Konfliktuselméletek (Marx és Dahrendorf) Flashcards
1
Q
Karl Marx?
A
- minden társadalomelemezés meghatározott status quba, társ.i létállapotba ágyazódik
- a környezet konkrétan fellelhető rendszer, empirikus módszerekkel elemezhető és az anyagi tárgyat jelenti
- a létállapot a társ.i szintet is magában foglalja
- a stat.q. a társ.i viszonyokra felhalmozott tudás, és az egymással versengő értelmezési mintát is tartalmazza
- kognitív mátrix: az új értelmezések a valóság feszültségmezejében keletkeznek, megmutatkozik Marx és Engels együttműködő társ. elemzése alapján
- mindketten társ.i változások korában éltek, ekkor jutott érvényre a tőkés termelési mód és a ezáltal az új társ.i rend
- az angol és fr. ipari forr hatása
- a kapitalista rendszer empirikus megértése volt a cél, de rá kell mutatni a kora elméleti tudásra is ( marxi mű 2. forr.)
- a filozófiai világérte,ezés modelljeinek kritikai feldolgozása, és nemzetgazdasági tani magyarűzatmintákat és forr.i utopisztikus modellt
- a létező gondolkodási modellek kapitalista társadalom empirikus elemzésével összef.ő kritikűját és tovább fejlesztését , ez a tűrs.i gyakorlatra vonatkozott és politikai igénnyel is fellépett
2
Q
Marx - Vita Hegellel és Feuerbachhal? (könnyű de nagyon hosszú! )
A
- a hegeli meglátás a klasszikus német ideológia volt
- Marx különösen 2 alapgondolatot emel ki Hegeltől, a tört.i folyamatra és a munka szerepére vonatkoztatva, ezt megváltozott formában vette át.
- Hegel öf.t látott az emberi társadalmasodás változó formái között, ezeket egyetlen tör.i folyamatnak tekintette
- az emberiség tört.e értelmesen rendezett egész, belső fejl. logikáját követi
- áll.an előrehalad egy önálló szellemi elv, anyagivá válik
- a szellemnek H. szubsztanciális valóságot tul.
- az ellentmondások és feloldódások áll. keletkezése jellemzi a szellemet
- ellentm. az adott és az új tézis között kel.
- a tört. a továbbfejl. folyamata, célja van: a világszellem önkidolgozása, önmegvalósítása és önmegjelenítése folyamatának fogja fel
- emberi társ és az emberek fokozatos fejl.e
- az emberi munka, az az öntermelés
- az int.ek kül. alakján lehet lemérni a haladás lényegét ( család, jog, állam)
- Marx számára a tőkés termelési módnak és a változás tendenciáinak elméleti megértése és feldolgozása a legfontosabb
- a kapitalizmus mint önellentmondásos rendszer
- a dialektikus módszer alkalmas az ellentmondások feltárására, de ez következményekkel jár
- az adott totális termelési módot struktúrált és változás tendenciáit akarta megjeleníteni
- elfordul a Hegeli dialektika fogalmától: a valóságost nem eszmei mozgásból magyarázza, hanem a szellem újra termelését jelenti
- a világ történelem szubjektumának elképzelése helyett az adott anyagi viszonyok materialista felfogása lép be
- a valóságos viszonyok alkotják a társadalom történeti fejlődését
- munkafolyamatban nem a szellem hanem Isten elve válik anyagivá, az ember teremti meg az egyéni és társadalmi formáit, anyagi és szellemi szinten
- Feuerbach materialista gondolkodásmód
- minden társadalmilag fontos jelenséget az emberi életmód feltételeire próbál visszavezetni
- Hegel feltételezését elveti
- az ember érzéki és fiziológiai lény
- ő teremti meg önmagából az anyagi és szellemi eszmei viszonyokat, a vallás és isten is emberi teremtmény
- Marx annyiban ért ezzel egyet hogy a tudati jelenségeket oksági összefüggésbe hozza az ember létfeltételével
- két kritikai pont: Feuerbach szerint az emberi lényeg olyan ami egy abszolút vonatkoztatási pont, túl hangsúlyozza az érzéki és a passzív oldalt. Marx szerint viszont a változó és az emberek a természeti és a társadalmi világgal való kölcsönhatás révén változtathatóak
- szerinte F. a vallási lényeget feloldja az emberben, az emberi lényeg társadalmi viszonyok összessége, a vallásos lelkület társadalmi termék, meghatározott társadalmi formákhoz tartozik az elvont egyén
- az emberi társadalmasodást történeti dialektikus szemszögből vizsgálja
- materialista koncepcióra támaszkodik
- Marx ezt alkalmazza kora politikai gazdasági helyzetének társ.tud.i elemzésében
3
Q
Történelmi materializmus?
