló jogutódjaként a munkáltatót illeti meg
* szabadalmi bejelentést a munkáltató teheti meg, és a szabadalmat is ő szerezheti meg
* nincs külön díjazás, mert ez benne a munkabérében
* ha a munkáltató lemond a szabadalom megszerzési jogáról, akkor azzal a feltaláló rendelkezhet

Question 9

o Alkalmazotti találmány:

Answer 9

 valaki anélkül, hogy ez munkaviszonyból eredő kötelessége lenne, olyan találmányt dolgoz ki, amelynek, hasznosítása munkáltatója tevékenységi körébe tartozik
* a szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány, hasznosítására
* szabadalmas a feltaláló marad
* Szabadalmi igényjogosult:

Question 10

A feltaláló jogai

Answer 10

• Személyhez fűződő jogok => forgalomképtelenek
  o Szabadalmi igény (legfontosabb):
   a találmányára ő szerezze meg a szabadalmat
  o Névjog:
   szabadalmi iratok feltalálót e minőségében feltüntessék, DE mellőzni kell, ha azt a feltaláló írásban kéri
  o nyilvánosságra hozatal joga:
   szabadalmi bejelentés közzététele előtt a találmányt csak a feltaláló vagy jogutódja hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni.

Question 11

A szabadalmas jogai:

Answer 11

• Vagyoni jellegű jogok => forgalom képesek
  o hasznosítás joga átengedhető hasznosítási szerződésben (licencia szerződés)
• Kizárólagos hasznosítási jog:
  o nincs pozitív felsorolás, helyette a megsértési magatartásokat írja le a törvény.
  o A szabadalmas bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül:
   a találmány tárgyát képező terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja, vagy e célból raktáron tartja, országba behozza.
   találmány tárgyát képező eljárást: használja, használatra ajánlja
   találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított terméket: előállítja, használja, forgalomba hozza, ill. forgalomba hozatalra ajánlja, vagy e célból raktáron tartja, országba behozza
   közvetett bitorlást valósít meg: találmány megvalósítása céljából a találmány lényeges elemével kapcsolatos dolgot (eszközt, berendezést) átad, ill. átadásra ajánlja KIVÉVE: ha az kereskedelmi forgalomban kapható szokásos áru.
• Hasznosítás jogának átengedése:
  o hasznosítási szerződésben → licencia szerződés
• Szabadalmi jogok átruházása:
  o vagyoni jogok átszállhatnak / átruházhatók

Question 12

A szabadalmas kötelezettségei

Answer 12

• Díjfizetési kötelezettség:
  o elmulasztásának szankciója: fenntartási díj meg nem fizetésével
   ideiglenes oltalom megszűnik (keletkezésére visszaható hatállyal)
   végleges oltalom megszűnik (esedékességet követő napon) => 3 hónapon belül újra érvénybe helyezhető
• Hasznosítási kötelezettség:
  o elmulasztásának szankciója:
   Az ezt kérlemező számára kényszerengedélyt kell kiadni, HA a szabadalmas a bejelentés napjától számított 4 év vagy a szabadalom megadásától számított 3 év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében:
• nem hasznosította VAGY
• komoly előkészületet nem tett, ÉS
• másnak sem adott hasznosítási engedély
   KIVÉVE: ha a szabadalmas mulasztását igazolja

Question 13

V. A SZABADALMI OLTALOM KORLÁTAI

Answer 13

o Egyes hasznosítási formákat a törvény engedélyezési jog és a szabadalmas díjigénye nélkül gyakorolhatóvá tesz. => Ennek következménye, hogy a szabadalmas nem léphet fel eredményesen a hasznosítóval szemben.

A szabadalmi oltalom időtartama
* Szt. 22.§ § A végleges szabadalmi oltalom a bejelentés napjától számított 20 évig tart.
* DE!: évente ugyanis ún. fenntartási díjat kell fizetni
o elmulasztása esetén esedékesség napján a szabadalom megszűnik!
 gyakorlat: akkor döntenek így a szabadalmasok, amikor pl. nem jövedelmező a szabadalom által előállított termék

A kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki
* a magánhasználat céljából végzett, ill. a gazdasági tevékenység körön kívüli cselekményekre;
* a kísérleti célú cselekményekre, ideértve a találmány tárgyát képező termék vagy eljárással előállított termék forgalomba hozatalának engedélyezéséhez szükséges kísérleteket és vizsgálatokat
* orvos által rendelt gyógyszernek gyógyszertárban vény alapján történő alkalmi elkészítésére és az így elkészített gyógyszerrel kapcsolatos további cselekményekre.

Question 14

találmány bitorlás

Answer 14

• ha a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak a tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át => úgy tesz valaki szabadalmi bejelentést, hogy a bejelentés alapját képező találmányt nem ő hozta létre
• igényérvényesítés: a sértett vagy jogutódja követelheti annak megállapítását, hogy a szabadalom egészben vagy részben őt illeti meg, valamint kártérítést követelhet

Question 14

szabadalom bitorlás

Answer 14

• az követi el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogosulatlanul hasznosítja
• igényérvényesítés: Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel
  o rendelkezik, a szabadalmas követelheti pl.:
   a bitorló eltiltását a további jogsértő cselekményektől,
   a gazdagodás visszatérítését, illetve
   a bitorlásból eredő kárának megtérítését

Question 14

Mikor hatálytalan a szabadalmi oltalom

Answer 14

• Előhasználati jog:
  o aki az elsőbbség napja előtt kezdte meg:
   a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való előállítását vagy használatát/ annak érdekében komoly előkészületet tett
  o Vélelem: mindaddig jóhiszeműnek kell tekinteni amíg nem bizonyítják, hogy az előhasználat a szabadalommal védett találmányt létrehozó feltalálói tevékenységen alapul
  o előhasználóval szemben az oltalom: az elsőbbség napján meglévő mértékig hatálytalan
  o ez a helyzet alapvetően kedvezőtlen, mert ha valaki (aki se nem a feltaláló se nem szabadalmas) az elsőbbség napja előtt kezdte a fenti cselekményt, akkor a bejelentő nem is kaphatott volna szabadalmat, hiszen hiányzott az újdonság kritériuma, amit a SzTNH – az előhasználati jog szabályozásából levezetve tévedésből – nem vett észre.
• Tovább használati jog: CSAK adott időintervallum fennállása esetén!
  o az oltalom megszűnése és újra érvénybe helyezése között kezdte meg:
   a találmány tárgyának belföldön, jóhiszeműen és gazdasági tevékenysége körében való előállítását vagy használatát, ill. annak érdekében komoly előkészületet tett
  o az előhasználati jog szabályai
• Tranziteszközök: CSAK viszonosság esetén minősül kivételnek
  o olyan közlekedési és szállítási eszközök tekintetében, melyek csak átmenőben vannak az országban, és olyan külföldi áruk tekintetében, melyek belföldön nem kerülnek forgalomba.
  o Viszonosság: Ennek kérdésében az SZTNH elnökének állás foglalása irányadó
• Kényszerengedély: 2 esete
  o közös szabályok:
   kérelmezőnek igazolnia kell, hogy:
• a feltételek fennállnak, ÉS
• találmányt kellő terjedelemben hasznosítani tudja
   nem ad a kizárólagos hasznosításra jogot
   csak a túlnyomórészt belföldi kereslet kielégítéséhez szükséges hasznosításra adható
   bíróság állapítja meg a kényszerengedély terjedelmét és tartalmát
   szabadalmasnak megfelelő díj jár
  o 1.) hasznosítás elmulasztása miatt: (lsd: fentebb)
  o 2.) szabadalmak függősége miatt:
   ha a találmány egy másik (ún. gátló) szabadalom megsértése nélkül nem hasznosítható
• függő szabadalom jogosultjának kérelmére a gátló szabadalom hasznosítására kell adni feltéve;
  o hogy gátló szabadalom szerinti találmányhoz viszonyítva a függő szabadalom szerinti találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent
• a gátló szabadalom jogosultja is igényt tarthat arra, hogy engedélyt adjanak neki a függő szabadalom szerinti találmány hasznosítására

