Érvénytelenség Flashcards
Semmisség és Megtámadhatósság elhatárolása
A semmisségi okok
- Akarathiány: a jogirodalom általában az összes szerződéskötési akarattal kapcsolatos semmisségi okot akarathibának nevezi. Ez nem helyes, az itt felsorolt eseteknél akarathiányról lesz szó, teljesen hiányzik az egyik fél akarata a szerződés megkötéséhez. Esetei:
- cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy nem jogszabálynak megfelelően kötött szerződése: pontosan szabályozva van, hogy egy cselekvőképtelen, ill. korlátozottan cselekvőképes személy hogyan köthet szerződést. Ha ez nem az előírtaknak megfelelően történik, a szerződés semmis. Ebben az esetben relatív semmisség merül fel, azaz a semmisségre csak a cselekvőképtelen vagy a korlátozottan cselekvőképes személy érdekében lehet hivatkozni. (Azért tekintjük ezt az esetet akarathiánynak, mert úgy tekintjük, hogy a cselekvőképtelen, ill. korlátozottan cselekvőképes személyeknek a belátási képességük hiánya vagy korlátozottsága következtében hiányzik a tényleges szerződési akarata. Nem rendelkezik megfelelő „akaróképességgel”.)
- fizikai kényszer (új Ptk.-ban kényszer): olyan fizikai ráhatás éri a felet, amelynek következtében nem tud az akaratának megfelelően cselekedni. Pl. a nyilatkozó fél kezét vezetik a nyilatkozat aláírásakor.
-
színlelt szerződés: a felek csak látszólag kötik meg a szerződést, valójában azonban egyik fél sem akarja megkötni a szerződést, vagy nem olyan tartalommal, ahogyan a szerződés a külvilágban megjelenik. Mind a két félnél hiányzik a szerződéskötési akarat. A színlelés kétoldalú, mindkét fél tud róla, konszenzus van a felek között a színlelés kérdésében. A színlelt szerződésnél a felek célja kifejezetten az, hogy a külvilágban a megállapodásuk valós szerződésként jelenjen meg, hogy a kívülálló felek „elhiggyék”, hogy ténylegesen szerződést kötöttek (szemben a komolytalan szerződéssel). Két esete van:
- egyáltalán nem akarnak szerződést kötni egymással, de látszólag mégis megkötik. Pl. adásvételi szerződést kötnek, de úgy, hogy mindkét fél tudja, hogy a „vevő” nem lesz ténylegesen tulajdonosa a szerződés tárgyának. Ennek oka lehet pl. hogy az „eladó” hitelezője elől elvonják a kielégítési alapot.
- akarnak szerződést kötni, de nem olyan tartalommal, mint amelyet kifelé mutatnak (A felek akarnak, de takarnak – Pólay): Itt van egy palástoló (leplező, takaró) és egy palástolt (leplezett, takart) szerződés. A palástoló érvénytelen lesz, mivel színlelt, a palástolt viszont, ha az érvényesség egyéb feltételeinek megfelel, érvényes lesz. (Pl. a takaró szerződés adásvétel, a takart ajándékozás, s mindezt azért teszik a felek, hogy kevesebb tulajdon-átruházási illetéket kelljen kötniük.)
- A felek motivációit (a színlelés okát) illetően két csoportot lehet megkülönböztetni:
- *jogszabály megkerülésére irányul a felek tevékenysége,** (pl. illetékjogszabályok kijátszására)
- *harmadik személy kijátszására, jogainak sérelmére irányul a felek tevékenysége**, (pl. színlelt tartási szerződést kötnek azért, hogy a törvényes örökös a kötelesrészhez se juthasson hozzá.)
- komolytalan szerződés: itt arról van szó, hogy az egyik fél olyan nyilatkozatot tesz, a_melyről jogosan gondolhatja azt, hogy a másik fél és más kívülálló személy számára is egyértelmű, hogy a nyilatkozat komolytalan_. Pl. játékból, tréfából, oktatási célból tett nyilatkozat. Különbséget kell itt tenni a szerint, hogy
egy személy tesz komolytalan nyilatkozatot a másik fél felé: ilyenkor vizsgálni kell, hogy a másik fél komolyan gondolhatta-e a nyilatkozatot. A szerződés értelmezésével kell feltárni vita esetén, hogy hogyan érthette a nyilatkozatot a másik fél. Ha komolynak érthette, akkor ez a szerződés létrejön.
két személy egymással viccelődik.
