Szerződések

Question 1

A szerződés létrehozatala

Answer 1

A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre

Question 2

Ajánlat

Answer 2

az ajánlattevőnek a szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozata.

Question 3

Ajánlati kötöttség

Answer 3

a. ajánlattevő meghatározza a kötöttség idejét (ha nem akkor a Ptk. diszpozitív rendelkezései)
b. Ptk. diszpozitív szabályai
­ jelen lévők között: amíg késedelem nélkül el nem fogadja a másik fél
­ távol lévők között: amíg rendes körülmények között az ajánlattevő várhatja a válasz megérkezését. Rendes körülmény:
- ajánlat megtétel módja: megérkezési idő
- szolgáltatás jellege: megérkezési idő + megfontolási idő
­ visszavonásig
­ visszautasításig
Az ajánlattevő a másik félhez intézett nyilatkozatával, az elfogadó nyilatkozat elküldéséig
2 kivétel: - ha az ajánlattevő visszavonhatatlannak minősíti vagy ha eleve meghatároz egy határidőt az elfogadásra
Amíg nem hatályosul, kötőerővel nem bír

Question 4

A szerződés létrejöttének időpontja

Answer 4

megegyezik az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának időpontjával:

• a jelen lévő felek között tett elfogadó nyilatkozat nyomban hatályossá válik
• a távol lévők között tett elfogadó nyilatkozat megérkezésével

Késedelmes elfogadás: nem jön létre a szerződés
Kivétel: az ajánlattevő késedelem nélkül tájékoztatja a szerződés létrejöttéről -> létrejön

Elkésetten érkezett elfogadás: létrejön a szerződés. Időben történt az elfogadás, a továbbítás nem történt meg rendesen. Kivétel: késedelem nélküli tájékoztatás arról, hogy késve érkezett, és ezért nem tekinti hatályosnak -> nem jön létre

Question 5

I. Jognyilatkozat és szerződés alakisága

Answer 5

3 formában jöhet létre: szóban, írásban, ráutaló mgt.-sal -> mindegyik ugyanúgy kiváltja a kívánt joghatást
1. Írásban a jognyilatkozatok formái lehetnek: közokirat vagy magánokirat
Közokirat: szigorú formai, jogszabályi előírás- bíróság, közjegyző, valamely hatóság
Magánokirat: egyszerű vagy minősített
a. egyszerű: ha a nem saját kezűleg (gépelt) okiratot a fél aláírja
b. minősített:
• ha a nyilatkozó fél a saját kezűleg írt nyilatkozatát aláírja
• nem saját kezűleg írt nyilatkozatot a fél aláírja + 2 tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozó fél előttük írta alá vagy előttük sajátjának ismerte el az ott lévő aláírást
• ügyvéd által ellenjegyzett nem saját kezűleg írt nyilatkozat
• közjegyző vagy bíróság hitelesíti a nyilatkozó fél aláírását.

Abban az esetben, ha a felek kötelező alakiságot írnak elő vagy jogszabály írja elő, de a felek nem tartják be a szerződés létrejön, de érvénytelen
A kikötött forma irányadó a jognyilatkozat módosítására, megerősítésére, visszavonására és a megtámadására is
A jognyilatkozat által létrejött jogviszony módosítására és megszűnésére is kihat.

Question 6

Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat

Answer 6

Formai és tartalmi kritériumok: Akkor írásbeli a jognyilatkozat formai szempontból, ha a nyilatkozó fél aláírta. Tartalmilag az a kritérium, hogy a lényeges tartalmi elemek írásban foglaltan meglegyenek

Az írásbeliséggel egyenrangú az a nyilatkozat, amelynek a tartalma visszaidézhető, a nyilatkozó személy egyértelműen megállapítható, s a nyilatkozat megtételének az időpontja is megállapítható, pl. elektronikus aláírással ellátott okirat

Question 7

Speciális alanyok:

Answer 7

 Írni nem tudó személy: közokiratba foglalt nyilatkozat, teljes bizonyító erejű magánokirat kivéve a saját kezűleg írt, kézjegy
 Olvasni nem tudó: közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (kivéve saját kezűleg írt) tanúk egyike vagy hitelesítő személy elmagyarázza a tartalmat

Question 8

Írásbeli alakhoz kötött szerződés:

Answer 8

Írásbeli alakhoz kötött szerződés: irányadók az írásbeliség szabályai

1. XXV. PED
2. mindkét jognyilatkozatot írásban kell megtenni )ajánlat, elfogadó jognyil.)
3. több példányban kiállított okirat esetén az is lehetséges, hogy a másik félnek szánt példányt írják alá.

