Szóbeli 2.A - A szív vérellátása Flashcards
Melyek és hol futnak a szív saját erei?
A szív saját erei:
A szív izomfala bőséges vérellátást igényel, ezt a koszorúartériák látják el, mivel a szív üregeiben lévő vér közvetlenül nem vesz részt a szívfal vérellátásában. Ha a tápláló artériák valamelyike elzáródik, a szomszédos árterülettel való hiányos érösszeköttetés miatt a megfelelő szívrészlet elhal (végartériák).
A koszorúserek az aorta kezdeti szakaszából, a semilunaris billentyűk mögötti tasakokból, a sinus aortae-ból erednek (a szívet a pitvar-kamrai határon öleli körül), a szív saját vérét szállítják
Artériás vérellátás:
2 koszorús artéria az aorta kezdeti szakaszából, félhold alakú billentyűk tasakjából ered.
arteria coronaria dextra /jobb oldali koszorús art./: rögtön az eredése után a körkörös barázdában hátrafelé húzódik, majd a hátsó hosszanti barázdában a szívcsúcsig fut. Ellátja a szív jobb oldalát és szívsövény hátsó harmadát.
arteria coronaria sinistra /bal oldali koszorús art./: rögtön az eredése után két részre válik
-elülső ág az elülső hosszanti barázdában fut a szívcsúcsig /apex cordis/.
-másik ága a körkörös barázda baloldalról megkerüli a szívet, ellátja vérrel a bal pitvart, a bal kamrát, a jobb kamra elülső részét és a kamrasövény elülső 2/3-át
A koszorúerek lefutásuk közben számos ágat adnak, szívizomban hajszálérhálózatot képeznek. Végágai funkcionális végartériák=közöttük lévő viszonylag kevés összeköttetés/anasztomózis/ miatt egy nagyobb ág hirtelen elzáródása az ellátott terület elhalását eredményezi /infarktus/ Ha az elzáródás lassan, esetleg évek alatt alakul ki /meszesedés következtében/ az erek közötti anasztomózisok kitágulnak, újabb összeköttetések jöhetnek létre, így az adott terület esetleg nem hal el.
A szív vénás vérellátása:
a szív falában lévő hajszálerek egyre nagyobb vénákba szedődnek össze. A szív legnagyobb saját vénája a vena cordis magna, mely elől a szívcsúcsnál kezdődik. Innen felfelé tart az elülső hosszanti barázdában, majd körkörös barázdában hátrafelé halad. Utolsó szakasza a sinus coronarius, mely a jobb pitvarba ömlik.
A szívciklus leírása, szabályozása.
A szívizom ritmikusan működik: összehúzódik, elernyed. (1 systole,1 dyastole, 1 szívpauza=szívciklus)
A szívciklus kifejezés egy szívdobbanás kezdetétől a következőig történő véráramlással, ill. vérnyomással kapcsolatos eseményekre, vagy azok egy részére utal.
A szívciklus frekvenciája a szívritmus. Minden szívdobbanásnak öt fő szakasza van.
- Először a félhold alakú billentyűk zárnak, az atrioventrikuláris billentyűk kinyílnak és az egész szív ellazul.
- A második szakaszban, a pitvar systole során a pitvar összehúzódik, az AV-billentyűk kinyílnak és vér áramlik a pitvarból a kamrába.
- A harmadik szakaszban a kamrák elkezdenek összehúzódni, az AV- és a félhold alakú billentyűk zárnak és a térfogat nem változik.
- A negyedik szakaszban a kamrák üresek és összehúzódnak, a félhold alakú billentyűk nyitottak.
- Az utolsó szakaszban a nyomás csökken, vér már nem áramlik a kamrákba, a kamrák már nem húzódnak össze és ellazulnak és a félhold alakú billentyűk zárnak az aortában lévő vér nyomása miatt.
A szívciklus során a vérnyomás nő és csökken. A szívciklust a sinuscsomóban és az atrio-ventrikuláris csomóban található speciális szívsejtek révén fellépő elektronikus impulzusok sorozata koordinálja.
A szívizom izomsejtekből áll, melyek maguk húzódnak össze külső idegek segítsége nélkül. Normál körülmények között minden ciklus kb. 1 mp-ig tart.