Van olyan nézet, amely szerint a komolytalan szerződés az létre nem jött szerződés.
2. Akaratnyilvánítás hibája (alaki hiba): ha kógens előírások vonatkoznak az akaratnyilvánítás formájára és az nem ennek megfelelően történik, akkor az a szerződés semmis lesz. Pl. írásbeliséget ír elő a törvény, kötelező formaként és az akaratnyilvánítás mégsem így történik. Pl. szóban kötik meg az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést. (Ha a törvény csak „írásbeliséget” ír elő, elég az érvényességhez az egyszerű magánokirati forma)
3. Joghatásbeli hiba: a felek olyan célt akarnak elérni a szerződéssel, amely az állam által nem támogatható.
Esetei:
jogszabályba ütközik a szerződés: a jelenlegi bírói gyakorlat jogszabályba ütközés címén akkor tekinti semmisnek a szerződést, ha
az adott jogszabály polgári jogi jogszabály, és megsértése esetére kifejezetten semmisséget rendel, pl. lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés.
a jogszabály kifejezetten tiltja a felek által meghatározott szolgáltatást, pl. tiltott szerencsejátékra irányuló szerződés.
jogszabály megkerülésével kötött szerződés (in fraudem legis jellege van): itt a szerződés nem színlelt, csupán a jogszabály megkerüléséről van szó. (Pl. felmerült, hogy a biztosítéki céllal kötött opciós szereződés nem irányul-e a zálogjogi rendelkezések megkerülésére.)
jó erkölcsbe ütköző a szerződés: itt komoly, társadalmilag elismert erkölcsi norma sérelméről van szó. (Pl. ha az eltartó annak ismeretében köti meg a szerződést, hogy az eltartott néhány napon belül meg fog halni, s ezért tudja, hogy a tartási kötelezettségének nem kell majd eleget tennie).
uzsorás szerződés: ennek két oldala van
szubjektív oldal: a másik fél helyzetének kihasználása és
objektív oldal: ezzel magának aránytalan előnyt köt ki az uzsorás.
A jogalkotó nem nevesít a másik fél helyzetének kihasználására konkrét eseteket. Ezzel az volt a célja, hogy a jogalkalmazó mozgásterét szélesítse, s lehetővé tegye, hogy bármely hátrányos helyzet alapján megállapítható legyen az uzsora. A jogalkalmazás viszont egyre szűkebb körben állapítja meg az uzsorát, olyannyira, hogy szinte csak a másik fél szorult helyzetének kihasználása esetén látja megállapíthatónak azt. (Holott a szorult helyzet nem azonos a hátrányos helyzettel.)
Az uzsoráról szóló 1932. évi VI. tc. különbséget tett az uzsora két formája között
hiteluzsora: amikor a kölcsönadó ún. uzsorakamatot köt ki kölcsönszerződésnél.
reáluzsora: amikor valamilyen nem kölcsönszerződés kapcsán jelentkezik az uzsora.
Az új Ptk. a szubjektív oldal tekintetében kiegészítést tartalmaz: 3 esetet nevesít arra vonatkozóan, hogy mi minősülhet különösen a másik fél helyzete kihasználásának
függőviszony,
kiszolgáltatotti helyzet
kellő üzleti jártasság hiánya
De ez nem taxáció!!!
4. Lehetetlen a szerződés: itt már a szerződés megkötésének pillanatában egyértelműen lehet látni, hogy a szerződés teljesítése lehetetlen. Ennek esetei:
jogi lehetetlenség: jogi akadálya van annak, hogy a szerződést teljesítsék. (Pl. nem tudom eladni azt a dolgot, amelynek nem én vagyok a tulajdonosa)
fizikai lehetetlenség: ténylegesen is lehetetlen a szerződés teljesítése (pl. lehozom a csillagot az égről)
abszolút lehetetlenség: a technika adott állásán senki sem tudja teljesíteni a szerződést.
relatív lehetetlenség: csak az adott szerződő fél nem tudja teljesíteni a szerződést. (Pl. kínai nyelvű szöveg magyarra fordítását vállalja olyan személy, aki nem tud kínaiul)
5. A tisztességtelen szerződési kikötés semmissége a fogyasztói szerződésnél
(Lényeges, hogy a tisztességtelen szerződési kikötés csak a fogyasztási szerződéseknél semmisségi ok.) A fogyasztói szerződés az a szerződés, amely a fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy.
