Szóbeli 1.A - Szív anatómiája, működése Flashcards
A szív (cor) külső leírása?
- a vérkeringés központi szerve és motorja
- kb. 300 g súlyú (öklömnyi nagyságú)
- kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
- a két tüdő között, mellüreg elülső részében, mediastinum anterius (gátorüreg) alsó részében helyezkedik el, ráfekszik a diaphragmára (rekeszizom)
Két fő része: -basis cordis – felső, szélesebb rész. Itt lépnek ki és be a nagyerek -apex cordis – alsó, csúcsi rész -basist az apextől a sulcus coronarius (koszorúbarázda) választja el – itt haladnak a szív saját erei
A szív helyzete és vetülete?
a szív a mellüregben (a mediastinum anterius – elülső gátorüreg – alsó részében, a mediastinum cardiacumban) helyezkedik el
kétharmad része a középvonaltól balra, egyharmad része jobbra van
csúcsa lefelé és balra néz
a szív hossztengelye nem függőleges, hanem felülről lefelé, hátulról előre és jobbról balra halad
a jobb kamra található elöl, érintkezik a mellkasfallal
leghátsó része a pitvar, érintkezik a nyelőcsővel
a szívsövény csaknem frontalis síkban áll
a szív nagy részét a tüdők borítják
A szív üregei, szájadékai
A szív üregét egy hosszanti sövény (septum cordis) két részre osztja: a jobb és bal szívfélre. Mindkét szívfél üregét billentyűk osztják még további két részre:
• -pitvarokra (atrium), amik a basisnak megfelelően helyezkednek el (felül)
• -kamrákra (ventriculus), amik a csúcsi részben vannak.(alul)
A szívnek 4 ürege van:
jobb pitvar: atrium dextrum
bal pitvar: atrium sinistrum
jobb kamra: ventriculus dexter
bal kamra: ventriculus sinister
Jo szívfél: széndioxid, vénás, kisvérkör.
Bo szívfél: oxigén, artériás, nagyvérkör
Systolé: összehúzódás, vér ki
Dyastole: elernyedés, vér be
Pitvar és kamra egymással egyidőben szinkron működik, pitvar sytole, akkor kamra dyastole.
Jobb pitvar (atrium dextrum) A nagyvérkör vénái nyílnak bele: vena cava superior (felső fő visszér) és vena cava inferior (alsó fő visszér), a szív saját vénás vérét összegyűjtő sinus coronarius. A JP falában emelkedik ki a jobb fülcse , melyben fésűszerű izomgerendák láthatók. A JP a JK-val a jobb pitvar-kamrai (vénás)szájadék köti össze. Az átfolyást a háromhegyű billentyű (valvula tricuspidalis) szabályozza.
Bal pitvar (atrium sinistrum) (kocka alakú) A tüdőkből friss vért hozó 4 tüdővéna (vena pulmonalis) nyílik bele. Faláról emelkedik ki a bal fülcse. A BK-val a bal pitvar-kamrai szájadék köti össze. Átfolyás a bal kamrába a kéthegyű (valvula bicuspidalis v. mitralis) billentyű szabályozza. A két pitvart egymástól a pitvarsövény) választja el. Ennek jobb oldalán egy ovális mélyedés látható, a fossa ovalis, ami az intrauterin életben még nyitott (foramen ovale), és rajta keresztül a két pitvar közlekedik egymással. (I: magzati vérkeringés)
Jobb kamra (ventriculus dexter) Átmetszetben félhold alakú üreg. Fala vékonyabb, mint a bal kamráé (3-5 mm). Belőle indul ki a tüdőverőér (truncus pulmonalis), mely a test elhasznált vérét szállítja a tüdőkhöz.
Bal kamra (ventriculus sinister) A szív legvastagabb falú ürege, ürege átmetszetben kör alakú. Belőle indul ki a testet friss vérrel ellátó legnagyobb verőere, az aorta. A kamrák belső felszíne egyenetlen. Rajta izomgerenda hálózat és szemölcsizmok emelkednek ki. A kamrából kiinduló nagyerek (aorta, truncus pulmonalis) szájadékát artériás szájadékoknak nevezzük A két kamrát egymástól a kamrasövény (septum interventriculare) választja el.
