Szóbeli 1.B - Szívelégtelenség fajtái és osztályozása

Question 1

Szív teljesítményét befolyásoló tényezők?

Answer 1

Szív teljesítményét befolyásoló tényezők:

• előterhelés /preload/: a szívbe áramló vérmennyiség. Vénás rendszer tónusától függ.
• utóterhelés /afterload/: főleg az art.rendszer tágassága, rugalmassága által meghatározott perifériás ellenállás szabja meg
• szívizom összehúzódási ereje
• szívfrekvencia

Question 2

Szívelégtelenség?

Answer 2

Szívelégtelenségről /kardiális dekompenzáció/
Lényege a perctérfogat olyan mértékű csökkenése, amely már nem elegendő a szövetek megfelelő vérellátásához. Következménye: pangás a szív mögötti érterületeken, vérellátás csökkenése a szív elött. A nem teljesen ép szív kezdetben alkalmazkodik a túlterheléshez /kompenzáció időszaka/

Question 3

Kompenzáció módjai?

Answer 3

Kompenzáció módjai:

• szimpatikus tónusfokozódás segítségével, szívfrekvencia növelésével, a szív a csökkent verőtérfogat ellenére megpróbálja a perctérfogat értékét megtartani. Kb 100/perces pulzusszámnál azonban már olyannyira lerövidül a diastole, hogy a vénás telítődés romlása miatt a frekvencia növekedése ellenére a perctérfogat végül csökken. Romlik a koszorúserek vérellátása.
• a szív dilatációja, kitágulása is csak kezdetben segít. A túlzottan kitágult szívben ez azonban már nem érvényesül. A verőtérfogat egy ponton túl gyorsan csökken.
• csak átmeneti kompenzációt jelent a szívizomzat hypertrófiája is, mivel a szívizomzat tömegének növekedését nem kiséri arányosan tápláló érrendszer növekedése. Szívben oxigénhiány alakul ki.

Question 4

Szívelégtelenség leggyakoribb okai?

Answer 4

Szívelégtelenség leggyakoribb okai:

• szívizomzat károsodása, ischaemiás, gyulladásos és degeneratív-főként alkoholos eredetű-betegségek
• szív fokozott terhelése /hypertonia, vitiumok, hyperthyreosis/ miatt
• krónikus tüdőbetegségek
• ritmuszavarok, gyógyszerek

Amikor a szív kompenzáló mechanizmusai már nem elégségesek, a keringés fenntartása és a szövetek oxigénellátásának biztosítására /dekompenzáció/. Megkülönböztetünk szív eredetű és perifériás eredetű elégtelenséget.
Csökken a vese vérellátása, emiatt aktiválódik a renin-angiotensin rendszer, az angiotensin II érszűkítő és szívizom hypertrófiát okozó hatása pedig elmélyítheti a folyamatot. Angiotensin szint emelkedés szűkíti az ereket, aldoszteron termelés növekedése (nátrium és víz fokozott reabszorpciója a vesében) növeli az ödémákat. Kis-és nagyvérköri pangás alakul ki /tünet: nehézlégzés, cianózis, ödémák/

Question 5

NYHA stádiumok leírása?

Answer 5

NYHA a következő négy stádiumba osztja a szívbeteg mindennapos tevékenységének kényszerű korlátozását:
I. stádium: Nincs panasz, a szívbetegség ténye fennáll. A szokásos fizikai terhelés nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.
II. stádium: Enyhe panaszok. A szokásos fizikai tevékenység tüneteket vált ki.
III. stádium: súlyos panaszok. Nyugalomban a beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.
IV. stádium: Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A tünetek nyugalomban is fönnállnak. Legkisebb fizikai terhelés sem végezhető el.

Question 6

Bal szívfél elégtelenség

Oka
Tünetei
Kialakulásának leírása
Gyógyítása

Answer 6

Bal szívfél elégtelensége

Oka: bikuszpidális billentyű vagy az aortabillentyű betegsége, leggyakrabban hipertónia vagy koszorúserek szűkülete áll a háttérben.
A krónikus kardiális elégtelenség:
Leggyakoribb belgyógyászati betegség. Betegek főleg idősek, általános érelmeszesedésben koszorúserek is részt vesznek.
Tünetei abból adódnak,hogy csökken a szervek vérellátása, részben pedig abból,hogy kisvérköri pangás lép fel. Rossz oxigenizáció miatt cianózis lép fel ajkakon /arcon/, súlyosabb esetben testvégeken, fülön, orron, ujjakon, majd az egész bőrfelületen és nyálkahártyán jelentkezik. Nehézlégzés /dispnoe/ szintén tüdőpangás következménye. Kezdetben csak munkadiszpnoé /fizikai erőfeszítés közben fullad, meg kell állnia/, majd keringési elégtelenség fokozódásával diszpnoé már minimális munkavégzés közben vagy nyugalomban is jelentkezik /nyugalmi dispnoe/. Legsúlyosabb foka az ortopnoé, amikor a beteg hátára támaszkodva kényszerül ülni. Kisvérköri pangás következtében pangásos bronchitis alakul ki. Száraz, súlyosabb esetben köpettel járó köhögés,ami főleg reggel jelentkezik. Kisvérkörben transzudációra is sor kerülhet, hidrothorax alakulhat ki. Agyi hypoxiás tünetek is jelentkezhetnek, éjszakai zavartság, szédülés, nyugtalanság.
Szívasztma /Astma cardiale/
Bal szívfél gyengeségének akut formája. Hirtelen, főleg éjjel váratlanul fellépő súlyos dispnoe. Enyhébb forma paroxizmusos éjszakai nehézlégzés.
Az éjszakai nyugalom idején a jobb kamra funkciója hamarabb javul meg, mint a bal kamráé, és a nap közben kialakult perifériás oedema a keringésbe, majd a tüdőbe kerül, és a fokozott tüdőpangás okozza ezeket a klinikai tüneteket, ahol dominál a fulladás, belégzés nehezítettsége /inspirációs dispnoe/verejtékezés, halálfélelem, a cyanosis, idegrendszeri hypoxia, nyugtalanság, alvászavar, pulzus szapora, vérnyomás esik, köpet szilvalészerű.
Ilyen rohamok hypertoniában, víciumos betegnél, koszorúér elégtelenségben, szívinfarktusban fordulnak elő.
Roham magától megszűnhet, de visszatérhet, tüdőemboliába is átmehet.
Gyógyítása: tüdővizenyő gyógyításával egyezik meg.