Ennek a semmisségi oknak két esete van:
ÁSZF-ként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés semmis,
egyoldalúan előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.
Ez egy relatív semmisség, mert csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni erre.
Tisztességtelen a kikötés, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A tisztességtelen feltételnek tehát két tartalmi összetevője van:
egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve jár el (szubjektív oldal),
másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg, és ezáltal a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik, aránytalanság keletkezik (objektív oldal). Az aránytalanság nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között keletkezik, nem az árak alakulásáról van szó, a szerződési rendellenesség tehát nem az értékegyensúly megbomlásával, hanem a szerződési egyenjogúság aránytalanságával kapcsolatos
A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell
a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá
a kikötött szolgáltatás természetét,
az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. (A vizsgált feltétel tisztességtelensége gyakran nem állapítható meg egyetlen rendelkezés vizsgálatából. A felek érdekeinek egyensúlyát számos rendelkezés biztosítja. Ha az egyensúly az egyik ponton megbomlik [például túl szigorú a nemfizetés jogkövetkezménye], azt a felek számos más ponton kiegyenlíthetik [például hosszabb jótállás vállalása]. A Ptk. ezért előírja, hogy az adott szerződési feltétel tisztességtelenségének vizsgálatánál a szerződés a maga egészében vizsgálandó.)
Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni. (A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv melléklete tartalmaz egy példálózó felsorolást a tisztességtelennek minősülő szerződési feltételekről. A magyar jogba ezt a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet ülteti át. A rendelet - az irányelvhez hasonlóan ugyancsak példálózó jelleggel - egy fekete és egy szürke listát határoz meg. Míg a fekete listába tartozó kikötések minden esetben tisztességtelennek minősülnek, addig a szürke listába tartozó jogszabályok vélelmezetten tisztességtelennek minősülnek, azaz a feltételt alkalmazó félnek kell bizonyítania, hogy az adott feltétel nem tisztességtelen.)
Az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók
a főszolgáltatást megállapító, illetve
a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.
Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
Az új Ptk.: a semmis tisztességtelen kikötés 2 esetét szabályozza:
Semmis a tisztességtelen általános szerződési feltétel, ha a fél a feltételt gazdasági erőfölényével visszaélve alkalmazza. (Itt van változás tehát.)
A fogyasztói szerződésben a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen szerződési feltétel semmis. (Ez maradt.)
Kik kérhetik a tisztességtelen szerződési kikötés semmisségének megállapítását?
Maga a sérelmet szenvedett fél
Külön jogszabályban meghatározott szerveztek (pl. ügyész, jegyző, miniszter). Ezek ún. közérdekű keresetet nyújthatnak be a tisztességtelen kikötés semmisségének megállapítására. A bíróság ilyen esetben – a kereset megalapozottsága esetén - a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg. Ennek indoka, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szembeni hatékony fellépés nem biztosítható kizárólag az egyéni igényérvényesítés lehetőségének megteremtésével. A fogyasztók ugyanis gyakran nem ismerik fel, hogy a velük szerződő, és a szerződés feltételeit diktáló fél tisztességtelen feltételt alkalmaz, valamint nincsenek abban a helyzetben, hogy a peres eljárás költségeit vállalják.
A megtámadási ok vonatkozhat?
A szerződés megtámadás csak akkor lehetséges, ha a megtámadási ok a szerződés lényeges elemére vonatkozik. Ennek megfelelően a megtámadás vonatkozhat
a szerződés alanyára,
a szerződés tárgyára,
a szerződés tartalmára,
a szerződés jogcímére.
A megtámadásra okot adó hiba jelentkezhet…
A megtámadásra okot adó hiba jelentkezhet:
az akaratban,
a célzott joghatásban
az általános szerződési feltételek vonatkozásában
Sorold fel a megtámadhtási okokat!
