Strukturalizmus és funkcionalizmus Flashcards
Strukturalizmus megalapítója?
Claude Lévi- Strauss (francia)
Claude Lévi- Strauss?
- A Marxizmus és a pszichológia érdekelte- ennek a nyomán jött rá, hogy a tudósnak a látszaton túl kell lépnie és a dolgokon túli mélybe struktúrákat kell keresnie.
- Saussure, strukturalista nyelvtudomány alapítója tett különbséget és hasonlította össze a beszédet és a nyelvet, ez által megalapította a strukturalista fonológiát, aminek Strauss szerint szerepet kellene játszania a társ.tudományokban is.
- Erősen hatottak rá Emilé Durkheim művei is, erre vezethető vissza a primitív népek és társadalmak tagjainak osztályozása utáni érdeklődése.
Claude Lévi- Strauss Tudományos pályájának 3 szakasza?
- A rokonság jelenségével foglalkozott- ezt a korszakot A rokonság elemi struktúrái című művének fr. megjelenésével zárta le. 1949
- Kategóriarendszerek és osztályzási sémák, amelyek segítségével a primitív társadalmak megteremtik a saját világukat.- befejezésül jelent meg A vad gondolkodás című műve. Ennek eredeti francia megjelenése zárja azt a periódusát. 1962
- Észak és Dél- Amerika őslakosainak mítoszaival foglalkozik, megjelent 3kötetes műve: Mitológiák címmel. 1970- 1973 között.
Claude Lévi- Strauss tudományos munkásságát jellemzi?
jobban érdeklik a primitív vagy írásbeliség nélküli társadalmak, publikációiban rengeteg dokumentumot dolgozott fel és ezeket is következetesen levezetett módszerekkel.
Claude Lévi- Strauss szerint…?
- Strauss szerint, ha mind a 4000 társadalmat figyelembe vesszük, zavarba ejtő sokaságba ütközünk.
- Minden társadalom tagja ugyanahhoz a biológiai fajhoz tartozik, a formák, amelyek között az emberek a társadalmi életüket alakítják alapvetően különböznek. Eltérőek a környezeti hatások és a történelmük is. Közös vonások, hasonló környezeti hatásokra vagy kultúrára vezethetők vissza. A különböző formák megértésének kulcsa kizárólag a társadalmak története.
- Ez Strauss szerint téves. Jelentős a társadalmak története, de ezek egyszeri és egyedi jelenségek. Ez a tévedés szerinte a társadalmak sokféleségét idézi elő!
- Strauss szerint minden tudomány legfontosabb tétele, hogy a világ rendezett. A világ nemcsak a fizikai és biológiai jelenségekre és formákra, hanem az emberek, tehát a társadalmi és kulturális élet jelenségeire és formáira is utal.
- Ahhoz, hogy a tudós feltárja és megmagyarázza ezt a rendet, nem szabad leragadni a formák sokféleségénél. Egyre mélyebbre kell hatolni, hogy eljusson a különálló elemekig, amelyek kombinációja idézi elő a külső elemek sokféleségét.
- A tudós jutalma, hogy új módon érti meg a társadalmi jelenségeket. A társadalmi élet különböző szintjén a külső formák mögött meghatározott számú modellt fedez fel, amelyek közösen modellcsaládot alkotnak.
Mit nevezünk Transzformálódásnak?
mikor egy modell alkotóelemét megváltoztatjuk, akkor a rendszer egy másik modellé alakul át.
A struktúra milyen rendszer?
- A struktúra olyan rendszer, amely minden átalakulás során változatlan marad, és a struktúra ismerete által a tudós, aki korábban különböző jelenségeket látott, most azonosságot lát, így felfedezi egy társadalmi forma azonosságát.
A szociális élet struktúráit hogyan kell Strauss szerint kutatni?
A szociális élet struktúráit induktív módon kell kutatni, Strauss szerint, mert az általános dolgokat még nem ismerjük. A konkrétból kell kiindulni és így haladni az általános felé.
- különöstől az általános felé, vagyis a modellekből a struktúra felé.
- A konkrét a társadalmi együttélés formáinak gazdagságát jelenti.
- A társadalmi együttélés különös formáit kultúrának nevezzük, az egységet pedig társadalomnak. A kultúra fogalma előfeltételezi a társadalomét és fordítva.
Léteznek: - bonyolult ipari társadalmak
- e mellett primitív társadalmak.
A társadalom konkrét formáinak kutatása során jobb a primitívebb társadalmak kutatása.
A társadalom konkrét formáinak kutatása során jobb a primitívebb társadalmak kutatása. MIÉRT? (3)
Ennek 3 oka van: saját társadalmunk társadalmi és kulturális életével szemben vakság alakul ki, mert természetesnek tartjuk, vagyis egyszerűen maguktól értetődőek. Ezzel szemben fogékonyabbak vagyunk a primitív ismeretlen társadalmak érdekességeire, ugyanis egymás közt is nagyszámú különbséget mutatnak. Nagyszámú vizsgálásra alkalmas primitív társadalom létezik.
Azokat a formákat kell vizsgálnunk, amelyek során az egyének csoportjából társadalom lesz és azokat a szabályokat, amelyek rendszerezik az egyéneket, családokká, rokonsággá, vagy nagyobb egységekké. A társadalmak vallása és rítusai is alkalmasak. Az összes társadalmi életformát, amely a kérdéses társadalom kultúráját alkotják.
