CSELEKVÉSELMÉLETI RENDSZERELMÉLET

Question 1

Elméleti háttér és megismerési érdek?

Answer 1

1954-ben alakították ki az általános rendszerelméletet. A holisztikus (egészre irányuló)
gondolkodásmód előzte meg. „Az egész több részeinek összegénél”. Kvantumfizika,
kibernetika (Wiener), információelmélet matematikai megalapozása (Shannon, Weawer),
játékelmélet (Neumann és Morgenstern) köszönheti neki a fejlődését. Biológia és számítógép-
tudomány is. A szociológiát is átfogalmazták rendszerelméleti szempontból.
Fő képviselője Talcott Parsons (1902-1979). Van még luhmann-i változata is. Parsons
strukturális-funkcionális cselekvéselméletet dolgozott ki. Az emberi cselekvés egységes
elméletét akarta megalkotni. Marshall, Pareto, Durheim, Weber, Freud munkásságára
támaszkodott. Bírálja a korábbi cselekvéselméleteket: 1) csak a cselekvés előfeltételeit
magyarázza a pozitivizmus és a materializmus; 2) vagy csak szubjektív-eszmei célokat,
értékeket, vallási elképzelésekkel magyaráznak, mint az idealizmus. Parsons elméletének első
elnevezése a voluntarista cselekvéselmélet volt.

Question 2

kvantumfizika,

kibernetika, ki?

Answer 2

Wiener

Question 3

információelmélet matematikai megalapozása, ki?

Answer 3

Shannon, Weawer

Question 4

játékelmélet, kik?

Answer 4

Neumann és Morgenstern

Question 5

szociológiát is átfogalmazták rendszerelméleti szempontból.

Fő képviselője ?

Answer 5

Talcott Parsons

Question 6

Freud munkásságára

támaszkodott, kik?

Answer 6

Marshall, Pareto, Durheim, Weber

Question 7

Parsons elméletének első

elnevezése?

Answer 7

voluntarista cselekvéselmélet

Question 8

Cselekvés-funkció-struktúra rendszer?

Answer 8

Weber határozza meg elsőnek a cselekvés-fogalmat a szociológiában: „olyan tudomány,
amely a társadalmi cselekvést értelmezve érti meg.” A cselekvők szubjektív értelmet
kapcsolnak a cselekvéshez, így jutnak oksági magyarázathoz. „Nem kell Cézárnak lennem
ahhoz, hogy megértsem Cézárt”. A viselkedéstudomány csak a megfigyelhető cselekvést
ismerte el. Webernél a lényeg nem elsősorban a viselkedés oksági magyarázata, hanem annak
az értelemnek a megértése, amelyet a cselekvő személyek a viselkedésükhöz kapcsoltak. (pl. rituális cselekvések megértése).

Question 9

Parsons kérdésfeltevése?

Answer 9

hogyan keletkeznek és változnak a
viselkedési programok? Minden cselekvés strukturális összetevőkből áll:
1) cselekvés feltételei,
2) eszközei,
3) cselekvő szubjektív céljai,
4) normák,
5) a motiváció (a cselekvés energiája).
„Cselekvés” az a viselkedés, amelyet ezeknek a tényezőknek segítségével lehet elemezni.
A „funkció” is fontos fogalom
A harmadik fogalom a „struktúra”.

Question 10

A „funkció” fogalma, kihez kötődik?

Answer 10

A néprajzban Malinowski fejlesztette ki: funkció, amivel

a jelenségek hozzájárulnak a társadalom fennállásához. Látens és manifeszt funkciók.

Question 11

„struktúra” fogalma?

Answer 11

Az alak, a rendszer a szinonimák. A környezettől való elhatárolódáshoz a rendszereknek struktúrákat kell felépíteniök. A struktúra azok a
rendszerjellemzők, amelyek más elemekhez képest állandóak. (pl. alkotmány az állam
szempontjából). A strukturált jelenségek rendszerként kezelhetők. Zárt és nyílt rendszerek.
(input-output a környezettel) Parsonsnál a cselekvési rendszer és annak alrendszerei nyílt
rendszerek, közöttük bonyolult kölcsönhatások állnak fenn.

Question 12

Cselekvési rendszerek a cselekvés kapcsolati keretében?

Answer 12

Rendszerszintek alacsonyabbtól a magasabbig:

• fizikai-kémiai rendszerek
• biológiai rendszerek
• cselekvési rendszerek (a kultúrában szilárd struktúrák épülnek fel, amelyhez a cselekvők igazodnak)
• télikus rendszerek (célkereső, pl. vallás)

Question 13

A cselekvés kapcsolati kerete?

Answer 13

cselekvő (aktor) + környezet (aktor helyzete) + a kettő

viszonya.

Question 14

igazodási módok (relációs módok) strukturálja?

Answer 14

Az aktor és helyzete kapcsolatát igazodási módok (relációs módok) strukturálják. Ezek a
következők:
1. kognitív relációs mód (a cselekvő rendszerbe foglalja valóságról alkotott felfogását),
2. affektív-katetikus relációs mód (érzelmek)
3. értékelő-relációs mód

Question 15

A „szituáció” fogalma?

