Kötelem Flashcards
Kötelem fogalma
§ [A kötelem]
(1) A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.
(2) A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.
(3) A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
Avagy
A kötelem: meghatározott személyek között létrejövő olyan mellérendelt jogviszony, amelyben államilag kikényszeríthető kötelezettség keletkezik egy szolgáltatás teljesítésére és jogosultság ennek követelésére
Kötelem kelletkezése/A kötelemfakasztó tényállások
6: 2. § [Kötelemkeletkeztető tények]
(1) Kötelem keletkezhet különösen szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.
(2) Egyoldalú jognyilatkozatból jogszabályban meghatározott esetekben keletkezik kötelem. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) Kötelem jogszabályból, bírósági vagy hatósági határozatból akkor keletkezik, ha a jogszabály, a bírósági vagy a hatósági határozat így rendelkezik, és a kötelezettet, a jogosultat és a szolgáltatást meghatározza. Ezekre a kötelmekre a kötelmek közös és a szerződés általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Kötelem megszűnése
A kötelem megszűnik
a) a szolgáltatás teljesítésével;
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik;
c) a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult;
d) a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást – annak jellegénél fogva – kifejezetten részére kellett nyújtani;
e) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
f) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
Kötelem tartalma
Fontos, hogy nem magának a kötelemnek vannak jellemzői, hanem meghatározott jogviszonyok bírnak kötelmi jellegű jegyekkel. Ezek a kötelmi jellegű jogviszonyok.
E jogviszonyok jellemzői:
- relatív szerkezet: vagyis olyan jogviszonyokról van szó, ahol a jogosult és a kötelezett egyaránt nevesítve van (szemben az abszolút szerkezetű jogviszonnyal, ahol csak a jogosult van nevesítve és vele szemben mindenki más kötelezett). Pl. az adásvételi szerződésnél eladó-vevő, bérleti szerződésnél bérbeadó-bérlő.
- pozitív tartalom: olyan jogviszonyok tehát, ahol a kötelezettség valamilyen aktív magatartás tanúsításának a kötelezettségét jelenti. Valamilyen aktív magatartást kell kifejtenie a kötelezettnek. Ez a kötelezettség lehet:
• dare: a kötelezett valamit adni köteles. (pl. adásvételnél a dolog átadása)
• facere: a kötelezett valamit tenni köteles. (pl. vállalkozási szerződésnél a dolog elkészítése)
• non facere: a kötelezett valamit tűrni köteles. (pl. a bérbeadó nyilván köteles tűrni, hogy a bérlő a bérleti szerződés tárgyát használja)
• praestare: a kötelezett helytállni köteles. (pl. biztosítási szerződésnél a biztosító)
A kötelezettség teljesítése a kötelmi jogviszonyban a szolgáltatás.
- állami kikényszeríthetőség: egy kötelmi jellegű jogviszony államilag kikényszeríthető alanyi jogosultságot, vagyis igényt teremt. Azaz, ha a jogviszony kötelezettje nem teljesít (pl. a vevő nem fizeti ki a vételárat), akkor a jogosult bírósághoz fordulhat. Fontos azonban, hogy a jogosult soha nem alkalmazhat önhatalmat jogos követelésének érvényesítése végett.
A kötelmi jogviszony alanya
- természetes személy
- jogi személy
- jogi személyiség nélküli gazdasági társaság
Ezek általánosan: jogosult(ak) és kötelezett(ek). Legalább kettő szereplője kell hogy legyen egy kötelmi jogviszonynak, de lehet több is. A konkrét jogviszony során az alanyok elnevezése tipizálódik. (pl. bérletnél bérbeadó-bérlő, adásvételi szerződésnél eladó-vevő, letétnél letevő-letéteményes, stb.)
A csonka kötelmek
Ezek a kötelmi jogviszonyokhoz hasonló jogviszonyok, ám mégsem sorolhatók a kötelmi jogviszonyok közé, mert bár ugyan jellemző rájuk a
- relatív szerkezet és a
- pozitív tartalom, de
- nem kapcsolódik hozzájuk az állami kikényszeríthetőség. Az állam közömbös e jogviszonyokkal szemben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezek a jogviszonyok jogszabályba ütköznének. Azaz az e jogviszonyokból eredő követelések jogos követelések, ha a kötelezett önként teljesít, és később „rájön”, hogy államilag nem lett volna kikényszeríthető a követelés, akkor a teljesítést nem követelheti vissza erre hivatkozva. Ha viszont nem teljesít a kötelezett, akkor a jogosult nem fordulhat bírósághoz annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja a követelését. Éppen ezért nevezzük ezeket a jogviszonyokat csonka kötelmeknek, mert a kötelmi jogviszony három jellemzői közül egy hiányzik belőlük.
Ide tartozik:
- Naturalis obligatio: ez keletkezésétől fogva csonka kötelem, a bíróság ezt hivatalból észleli (vagy legalább is észlelnie kell) és a keresetet elutasítja. Ide tartozik:
- játékból vagy fogadásból eredő követelés (de az államilag engedélyezett játékból származó követelés nem csonka kötelem, pl. totó, lottó)
- kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelés (itt már az államilag engedélyezett játék esetében is csonka kötelemről lesz szó)
- amit jogszabály annak minősít (pl. régen volt ilyen a kocsmai hitel, aminek állami úton való kikényszeríthetőségét az 1922. évi XXII. tc-kel módosított 1883. évi XXV. tc. zárta ki. Ma már ez a jogszabály nincs hatályban, de Lábady szerint ettől még a bíróság elutasíthatja az ilyen követelés érvényesítésére irányuló keresetet.) - Elévült kötelmek: ez a keletkezés pillanatától kezdve az elévülési idő leteltéig kikényszeríthető jogviszony, ám az időmúlás következtében elveszítik az állami kikényszeríthetőségüket. Ezt viszont a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe csak kifogásként lehet az elévülésre hivatkozni.
Különbség a naturalis obligatio és az elévült kötelmek között:
- a naturalis obligatio keletkezésének pillanatától fogva csonka kötelem, kezdettől fogva hiányzik az állami kikényszeríthetőség, az elévült kötelem ezzel szemben csak az elévülést követően, azaz időmúlás következtében veszíti el az állami kikényszeríthetőséget
- a naturalis obligationál az állami kikényszeríthetőség fenn nem állását a bíróság hivatalból figyelembe veszi, az elévült kötelmeknél nem veszi hivatalból figyelembe, hanem csak kifogásként lehet rá hivatkozni.
Hat hónapnál régebbi tartási követelés érdekessége
Sajátos ebből a szempontból a hat hónapnál régebbi tartási követelés, mert ez nem lesz a keletkezésének pillanatában csonka kötelem, viszont hat hónap után érvényesített tartási követelés esetén a bíróság hivatalból figyelembe veszi, hogy ekkor már nem érvényesíthető a tartási követelés és elutasítja a keresetet