Question 15

A védjegy fogalma:

Answer 15

• Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, amely
  o alkalmas arra, hogy valamely árut, vagy szolgáltatás megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól ÉS
  o a védjegylajstromban olyan módon ábrázolható, hogy a jogalkalmazó szervek, és a nyilvánosság egyértelműen, és pontosan megtudja határozni a védjegy bejelentő által igényelt, ill. a védjegy jogosult javára fennálló oltalom tárgyát. =>régen a grafikai ábrázolhatóság volt [ez a dallamnál (kotta) még működik, de az illatmegjelöléseknél nem]
• A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen: => Nem taxatív!
  o szó, szóösszetétel
  o betű, szám
  o ábra, kép;
  o sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját;
  o szín, színösszetétel, fényjel, hologram
  o hang
  o mintázat
  o

Question 16

Védjegy jellemzői és funkciói

Answer 16

• Jellemzői:
  o vállalat és árujelző
  o NEM magát az árut vagy a szolgáltatást védi, hanem az annak azonosítására alkalmas megjelölés.
• Funkciói:
  o egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, piaci szereplőnek érdekében áll, hogy a használt megjelölésre kizárólagos jogot szerezzenek.
   szerepe van a minőségi jelzésben: a jogosult számára alapvető érdekké válik a védjeggyel ellátott áruk/ szolgáltatások jó minőségének biztosítása
  o szerepe a reklámozásban: egy vállalat arculatának, reklám- és marketingstratégájának kialakításában
  o tisztességes verseny- és fogyasztóvédelem: elengedhetetlen a megjelölések

Question 17

Védjegy oltalom feltétele

Answer 17

(pozitív törvényi felvétel + kizáró hiánya)

Question 18

Védjegy pozitív törvényi feltételek

Answer 18

• Pozitív törvényi feltételek:
  o megkülönböztető képesség
   negatív megfogalmazás: egy adott megjelölés akkor NEM rendelkezik megkülönböztető képességgel, ha a fogyasztó az alapján nem tudja azonosítani, hogy az adott termék vagy szolgáltatás mely piaci szereplőhöz tartozik
• nem részesülhet védjegyoltalomban az olyan megjelölés, amely pl. kizárólag az áru fajtájára, minőségére, mennyiségére, földrajzi származására utal. Pl. ha a csoki márkám neve csak annyi hogy „csoki”
  o objektív, egyértelmű és pontos ábrázolhatóság
   A bejelentésben szereplő ábrázolás, határozza meg a védjegyoltalom tárgyát.
   a fogyasztók, a versenytársak és a (bejelentéseket elbíráló), hatóságok számára is a grafikai ábrázolás teszi egyértelművé az oltalom tárgyát
   EUB: a megjelölés akkor tekinthető grafikailag ábrázolhatónak, ha;
• az ábrázolás világos, pontos, érthető, tartós és tárgyszerű
  o „különleges” védjegyek: pl. színvédjegyek, hangvédjegyek vagy a háromdimenziós védjegyek
   egy, hangjegy akkor tekinthető grafikailag megfelelően ábrázoltnak, ha kottán, hangjegyekkel megjelenítik a bejelentésben a megfelelő dallamot
   Az illatmegjelölések nincsenek kizárva az oltalmi körből, azonban az Európai Bíróság szerint a gyakorlatban grafikailag nem ábrázolhatók megfelelően => ezért váltotta fel a grafikai ábrázolhatóságot az, hogy; jogalkalmazó szervek és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meg tudják határozni a védjegybejelentő által igényelt, illetve a védjegyjogosult javára fennálló oltalom tárgyát.

Question 19

Védjegy feltétlen kizáró okok

Answer 19

o Feltétlen kizáró okok:
 olyan körülmények, amelyek fennállása esetén a megjelölés önmagában, más megjelölésekre vagy fennálló jogokra tekintet nélkül ki van zárva az oltalomból.
 SzTNH hivatalból vizsgálja
 1.) ha kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az üzleti forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatna.
 2.) kizárólag olyan jelekből vagy elemekből áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
 3.) egyéb okból nem alkalmas a megkülönböztetésre
 4.) kizárólag
* olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely az áru jellegéből következik
* az áru olyan formájából vagy egyéb jellemzőjéből áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges
* olyan formából vagy egyéb jellemzőből áll, amely lényeges értéket ad az áruhoz
 5.) közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik
 6.) alkalmas a fogyasztók megtévesztésére
 7.) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra
* ha a bejelentéskor tudja, hogy a megjelölés nem őt, hanem más személyt illet meg, ennek ellenére valamilyen csalárd, tisztességtelen szándékkal tesz védjegybejelentést
 8.) PUE (Párizsi Uniós Egyezmény)-ben felsorolt jelzések vannak benne (de az illetékes szerve ezekhez hozzájárulhat)
* pl.: állami felségjelzés, vallási jelkép
 1)-3) pontok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha a használata révén megkülönböztető képességet szerzett.

Question 20

Védjegy viszonylagos kizáró okok

Answer 20

 megjelölés önmagában alkalmas volna a védjegyoltalomra, azonban egy vagy több korábbi elsőbbségű ún. akadályozó jog jellemzően összetéveszthetőség miatt a lajstromozás útjában áll.
* pl. korábban bejelentett vagy már lajstromozott védjegy, más személy személyiségi vagy szerzői joga stb.
 Az uniós csatlakozás óta az SZTNH hivatalból NEM, csak kérelemre vizsgálja.
 viszonylagos kizáró okok nem vehetők figyelembe, ha a lajstromozáshoz a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul!!
 azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés
* korábbi védjegy:
o korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra VAGY
o PUE alapján korábban vált belföldön közismert védjeggyé
 amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.
* ideértve azt az esetet is, amikor az összetéveszthetőség amiatt áll fenn, mert a fogyasztók a megjelölést a korábbi védjegyhez gondolati képzettársítás útján kapcsolhatják;
 jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű védjegybejelentés szerinti megjelölés, függetlenül attól, hogy az árujegyzékében szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak vagy hasonlóak-e. Ha a megjelölés alapos ok nélkül történő használata a jóhírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
* jóhírnév fennáll: ha bizonyítható, hogy a védjegyet egy adott ország lényeges területén, az általa megjelölt áruk és szolgáltatások vonatkozásában érintett fogyasztók jelentős hányada ismeri.
* Faludi jegyzetből: jóhírű védjegy oltalma túllép az áruosztályon. Jelentősége: korábbi jóhírű védjegy, mint „relatív” lajstromozási akadály
 másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené
* pl.: a Rákóczi szalámi helyett Esztergályos szalámi az én képemmel.
 más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne
 más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó korábbi használó más jogszabály alapján megtilthatná

Question 21

II. A VÉDJEGY OLTALOM JOGOSULTJA

Answer 21

• a védjegyoltalom azt illeti meg, aki a megjelölést a Vt-ben előírt eljárás útján lajstromoztatja.
  o bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet
  o közösen megszerzett védjegyoltalom:
   többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, (ellenkező megjelölés hiányában) a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni

Question 22

Védjegyoltalom megszűnése

Answer 22

A védjegyoltalom megszűnése
* Az oltalmi idő megújítás nélkül lejár: az oltalmi idő lejártát követő napon
* a védjegyjogosult az oltalomról lemondott: az (írásbeli) lemondás beérkeztét követő napon, vagy a lemondásban megjelölt korábbi időpontban (de csak ha korábbi)
* a védjegyet törölték: keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal, mert eleve nem lehetett volna lajstromozni, törvényi feltétel hiányzott
* a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta:
o : a megszűnési eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal
* a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált.