I. Akaratban (akarathiba): ennek három esete lehet
tévedés,
megtévesztés
fenyegetés,
- Tévedés: nem lehet bármely tévedés miatt megtámadni a szerződést. Két konjunktív feltételnek kell megvalósulnia ehhez:
a tévedés lényeges kérdésre vonatkozzon (pl. a másik fél, a szerződés tárgya) és
a tévedést a másik fél okozta (tévedésbe ejtés) vagy felismerhette (tévedésben tartás). Az tévedésbe ejtés esetén az egyik fél magatartása vezet el a másik fél tévedéséhez. A tévedésben tartásnak két esete lehetséges:
az egyik fél önmaga okozza a tévedését, (eleve tévedésben van, rosszul tud valamit) ezt a másik fél felismerhette, de nem értesíti a másik felet.
harmadik személy okozza a tévedést, amelyet a másik fél felismerhetett.
Ingyenes szerződés esetén elegendő a megtámadáshoz az a feltétel, hogy a tévedés lényeges kérdésre vonatkozzon. (Itt tehát nem feltétel, hogy a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette.)
Új Ptk.: a fél nem támadhatja meg a szerződést, ha a tévedést kellő gondosság mellett felismerhette volna, vagy a tévedés kockázatát vállalta. (Ez most is így van, de az új Ptk. ezt egyértelművé teszi.)
A jogi kérdésben való tévedés: a jog nem tudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól senkit. Senki nem hivatkozhat egy jogi tétel nem ismerésére. Ez alól több konjunktív feltétel fennállása esetén lehet kivétel, tehát megtámadható a szerződés jogi tévedésre való hivatkozással:
a tévedés lényeges legyen,
a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek
együttesen adott,
a jogszabály tartalmára nézve,
nyilvánvalóan téves tájékoztatást.
Új. Ptk.: fogyasztói szerződés esetén a fogyasztó az általános tétel szerint támadhatja meg jogi kérdésben való tévedés címén a szerződést, azaz, ha
a tévedés lényeges volt és
a másik fél okozta vagy felismerhette.
(Ez tehát kedvezőbb szabályozás a fogyasztóra nézve.)
Előfordulhat, hogy mindkét fél tévedésben van. Ennek két esete lehetséges:
kölcsönös téves feltevés: valamilyen múltbeli körülmény fennállásában bíztak a felek, de utóbb kiderül, hogy tévedésben voltak. (Pl. mindkettő azt hiszi, hogy az adásvételi szerződésük tárgya egy híres festő festménye, de később kiderül, hogy nem az.) Ilyenkor kétoldalú a tévedés s bármelyik fél megtámadhatja a szerződést.
kölcsönös meghiúsult várakozás: A felek jövőbeli körülmény bekövetkezésében bíznak, de ez nem következik be. Ez is kétoldalú tévedés. Kötnek pl. egy ajándékozási szerződést, később kiderül, hogy tévedésben voltak, mindkét fél megtámadhatja a szerződést.
- A megtévesztés: ez célzatos, szándékos magatartás, kifejezetten az a célja az egyik félnek, hogy a másik tévedjen. Itt is feltétel, hogy a másik fél okozta vagy egy 3. személy által a szerződő partnernek célzatosan okozott tévedést felismerhette.
- Fenyegetés (pszichikai kényszer) itt az egyik felet pszichikai ráhatás éri, személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésével. Itt is feltétel, hogy
a másik fél okozza vagy
felismerhette, hogy pszichikai kényszer alatt áll a fél. (amikor harmadik személy okozza a fenyegetés.
Ez a ráhatás alkalmas arra, hogy a másik fél akaratát meghajlítsa. Nem minden esetben feltétlenül a szerződő félre irányul a hátrány kilátásba helyezése, ennek ellenére, amennyiben alkalmas az akarat meghajlítására, akkor ez is minősülhet fenyegetésnek.
Ingyenes szerződésnél itt sem feltétele a sikeres megtámadásnak, hogy a másik fél okozza, vagy felismerhesse.
Az új Ptk. kényszer és fenyegetés között tesz különbséget, kényszer alatt a fizikai, fenyegetés alatt a pszichikai kényszert érti. A jelenleg hatályos Ptk. szerint is tulajdonképpen ez a különbség. Tehát a kényszer fizikai kényszert jelent, ami semmisségi ok, a fenyegetés pedig pszichikai kényszert, és ez megtámadási ok.
