Érvénytelenség Jogkövetkezményei

Question 1

Mit tudunk az érvénytelenség jogkvetkeményeiről?

Answer 1

Az érvénytelen szerződés nem alkalmas a célzott joghatás előidézésére, ezért ahhoz nem fűződik jogkövetkezmény, vagyis nem keletkezik kötelezettség szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultság a szolgáltatás követelésére.
A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, ezért semmisségi ok fennállása esetén a szerződés - függetlenül attól, hogy erre hivatkozott-e valaki – érvénytelen. A semmisséget tehát a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, ez azonban az újabb bírói gyakorlat és az új Ptk. szerint is csupán azt jelenti, hogy amennyiben a bíróság a per folyamán megállapítja, hogy az a szerződés, amelyre a felperes a követelését alapítja semmis, a marasztalásra irányuló kereseti kérelmet - érvényes anyagi jogi igény hiányában - el kell utasítania akkor is, ha a semmiség okára a felek egyike sem hivatkozott. (Legfelsőbb Bíróság 1/2005 KV). (Ha pl. a felperes keresetében 1 millió Ft megfizetésére kéri kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy az alperes a neki eladott gépkocsi 3 millió Ft-os vételárából csak 2 millió fizetett ki, s a per folyamán kiderül, hogy az alperestől a rendőrség lefoglalta a gépkocsit, mert az lopott volt, a bíróság észleli, hogy a szerződés semmis (mert lehetetlen szolgáltatásra irányult), s ezért a keresetet elutasítja. Nem kötelezi viszont a felperest arra, hogy fizesse vissza az alperesnek az érvénytelen szerződés alapján teljesített 2 millió Ft-ot, csak akkor, ha az alperes erre irányuló viszontkeresetet terjeszt elő.)
Az érvénytelenség jogkövetkezményeit tehát a bíróság csak erre irányuló kérelem alapján vonja le, függetlenül attól, hogy a szerződés semmisségi ok fennállása miatt, vagy az eredményes megtámadása következtében érvénytelen.

Question 2

Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményi lehetőségei:

Answer 2

Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményi lehetőségei:
- eredeti állapot helyreállítása
- érvényessé nyilvánítás
- a szerződés ítélethozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása
- állam javára marasztalás
Az eredeti állapot helyreállítása és az érvényessé nyilvánítás egymással egyenrangú lehetőségek, nem előzi meg egyik a másikat. Olyan esetekben, amikor mindkét megoldás alkalmazható, a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményt választja, de a tendencia arra mutat, hogy ha lehet, mentsük meg a szerződést, azaz, ha mód van rá, inkább az érvénytelenségi okot küszöböli ki a bíróság, s ezzel érvényessé nyilvánítja a szerződést.

1. Eredeti állapot helyreállítása (ex tunc hatályú): olyan helyzetet kell teremteni, mintha a felek meg se kötötték volna a szerződést. Az eddig nyújtott szolgáltatások visszajárnak, (pl. adásvételnél vissza kell adni a dolgot és az érte kapott vételárat.) Ez egy objektív jogkövetkezmény, nincs jelentősége a felróhatóságnak, a jóhiszeműségnek, ill. a rosszhiszeműségnek.

Az eredeti állapot helyreállítása alapvetően természetbeli helyreállítást jelent, azaz mindkét félnek természetben kell visszaadnia azt, amihez az érvénytelen szerződés alapján jutott. Ha viszont azért nem állítható helyre természetben az eredeti állapot, mert a szolgáltatás utólag vált irreverzibilissé, a PK. 32-es szerint értékbeli restitució is lehetséges, azaz a visszaadandó dolog helyett annak pénzbeli értékét kell megtéríteni.