Question 9

Speciális szerződéskötési esetek:

Answer 9

1) szerződéskötési kötelezettség
2) versenyeztetési eljárás
3) általános szerződési feltételekkel történő szerződéskötés
4) elektronikus úton történő szerződéskötés

Question 10

Szerződéskötési kötelezettség

Answer 10

kötelezettség (nem érvényesül egyértelműen a szerződési szabadság)
A. Jogszabály általi szerződéskötési kötelezettség
Közüzemi szolgáltatások, tömegközlekedés, felelősség biztosítás
 Ajánlattételre felhívás (jogosult hívja fel a kötelezettet) -> csatolandók a szükséges okmányok, adatok
 30 napon belül (a felhívás hatályossá válásától) meg kell tenni az ajánlatot a másik félnek. Van lehetőség hiánypótlásra(a felhívás hatályossá válásától számított 15 napon belül köteles kérni a hiányok pótlását az ajánlattételre kötelezett- pl. nem csatolt minden szükséges adatot) Köteles hiánypótlást kérni. Amennyiben a jogosult csatolja a hiányzó okiratokat, onnan indul a 30 napos határidő.
A szerződéskötési kötelezettség alatt álló főszabály szerint nem tagadhatja indezt meg, kivéve ha bizonyítja a kötelezett, hogy a szerződés teljesítésére nem képes vagy a szerződéstől való elállásnak, felmondásnak lenne helye.

Elzárkózás szerződéskötéstől gazdasági erőfölénnyel visszaélve: Amennyiben gazdasági erőfölénnyel visszaélve zárkózik el a szerződéskötéstől, a bíróság létrehozhatja a szerződést.

B. Előszerződés: A felek teremtik meg a szerződéskötési kötelezettséget önmagukra nézve
 A felek arra vállalkoznak, hogy egymással egy későbbi időpontban szerződést fognak kötni és egyben a szerződés lényeges tartalmi elemeit is meghatározzák.
 főkötelezettség: szerződéskötés egy későbbi időpontba
 lényeges elemeket tartalmaznia kell
 formája: a megkötendő szerződére előírt forma az irányadó

Szerződés megkötésének megtagadása:
­ lényeges jogos érdeket sértene a szerződés megkötése,
­ nem volt előrelátható a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésekor
­ a körülmények megváltozását nem ő idézte elő
­ a körülmények változása nem tartozik a rendes üzleti kockázat körébe
Konjuktív feltételek, együttesen kell bizonyítani

Question 11

Versenyeztetési eljárás

Answer 11

Aki versenyeztetési eljárást hirdet, azt a személyt szerződéskötési kötelezettség terhel.
Sajátos kógens rendelkezések
1.lépés: ajánlattételre való felhívás: több személytől kér ajánlatot és kijelenti, hogy a legkedvezőbb ajánlatot tevő személlyel fogja megkötni a szerződést. Ajánlat benyújtására határidőt tűz, amely lejártáig a felhívó fél visszavonhatja a felhívást.
2.lépés: ajánlatok benyújtása: határidő lejártáig, ajánlati kötöttségi idő a határidő lejártával kezdődik (az ajánlatot visszavonni, módosítani csak a határidő lejártáig lehet) A határidő lejárta a hatályosulás kezdete.
30 napos határidő az ajánlati kötöttség ideje
A felhívó fél megtagadhatja a szerződés megkötését, de csak abban az esetben, ha a felhívásban ezt kikötötte.
Árversenyeztetés: kizárólag az ár versenyzik. Ha egymás nyilatkozatát ismerve teszik meg az ajánlatokat, akkor a győztes kihirdetésével létrejön a szerződés (pl. licitálás)