Question 23

III. A VÉDJEGYOLTALOM KELETKEZÉSE

Answer 23

Az oltalom keletkezése * Az eljárást az SZTNH folytatja le. o Bejelentés => díjat kell fizetni. o Eredményes eljárás esetén lajstromozás o az SZTNH védjegyokiratot állít ki. * Az oltalom a lajstromozással keletkezik!!! => konstitutív hatály o a szabadalomnál csak deklaratív!! a szerzői jognál nem is szükséges. * oltalom időbeli hatálya: visszahat a bejegyzés napjára * A lajstromozás napja: határozat keltének napja => innentől van használati kényszer * Az oltalom területi hatálya: o Mo.- területe o nemzetközi bejelentést: az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezetéhez benyújtott egy bejelentéssel és egy eljárásban oltalmat szerezhet a bejelentésben megjelölt országokban, jellemzően kedvezőbb díjazás mellett o EU-ban ún. Európai Uniós védjegy: az EU egész területén egységes tartalommal biztosít oltalmat a jogosult védjegy számára Az oltalom időtartama: * A bejelentés napjától számított 10 év. * megújítás: o további 10-10 évre, ez az idő az előző időtartam lejártát követő nappal kezdődik.

Question 24

Védjegyoltalom tartalma

Answer 24

* Forgalomképes vagyoni értékű jog. * Kizárólagos használat joga: o a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára ÉS o arra, hogy erre (védjegylicencia-szerződés keretében) másnak engedélyt adjon o Használati kötelezettség:  védjegyjogosult a lajstromozástól számított 5 éven belül meg kell, hogy kezdje, vagy a mulasztását megfelelően kell igazolnia. * ha ennek nem tesz eleget, Vt. szerinti jogkövetkezmények alkalmazandók o pl.: védjegyoltalom megszűnésének megállapítását lehet kérni * Árujegyzék: o a védjegyoltalom tárgyi hatálya, milyen árukra, szolgáltatásokra igénylik az oltalmat, a védjegybejelentésben kell meghatározni. =>később már nem bővíthető  alapja a Nizzai Megállapodás szerinti osztályok. * 34 áruosztály és 11 szolgáltatásosztály *

Question 25

védjegy jogérvényesítés

Answer 25

* Jogérvényesítés: bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ: o a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplőkkel; o védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést a védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem feltétlenül azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét, vagy jóhírnevét. o olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy vagy az áruk/ szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt. * Szankció: védjegybitorlást, bűncselekményt követ el, aki a védjegyet jogosulatlanul használja * eljárás: bitorlási per a Fővárosi Törvényszék előtt

Question 26

V. KERESKEDELMI NÉV fogalma

Answer 26

* Személyi ill. áru szolgáltatás megjelölésére, * kereskedelmi forgalomban használt * verbális azonosító, amely o képes viselőjének azonosítására, ÉS o egyben a hasonló jogalanyoktól való megkülönböztetésre. * A Ptk-ban meghatározott névvédelmi szabályok hatálya alá tartozik: o természetesen személyek esetén: névviseléshez való jog védelme o irodalomi, művészeti, tudományos, ill. közéleti szerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, a ez nem jár mások lényeges jogi érdekének sérelmével o ha ez összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével: kérelmére a név toldással vagy elhagyással használható

Question 27

Kereskedelmi név jellemzői

Answer 27

* Jellemzői: o nem nevesített oltalmi tárgy. o specifikuma, hogy jogosultja a nevet kifejezetten kereskedelmi tevékenység során használja. o a kereskedelmi név is vállalat- és árujelző o nem azonos a cégnévvel o Ritka, hogy vállalatokat kereskedelmi nevük alapján azonosítunk, sokkal gyakoribb, hogy a verbális kereskedelmi elnevezéseket, márkaneveket védjegyoltalom alá helyezik.

Question 28

Védjegy és kereskedelmi név összehasonlítás

Answer 28

Védjegy nemcsak verbális lehet lajstromozással keletkezik nem csak kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódhat speciális szabályok Vt-ben Kereskedelmi név mindig verbális tényleges használattal keletkezik fogalmi eleme a kereskedelmi tevékenység általános névviselési szabályok

Question 29

Domain név: minek minősül stb

Answer 29

* ha nem egyszerűen leírja a tevékenységet (pl. muszakivizsgaszeged.hu) a bírói gyakorlatban az interneten használt kereskedelmi névnek minősül. =>a választható karaktersorozatra nézve áll fenn a kereskedelmi név oltalma. o Megvalósíthatja más személy védjegyének, kereskedelmi nevének jogosulatlan használat, vagy jellegbitorlást * „.hu”, „.eu”, „.com”, . travel””.info” stb. Ezek a névrészek nem képezik a kereskedelmi névoltalom tárgyát. o A felsőszintű domain különbsége, (pl. cipomania.hu/cipomania.com) lehetővé teszi a két doménnév regisztrációját a doménregisztrációs szabályok alapján, de a kereskedelmi név védelme alapján a korábba regisztráló személy felléphet a később regisztrálóval szemben.

Question 30

* A BIRTOK

Answer 30

o Tényleges hatalom a dolog felett (ténykértdés).  a dolog a személy kizárólagos uralma alatt van.  A birtokos a dolgon tetszése szerinti fizikai befolyást gyakorolhat. Élvezheti hasznait, előnyeit. o Alanyi jog, ami alapján a bortokos, mint jogosult hatalmat gyakorolhat a dolog felett. (jogkérdés).  birtokolni jogalap nélkül is lehet, de birtok átruházásnál és petitórius (bírói) birtokvédelemnél szükséges a jogalap.

Question 31

* A BIRTOKOS 5:1.§

Answer 31

o 1) Aki a dolgot sajátjaként hatalmában tartja a dolgot  a birtkolást véglegesnek és kizárólagosnak tekinti. (pl. tulajdonos, elbirtokoló) o 2) Aki dolog időleges birtokára vonatkozó jogviszony (pl. kézizálog szerződés) alapján hatalmában tartja a dolgot  a birtoklását nem tekinti véglegesnek (pl. bérlő, haszonélvező) * albirtokos: aki a dolgot időleges birtoklásra jogosító jogcím alapján tényleges hatalmában tartja (pl. a lakás bérlője) * főbirtokos: akitől a dolog felett tényleges hatalmat gyakorló a birtokláshoz való jogát származtatja (pl. a lakás tulajdonosa) o 3) Akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába került  tolvaj is lehet birtokos, de attól még a meglopott személy is birtokos marad.

Question 32

o Jóhiszemű birtokos

Answer 32

Aki úgy tudja, és kellő alappal feltételezheti, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van.

Question 33

o Rosszhiszemű birtokos

Answer 33

Aki tudja, vagy a körülményekből tudnia kellene, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme.  ∑: „akinek a kezében van a dolog az birtokos, DE akinek a tényleges uralmából csak időlegesen esett ki a dolog, az sem veszti el a birtokot!”

Question 34

* IDEGEN BIRTOK:

Answer 34

o A birtokos a hatalmat mástól származtatott módon gyakorolja. (pl. rábízom valakire a telefonom, hogy fogja meg amíg elmegyek mosdóba).

Question 35

* BIRTOKVISZONY:

Answer 35

o Jogviszony. o A birtokviszony alapján, aki birtokosnak minősül követelheti mindenki mástól, hogy tartózkodjanak a birtokállapot megzavarásától. => birtok védelmi funkció (a másik funkció a tényleges állapot megőrzése)

Question 36

II. A BIRTOK MEGSZERZÉSE A dolog feletti tényleges hatalom megszerzésével 5:2.§

Answer 36

* EREDETI szerzésmód o jogalap alapján o jogalap nélkül.

Question 37

II. A BIRTOK MEGSZERZÉSE Birtokátruházással 5:3.§

Answer 37

* SZÁRMAZÉKOS szerzésmód (csak jogalap alapján). => ezt a mögöttes ügylet (pl. letéti szerződés) határozza meg. o a dolog feletti tényleges hatalomnak az átruházására irányuló megállapodás alapján való átengedéssel valósul meg. o a birtokos és a birtok megszerzője közötti megállapodásra a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályok alkalmazandók. * Módjai: o A) A birtokot megszerző fél a dolgot albirtokosként már birtokában tartja.  pl. bérlő megvásárolja a birtokában tartott dolgot o B) Az átruházó fél a dolgot albirtokosként továbbra is a birtokában tartja.  pl. tulajdonos eladja a dolgát, de visszabérli * Mikor valósul meg a birtokátruházás? o 1) A birtokos dolog feletti tényleges hatalmának megszüntetésével, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.  pl. haszonkölcsönbe tett könyvet leteszi az asztalra, amit elvihet o 2) Ha a dolog harmadik személy birtokában van: a dolog kiadása iránti igénynek a birtokot szerző félre való átruházásával, ha ebben a birtokos és a birtok megszerzője megállapodnak.  pl. Aladár szól Barbarának, hogy a könyvet, amit (haszon)kölcsönbe kapott tőle, majd Cecíliának adja oda, mert neki is (haszon)kölcsönbe adta.