Az eredeti állapot helyreállítása esetén a LB PK 32-es állásfoglalása szerint

• a visszajáró dologszolgáltatás után a félnek használati díjat, a visszajáró pénzszolgáltatás után pedig kamatot kell fizetnie. Az újabb bírói gyakorlat és az új Ptk. szerint viszont arra az időre, amíg a felek kölcsönösen használják az érvénytelen szerződés alapján kapott szolgáltatást, sem kamatot, sem használati díjat nem kell fizetni. (Ennek az az oka, hogy még érvénytelen szerződés esetén is az a vélelem érvényesül, hogy a szolgáltatások egyenértékűek, és az azonos értékű szolgáltatások használati díja nem térhet el egymástól, a kamat pedig nem más, mint a pénz használati díja.) Ha viszont csak az egyik fél jutott hozzá a szolgáltatáshoz, vagy nem egyidejűleg adják vissza a szolgáltatásokat, arra az időre, amíg az egyik fél a másiktól kapott szolgáltatást ellentételezés nélkül használja, a jogalap nélküli birtoklás ill. a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles fizetni használati díjat ill. kamatot, ha ezt a másik fél kéri.
• Ha az érvénytelen szerződésből eredően valamelyik félnek ún. többletkára keletkezik (pl. a visszakapott dologszolgáltatás értéke a használat során csökkent, vagy épp ellenkezőleg, a visszaadott dologra költekezett, vagy pl. az érvénytelen szerződés megkötésével kapcsolatban merültek fel kiadásai stb.) ezt a szerződésen kívüli kártérítés szabályai szerint követelheti a másik féltől.

2. Hatályossá nyilvánítás
   Vannak olyan helyzetek, amikor nem lehet visszaállítani az eredeti állapotot:
   - vagy azért, mert eleve irreverzibilis szolgáltatásra irányult a szerződés (ilyenek tipikusan a tevési magatartásra irányuló szerződések, mint pl. a vállalkozás, vagy ilyen pl. a bérlet).
   - vagy azért, mert az eredetileg reverzibilis szolgáltatás (alapvetően ilyenek a dologszolgáltatások) utóbb vált irreverzibilissé. Ennek oka lehet pl., hogy
   • az érvénytelen szerződés alapján átvett dolog már nincs meg (pl. kisajátították az ingatlant, vagy a vevő eladta azt jóhiszemű 3. személynek, akinek tulajdonjogát már be is jegyezték az ingatlan-nyilvántartásba)
   • a szerződés tárgyát képező dolgon lényeges változás történt (pl. az adásvétel tárgyát képező ingatlanra a vevő építkezett, vagy az épületet felújította, vagy épp ellenkezőleg, a szolgáltatás tárgya elhasználódott)
   Ilyen esetben a bíróság az ítélethozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja a szerződést, és elszámol a felek között (ex nunc hatályú jogkövetkezmény). Ez azt jelenti, hogy az ítélethozatalig a nyújtott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár. (Ez azért paradox jogi megoldás, mert hogyan lehet hatályos egy érvénytelen szerződés.)

Előfordulhat, hogy az eredeti állapot helyreállítható, de ez valamelyik fél számára méltánytalan helyzetet eredményezne, mert a szerződéskötés és az ítélethozatal közötti időszakban bekövetkezett gazdasági változások eredményeként megbomlik a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke közötti – eredetileg fennállott – egyensúly. Ilyen kivételes helyzet fennállása esetén a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja és gondoskodik a szolgáltatások egyensúlyáról-1/2005. Polgári jogegységi határozat (Pl. a felek 10 éve kötöttek adásvételi szerződést egy ingatlanra 2 millió Ft vételárért. A szerződés alapján mindkét fél teljesített. Ha a bíróság 10 év után az eredeti állapotot állítja helyre, ez nagyon méltánytalan a vevőre, mert a visszakapott 2 millió Ft-ért már legfeljebb egy garázst tud venni. Ezért az lehet a megoldás, hogy nem 2 milliót fizettet vissza, hanem pl. 6-ot, azaz olyan összeget, ami mellett már nincs aránytalan értékeltolódás a visszaadott szolgáltatás és ellenszolgáltatás között.)

Új. Ptk.: a hatályossá nyilvánítás intézményét nem ismeri, úgy rendelkezik, hogy ha nem lehet az eredeti állapotot helyreállítani, a már nyújtott szolgáltatás pénzbeli ellenértékét kell megtéríteni.