Question 12

Általános szerződési feltételekkel kötött szerződés (ÁSZF)

Answer 12

(1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

~ alkalmazása:
­	több szerződés megkötése céljából
­	egyoldalúan
­	a másik fél közreműködése nélkül
­	előre meghatározott
­	a felek egyedileg nem tárgyalják meg

Főszabály: lehetővé kell tenni, hogy megismerhető legyen a másik fél számára, a szerződő félnek el kell fogadnia, amely elfogadás lehet kifejezett vagy ráutaló magatartás

Mikor lesz az ÁSZF a szerződés tartalma?

a. ha a szerződési feltétel eltér a korábban a felek között alkalmazott feltételtől
b. ha az ÁSZF lényegesen eltér a jogszabály rendelkezésétől.
c. ha az ÁSZF alkalmazása eltér a szokásos szerződéses gyakorlattól, kivéve ha a felek között eleve ezt alkalmazták

Szerződési feltételek ütközése:

1. Általános szerződési feltétel és a más szerződési feltételek
2. ÁSZF-ek ütköznek (blanketták csatája)
3. Ha ÁSZF és más szerződési feltétel ütközik: A szerződési feltétel válik a szerződés részévé, nem az ÁSZF
4. ÁSZF-ek ütköznek: ÁSZF-re utalással történik az ajánlattétel és az elfogadás is. Pl. bak bankkal
    ha nem térnek el, mindkettő a szerződés részévé válik
    ha lényeges kérdésben nincs ütközés, nem lényeges kérdésekben van ellentmondó feltétel akkor azok nem válnak a szerződés részévé
    ha lényeges kérdésekben ellentmondóak az ÁSZF-ek, nem jön létre a szerződés.

Question 13

Elektronikus szerződéskötés

Answer 13

Hátterében komoly technikai fejlődés
Tájékoztatási kötelezettség terheli az elektronikus utat biztosító felet a szerződési nyilatkozata előtt
1. A szerződéskötés technikai lépéseiről
2. Írásban foglaltnak minősül –e, rögzíti –e, utóbb hozzáférhető –e a szerződés
3. Hogyan lehet megkeresni a szerződést, a kijavítás mi módon történik (adatbeviteli hibák javítása) -> ha a kijavításra nem biztosított lehetőséget, akkor megtámadható a szerződés.
4. Szerződés nyelvéről
5. Arról a magatartási kódexről, amelyet magára nézve kötelezőnek ismer el, és ehhez hozzáférhetőséget is meg kell jelölni
6. ÁSZF-et hozzáférhetővé kell tenni

Jognyilatkozat visszaigazolása: Az elektronikus úton megtett jognyilatkozat, a hozzáférhetővé válással lesz hatályos. Az elektronikus utat biztosító félnek késedelem nélkül vissza kell igazolnia, hogy megérkezett a jognyilatkozat. Ha ennek nem tesz eleget, vagy késedelemmel tesz eleget, akkor a másik fél mentesül az ajánlati kötöttség alól, nem kötelezhető a szerződés teljesítésére sem.
Az elektronikus levelezésre ezek a szabályok nem irányadóak.

Question 14

Jognyilatkozatok értelmezése

Answer 14

A. Címzett jognyilatkozat (szerződés): a jognyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a címzettnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Nyilatkozati elv dominál, de az akarati elvre is tekintettel kell lenni.

B. Nem címzett jognyil.: Ezeket vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint érteni kell.

Question 15

Szerződés értelmezése

Answer 15

• címzett jognyilatkozat az irányadó
• a szerződéssel összefüggésben megtett nyilatkozatot, mgt-t a szerződés egészével összhangban kell értelmezni
• ÁSZF tartalma nem egyértelmű, vagy más egyedileg meg nem tárgyalt feltétel nem egyértelmű, akkor a szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell figyelembe venni.
• ha fogyasztó és vállalkozás köt szerződést, akkor minden feltételre vonatkozóan a fogyasztóra kedvezőbb értelmezés az irányadó.