A fenomenológia szociológia

Question 1

Elméleti háttér és megismerési érdek?

Answer 1

• Schütz, Max Weber megértő szociológiájához és annak alapfogalmához kapcsolódik
• elméleti álláspontját elsősorban az úgynevezett bécsi kör logikai empirizmusa képviselt
• a világ logikai felépítése című írására célozva a társadalmi világ értelem teli felépítése címmel
• Schütz felfogása szerint milyen jelentősége van az érték megértő szociológia megalapozásában

Question 2

A fenomenológiai filozófia?

Answer 2

probléma felvetése – módszere – jelentősége a társadalom tudományok szempontjából

• észlelünk a mindennapi életben rendszerint magától értetődőnek tekintjük, hogy észleletünk struktúráját és tartalmát kizárólag az észlelt tárgy szabja meg s ez a tárgy olyan amilyennek megjelenik, előttünk észleletünk tehát egyszerűen passzívan visszatükrözi vagy leképezi a tárgyat
• a feltevés természetesen téves összetévesztjük a valósággal
• sehol sem léteznek tiszta és egyszerű tények, tény már értelmezett tény

Question 3

A fenomenológiai filozófia célja?

Answer 3

feltárja a szubjektív előfeltételeket

Question 4

A fenomenológiai filozófia, hogyan valósítja meg célját?

Answer 4

• a fenomenológia először is különbséget tesz észlelő alany és észleletei illetve észlelt tárgy között
• ezután, ami megmarad az mégsem a semmi, hanem tudati életem összessége a zárt tudatáram aktivitásával és tapasztalatával
• a fenomenológia azonban azt is feltárja, hogy az észlelet nem elszigetelt esemény, hanem az állandó tudatáram eleme rendkívül bonyolult értelmezési folyamat
• eredménye, amelyben a jelenbeli észleletek korábbi észleletekkel kerülnek kapcsolatba

Question 5

A fenomenológiai filozófia módszeréhez?

Answer 5

olyan eljárás, amelyben szabaddá válik a tárgyra összefüggő tudati mező és elkülönülnek a fenomének

• a változatok egy sor vonást érintetlenül hagynak
• az osztályozó, ill. tipizáló tudati tevékenység ismérveinek megragadása fontos elnevezésű fogalmi konstrukciónk értelméről van szó
• Ez természetesen nemcsak fizikai tárgyak konstrukcióira, hanem társadalmi és kulturális tárgyakéra is érvényes

Question 6

fenomenológiai - Schütz szerint ?

Answer 6

• Schütz szerint a társadalmi valóság egybeesik a mindennapi értelemértelmezési és értelemtételezési folyamatok világával, amelyet a fenomenológia tudatosított és elemzett
• feladata hogy megértse, ezt a társadalmi valóságot feltárja egy lélek illetve lelki és szellemi életközösség változatlan lényegi struktúráit
• Schütznél tehát nem a konkrét történeti-társadalmi világok elemzése áll előtérben az elemzés azokat a struktúrákat próbálja a napvilágra hozni, amelyeknek minden társadalmi világban szükségszerűen és minden társadalmi változás közepette meg kell lenniük
• igazoljuk és megalapozzuk a társadalomtudományok módszertani különállását. ezt a különállást viszont a társadalomtudományok tárgyának sajátossága szabja meg: a tények, amelyekkel a természettudósnak foglalkoznia kell csupán a megfigyelési mezőjén belül levő tények adatok és események maga ez a mező azonban a benne található molekuláknak, atomoknak és elektronoknak egyáltalán semmit sem jelent

Question 7

A társadalomtudományok mire törekszenek?

Answer 7

megértség a társadalmi világ értelmét, ezt a célt szolgálja a társadalmi világ ideál tipikus modelljeinek létrehozása.

Question 8

Az életvilág elemzése?

Answer 8

• Schütz szerint az interszubjektív kultúra világa: Interszubjektív mert úgy élünk benne mint ember az emberek között akikhez közös ténykedésekkel és munkával kapcsolódunk akiket megértünk s akik megértenek bennünket
• 1. A MINDENNAPI VILÁG VALÓSÁGA
• 2. A TUDÁS A MINDNNAPOK VILÁGÁN

Question 9

A MINDENNAPI VILÁG VALÓSÁGA?

Answer 9

mindennapok világában folyó értelemértelmezésének és –tételezésnek szentelt részben először a mindennapi helyzetmeghatározás és cselekvés problémáival foglalkozunk
- az egyénből indulunk ki a világ interszubjektivitás a társadalmi világ tipizálásának problémáit és a társadalmi kapcsolat problémáját vesszük szemügyre mégpedig még mindig az egyén.