II. Célzott joghatásban felmerülő megtámadási ok: ide soroljuk a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságát.
E megtámadási ok 3 feltétel együttes fennállása esetén ad alapot a szerződés sikeres megtámadására:
- A szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékbeli eltérése eléri vagy meghaladja a feltűnő értékaránytalanság megállapításához szükséges mértéket. Nem kell, hogy feltétlenül ugyanolyan értékű legyen a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás. Csak a feltűnő értékkülönbség az, ami alapot adhat a szereződés megtámadására. A Legfelsőbb Bíróság PK 267. sz. állásfoglalása szerint annak megállapításához, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy-e, a bíróságnak vizsgálnia kell
a szerződéskötés körülményeit,
a szerződés egész tartalmát,
a forgalmi (érték-) viszonyokat,
az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat,
a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját,
a szerződést kötő felek bármelyike külön igényét, sajátos érdekeltségét (Ha például a vevő következetesen ragaszkodik az adott dolog megszerzéséhez és ennek érdekében a valós forgalmi értéket meghaladó vételárban állapodik meg, a szerződéskötéshez fűződő fokozott érdekeltségére figyelemmel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti eltérés feltűnő aránytalansága csak akkor állapítható meg, ha annak mértéke már kirívónak minősül.)
A bírói gyakorlat a következőképpen kezeli az ún. alkusávot:
20% vagy ez alatti eltérésnél nem állapítják meg a feltűnő aránytalanságot.
20-40% között már az ügy körülményei alapján fogják eldönteni, hogy fennállt-e a feltűnő aránytalanság.
40% felett már szinte mindig megállapítja a bírói gyakorlat a feltűnő aránytalanságot.
- A feltűnő aránytalanságnak a szerződés megkötésének időpontjában kell fennállnia. A szerződéskötést követően bármely okból keletkezett feltűnő értékaránytalanság akkor sem ad alapot e jogcímen a szerződés megtámadására, ha az jelentős mértékű.
Vannak olyan szerződéstípusok, amelyeknek tartalmi elemei eleve kizárják, hogy a szerződés megkötésekori szolgáltatás-ellenszolgáltatás értéke meghatározható legyen. Ilyenek a tartási-, az életjáradéki-, és az öröklési szerződések, amelyek speciális kockázati eleme folytán az átruházott vagyon értéke ugyan megállapítható, az ellenszolgáltatásé - az átruházó haláláig teljesítendő tartás értéke - viszont nem. E szerződéseknek a feltűnő aránytalanságra alapított megtámadása ezért kizárt.
- Feltűnő aránytalanság címén a szerződés csak akkor támadható meg, ha a sérelmet szenvedett felet nem vezette az ajándékozás szándéka.
Úgy lehet elhatárolni az uzsorától, hogy itt csak objektív feltétel van, nincs szubjektív feltétel, azaz a másik fél helyzetének a kihasználása.
Ezt az érvénytelenségi okot a 2008. évi CXV. tv. kiterjesztette a hitelező szolgáltatása és a teljes hiteldíj közötti feltűnő aránytalanságra is.
Ennek a megtámadási oknak a jogtörténeti alapja a római jogban ismert laesio enormis elve: felén túli sérelem. (Ennek az a lényege, hogy ingatlan adásvételi szerződése esetén az eladó utólag elállhat a szerződéstől, amennyiben utóbb kiderül, hogy a vételár az ingatlan objektív piaci értékének a felét sem érte el, és visszakövetelheti az ingatlant a vételár visszaadásával. A vevő azt tehette, hogy vagy visszafizette az eladónak a vételárat és visszakapta az ingatlant, vagy kiegészíthette a vételárat az objektív piaci értékre.)
Ha megállapítható a feltűnő aránytalanság miatti érvénytelenség, ennek jogkövetkezményeként a bíróság gyakran azt a lehetőséget alkalmazza, hogy az érvénytelenségi ok, azaz a feltűnő aránytalanság kiküszöbölésével orvosolja az érvénytelenséget. Ilyen esetben a bíróságnak olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítania, amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy. A feltűnően aránytalan előny kiküszöbölése tehát nem jelenti azt, hogy az ellenszolgáltatás a szolgáltatás forgalmi értékével legyen azonos. A bíróságnak ilyen esetben a szolgáltatás értékét olyan összegben kell megállapítania, amely nem azonos ugyan a forgalmi értékkel, de olyan helyzetet teremt, amely mellett a feltűnő értékkülönbség többé már nem áll fenn. Az értékkülönbségnek tehát csak az előnyt feltűnően aránytalanná tevő részét kell kiküszöbölni.