Question 7

Jobb szívfél elégtelenség

Oka
Tünetei
Kialakulásának leírása
Szövődmények más szervekre

Answer 7

Jobb szívfél elégtelenség

Ok: A jobb szívfél nem tudja ellátni a feladatát. Legtöbbször a bal kamra gyengeségének a következménye tehát vegyes dekompenzációról van szó.
Tiszta jobb szivfél elégtelenségben a bal pitvar-kamrai határon lévő bikuspidalis billentyű szűkületekor , jobb szívfél víciumban, leggyakrabban azonban a tüdőbeli ellenállás fokozódásakor /cor pulmonale/ jön létre. Tünete a vénás pangás, mely a nagyvérkörben jelentkezik. Szervek megnagyobbodását, működészavarát hozza létre.
Tünetek: Centrális vénás nyomásemelkedése, Telt nyaki vénák
Gartner tünet: fekvő beteg karját ágy széléről lelógatjuk a kézháti vénák megtelnek, majd a kart lassan szív magasságába megemeljük a kézháti vénák kiürülnek egészséges embernél. A vénás nyomás fokozott, akkor a kiürülés elmarad, kéz magasabbra emelésével következik be.
Kardiális oedema képződés nehézségi erőnek megfelelően helyezkedik el. Pl.:lábszáron,boka—fenntjáró beteg, sacralisan -fekvő beteg. oedema éjszakai szívódik fel, nyugalomban, fokozott terhet ró a bal kamrára, nagy mennyiségű vizelet ürítés (nycturia)oedemás bőr tészta tapintatú, ujjbenyomatot megtartja, bőr feszes fényes lesz, könnyen kisebesedik=decubitus!!!
Pangásos szervek: pangásos máj, —máj megnagyobbodik. A bordaív alatt fáj, feszül a betegnek, majd májcirrózis.
Pangásos vese:fehérjevizelés /proteinuria/
Pangásos gyomor:étvágytalanság, hányinger, hányás

Question 8

Vegyes és perifériás szívelégtelenség

Answer 8

Vegyes szívelégtelenség
A bal kamra elégtelensége egy idő után maga után vonja a Jobb szívfél elégtelenségét is. Kisvérköri pangáshoz nagyvérköri is társul. Mindkét szívfél megnagyobbodik → cor bovinumról beszélünk.
EKG jele nincs a dekompenzációnak. Tartós hypoxia hatására fokozódik a csontvelő vörösvérsejt termelése, poliglobulia alakul ki. Súlyos esetben teljesen lesoványodhat a beteg /cachexia/, Hypoxiás tünet a dobverőujj és óraüveg köröm is.

Perifériás elégtelenség:
Ájulás /collapsus/rövid ideig tartó nyom nélkül szűnő perifériás keringési elégtelenség.

Question 9

Fizikális vizsgálatok?

Műszeres vizsgálatok?

Szív laboratóriumi vizsgáló módszerei?

Answer 9

Fizikális vizsgálatok
•	pulzusvizsgálat
•	szívcsúcslökés tapintása
•	szívtompulat kikopogtatása
•	szívhangok, szívzörejek meghallgatása
•	kapilláris újratelítődési idő
•	vérnyomás mérése
Megtekintés. A bőr és nyálkahártyák színének vizsgálata: szürke, sápadt, cyanotikus szín 
Anamnézis

Műszeres vizsgálatok
PKG
- fonokardiográfia (szívhangok grafikus ábrázolása)
echokardiográfia (ultrahangvizsgálat)
• Doppler-UH-vizsgálat az áramlás mérésére
EKG
- elektrokardiográfia
• nyugalmi
• terheléses
• Holter-monitorozás (24 órán keresztül folyamatos EKG hordozható készülékkel)
mellkas-röntgenvizsgálat
• átvilágítás
• kétirányú röntgenfelvétel
• sugárfogó kontrasztanyaggal történő nyelésvizsgálattal kiegészített mellkasátvilágítás
CT (komputertomográfia) -számítógépes rétegvizsgálat
MRI mágneses rezonancián alapuló eljárás
PET (pozitronemissziós tomográfia)
- pozitronkibocsátáson alapuló rétegvizsgálat, a szívizom vér- és tápanyagellátásáról ad pontos minőségi és mennyiségi információkat
szívkatéterezéssel végzett vizsgálatok
• koronarográfia
• nyomásmérés a szív egyes üregeiben
• vér-pO2 mérése a szív egyes üregeiben

Szív laboratóriumi vizsgáló módszerei: CPK, CKMB, Troponin, LDH, ionogramm, LDL, HDL, GPT, GOT,