Question 10

MINDENNAPI VILÁG VALÓSÁGA részei?

Answer 10

• 1., helyzetmeghatározás és cselekvés a mindennapokban
• 2., a társ.i világ tipizálása és a t.i világ kapcsolata
• 3., A tudás szocializálódása

Question 11

Helyzetmeghatározás és cselekvés a mindennapokban?

Answer 11

a mindennapokban uralkodó természetes beállítódásban a tapasztalati világ léte és ígyléte

Question 12

Helyzetmeghatározás és cselekvés a mindennapokban, - Schütz mondja alapvetően két idealizáció alapján zajlik, mi az?

Answer 12

„így tovább meg tudom ismételni” idealizációja :az első ahhoz a feltevéshez vezet hogy ami eddigi tapasztalásunkban érvényesnek bizonyult az továbbra is érvényes marad a második ahhoz a várakozáshoz hogy amit ebben a világban és erre a világra hatva eddig el tudtam végezni azt a jövőben újból és újból véghez tudom vinni
- Schütz szerint világunk minden értelmezése olyan korai közvetített tapasztalatok amelyek vonatkoztatási sémát alkotnak

Question 13

Mit mond a rendelkezésre álló tudásról?

Answer 13

• a rendelkezésre álló tudásnak vagy a kéznél lévő tudáskészletnek köszönhető , hogy a világ nem rendezetlen és nem körvonalak nélküli káosznak mutatkozik meg, többé kevésbé ismert, otthonos, rendezett világ
• a tér pl a tényleges és a potenciális látókörű világra tagolódik
• nem minden tárgyat ismerünk egyformán jól
• alapos ismeret: mi, miért, hogyan- ról van
• az érdeklődés életrajzilag meghatározott helyzetből fakad
• nemcsak a fizikai tér és a kozmikus idő keretei között, nem csak státusra és szerepre vonatkozóan nyilvánul meg, hanem erkölcsi és ideológiai álláspont alapján is
• pl. kő ülni lehet rajta vidéki vagyok( fizikai tér)  fáradt az ember, letelepszik rá ( fizikai áll.)  szabadság ( kozm.idő)  ezt a turisták sétálnak és látják( státus, szerep)  az embernek nincs jobb helye, mint egy kő, h pihenjen rajta ( ideológiai áll.)

Question 14

helyzetmeghatározás?

Answer 14

A helymeghatározás során az ember figyelmét az érdeklődés határozza meg, olyan oldalra irányul, ami számára érdekes és a tudáskészletében helyet foglal

Question 15

Motivációs szempontok lényege?

Answer 15

Értelmezéshez szükséges részek kiválasztása

• pl. ha történik valami elvileg elég a tudáskészletünk arra hogy értelmezzük, ha mégsem, akkor új ismereteke kell szereznünk
• az új elem meghatározását a tudáskészlet határozza meg, az a része, amely a témára jelentkező probléma megoldására releváns

Question 16

Cselekvés Schütz értelmezése alapján?

Answer 16

olyan formája az emberi viselkedésnek, amely valamilyen előzetes terven alapul
- a csel. lehet fedett vagy nyílt, de el is maradhat
- azok a cselekedetek, amelyek múltbeliek és hasonlítanak a jelenben végzettekhez, receptív tudásnak nevezzük őket
- a mindennapi cselekvés rendszerint ésszerű rutincselekvés
- a cselekvésnek indítéka van
- „ azért”  indítékok a végállapotra vonatkoznak, arra a célra amit a cselekvésnek létre kell hoznia ( pl. építőmester azét szervezi meg az építést, h minden zökkenőmentesen menjem végbe)
- „azért mert” múlt lecsapódása, bizonyos viselkedési hajlamok kialakításához vezetett
az indítékokat a cselekvő nem tartja szem előtt
- az indítékok 2 osztálya hat a cselekvésre
- ,,azért hogy indítékok”  korábbi tervek, a tervek rendszere határozza meg a cselekvést

Question 17

A társ.i világ tipizálása és a társadalmi világ kapcsolata?

Answer 17

más emberekkel való együttélés, együttműködés és egymás megértése

• a körny.re, a társak világára, az élővilágra és az utóvilágra tagozódik
• a másik embert embertársunknak véljük
• az embertársakkal való kapcsolat tiszta vagy közvetlen mi kapcsolat ( barátok közötti beszélgetés,, véletlen talik)
• ebben van a legnagyobb esély arra hogy a másik embert egyszeri egyénnek fogjuk fel, meg tudjuk érteni a gondolkodása vagy a cselekvése értelmét
• hiányos marad azonban ennek a közlése

Question 18

A társ.i világ tipizálása és a társadalmi világ kapcsolata -szubjektív személyes típusok?