Question 38

A birtok elvesztése 5:4.§

Answer 38

* A birtokos a dolog feletti tényleges hatalom gyakorlással véglegesen felhagy. o ha időlegesen akadályoztatva van a hatalom gyakorlásban (pl. mert bérletbe adta a dolgot) NEM vész el. * A birtokot más megszerzi o jogalappal vagy jogalap nélkül * Halállal/jogutódlással o A hagyaték megnyílásával (a jogutódlással) átszáll az örökösre (jogutódra).  a birtokosi helyzetüket az örökhagyó ill. jogelőd birtokláshoz való jogcíme határozza meg (pl. hogy fő birtokos vagy albirtokos lesz-e)

Question 39

III. A BIRTOKVÉDELEM

Answer 39

* A birtokos birtokvédelem illeti meg ha: 5:5.§ o birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy o birtoklásában jogalap nélkül háborítják (ez a háborítás a tilos önhatalom) * A birtokvédelem a birtokost mindenkivel szemben megilleti KIVÉVE o akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.  a tolvaj a másik tolvaj ellen felléphet, de a tulajdonossal szemben nem. * Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben. * Közös birtok: o mindegyik birtokost önállóan megillet o bármelyik birtokos követelheti a közös birtokba bocsátást. o egymással szemben a jogcímük alapján jogosultak védelemre.

Question 40

Poszesszórius birtokvédelem

Answer 40

a birtoklás TÉNYÉN alapul * Önhatalom: 5:6.§ o a birtok megvédéséhez szükséges mértékben tilos önhatalom ellen önhatalommal is felléphet.  Aranka néni az elrabolt ékszereivel menekülő tolvajt üldözi o elveszett birtok visszaszerzése érdekében csak akkor: ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. * Közigazgatási út 5:8.§ o A birtokos 1 éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását/zavarás megszüntetését. o A jegyző:  ezeket elrendeli/a zavarástól eltiltja. * KIVÉVE: ha nyilvánvaló, hogy aki birtokvédelmet kért: o nem jogosult a birtoklásra vagy o birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles.  kérelemre jogosult határozni: a hasznok, a károk és a költségek kérdésében o A jegyző határozata ellen: közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.  kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól (a másik féllel szemben indított) perben kérheti a határozat megváltoztatását. * DE! a bíróság nem a jegyző eljárását vizsgálja felül, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt  A jegyző határozatát 3 napon belül végre kell hajtani. => a kereset indításnak NINCS halasztó hatálya. * kivéve, ha a per tárgya a hasznok/károk és költségek  A bíróság elrendelheti a jegyző határozatának végrehajtásának felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása várható.

Question 41

Petitórius birtokvédelem

Answer 41

a birtoklás JOGOSULTSÁG ALAPJÁN alapul * Birtokper: 5:7.§ o Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól o ) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. => a posszesszórius birtokvédelemhez (kivétel amikor nyilvánvaló, hogy nem jogosult), elég a birtoklás ténye. o A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell o PK. 29. szám:  hasznok, károk és költségek kérdésében erre irányuló kereseti kérelem nélkül akkor köteles, határozni, ha az illetékes jegyző nem csak a birtoklás, hanem a hasznok, károk és költségek kérdésében is, határozott, az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet

Question 42

Jogalap nélküli birtokos

Answer 42

* jogalap nélküli birtokos: aki jogalap nélkül van a dolog birtokában [pl. tolvaj; érvénytelen szerződés alapján] * Jogállása: a megbízás nélküli ügyvitel szabályai irányadók (5:9.§)

Question 43

A jogalap nélküli birtokos kötelezettségei

Answer 43

* köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni 5:9.§ o megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik. o NEM tagadhatja meg: aki a dolgot bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton szerezte meg. * köteles a jogosultnak kiadni a dolog meglevő hasznait, 5:11.§ o KIVÉVE, ha ellenszolgáltatás fejében jutott birtokához és jóhiszemű volt. o

Question 44

Jóhiszemű jogalap nélküli birtokos:

Answer 44

 az addig terjedő időre, amíg a birtokot tőle a jegyző vagy a bíróság előtt vissza nem követelik: * az elfogyasztott/beszedni elmulasztott hasznok értékének megtérítésére nem köteles, és * a dologban bekövetkezett károkért nem felelős.  visszakövetelése ellenére sem köteles: * azoknak az elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott hasznok értékének megfizetésére, amelyeket vélt jogának megfelelően a visszakövetelésig beszedett vagy beszedhetett volna, és * nem felel azokért a károkért sem, amelyek a dologban vélt jogának gyakorlása következtében keletkeztek.

Question 45

o Rosszhiszemű jogalap nélküli birtokos:

Answer 45

 köteles megfizetni azoknak a hasznoknak az értékét, amelyeket elfogyasztott vagy beszedni elmulasztott,  delikutális felelősség szabályai szerint köteles megtéríteni a dologban bekövetkezett mindazon károkat, amelyek a jogosultnál nem következtek volna be.

Question 46

A jogalap nélküli birtokos jogai

Answer 46

* Értékesítés és felhasználás 5:12.§ o Ha a jogosult a dolgot megfelelő határidő alatt:  felszólításra nem szállítja el ÉS  annak máshol való elhelyezése aránytalan nehézséggel VAGY a költségek előlegezésével járna. o A gyorsan romló vagy az olyan a dolgot, amelynél a késedelem jelentős értékveszteséggel járna – ha lehetséges – értékesíteni kell vagy fel kell használni.  A befolyt összeg vagy a felhasznált dolog ellenértéke a jogosultat illeti meg. o A jogalap nélküli birtokos helyzetére egyebekben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell alkalmazni. * A megtérítés igénye, és elvitel joga 5:10.§ o követelheti a dologra fordított szükséges költségei megtérítését KIVÉTEL fenntartással együtt járó kisebb kiadásokat.  Jóhiszeműség: a hasznokkal nem fedezett hasznos költségei megtérítését is követelheti  Rosszhiszeműség: jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet megtérítést o Elviheti az általa létesített felszerelési és berendezési tárgyakat, a dolog állagának sérelme nélkül.

Question 47

I. A DOLOGI JOG FOGALMA

Answer 47

* A dolog jog a polgár iog azon része, amely; o a személyek számára o abszolút hatályú jogok keretében o Jogi hatalmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett.

Question 48

Dologi jogi jogviszony szerkezete, jellege, tárgya, tartalma

Answer 48

* abszolút szerkezetű: o a jogosultat rögzíti a törvény, vele szemben mindenki más (tartózkodásra) kötelezett. * Statikus, tartós jellegű: o polgári jogi jogalanyok egymáshoz való viszonyát rendezi  nem a személy és dolog egymáshoz való viszonyát * („Közvetett”) tárgya: o Nem csak dolog lehet, hanem jog és követelés is lehet (idegen dologbeli jogok esetén). * Tartalma: o Egyes dologi jogokból fakadó (in rem) jogok és kötelezettségek.

Question 49

o A birtok

Answer 49

o A birtok  Tényleges hatalom a dolog felett (ténykértdés). * a dolog a személy kizárólagos uralma alatt van. * A birtokos a dolgon tetszése szerinti fizikai befolyást gyakorolhat. Élvezheti hasznait, előnyeit.  Alanyi jog, ami alapján a birtokos, mint jogosult hatalmat gyakorolhat a dolog felett. (jogkérdés). * birtokolni jogalap nélkül is lehet, de birtok átruházásnál és petitórius (bírói) birtokvédelemnél szükséges a jogalap.