A szív billentyűi
A vér áramlási irányát a szívben található kétféle szívbillentyű szabályozza:
-vitorlás, vagy csúcsos billentyű (valvula cuspidalis), vénás
-félhold alakú, vagy zseb alakú (valvula semilunaris) billentyű, artériás.
A billentyűket a szívbelhártya kettőzet hozza létre.
A cuspidalis billentyűk a PK-i szájadékokon helyezkednek el, és 3 részből állnak:
-vitorla (cuspis)
-inhúrok
-szemölcsizmok
A vitorlákat az ínhúrok rögzítik a kamrák falából kiemelkedő szemölcsizmokhoz, amik összehúzódásukkal megakadályozzák a vitorlák átcsapódását a pitvarok felé. A cuspidalis billentyűk a vérnek csak a P-ból a K-ba való áramlását teszik lehetővé.
A jobb atrioventricularis szájadékon található a háromcsúcsú vitorlás billentyű, a valvula tricuspidalis, a bal atrioventricularis szájadékon pedig a kétcsúcsú vitorlás billentyű, a valvula bicuspidalis seu valvula mitralis.
Félhold alakú (zsebes) billentyű (valvula semilunaris) az aorta és a truncus pulmonalis szájadékában helyezkednek el. Mindegyik artériás szájadékban levő billentyű 3-3 félhold alakú tasakból áll. A billentyűk nyílása a keringés felé tekint, ahol a billentyűk széli részét egy hártyás rész alkotja, és közepén egy kis csomócska található. Ezek biztosítják a tökéletes zárást. Dyastoléban a kamra ellazul, tasakok telítődenek a kilökött vérrel, összefekszenek, ezáltal megakadályozzák a visszafolyást.
Billenytűhibák (vitiumok) esetében a vér nemcsak egy irányba áramolhat. A hiba lehet szűkület (stenosis), és elégtelen zárás (insufficientia), amik általában szívbelhártya-gyulladás következményei.
A billentyűk záródását illetve nyitódását az üregekben uralkodó nyomásviszonyok szabályozzák.
A szívfal szerkezete és a szívburok
A szív falának 3 rétege van:
1. szívbelhártya (endocardium) – legbelső réteg, szívbelhártya vékony, halványfehér, áttetsző hártya. Szövettanilag az endothel az alapja elasztikus kötőszövet, szívtérfogat változáshoz alkalmazkodni tud. Kettőzetei alkotják a szív billentyűit
2. szívizomzat (myocardium)– középső, legvastagabb rétege. A kamrák falában vastagabb, három izomrétegből áll (külső ferde, középső körkörös, belső hosszanti) A különböző lefutású izomrostok a szívcsúcsnál mennek át egymásba. A szívüreg felé tekintő izomréteg alkotja a szemölcsizmokat, hálózatos izomgerendákat. A pitvarok és kamrák izomzatát egy rostporcos gyűrű választja el, amely a nagyerek szájadékait körülvevő inas rostokkal képzi a szív vázát.
A szívizom harántcsíkolt iszom, rostok egymással összeköttetésbe állnak, izomhálózatot alkotnak. Eberth-féle vonalak: harántirányú, lépcsőzetes lefutásúak, sejthatárok. Akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes, de nem fárad. A szívizom a küszöbfeletti ingerre minden esetben max. összehúzódással válaszol (minden vagy semmi törvénye). Valamennyi szívizomzat ingerelhetőségi küszöbértéke azonos (küszöb alatti inger →nincs összehúzódás). A szívizom összehúzódása ritmusos.
Refrakter stádium: szívizom nem ingerelhető. A szívizom összehúzódási fázisára esik, tehát csak a dyastoléban keletkező ingerület lesz hatásos. Szívizom hosszú refrakter ideje miatt az ellazulás kezdetekor újabb ingerre nem reagál, nincs tartós összehúzódási állapot / szapora inger esetén is szabályos szívciklus/.
3. szívburok (epicardium) – legkülső réteg. Fénylő, savós hártya. A szívburok belső, zsigeri lemeze, szorosan összenőve a szív izomrétegével
Szívburok (pericardium): kettős falú,savós hártya. Tömlőszerű burok, két lemeze van:
-belső,zsigeri lemez: összenőve a szívizomzattal az epicardiumot alkotja
-külső,fali lemez: szívből kilépő nagyerek kezdeti részét magában foglalja. A szívet a környezettől, szomszédos szervektől választja el.