Answer 18

bizonyos tipusos minta mögötti indítékokra, személyiségtípus vis.módjára támaszkodás

• a mindennapi megértés alapozza meg az embertársak közötti kapcs.at, , itt az akciók és reakciók egymásra vonatkoznak
• az azért hogy indítékok azért mert indítékokká válhatnak ezeknek a közlése következtében és fordítva

Question 19

A társ.i világ tipizálása és a társadalmi világ kapcsolata - mások társvilága?

Answer 19

mások mellettem élnek, nem osztoznak a szubjektív jelenlétemben

• ebben az esetben csak közvetett társ.i kapcs.ról van szó
• ebben nem látjuk a partner individualitását, gondolkodásának v cselekvésének egyediségét, számunkra névtelen, felcserélhető funkciónak v ügyintézőnek mutatkozik
• a névtelen cselekvőnek rengeteg állandó indítékot tulajdonítunk
• a felcserélhető szereplők tul.ra és motívumaira támaszkodnak az indítékok cselekedettípusok

Question 20

A társ.i világ tipizálása és a társadalmi világ kapcsolata - öntipizálás?

Answer 20

ha meghatározom a másik szerepét, én magam is szerepet vállalok, ha a másik vis.ét tipizálom, a sajátomat is

• hasonló Mead me fogalmához
• élővilág és utóvilág: az elődök élővilága hat ránk, , utódainkra mi hatunk, de ők ránk nem

Question 21

A tudás szocializálódása?

Answer 21

3 szempont:

1. strukturális szempontból
2. genetikai szempontból
3. a tudás elosztásának szempontjából

Question 22

A tudás szocializálódása strukturális szempontból?

Answer 22

a tudás amit az ember birtokol, független a helyzetmeghat.tól, objektív és anoním

• fennálló egyéni különbségeket egy idealizáló feltevéssel, látószöget reciprocitásának generáltézisével lehet megadni
• mások és az én látószögem különbözősége: máshogyan látunk valamit, de elfogadjuk egymás meglátását, és úgy is láthatom a relevanciarendszer által a világot ahogyan ő látja

Question 23

A tudás szocializálódása genetikai szempontból?

Answer 23

a világról való tudás csak kis része személyes tapasztalat

- a nagyobb része társadalmilag levezetett

Question 24

A tudás szocializálódása a tudás elosztásának szempontjából?

Answer 24

nem minden egyén szerez akkora tudást a társ.i objekvált tudásból

• az egyéni tudás a foglalkozás, a társ.i réteghez és kult.körhöz való tartozás függvénye
• kevés olyan terület van, ahol mindenkinek ugyanakkora a tudásszintje és sok, ahol csak egy ember szakértő
• a tudás elosztásához tartozó tudás maga is általános, mindenki számára hozzáférhető

Question 25

A TUDÁS A MINDENNAPOK VILÁGÁN?

Answer 25

• a világok mindegyike zárt értelemtartomány
• mindegyikre külön megismerési stílus jellemző
  • a tudati feszültség foka
  • az uralkodó ephoké fajtája
  • a spontenitás fajtája
  • az öntapasztalás formája
  • a specialitás formája
  • az időperspektíva fajtája

Question 26

A TUDÁS A MINDENNAPOK VILÁGÁN fogalmai?

Answer 26

• mindennapi világ
• a fantáziák és képzelgések világa
• az álomvilág
• a tudományos elmélet világa

Question 27

Mindennapi világ?

Answer 27

a legnagyobb tudati feszültség foka

• ébren figyel a külső
• term.es beállítódás ephokéjára helyezünk mindenfajta. a világról létezésére vonatkozó kétséget
• a spontenitás a mindennapokban uralkodó formája a ténykedés
• az öntapasztalás egyik fajtája, hogy a cselekvő teljesen feloldódik a spontán tev.ben
• a szocialitást a mindennapokban az életproblémák leküzdésére használjuk
• a mindennapi világ olyan világ, amelyben a külvilággal aktívan szemben állunk, más emberekkel együttműködve a fizikai létezésünk biztosítása a lényeg
• a mindennapi élet valósága kiváltságos valóság

Question 28

A fantáziák és képzelgések világa?

Answer 28

• az uralkodó spontán tev. a képzelgés, ami szabadon megy végbe, nem fontos számunkra h a fantáziánk megvalósítható-e
• bármilyen vágyott szerepbe behelyezkedünk
• fiktív szerepeket játszó rész énnek éljük magunkat

Question 29

Az álomvilág?