Question 50

* Tulajdonjog

Answer 50

=> a tulajdonjog tárgya dolog, jog, követelés lehet o A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.  Saját dolgon fennálló  Teljes (a rész jogosítványok ~ tulajdonosi triász teljessége megilleti) * a birtoklás joga és a birtokvédelem * használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga * rendelkezés joga o birtoklás, használat és hasznok szedésének jogát másnak átengedheti  dolgot biztosítékul adhatja, ill. más módon megterhelheti  tulajdonjogot másra átruházhatja, ill. azzal felhagyhat (DE: ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet) * Joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [tulajdonvédelem]  kizárólagos: egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn * más a tulajdon tárgyára vonatkozó dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet * közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen: o minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal rendelkezik o DE! azt másokkal eszmei hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja

Question 51

* Korlátolt dologi jogok

Answer 51

o Jogosult más dolgán (jogán, követelésén) dologi hatállyal (in rem hatály ~3. személyek felé is hatályosan) kap olyan tulajdonjogi részjogosítványt, ami egyébként a tulajdonost illetné meg. o abszolút hatályú o Fajtái:  Használati jogok: birtoklás, használat, ill. hasznosítás jogát biztosítják más jogosult számára, amit a tulajdonos tűrni köteles * földhasználat, * haszonélvezet, * használat, * telki szolgalom, * közérdekű használat  értékjogok/dologi hitelbiztosítékok: dologi fedezetet jelentenek meghatározott követelés teljesítésére * zálogjog * óvadék

Question 52

II. A DOLOGI JOG ALAPELVEI 1.) Zártkörűség

Answer 52

.) Zártkörűség * csak a törvényben meghatározott dologi jogok alapíthatók => típuskényszer o a jogalanyoknak nincs joguk arra, hogy újabb, a törvényben nem szabályozott dologi jogokat alapítsanak (ellentétben pl. a szerződésekkel) 2.) Tartalmi kötöttség (kógencia) * a dologi jogok tartalma törvényileg meghatározott (ellentétben a kötelmi joggal, ahol nagy a diszpozitivitás) 3.) Egyediség: * tárgya csak egyedileg meghatározott dolog [,jog, követelés"] lehet KIVÉVE o Egyetemes jogutódlás: teljes vagyon egészében száll át egyetlen jogi aktus keretében => pl. öröklés o kötelmi jogban, ha vagyontömeg (ld. dologösszesség) a szerződés tárgya DE! időben egyszerre való rendelkezés ellenére a tulajdonjog ekkor is a dologösszesség egyes elemeire nézve száll át. 4.) Abszolút hatály * abszolút szerkezetű jogviszony o tipikusan egy jogosult ismert, mindenki más kötelezett * A dologi jog megsértése esetén relatív szerkezetű jogviszony jön létre. * A kötelezettek kötelezettségeinek legfontosabb elemei: o elismerés: dologi jogok, mindenkire kiterjedő hatályának a tudomásulvételét jelenti, ezáltal tekinti mindenki önmagát kötelezettnek. o tűrés: itt már a dologi jogosultság gyakorlásának elviselése a kötelező, még ha ez kellemetlen is a kívülállóknak. o tartózkodás: tilos bármiféle jogellenes behatás, beavatkozás, zavarás vagy akadályozás a dologi jogosultság hatókörébe, terjedelmén belüli gyakorlásába. (Nem kíván aktív magatartást) 5.) Nyilvánosság: * forgalombiztonság igényli a vagyoni viszonyok áttekinthetőségét, ellenőrizhetőségét o pl.: ingatlan nyilvántartás

Question 53

A dolog fogalma 5:14.§ => egy számítógép

Answer 53

* Birtokba vehető testi tárgy. o birtokba vehető: térben behatárolt o testi: magyar jogban nincs testetlen dolog o tárgy: nem dolog a személyiség része (pl. emberi test, haj-amíg a fejen van) * Szabályait megfelelően kell alkalmazni: o a pénzre, o értékpapírra o dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (pl. villamos energia, szél) o állatokra (természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvény figyelembevételével)

Question 54

Alkotórész fogalma 5:15.§ => a számítógép processzora

Answer 54

* tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással: o a dolog vagy a leválasztott része:  elpusztulna  értéke/használhatósága számottevően csökkenne.

Question 55

Tartozék fogalma 5:16.§ => a számítógéphez tartozó USB egér

Answer 55

Tartozék fogalma 5:16.§ => a számítógéphez tartozó USB egér * A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog: o rendeltetésszerű használatához vagy o épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

Question 56

IV. A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA TERMÉSZETI TULAJDONSÁGUK SZERINT:

Answer 56

* Ingó vagy ingatlan o ingó: minden, ami nem ingatlan o ingatlan: azok a dolgok, amelyek az ingatlan nyilvántartásban ingaltanként vannak feltüntetve.  ingatlanon fennálló tulajdonjog terjedelme 5:17.§ * a föld feletti légi térre és a föld alatti földtestre az ingatlan hasznosítási lehetőségeinek határáig terjed * NEM terjed ki. a föld méhének kincseire. * Elhasználható vagy elhasználhatatlan o rendeltetésszerű használat során állagában megsemmisül-e? o Pl.:  Elhasználható: almakompót  elhasználhatatlan: íróasztal * Osztható vagy oszthatatlan: o Fizikailag osztható: értelemszerű o Jogilag osztható: ha, a felosztott dolog minősége és gazd. rendeltetése a feldarabolás után az egyes részekben is ugyanaz marad, feltéve, hogy a részeken a széttagolás aránytalan értékcsökkenést nem von maga után. (pl. egy tehéncsorda) * Helyettesíthető vagy helyettesíthetetlen: o forgalomban szám, mérték, súly szerint szerepel-e? o Pl.:  helyettesíthető: egy kiló alma  helyettesíthetetlen: a nagyi 100 éves családi ereklye aranyórája. * Élő vagy élettelen

Question 57

IV. A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA FORGALOMKÉPESSÉGÜK SZERINT

Answer 57

* Uratlan: o nem vehető birtokba, így tulajdonjog tárgya sem lehet. o pl.: a Hold vagy csillagok * Gazdátlan: o Átmenetileg uralom alatt nem álló DE birtokba vehető ingó dolog, amely:  Még senkinek nem volt tulajdona (pl. vadon termő gyümölcs) VAGY  Birtoklásával a tulajdonos a tulajdonjogról való lemondás szándékával felhagyott (pl.: „INGYEN ELVIHETŐ” felirattal a ház elé kitett szék) * ezen tulajdont úgy lehet szerezni, hogy a tulajdon szerzés szándékával birtokba veszi. * Forgalomképtelen: o Tulajdonjog fennáll rajtuk, de elidegenítésük semmis (pl. állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolgok, mint az Országház, parkok) * Korlátozottan forgalomképes: o elidegenítésük alanyi köre, módja korlátozott, ill. engedélyhez, feltételhez kötött  (pl. magányszemély valamit nem szerezhet meg) => alany  (pl. gyógyszer csak kereskedelmi forgalomban megszerezhető) => mód o VAGY ha jogszabály a dolog forgalomba hozatalát, átruházását stb. állami, hatósági engedélyhez vagy hozzájáruláshoz vagy más jogszabályi feltétel teljesítéséhez köti. * Forgalomképes: o elidegenítésük NEM korlátozott