- Nem azokat a kategóriákat kell megfigyelni, amelyeket a saját társadalmunkból veszünk, arra kell rájönni, mit jelentenek ezek a formák az általunk vizsgált társadalomban. Meg kell tanulnunk a világot a vizsgált társadalmak tagjainak látásmódjával kutatni. Fel kell tárni, miben különböznek egymástól. Cél az eltérésekhez kötött állandók feltárása.
A konkrét formák és a modell?
A konkrétról elvontra való átmenet kulcsát a társadalom és a kultúra fogalmaiban is megtaláljuk.
- Strauss szerint a társadalom egymással csereviszonyban álló egyénekből és csoportokból áll. A csere megléte vagy hiánya mégsem határozható meg abszolút értelembe. A csere nem szűnik meg a társadalom határain.
- A társadalom és a kultúra kölcsönösen egymásra utal, és a kultúra központi mozzanata a csere.
A csere minden társadalomba legalább 3 szinten mozog, melyek ezek?
- nő cseréje: a nők bizonyos minta alapján válnak ki a családjukból, hogy más családba kerüljenek.
- javak és szolgáltatások cseréje
- közlések cseréje
Ezek a kommunikáció egyes formáit is jelölik
kommunikáció és kultúra?
. A primitív társadalmak számára ezek nemcsak ténykedések, dolgok, hanem jelek és szimbólumok is.
- Ezek segítségével írhatjuk le a házasodási, gazdasági és nyelvi szabályokat.
- A kultúra nem csak csereformákból, de szabályokból is áll, amelyek a cserejátékot szabályozzák.
- Egy társadalom kultúra egy általános csere vagy kommunikációelmélettel kutatható vagy értelmezhető.
- A kultúra egyrészt különböző csereformákból, másrészt cserejátékokból, csereszabályokból áll.
- Játék esetén különböző társasjátékokra gondolunk. – rangsorolják is a résztvevőket.
A játék azokból a szabályokból áll, amik azt leírják. - ez igaz Strauss cserejátékára is.
Strauss cserejátéka?
Házasodás esetén különböző rokonsági fokokról beszélünk, javak esetén gazdasági rétegekről, információs játékban pedig különböző műveltségi rétegekről van szó.
- A legnagyobb különbség a társasjáték és a cserejáték közt, hogy a társasjátékban a cél az egyenlő játékosok között a legnagyobb különbség létrehozása, a társadalmi cserejátékoknak pedig pont fordítva. Tehát hátrafelé irányuló játékok.
- A konkrét és az elvont viszonya, hogy a konkrét sokkal gazdagabb. A konkrétról az általánosra való átmenetet tartalmi szegényedés kíséri.
- A játékosok számára a játék során a szabályok nem tudatosan jelennek meg. Ismerik a szabályokat, csak nem tudatosan használják őket.
- A modellek lehet, szegényebbek a konkrétnál mégis van egy előnyük: egyedül ezt alkotják, olyan szilárd elemek, amelyek vizsgálhatók.
Modell és struktúra?
- Struktúrának rendszerjellege van, elemekből áll és ha bármelyiket megváltoztatjuk az a többi változását vonja maga után.
- A modellek modellcsoportokat alkotnak, és megjósolható miként reagál a modell, ha megváltoztatjuk egyes elemét.
- A modellt úgy kell megalkotni, hogy magyarázattal szolgáljon egyes megállapított tényekre.
- feltétel: a modelljeink rendszerjellegűek legyenek, ennek a feltételnek csere vagy kommunikációs modelljeink tesznek eleget.
- A modell akkor szolgál rá a struktúra elnevezésre, ha egyes elemei egy modellcsaládból jöttek létre jól meghatározott átalakulás során. - rendszerek rendszeréről van szó.
- Létezzen egy játékból álló rendszer, amely teljesen le van írva, akkor előre tudjuk, hogy reagál a modell. Ez nem jelenti azt, hogy teljesen rekonstruálni tudjuk a konkrét dolgokat.
- Számot adjanak az összes vizsgált dologra.
Emberi szellem tudattalan elvei?
A strukturális elemzés legnagyobb sikereit a nyelv területén érték el. A világ valamennyi nyelve egy modell törvényeinek engedelmeskedik.
A házassági szokásokat kutatva is kiderült, hogy a struktúrán alapszanak. Felismerhető az általános, vagyis a struktúra. Valamennyi házasodási és rokonsági kapcsolat mögött ugyanazok a törvények húzódnak!
- Mitológiák c. művében bebizonyítja Strauss, hogy a struktúraelemzések a mítoszkutatás területén is sikerrel alkalmazható.
- Strauss nem feltételez teljes harmóniát, mert a különböző strukturális szintek ellentétben is állhatnak egymással. A társadalmi életben fellelhetők a torzulások is.
- A törvények nagy része nem tudatos, hanem genetikailag rögzült és átöröklött elvek.
- A társadalmi struktúrát, olyan tárgyaknak kell képezniük, amelyek a tudattól függetlenül léteznek.
A házasodási szabályok, rokonsági rendszerek és társadalmi szerződés formái is alkalmasak a struktúrakutatásra