Answer 29

• uralkodó tudatállapot a teljes elernyedés, az élettől való elfordulás
• a mindennapi élet valósága zárójelbe kerül
• itt nincs kommunikáció a két álmodozó között
• érvényes a standard idő és annak rendje megszűnt

Question 30

A tudományos elmélet világa?

Answer 30

• itt kisebb a tudati feszültség, mint a mindennapi világban
• itt nem a spontán cselekvés uralkodik hanem az elméleti szemlélődés
• ennek a célja a világ megértése és a lehetőség szerinti megértése
• öntapasztalás: csak a részleges én és a szerepet játszó teoretikus én van benne
• tudományos párbeszéd: mások által kidolgozott eredmények és felvetett problémák , mások által javasolt megoldások és kifejlesztett módszerek
• az időperspektívát a tudományos problémák megoldási ciklusa szabja meg

Question 31

A megértő szociológia módszertanáról?

Answer 31

• meghatározza a szubjektíven vélt értelem megértését
• Weber nyomán S. hangsúlyozza , a társ.tudós megfigyel olyan cselekedetek azmelyeket a világ váltott ki az emberből és ezeket feldolgozza és tipizálja  személyes ideáltípust konstruál
• ez azonban nem foghatja át a cselekvők spontán elevenségét és a teljes helyzet bonyolultságát
• érdek és motívum konfliktusba bonyolódhat
• nem tud tévedni
• a tt.ós nem tudja a cselekedet valós képességét megragadni
• őt a cselekedetek v kapcsolatok tipusossága érdekli
• az értelem megértése akkor lesz lehetséges ha különböző posztulátumokhoz tartja magát

Question 32

különböző posztulátumok?

Answer 32

1. relevancia poszt.
2. adekvátság poszt.
3. logikai konzisztencia poszt.
4. az összhang poszt.

• az 1.3.4. posztulátum valamely tud.al érvényes, a 2. CSAK a természettud.al!
• a társ.tud.ok különállása viszonylagos és nem abszolút
• célja: a tudós önkényének korlátozása, az értelemmegértés, logika törvényei, elméleti és módszertani tudás

Question 33

relevancia posztulátumok?

Answer 33

a társ.i világ ideáltipusos modelljének olyan mozzanatokat kell tartalmaznia amelyek összefüggenek a tipusos viszonnyal, cselekvéssel és a vizsgálat tárgya

Question 34

adekvátság posztulátumok?

Answer 34

az ideáltípusos modellt és a benne lévő tudáselemeket , indítékokat , cselekedeteket úgy kell megkonstruálni, hogy érthetőnek látszanak

Question 35

logikai konzisztencia posztulátumok?

Answer 35

logikai konzisztencia poszt.: az ideáltípusos fogalmakat gyakran egymással összhangban kell használni, a modell állításai nem mondhatnak egymásnak ellent

Question 36

az összhang posztulátumok?

Answer 36

olyan tud.an igazolható feltevések, amelyek összhangban vannak a tud.os világgal

Question 37

A társ.i világ ideáltípusos modellálása?

Answer 37

• a fenomenológia egy tudáskészlettel ruház fel
• meg kell ezen kívül lennie a szükséges szaktudásnak és a recepttudásnak ( építőmunkás esetében)
• az embernek ismernie kell a társ.i világát is
• pl. a személyes típusokat, amelyek által meg tud másokat ítélni
• a cselekedettípusokat hogy kiismerje magát az adott keretek között
• kialakult oszt.tudattal kell h rendelkezzen
• típusos indétékai vannak ill. életterve, amellyel az élet minden területére vonatkozó céljait megalapozza
• de ezzel a tudással amivel az ember ( adott esetben építőmunkás) rendelkezik, nem csak saját tapasztalatának köszönheti
• ha pl ezt a személyt egy elképzelt helyzetbe helyezzük, feltételezzük, hogy ismeri a környező világot ill a főnök társvilágát. Képes meghatározni a helyzetét. tudja mi a teendője, cselekedni tud vele.

Question 38

Továbbfejlesztés és hatástörténet

Answer 38

• Schütztől eltérően az etnometodológusok számára jelentős az empirikus kutatás
• ők ugyanis az életvilág elemzésre támaszkodva megfogalmaztak kritikus fenntartásokat az empirikus társ. kutatással szemben
• tudásszoc. : mindennapi tudás fogalmára támaszkodik Schütz
• beépölt a fenom. életvilág fogalom Habermas kritikai elméletébe

Question 39

Az etnometodológia- Harold Garfinkel? (hosszúúúú!)