- Pitvar systole
A pitvar systole a bal és jobb pitvar szívizmainak (myocardia) összehúzódása. Általában a két pitvar egyidőben húzódik össze. A systole kifejezés az izom összehúzódását jelenti. Amikor a pitvarok összehúzódnak, a vérnyomás megnő bennük további vért pumpálva vitorlás billenytyűk megnyílnak és a vér átjut a diastoléban lévő kamrába. A pitvarok elektromos systoléja a P-hullám EKG-n való megjelenésétől indul. Pitvarok diastole-ba kerülnek mialatt a vénák felől újra megtelnek. - Kamrai systole
A kamrai systole a bal és jobb kamra izmainak összehúzódása. Kamrai systole kezdetén még a vénás szájadék nyitva van. A felfelé áramló vér azonban a vitorlás billentyűket nagy erővel becsapja, záródik. A billentyűk átcsapódását a pitvarba az ínhúrok és szemölcsizmok és a vitorlák anatómiai helyzete akadályozza/záródáskor enyhén felfelé állva helyezkedik el/. Vér átáramlik a bal kamrából zsebes billentyűkön keresztül az aortába, jobb kamrából a truncus pulmonalisba. A kamrák a diastole fázisba lépnek, az aortából a bal kamrába rövid ideig visszaáramló vér miatt az aorta billentyűk zárnak. Elektrokardiográfia során a kamrák elektromos systoléja a QRS-komplexus kezdetén indul.
Első szívhang: kamrai systole elején vitorlás billentyűk záródása okozza a szívverés hangjának első szakaszát.
A második szívhangot kamra diastoléjakor keletkezik. az aorta- és tüdőbillentyűk /zsebes billentyűk/ záródása okozza. Amikor a bal kamra kiürül, a benne lévő nyomás az aortáé alá esik, az aortabillentyű lezáródik. Hasonlóképpen amikor jobb kamrában lévő nyomás a tüdőartériáé alá esik, a tüdőbillentyű zár. Az aortabillentyű hamarabb zár, mint a tüdőbillentyű és hallható a különbség a második szívhangban.
Diastole
A diastole a szív összehúzódása utáni időszakasz, mely során a szerv ellazulva készül a vérrel való feltöltődésre. A kamrai diastole során a kamrák, a pitvar diastole során a pitvarok lazulnak el. A kettőt együtt teljes szív diastolénak nevezik.
A kamrai diastole során a bal és jobb kamrában lévő nyomás a systole ideje alatt elért csúcsról csökken. Amikor a bal kamrában lévő nyomás a bal pitvaré alá csökken, a mitralis billentyű nyit és a bal kamra a bal pitvarban összegyűlt vérrel töltődik fel.
Hasonlóképpen, amikor a jobb kamrában uralkodó nyomás a jobb pitvaré alá csökken, nyit a tricuspidalis billentyű és a jobb kamra az addig a jobb pitvarban gyűlő vérrel telik meg. A diastole során a myocardiumban kisebb a nyomás, mint az aortában lehetővé téve a szívben a koronaerek útján a vérkeringést.
A szívciklus szabályozása
A szívizom automatikusan működik, tehát öngeneráló, gyakorisága változhat idegi és hormonális hatásra, testedzés, ill. hangulatváltozás miatt is. Pl. a szimpatikus idegek gyorsítják a szívritmust, míg a bolygóideg lassítja azt. Az összehúzódások ritmikus sorozatát a szinuszcsomó és az atrioventrikuláris csomó koordinálja.
Verőtérfogat, perctérfogat?
Mi az Ischaemia és a Laesio?
Verőtérfogat=pulzustérfogat (systolétérfgat):
az egy systole során a nagyerekbe préselt vér mennyisége. Nyugalomban 65-75 ml. Systolékor a kamrák nem az összes vért nyomják az erekbe /120-130 ml vér marad a kamrában/
Ez biztosítja a diastoleban lévő kamraizomzat megfelelő feszülését. Ez a reziduális vérmennyiség.
Perctérfogat: egy kamrai összehúzódás alkalmával kidobott vérmennyiég, azaz perctérfogat (60-70 ml) és a percenkénti szívösszehúzódások /systolék/ számának (70) szorzatából adódik. Felnőttnél nyugalomban: 4-5 L. 40-50 literre is nőhet pulzusszám emelkedésével.
Ischaemia: Lényege: Az artéria coronáriák betegsége, elváltozása miatt a szívizom oxigén igénye és a keringés nyújtotta kínálat közötti egyensúly megbomlik. Szívizom vérellátási zavara. Lehet tünetmentes, megjelenhet angina pectoris /sztenocardia/ szívinfarktus. A vérellátás lassú, fokozatos csökkenése krónikus iszkémiás szívbetegséget /kardiosclerosis/, a koronáriák hirtelen elzáródása akut iszkémiás szívbetegséget okoz /infarktus/ A szívizom tartósan hipoxiás állapotba kerül,emiatt a működő sejtek elpusztulnak /necrosis/ és helyüket kötőszövet foglalja el.
Laesio: idűlt ischaemiás szívbetegség vérellátási hiányossága okozta szerkezeti elváltozás