Question 58

IV. A DOLGOK OSZTÁLYOZÁSA Dologkapcsolatok szerint:

Answer 58

* Alkotórész ld. fentebb o Növendék: ha egy meglévő dolognak egy másik dolog utólag az alkotórészévé válik => tulajdonjogát ipso iure a fődolog tulajdonosa szerzi meg.  pl.: a föld tulajdonos tulajdona lesz a földjéből kinőtt fa. * Tartozék: ld. fentebb. * Dolog összesség: o több különálló dolog forgalmi egysége (pl. könyvtár) o kivételt jelent az egyediség elve alól (DE: időben egyszerre való rendelkezés ellenére a tulajdonjog ekkor is a dologösszesség egyes elemeire nézve száll át) o elemein egyenként tételezzük fel a tulajdonjogot, és nem az összességen magán [pl. könyvtárban elhelyezett egyes könyvek] * Gyümölcs: o minden olyan gazdasági előny, ami:  dolog rendeltetésszerű használata során  időnként visszatérően keletkezik,  anélkül, hogy a dolog létét, épségét vagy a gyümölcsözési képességét veszélyeztetné (pl.bérleti díj a lakás kiadásakor) o Függő gyümölcs:  még a gyümölcsöző fődolog alkotórészre (még a fán van az alma, az anyja hasában a kis tehén) o elválasztott gyümölcs: már önálló dolog, ami lehet:  beszedett (ha azt egy erre jogosult személy birtokba vette) vagy  be nem szedett (ha a jogosult még nem vette birtokba) o Pl.  a fa gyümölcse: gyümölcs  tehén: a megszületett kistehén  kiadott lakás gyümölcse: lakbér  * Haszon: o minden olyan előny, mely gyümölcsnek nem minősíthető, de a dologhoz fűződik (pl. nem időnként visszatérő, vagy nem rendeltetés szerű használat során keletkezett) * Vagyon: o valamely jogalany értékben meghatározható javainak (tehát a dologra vonatkozó és más személyekkel szemben fennálló jogainak és kötelezettségeinek) összessége. o Akítvák és passzívák alkotják.

Question 59

A föld és az épület tulajdonjogának kérdése 5:18.§

Answer 59

* Az épület tulajdonjoga – ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg – a földtulajdonost illeti meg. * Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba (akkor is ha egy tulajdonosuk van).  

Question 60

A tulajdonjog fogalma 5:13.§

Answer 60

* A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között – teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. o saját dolgon áll fenn o teljes – részjogosítványok teljessége megilleti o kizárólagos – egy dolgon csak egy tulajdonjog áll fenn  más, a tulajdon tárgyára vonatkozó dologi jog: csak idegen dologbeli jog lehet  közös tulajdon esetén a tulajdonosi pozíción osztoznak többen (de akkor is csak 1 tulajdonjog van): * minden tulajdonostárs minden részjogosítvánnyal rendelkezik, * azt másokkal eszmei hányadok szerint, megosztva gyakorolhatja * tulajdonos bárki lehet, aki jogképes, akinek jogai és kötelességei lehetnek

Question 61

Tulajdonosi részjogosítványok ~ tulajdonjogi triász

Answer 61

* Birtoklás joga: 5:21.§ o A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem. * használat, hasznosítás és hasznok szedésének joga: 5:22.§ o A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog hasznait szedni * rendelkezés joga: 5:30.§ o a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, o a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje o továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.  de! ingatlan -› tulajdonjogával felhagyni nem lehet! * Joga van minden jogosulatlan behatás kizárására [tulajdonvédelem]

Question 62

A tulajdonosi kötelezettségek

Answer 62

* Terhek viselése: 5:22.§ o viseli a dologgal járó terheket * Kárveszély viselése: o a tulajdonos viseli dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. pl. a gyümölcsfába belecsapott a villám. * + Amit a jogszabály előír: o pl. telkén a parlagfű irtása etc.

Question 63

III. A TULAJDONJOG KORLÁTAI A használat jogának korlátai

Answer 63

* Általános magánjogi korlát 5:23.§ o Generál klauzula  A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, (különösen a szomszédokat): * szükségtelenül zavarná, vagy * amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. o Megsértése esetén kérhető: (Szankciók)  birtokvédelem  kártérítés  eltiltás és abbahagyásra kötelezés

Question 64

Egyes szomszédjogok:

Answer 64

Egyes szomszédjogok: * 1.) Földtámasz joga: 5:24.§ o a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodna * 2.) Szomszédos telek igénybevétele: 5:25.§ o belépés megengedése:  közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, ágak és gyökerek eltávolítása céljából, vagy más fontos okból => (tehát nem taxatív!) a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni * kártalanítás: mert jogszerű magatartással okozott kár, nem kártérítés (mert az jogellenes) o használat megengedése:  ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges => a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja

Question 65

A használat különös esetei

Answer 65

Szükséghelyzet 5:26.§ o másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a veszély megszüntetése céljából a szükséges mértékben:  igénybe vegyék  felhasználják  abban kárt okozzanak * más vagyonát fenyegető veszélynél akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatás következtében érheti. o a tóban fuldokló emberért más tulajdonában álló csónakkal is be lehet menni, a tulajdonos engedélye nélkül is. o Kitől, mit követelhet a tulajdonos?  Kártalanítás: a szükséghelyzetbe került személytől  kártérítés: * delikutális felelősség szabályai szerint: aki a veszély megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott  ha több személy életét, testi épségét vagy vagyonát fenyegető veszélyt a veszélyeztetett tárgyak feláldozásával hárítanak el, => az ebből eredő kárt, ha e tárgyak feláldozása szükséges volt, veszélyeztetett érdekeik arányában valamennyien viselik * ez a szabály alkalmazandó a veszély elhárítására fordított szükséges költség megosztására is * pl.: a mentőcsónakból kidobott bőröndök, hogy ne süllyedjen el. * 4.) Közérdekű használat 5:27.§

Question 66

.) Közérdekű használat 5:27.§

Answer 66

o Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek (a feladataik ellátásához szükséges mértékben) az ingatlant:  időlegesen használják,  arra használati jogot szerezzenek  vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák. o Mit követelhet a tulajdonos?  Kártalanítás: a korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.  Kisajátítás: Ha a korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi (vagy jelentős mértékben akadályozza), a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti. * mert ugye ahhoz azonnal, és teljes kártalanítás tartozik! (tulajdonképpen kényszer-adásvétel)

Question 67

Túlépítés

Answer 67

o ha az ingatlan tulajdonosa földjének határain túl építkezett  a tulajdonos saját anyagával részben a saját, részben más tulajdonában álló földre épít.  a jogkövetkezményei eltérőek, ha a túlépítés jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen történt o Jóhiszemű túlépítés 5:28.§  A szomszéd követelheti, hogy a túlépítő: * adjon kártalanítást: o a beépített rész használatáért, és o a beépítéssel okozott értékcsökkenésért; * a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható * vásárolja meg az egész földet. Csak akkor ha: o a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; VAGY o a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében lehetetlenné vagy számottevően költségesebbé válik.  A bíróságot nem köt a szomszéd által választott jogkövetkezményre irányuló kérelem. => Más jogkövetkezményt is alkalmazhat. DE!: * Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása ellen mindkét fél tiltakozik. o Rosszhiszemű túlépítés esetén 5:29.§ (vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan időben tiltakozott az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást)  a szomszéd követelheti, hogy: * az épületet bontsa le o a lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik., DE a beépített anyag elvitelének joga megilleti!! * a saját földjét és az épületet (értékeik megtérítése ellenében) bocsássa tulajdonába, valamint * választása szerint megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó szabályokban foglaltak szerinti jogok

Question 68

A rendelkezés jogának korlátai

Answer 68

* 1.) A dolog forgalomképtelenné nyilvánítása, forgalomképességi korlátok bevezetése * 2.) Kisajátítás: o Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga kivételesen, közérdekű célra, azonnali, teljes és feltétlen kártalanítás ellenében szerezhető meg.  tulajdonképpen egy kényszer-adásvétel o A kártalanítás nyújtására az köteles, aki a kisajátítás alapján a tulajdont megszerzi. * 3.) Elidegenítési és terhelési tilalom 5:31-5:34.§ o Alapítása: 5:31.§  Szerződéssel: * Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében (pl. zálogjog, vételi jog) a tulajdonos 3. személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. o Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. * Az elidegenítési és terhelési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.  Jogszabállyal: ld. öröklési szerződés => a joghatásokban nincs eltérés.  Bírósági határozattal 5:33. § o Joghatásai: 5:32.§  Az elidegenítési és terhelési tilalomba ütköző rendelkezéshez a jogosult hozzájárulása szükséges.  Relatív hatálytalanság: azzal szemben, akinek a jogát a tilalom biztosítja * De! a tilalommal ellentétes rendelkezés jogosultnak a hozzájáruló nyilatkozatával hatályossá válik.  ellenérték fejében jogot szerző jóhiszemű személyek jogszerzését nem korlátozza, ill. az elbirtoklásnak sem akadálya. * kártérítést követelhet (szerződéses szabályok szerint) az, aki a jog jogosultja volt.  Ingatlanra bejegyzett vagy ingatlanon (jogszabály vagy bírósági határozat alapján) ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba. * Elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog o Szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog akkor válik dologi hatályúvá, ha az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik. => addig csak kötelmi hatályú