Answer 39

Az etnometodológia - melynek atyja Harold Garfinkel - vizsgálati tárgyát a laikusok hétköznapi tudása képezi, az a tudás, illetve azok az eljárások, melynek révén a társadalom tagjai értelmet adnak környezetüknek, s melyek alapján cselekszenek (Garfinkel 1989 [1967]). Míg a fenomenológus Husserlt és Schützöt - meglehetõsen leegyszerûsítve felfogásukat - az a kérdés foglalkoztatta, hogy milyen alapon jön létre az egyéni tapasztalat, mi konstituálja az egyéni (továbbá Husserl esetében a “transzcendentális fordulatot” követõen az egyáltalán lehetséges) tapasztalatot, addig Garfinkel a kérdést úgyszólván kitette az interszubjektív egyeztetések mezejébe. Ezzel párhuzamosan, a tapasztalatot konstituáló tényezõk elemzésére Husserl a fenomenológiai redukció módszerét vezette be, melynek során a valóság zárójelbe tétetik, s ami ezután marad, azaz a fenomének belsõ konstituáló tényezõi képezik a vizsgálódás tárgyát. Ezek azok a tényezõk, “típusosságok”, melyek a tapasztalat elõzetesét képezik. Garfinkel ugyanezt a problémát kivitte az interszubjektív szférába, s vizsgálati eszköznek kiötlötte az azóta “garfinkelezésnek” nevezett eljárást (Heritage 1992). Az eljárás lényege, hogy a személyt arra kérjük, szemlélje úgy az eseményeket, illetve viselkedjék úgy, hogy közben ne hagyatkozzék társaival közös ismereteire. Ennek szemléletes példája volt, amikor Garfinkel arra kérte diákjait, menjenek haza, és otthon tegyenek úgy, mintha albérlõk lennének, azaz tegyék zárójelbe mindazon elõzetes közös tudásukat, amely családjukhoz köti õket. A gyakorlatban aztán pillanatokon belül kiderült, hogy az ilyen ki nem mondott ismeretekre történõ hivatkozás és az annak megfelelõ cselekedetek morális kényszert jelentenek, s megsértésük társadalmi tényként szankcionálandó.
Garfinkelnek tehát sikerült demonstrálnia, hogy mindennapi viselkedésünk, illetve interakcióink ki nem mondott ismeretek tömegén alapulnak, továbbá, hogy az említett ismeretek “megnyilvánításáért” morális felelõsséggel tartozunk. Megemlítek néhány további példát is arra vonatkozóan, hogy a magától értetõdõ, természetesnek vett teljesítményeket milyen területeken elemezték az etnometodológusok: vizsgálták, hogy milyen módszeres eljárások révén (vö. metodológia) kategorizálnak valakit az ilyen munkát végzõk öngyilkosnak
vegyük észre a háttérben a szociológust, akit ez a probléma kevéssé foglalkoztat, hiszen a valamiképp kialakuló öngyilkossági statisztikák alapján dolgozik (például Garfinkel 1989 [1967] 1. fejezet); milyen eljárások révén találnak az utcán posztoló rendõrjárõrök valakit gyanúsnak - ami részben forrása a bûnözési statisztikáknak (Sacks 1990); milyen eljárások révén mutatja fel valaki magát nõnek (Garfinkel 1989 [1967], 5. fejezet), vagy egyszerûen miként megyünk az utcán (Ryave és Schenkein 1984). Nézetük szerint bármi legyen is az öngyilkosság, a bûnözés, az utcán gyaloglás vagy a nõ, ennek észlelése, eldöntése, gyakorlati produkálása pillanatról pillanatra gyakorlati problémát jelent, melyet a résztvevõknek módszeresen kell megoldaniuk, s megoldásaikról számot kell tudniuk adni társaiknak, azaz képeseknek kell lenniük arra, hogy a józan ész alapján értelmes és az adott helyzethez kötött magyarázatot [account] adjanak cselekedeteikre. Ezen hétköznapi módszerek teremtik meg azután a kölcsönösen értelmes hétköznapi valóságot. Ebbõl következik programjuk: a tényleges cselekvõk megértéséhez a valóság stabil jegyeit létrehozó módszereket, eljárásokat kell explikálni. Az etnometodológusok szerint vállalkozásuk fundamentális, amennyiben mindenféle késõbbi reflexió, példának okáért a tudományos vizsgálódás is a hétköznapi megértõdéseken nyugszik, tehát az általuk explikált eljárások a tudománynak is logikai elõfeltételeit jelentik.