Answer 15

A „szituáció” fogalma. (amihez a cselekvő igazodik)
Cselekvők közti interakcióban társadalmi rendszerek jönnek létre. (Ezek cselekvési
rendszerek. Társadalmi szerep és intézmények alkotják a szabályozórendszereket.)
Vannak kulturális, kognitív, expresszív szimbólum,- és értékorientációs rendszerek.
Továbbá a személyiségrendszer. (cselekvési minták, amik a személy jellemét hozza létre.

Question 16

A mintaváltozók?

Answer 16

A mintaváltozókat a cselekvés vonatkoztatási keretéből lehet levezetni. Ebből 5 dichotóm
döntési alternatíva vezethető le:
1. affektivitás-affektív semlegesség (háttérbe szorítsuk-e a közvetlen kielégülést?)
2. énhez igazodás – közösséghez igazodás
3. univerzalizmus – partikularizmus (általános vagy sajátos szempontokhoz igazodás)
4. asciption (tulajdonítás) – achievement (teljesítmény) (társadalmi tárgyakhoz való
állítódás)
5. specifikusság – diffuzitás (szülő-gyermek, avagy baráti kapcsolatok)

Question 17

Az AGIL-paradigma - Az AGIL-séma és a cselekvési rendszer alrendszerei?

Answer 17

A cselekvési rendszerek akkor épülnek fel, ha a következő négy alapfunkció teljesül:
1. adaptáció (A = Adaptation)
2. célmegvalósítás (G = Goal attainment)
3. integráció (I = Integration)
4. struktúrafenntartás (L = Latent pattern maintanence)
Instrumentális eszközök: L, A
Beteljesítő (expresszív) célok: I, G
Belsők: L, I
Külsők: A, G
Az L-nek a kulturális rendszer felel meg. Az I-nek a társadalmi rendszer, G-nek a
pszichikai alrendszer, A-nak a viselkedési rendszer.
Elemzendő a „társadalmi rendszer”. Ennek L-funkciója a kulturális-megbízott-rendszer, G
funkciója a politikai alrendszer, A-funkció a gazdasági-technikai alrendszer, I-funkciót a
társadalmi közösség alrendszer tölti be.

Question 18

Az AGIL-paradigma - A szimbolikus médiumok elmélete?

Answer 18

evolúció alapmintája a differenciálódás. (Munkamegosztás)

szimbólumrendszerek, amelyekkel a differenciált cselekvési rendszerek szabályozhatók és
koordinálhatók (pl. társadalmi médium a pénz (gazdasági), hatalom (politikai), befolyás
(közösség), értékkötődés (kulturális-megbízotti rendszer). Az általános cselekvési
rendszerben következő a médium: helyzet-meghatározás (kultúra), érzelem (társadalmi
rendszer), teljesítőképesség (személyiség), intelligencia (viselkedési rendszer). A
kognitív-instrumentális teljesítőképességet kompetenciának nevezi Parsons.
A pénz mint jelentéshordozó szimbólum. A szimbólumok megnövelik a játékteret,
a cselekvés rugalmasabbá válik. A szimbólumok inflálódhatnak. (pl. szavahihetőség
csökkenése, ha sok kötelezettséget vállalunk). Defláció pedig a megmerevedés, pl.
fundamentalizmus.
Fontos az „értékkötődés” médiuma is. (általános képessé és hiteles ígéret érvényre
juttatását szolgáló normák, értékek. Pl. figyelmeztetések, felhívások, erkölcsi
helytelenítések)

Question 19

Példa. Tudományos szakmák és az egyetem?

Answer 19

A tudós szakmai szerepe ellentétben áll a modern társadalom jellegzetes vonásaival. Nem
az önzés, hanem az önzetlenség (közösségi orientáció) jellemzi. A kollektív orientáltságú
mintaváltozók érvényesülnek. (pl. orvosoknál is). Értékkötődés médiumában vállal
felelősséget. A tudós tekintélyét nem veleszületett képességei, hanem szerzett hozzáértése
(teljesítménye) alapozza meg. Univerzalizmus: pl. az orvos nem azt kérdezi „ki a
beteg, hanem, hogy mije hiányzik?” (Merton tudomány normái) E szerepek kulturális
értékekhez igazodnak.
Az Egyetem a kognitív ügyekkel foglalkozás intézménye. Megbízotti funkciót tölt be a
társadalmi rendszerben. (pl. kognitív racionalitás értéke a témaválasztásban, kutatásban,
ezért nem gazdasági vállalkozás) Egyetemi autonómia pedig elutasítja a politikai-
adminisztratív beavatkozásokat. Az Egyetem mint intelligencia bank. Lehet „befolyás
bank” is. A II. világháború után inflálódik a szerepe, csökken a bizalom iránta.

Question 20

Hatástörténet és továbbfejlesztés

Answer 20

Konzervativizmusban marasztalták el, ideológiailag vitatták Parsons elméletét. USA-ban
most újfunkcionalizmus jelentkezik. Németországban is újraértelmezik műveit. (Münch).
Hatása főleg kiterjed a gazdaság,- orvosi,- vallásszociológiára, szocializációkutatásra.
Parsons hatása Luhmannra