Question 69

Tulajdonvédelmi eszközök

Answer 69

* A tulajdoni igények nem évülnek el. (5:35.§) * Jogos önhatalom: 5:36.§ (4) o a tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi:  önhatalom: a birtok megvédéséhez szükséges mértékben tilos önhatalom ellen önhatalommal is felléphet * elveszett birtok visszaszerzése érdekében csak akkor: ha más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná * Ingatlan-nyilvántartási igény: 5:37.§ o ha tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék. * Tulajdoni per: 5:36.§ (1) o a tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését és a jogalap nélküli birtokostól a dolog kiadását. * A dolog kiadása iránti perek 5:36.§ (2) o az albirtokos a dolog birtokát jogosulatlanul engedte át harmadik személynek:  a tulajdonos (főbirtokos) a harmadik személytől az albirtokos nevében követelheti, hogy a dolgot az albirtokosnak adja vissza. * Ha az albirtokos a dolog átvételét megtagadja, a tulajdonos a dolog kiadását saját részére követelheti. o Olyan tulajdonos dolog kiadása iránti igényével szemben, aki a dolog tulajdonjogát tényleges átadás nélkül, a dolog kiadása iránti követelés átengedése útján szerezte meg:  a dolog birtokosát mindazok a kifogások megilletik, amelyek a dolog kiadása iránti követelést átruházó tulajdonosnak a dolog kiadására irányuló követelésével szemben is megillették volna. * (pl. ha a bérbeadó tulajdonos eladja a dolgot, a bérlő az új tulajdonossal szemben is érvényesítheti az őt a korábbi tulajdonossal szemben megillető kifogásokat) * Tulajdonháborítási per: o akkor kerülhet rá sor, ha nem a tulajdonjog gyakorlásának teljes lehetetlenülése okoz sérelmet, hanem a tulajdonjog zavartalan gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja.  pl. a szomszédos épület állaga (például az omladozó fal) veszélyezteti az ingatlan használatát * Végrehajtási igényper: o Akinek végrehajtás során vagyontárgyát lefoglalták, de tulajdonjoga alapján igényt tart rá, igénypert indíthat a végrehajtást kérő ellen, és o tulajdonjoga alapján fennálló igényét érvényesítheti a dolog foglalás alól való feloldása és kiadása iránt  

Question 70

tulajdonszerzés fogalma eredeti és származékos

Answer 70

A tulajdonszerzés fogalma * Tulajdonszerzés: valamely dologra vonatkozóan tulajdonjog (tulajdoni jogviszony) létrejötte. * tulajdonszerző szempontjából mindig új tulajdonjogviszony keletkezését jelenti * Származékos szerzésmód:

Question 71

* Származékos szerzésmód:

Answer 71

o ha az új jogosult tulajdona az előző tulajdonjogon alapszik, abból származik  nemo plus iuris elve: az előző tulajdonos nem származtathat át több jogot az új tulajdonsora, mint amennyivel maga rendelkezett => „tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni”, DE vannak törvényi kivételek (ld.A19.tétel)

Question 72

* Eredeti szerzésmód:

Answer 72

o a dolgon a szerzéskor nem állt fenn tulajdon (gazdátlan javak) VAGY o Ha fenn is állt, a szerző tulajdonjoga nem azon alapszik. => arra tekintet nélkül jön létre (pl. elbirtoklás) * törvényi szabályozás a szerzési módok tekintetében taxatív és kógens

Question 73

Tulajdonszerzésmódok táblázat, jellemzői és mi tartozik oda

Answer 73

Question 74

II. EREDETI SZERZÉSMÓDOK Elbirtoklás 5:44.§

Answer 74

Elbirtoklás 5:44.§ * elbirtoklással megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlannál 15, ingó dolognál 10 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. o nem feltétel a jóhiszeműség! o sajátjaként birtokolja -› anélkül, hogy arra bármilyen jogcíme lenne. * Joghatásai: o megszűnnek a 3. személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek:  az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek,  és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt,  KIVÉVE; ha az elbirtokló a 3. személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű. o Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak o Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is. * Jogutódlás: 5:46.§ o Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült. * Elbirtoklás kizártsága: 5:47.§ o Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához * Az elbirtoklási idő nyugvása 5:48.§ o Ha a tulajdonos menthető okból nem tudja hogy tulajdonosi jogait gyakorolni. => az akadály megszűnésétől számított 1 évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha:  egyébként az elbirtoklási idő már eltelt VAGY  abból egy évnél kevesebb volna hátra. * Az elbirtoklás megszakadása 5:49.§ o Az elbirtoklás megszakad:  a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;  a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy  a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt 1 éven belül nem szerzi vissza/ 1 éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza o A birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik!!

Question 75

Tulajdonszerzés hatósági határozat és árverés útján 5:41.§

Answer 75

* A) Aki a dolgot hatósági határozat vagy hatósági árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik. => Tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. o Hogyan szerez tulajdont?  Az ingó dolog esetén a dolog birtokának átruházásával szerez tulajdont o A dolog tulajdonának hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján való megszerzésével megszűnnek a 3. személynek a dolgot terhelő jogai.  kivéve, ha a hatósági határozattal vagy hatósági árverés útján szerző e jogok tekintetében nem volt jóhiszemű. * (ha nem volt jóhiszemű, akkor származékos szerzésmód, és továbbra is terhelik a dolgot a 3. személyek jogai) * B) Az állam kártalanítás nélküli tulajdonszerzése hatósági határozattal 5:42.§ o (pl. elkobzás miatt) o A dolog értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a tulajdonszerzéskor jóhiszemű személlyel szemben fennálló kötelezettségéért.  Az állam felelőssége akkor áll fenn, ha a jogosult a volt tulajdonos vagyonára végrehajtást vezetett, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. o (Kitekintés a A19-es tételre) Az állam tulajdonszerzése nem érinti a jóhiszemű harmadik személy javára az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett jogokat. (pl. haszonélvezeti jog).

Question 76

Tulajdon szerzés gazdátlan javakon (elsajátítás) 5:52.§

Answer 76

* Gazdátlan az az ingó dolog; amely még senkinek sem volt a tulajdona vagy amelynek birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott. (ld. 16. tétel) * Gazdátlan ingó dolog tulajdonjogát megszerzi; o aki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. (pl. vadon termő gyümölcs) o speciális eset: kirepült méhrajt a tulajdonos 2 napon belül nem fogja be birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerez

Question 77

Találás 5:54.§

Answer 77

* ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy; (konjunktív) o megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; ÉS o a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított 1 éven belül, élő állat esetén 3 hónapon belül, a dologért nem jelentkezik * Több találó esetén: o a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg o kötelességei egyetemlegesen terhelik o találótárs az is, aki a dolgot 1.-ként felfedezte + annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba. * A találó kötelezettsége: 5:55.§ o a talált dolgot köteles 8 napon belül átadni:  elvesztőjének  tulajdonosának  átvételre jogosult más személynek  a találás helye szerint illetékes jegyzőnek. * jegyzőnek való átadáskor nyilatkozni köteles: igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. => erről igazolást kap o Mit csinál a jegyző? 5:56.§  HA: a dolog átvételére jogosult személye megállapítható => jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.  HA az átvételre jogosult személye nem állapítható meg: => * A jegyző a dolgot az átadástól számított 3 hónapon át megőrzi. * Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot találónak ki kell adni. o ha a találó nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a dolgot értékesíti. o Ha a tulajdonos az értékesítés után jelentkezi, a befolyt összeget részére ki kell adni. * A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa 5:57.§ o neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át. (amíg le nem telik az 1 év, hiába adta már ki a jegyző neki 3 hónap után) o A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek. => az 1 év után * Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog 5:59.§ (pl. villamoson hagyott pénztárca) o közönség számára nyitva álló épületben / helyiségben / közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. => itt nincs 8 napja o A találó a dolog tulajdonára nem tarthat igényt. o Az üzemeltetőre vonatkozó szabályok u.a.-mint a jegyzőre, annyival, hogy 8 napon belül a jegyzőnek is átadhatja, ha nem akarja ő maga őrizni. * Találódíj 5:62.§ o Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, HA mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos visszakaphassa. o A találótársakat egyenlő arányban illeti meg. o A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja. o Akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át. A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosultnak. * Végső esetben 5:63.§ o a dolog tulajdonjoga/ értékesítésből befolyt vételár az államot illeti, (ha a találó nem tartott igényt, vagy a tulajdonos nem jelentekzik) * Kincstalálás (speciális eset) 5:64.§ o Olyan értékes dolgot talált;  amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, VAGY  amelynek tulajdonjoga egyébként feledésbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. * ha az állam nem tart rá igényt: tulajdonjogát a találó szerzi meg * ha az állam igényt tart rá: a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.  Ha a védett kulturális javak körébe tartozik -› tulajdonjoga az államot illeti.

Question 78

Tulajdonszerzés terméken, terményen és szaporulaton 5:50.§

Answer 78

* Akinek más dolgán olyan joga van, amely őt a termékek, a termények vagy a szaporulat tulajdonbavételére jogosítja (pl. haszonbérlet!) => az ELVÁLÁSSAL tulajdonjogot szerez. o Ha nincs birtokában: a dolog, amelyből a termék, a termény vagy a szaporulat származik => a BIRTOKBAVÉTELLEL válik tulajdonossá. * Ha valakinek az a joga, megszűnik, mielőtt ezeken tulajdonjogot szerzett volna, (eltérő megállapodás hiányában): o követelheti, hogy a tulajdonos vagy az új jogosult a termékek, a termények, a szaporulat, továbbá a munkája értékének arányában és máshonnan meg nem térülő költekezései erejéig a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint nyújtson megtérítést. * A jóhiszemű birtokos addig az időpontig, amíg rosszhiszeművé nem válik, vagy a dolgot tőle a bíróság vagy a jegyző előtt vissza nem követelik, az elválással tulajdonjogot szerez a terméken, terményen és dolog szaporulatán.

Question 79

Tulajdonszerzés vadakon és halakon 5:53.§

Answer 79

* Az állam tulajdonában vannak: a vadak, a folyóvizekben és a természetes tavakban élő halak, más hasznos víziállatok. * A vadászterületen elejtett, elfogott vagy elhullott vad: o annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, akinek a vadászterületén az elejtés, elfogás vagy elhullás történt HA! A vadászati jogosultsága erre a vadra kiterjed.  jogosultság hiányában: az szerez tulajdonjogot, akinek területéről a vad kiváltott, ha az elejtett, elfogott vagy elhullott vadra jogosult volt vadászni * A kifogott hal és más hasznos víziállat tulajdonjogát -› halászati jog gyakorlására jogosult szerzi meg

Question 80

Feldolgozás és átalakítás 5:65.§ => LEHET EREDETI ÉS SZÁRMAZÉKOS IS!

Answer 80

* Aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő => az anyag tulajdonosának választása szerint köteles: o a dolog értékét megtéríteni VAGY o (munkája értékének megtérítése ellenében) az új dolog tulajdonjogát átengedni. * Ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja, a dolog tulajdonosa a dolog értékének megtérítését követelheti. => csak ekkor nem illeti meg joga választás az anyag tulajdonosát! * Rosszhiszeműség esetén: o választás joga az anyag tulajdonosát illeti ekkor is. * Ha az anyag tulajdonosa az új dolog tulajdonjogát választja, csak gazdagodását köteles megtéríteni. * Ha az új dolog tulajdonjogát a feldolgozó szerzi meg, 3. személynek a dolgot terhelő joga megszűnik. => eredeti szerzésmód! * Ha az új dolog tulajdona az anyag tulajdonosáé, az anyagot terhelő jog az új dolgot is terheli. => származékos szerzésmód!

Question 81

Átruházás 5:38.§ => LEHET EREDETI IS! (kereskedelmi forgalomban)

Answer 81

* Ingó dolog tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez: o az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím ÉS  szándékuknak egyeznie kell a tulajdonátruházás szoros értelemben vett jogcímében: abban, hogy az átruházás adásvétel, kölcsön, csere vagy ajándékozás céljából történik. o erre tekintettel a dolog birtokának átruházása szükséges. * Nem tulajdonostól szerzés 5:39.§ o Átruházással a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. (nemo plus iuris) => kivételek alább: o A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. => eredeti szerzés mód!  Kereskedelmi forgalomban való szerzésnek minősül az, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg. * pl. benzinkúton az eladó nem tulajdonosa a benzinnek, de a vevő mégis tulajdonjogot szerez rajta pénz fejében o Tulajdonszerzés pénzen és értékpapíron 5:60.§  akire pénzt vagy az értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok szerint értékpapírt ruháznak át, tulajdonossá lesz akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos

Question 82

III. SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK Öröklés

Answer 82

* Ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre [örökhagyó halála pillanatában ipso iure megszerzi azon dolgok tulajdonjogát, melyek a halál időpontjában az örökhagyó tulajdonában álltak, és a hagyatékhoz tartoznak] o jogi személyeknél – jogutódlással

Question 83

Egyesülés és vegyülés 5:66.§ (Vörös boros-kóla) => lehet eredeti de alapvetően származékos

Answer 83

* a dolgok értéke arányában közös tulajdon keletkezik, ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy; o azokat csak aránytalan károsodás, VAGY o aránytalan költekezés árán VAGY o egyáltalán nem lehet szétválasztani. * Ha az egyesült vagy vegyült dolgok valamelyikét az egyesülés vagy vegyülés folytán keletkező új dolog többi eleméhez képest (értékénél, minőségénél és gazdasági céljánál vagy egyéb oknál fogva) főalkotórésznek kell tekinteni, ennek tulajdonosa választhat, hogy; o az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolgot a többi tulajdonos kártalanítása ellenében tulajdonába veszi VAGY o kártalanítás ellenében azoknak átengedi o Rosszhiszeműség:  A választási jog nem illeti meg azt, aki az egyesülést vagy vegyülést rosszhiszeműen maga idézte elő. => Ilyen esetben csak a gazdagodás megtérítését követelheti. * Ha az egyesüléssel vagy közös tulajdonba kerül, 3. személyeknek az egyesüléssel vagy vegyüléssel érintett egyes dolgokat terhelő jogai az e dolgok helyébe lépő tulajdoni hányadokat terhelik * Ha az egyik dolgot jog terheli, és az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dolog a másik dolog tulajdonosáé lesz, => dolgot terhelő jog, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, megszűnik. => eredeti * DE! A dolgot terhelő jog az egyesüléssel vagy vegyüléssel keletkezett dologra száll át, ha ez a terhelt dolog tulajdonosáé lesz. => származékos * Ha a dolog tulajdonjogára egyik fél sem tart igényt értékesíteni kell. => A vételárat a jogosultak között a tulajdoni hányad arányában fel kell osztani

Question 84

Beépítés (speciális egyesülés) 5:69.§

Answer 84

* Ha valaki idegen anyagnak a felhasználásával úgy építkezik, hogy a felhasznált anyag a telek alkotórészévé válik => az anyag a telek tulajdonosáé lesz. * ha valaki idegen anyagot úgy épít be, hogy a felhasznált anyag az épület alkotórészévé válik, => az anyag az épület tulajdonosáé lesz