Vannak olyan szerződések, amelyeket a szolgáltatás-ellenszolgáltatás feltűnő aránytalanságára hivatkozva nem lehet megtámadni. Ide tartozik:
ingyenes ügylet,
szerencse elemet tartalmazó szerződés: ebben az esetben a felek tudják, hogy valószínűleg nem lesz arányos a szolgáltatás az ellenszolgáltatással. (pl. gondozási, tartási, életjáradéki és öröklési szerződés)
kockázati elemet tartalmazó szerződés: a fél kockáztatni akarja az általa kifizetett összeget azért, hogy nagyobb összeget nyerjen. (pl. lottószelvény vásárlása)
III. Az általános szerződés feltételek megtámadása
ÁSZF fogalma: az a szerződési feltétel, amelyet alkalmazója, több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek utóbb (a szerződéskötéskor) egyedileg nem tárgyaltak meg.
Az ÁSZF-ként a szerződés részévé vált tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
A megtámadás jellemzői
Ezekből tudjuk meg, hogy, ha az előbb említett megtámadási okok felmerülnek, akkor mi a teendője a jogosultnak.
A megtámadás egyoldalú címzett nyilatkozat, amelyben a jogosult meghatározza, hogy milyen okból támadja meg a szerződést.
A megtámadás a másik félnek intézett írásbeli nyilatkozattal történik. Amennyiben ezt a másik fél elfogadja, akkor ezzel a szerződés érvénytelen lesz.
Ha nem fogadja el, akkor haladéktalanul bírósághoz kell fordulnia a jogosultnak. Az, hogy a haladéktalan, pontosan mennyi várakozási lehetőséget jelent, ezt mindig a konkrét esetben kell vizsgálni. Nézni kell, hogy fennállt-e olyan menthető ok, amely a jogosultat akadályozta abban, hogy bírósághoz forduljon. Az is előfordulhat, hogy a fél alappal bízik a peren kívüli rendezésben, ez is meghosszabbítja a bírósághoz fordulási lehetőség időtartamát. Viszont ha már egyértelműen nincs esély a peren kívüli rendezésre, a jogosultnak azonnal bírósághoz kell fordulnia.
A bírói gyakorlat a keresetlevél kézbesítését egyenlővé teszi az írásbeli megtámadással, ezzel lehetővé teszi a jogosult számára a közvetlenül bírósághoz fordulás lehetőségét
A megtámadási határidő
Egy év, az új Ptk.-ban két év. Ez
anyagi jogi határidő, (ami azt jelenti, hogy az egy éves határidőn belül meg kell érkeznie az írásbeli nyilatkozatnak a másik félhez) és
elévülési jellegű határidő (azaz az elévülés szabályait- köztük a nyugvás és a félbeszakadás szabályait is - kell ez esetben alkalmazni).
A határidő letelte után a fél az adott szerződésből eredően vele szemben érvényesített követeléssel szemben kifogásként érvényesítheti a megtámadási jogát.
A határidő kezdete: ezt megtámadási okonként kell vizsgálni.
tévedésnél, megtévesztésnél, ennek felismerése a másik fél részéről,
fenyegetésnél a kényszerhelyzet megszűnése,
feltűnő aránytalanság, ÁSZF esetén a teljesítés.
Az új Ptk. szerint a megtámadási határidő kezdete valamennyi esetben a szerződés megkötése.
A megtámadási jog megszűnése
Ez akkor fordul elő, ha a határidő megnyílta után:
írásban lemond a megtámadás jogáról a szerződő fél vagy
a szerződés megerősítése utólagosan írásban, pl. tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a fél.
Kizárt a megtámadás lehetősége, ha
a jogosultság az előzőek valamelyike alapján megszűnt, valamint akkor is, ha
a megtámadási határidő letelt. Itt azonban figyelemmel kell lenni a határidő esetleges meghosszabbodására, valamint arra is, hogy csak akkor lesz releváns, ha erre a másik fél hivatkozik rá kifogásként, a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe.