3. Érvényessé nyilvánítás (ex tunc hatályú): lényege, hogy a bíróság kiküszöböli az érvénytelenségi okot. Ennek tipikus esetei:
   - a feltűnő aránytalanságot küszöböli ki a bíróság, (pl. adásvételi szerződés esetén, oly módon, hogy a vételárat felemeli vagy leszállítja olyan mértékig, amely mellett már az értékkülönbség nem feltűnő.)
   - az alaki hiányt pótolják,
   - az érvénytelenség oka utóbb megszűnt. (Pl. hatályon kívül helyezték azt a jogszabályt, amibe a szerződés annak megkötésekor ütközött.)
   Ilyenkor a szerződést érvényesnek kell tekinteni keletkezésétől fogva.
4. Állam javára marasztalás: ez egy pönális jellegű szankció, rendszeridegen jogkövetkezmény, a bírói gyakorlat nem is alkalmazza. Lényege, hogy a bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza.
   Az új Ptk. nem tartalmazza.

Question 3

Az érvénytelenségből eredően 3. személynek okozott kár megtérítése

Answer 3

Előfordulhat, hogy harmadik személy kárt szenved abból eredően, hogy a szerződés érvénytelen. (Pl. a 3. személy bérbe veszi az érvénytelen adásvételi szerződés vevőjétől a vétel tárgyát képező termelésre használható gépet, amit utóbb vissza kell adnia az eladónak az eredeti állapot helyreállítása keretében, s ezért kára keletkezik) Az a 3. személy, aki jóhiszeműen bízik a szerződés érvényességében, és ebből kára keletkezik, a szerződést kötő felektől kérheti a kára megtérítését:
- Ha a szerződő félek jóhiszeműen jártak el a 3. személy irányában, (nem tudták, hogy a szerződés érvénytelen), csak a negatív interesszét kötelesek megtéríteni, azaz közvetlenül a szerződéskötésből eredő kárt. Ekkor a harmadik személy a szerződő felektől egyetemlegesen követelheti a negatív interesszét. Ha viszont valamelyik fél magatartása vezetett a szerződés érvénytelenségéhez, akkor a harmadik személy tőle kérheti a negatív interesszét.
- Ha a felek rosszhiszeműen jártak el, akkor a harmadik személy a pozitív interesszét (teljes kártérítést, azaz mindazon kárt, ami abból származott, hogy a 3. személy bízott a szerződés érvényességében) követelhet attól, aki rosszhiszemű volt, ha mindketten azok voltak, akkor egyetemlegesen bármelyiktől. Ilyenkor közömbös, hogy melyik fél magatartása vezetett a szerződés érvénytelenségéhez.
A felek szempontjából:
- ha mindkettő rosszhiszemű, akkor a pozitív interessze kérhető egyetemlegesen,
- ha csak az egyik rosszhiszemű, akkor ennek kell megtéríteni a pozitív interesszét,
- ha mindkét fél jóhiszemű, de az egyik magatartása vezetett az érvénytelenséghez, neki kell megtérítenie a negatív interesszét,
- ha mindkét fél jóhiszemű és egyik félnek sem vagy mindkettőnek a magatartása vezetett a szerződés érvénytelenségéhez, akkor mindkettő egyetemlegesen felel a negatív interesszéért.

Question 4

A részleges érvénytelenség

Answer 4

Ha az érvénytelenségi ok csak részben érinti a szerződést, (pl. valaki eladja azt az ingatlant, amelynek csak 3/4 részén áll fenn a tulajdonjoga, de az egész dolgot eladja. A 3/4 részre érvényes a szerződés, az ¼ részre viszont érvénytelen.)
Főszabály szerint az egész szerződés csak akkor érvénytelen, ha az érvénytelen rész nélkül a felek nem kötötték volna meg a szerződést. (Ilyenkor tehát az érvénytelenség jogkövetkezményei csak az érvénytelen rész tekintetében alkalmazhatók).
Fogyasztói szerződésnél: akkor lesz teljesen érvénytelen, ha az érintett rész nélkül nem teljesíthető a szerződés.