-két lemez között: néhány csepp folyadék (liquor pericardii) biztosítja az egymás felé tekintő felszínek súrlódásmentes elcsúszását
A szív beidegzése
A szív ritmusos működését a szívben elhelyezkedő önálló ingerképző és ingervezető rendszer irányítja, amely külső (extracardialis) beidegzése révén kapcsolatban áll a KIR-el.
A szívhez kívülről haladó idegek (nervus vagus és truncus sympaticus) a vegetatív idegrendszerhez tartoznak (reflexesen szabályoz: gyomorütés,szemnyomás).
A X.agyideg (nervus vagus) →parasympaticus→gátol,
truncus sympaticus →serkenti a szívműködést.
Az irányítás a nyúltvelőben lévő szívműködési központból indul ki.
A központ két ingerre reagál:
-Vérnyomás változás
-Vér kémiai összetétel változás (hormonok, K, Ca, anyagcsere termékek)
Inger hatására szívműködés vagy szaporább (RR↑), vagy ritkább lesz (RR↓)
A szív saját ingerképző és vezető apparátussal bír:
-sinus csomó elsődleges ingerképző központ. jo. pitvar falában a v.cava superior benyílásának szomszédságában van. A keletkezett ingerületi hullám-közvetlen idegi összeköttetés hiányában- a pitvar fali izomzat útján jut az AV csomóba
pitvar-kamrai csomó /Aschoff-Tawara csomó/ másodlagos ingerképző központ
A jobb pitvarnak alsó részében, a pitvar-kamrai szájadék fölött, a sinus coronarius benyílása előtt található
pitvar-kamrai köteg (His-nyaláb): harmadlagos ingerképző központ (kamra önálló ingerképzése) AV csomóból indul ki, kamrasövényben két ágra válik
pitvar-kamrai köteg két szára (Tawara-szárak): kamrai sövényen húzódik lefelé a jobb és bal kamra izomzatának beidegzésére
végelágazsok (Purkinje rostok): behálózzák az egész szívet
Normál esetben a Sinus csomó az ingerképző szerv, a többi csak vezeti az ingerületet.
A szívizom ritmikusan működik: összehúzódik, elernyed. (1 systole,1 dyastole, 1 szívpauza=szívciklus)
Pitvari systole→vér→kamra
Kamrai systole→vér→aorta, tüdő artéria
Pitvari dyastole→jo. pitvar nagyvénák felöl, a bal pitvar a tüdővénák felöl telítődik
A pitvari telítődést a benyíló vénákban és pitvarokban fennálló nyomáskülönbség hozza létre.
Pulzus: 60-80/min.
Sinus csomó 60-80 inger/perc.
Pitvar kamrai csomó 40 inger/perc.
A szív működése pumpához hasonlítható, melynek során két vérkörön keresztül valósul meg a szervezet vérellátása. A nagy vérkör /testkeringés/a szív legvastagabb falú üregéből, a bal kamrából indul a szervezet legnagyobb ütőerével, az aortával. Az aorta a szívből kiindulva ágakat ad a felső végtaghoz, koponyához, szív saját vérellátásához (artéria coronáriák), majd a mellkasban, hasban lefelé haladva elágazik a hasi szervekhez is és végül az alsó végtagra fut és oxigén dús vérrel látja el a szervezet sejtjeit. A sejtek által elhasznált vér az artériáknak megfelelően vénákba szedődik, melyek nagyobb visszerekbe gyűlve végül a jobb pitvarba ömlenek.
A jobb pitvarból a háromhegyű billentyűn keresztül a jobb kamrába jut a vér. Innen indulnak a kis vérkör /tüdőkeringés/ erei, melyek a szén-dioxidban dús vért gázcsere céljából a tüdőbe szállítják. Az alveolusokon keresztül újból oxigénnel dúsult vér ezután a bal pitvarba, majd a kéthegyű billentyűn keresztül a bal kamrába jutva újra és újra ismétlődik ez a körforgás.
Nagy vérkör: balkamra-test-jobb pitvar Kis vérkör: jobb kamra-tüdő-bal pitvar