A
- Marx szerint az ember lényege empirikusan csak egyetlen társadalom előtti pontban ragadható meg, az ember testi biológiai szervezetében és ebből fakadó viszonyában a természethez
- ahhoz hogy történelmet csinálhassunk, ezt meg kell élni
- az élethez sok más is szükséges
- az első történelmi tett a szükségleti eszközök előállítása, az anyagi élet termelése, az életben maradás
- az emberek akkor különböztetik meg magukat az állatoktól amikor létfenntartás eszközeit megteremtik
- az ember adott társadalmi körülmények között él
- termelés szükségszerűsége és a társadalmi létezés az emberi lét általánosan adott alapfeltétele a társadalmak és a történelmi formák összekapcsolódnak
- kulcsfogalma a munka: ennek révén jön létre a fizikai létezés termelése és a kommunikációs és interakciós formákban megnyilvánuló társadalmi strukturális adottságoké
- munka kettős jellege: az egyének számára a munkában és a munka által válik fontossá a társadalmi környezetük
- a munka a szükséglet kielégítés anyagi eszközeinek és a társadalmi struktúráknak a termelése és újra termelése
- elidegenedés problémája
- nemzetgazdaság tani elmélet bírálata a kiindulópont: az emberi lényekre vonatkozó elemzés alapozza meg
- az elidegenült munka az kényszer munka
- a gazdasági elidegenülésnek 4 dimenziója van
- az ember elidegenül a munkája termékétől, idegen tárggyá válik, hatalma lesz felette
- elid. magában a termelő tevékenységben
- saját nembeli lény lényegétől
- az embertől
- történelmileg a magántulajdon vezethető le a munkafolyamat jellegéből
- Marx az elidegenült munka termékének tekinti a magántulajdont
- az anyagi viszonyokhoz épp úgy hozzá tartozik a természettel folytatott cserefolyamat vagyis a munka, mint a társadalmi struktúrák amelyben a munka folyik
- termelő erők és termelő viszonyok lépnek fel
- a termelő erőkbe tartoznak a munka tárgyai és a termelési eszközök valamint a munkaerő termelő képességei
- a termelési viszonyok azok amelyek segítségével az emberek részt vesznek a termelés és az elsajátítás folyamatában, társadalmilag együtt működnek
- fontos hogy kinek van hatalma a termelő eszközök fölött
- a kettő között egymáshoz igazított megfelelési viszony áll ezek megfelelnek egymás állapotának
- jellemző a köztük lévő kapcsolat
- a termelő erők adják az anyagi viszonyok közötti dialektikus kapcsolat ként értelmezendő fejlődési folyamat dinamikáját, az emberi munka mint termelő erő
4
Q
Gazdasági elidegenülés 4 dimenziója?
A
a gazdasági elidegenülésnek 4 dimenziója van
- az ember elidegenül a munkája termékétől, idegen tárggyá válik, hatalma lesz felette
- elid. magában a termelő tevékenységben
- saját nembeli lény lényegétől
- az embertől
5
Q
Alap és felépítmény, lét és tudat viszonyáról?
A
- minden társadalmi formációt meghatározott termelési mód uralma jellemez
- fontos a társadalmi együtt élés
- alapfelépítmény elmélet: az emberek társadalmi termelésben meghatározott szükségszerű akaratoktól független viszonyokba lépnek, ez az anyagi termelő erők fejlődési foka
- társadalom gazdasági szerkezetét alkotják
- termelési viszonyok bizonyos módon a felépítményben megnyilvánulnak, a társadalom tagjai különböző helyeket foglalnak el, eltérő érdekeik vannak, más pozíciókban élnek
- a társadalmi cselekvők szociális tájékozódásai és tevékenységei bizonyos egyformaságot mutatnak, ez a társadalom termelési viszonyiban megnyilvánuló strukturális adottságokban lelhető fel
- a felépítmény területén mutatkozik meg a termelési viszonyokban rögzített energia potenciál
- a gazdasági helyzet az alap, de a felépítmény különféle mozzanatai
- lét és tudat összefüggése: eszmék és eszmerendszerek társadalmi jelentésének megállapítása
- léthatározza meg a tudatot
- Marx az eszmei tartalmak társadalmi minőségét dolgozza ki
- nem létezik a léttől független tudat, a tudat mindig tudatos lét
- egyszerre jelent szembesülést az emberen kívül, természeti tárgyakkal és adottságokkal, tárgyi jellegű
- a tudat társadalmi termék
- a tudat keletkezése és kibontakozása nem állandó tényezőtől függ hanem az emberek természeti és társadalmi világgal való harcától
6
Q
alapfelépítmény elmélet?
A
az emberek társadalmi termelésben meghatározott szükségszerű akaratoktól független viszonyokba lépnek, ez az anyagi termelő erők fejlődési foka
7
Q
lét és tudat összefüggése?
A
eszmék és eszmerendszerek társadalmi jelentésének megállapítása
8
Q
Osztályharc és társadalmi változás?
A
- materialista történelem felfogás
- Engelsi megfogalmazás: a történelem materialista szemlélete abból indul ki hogy a termelés és a termelés után a termékek cseréje minden társadalmi rend alapzata
- a termékek elosztása és a társadalmi tagozódás ahhoz igazodik hogy mit és hogyan termelnek hogyan cserélnek az emberek
- Marx állandó dialektikus folyamatként fogja fel a társadalmi fejlődést
- a dinamikus szerepet a termelő erők fejlődése játssza
- az új termelési mód és a régi felépítmény között kiéleződik az ellentmondás és új társadalmi formációban oldódik fel
- társadalom anyagi termelő erői ellentmondásba kerülnek a meglévő termelési viszonyokkal
- a termelő erők fejlettségi foka és a termelési viszonyok ill. az alap és a felépítmény közötti ellentmondások az osztályok közötti harcban fejeződik ki
- új termelési viszonyok jutnak érvénybe
- az osztályképződés szükségszerű előfeltétele a társadalmi munkamegosztás
- az osztályokat ennek megfelelően a termelési folyamatban elfoglalt helyzetük, a termelési eszközök és a termékekhez való viszonyuk szerint különböztetjük meg
- az osztály nélküli őstársadalom és az Ázsiai termelési mód társadalmi formációk által különböztethetőek meg ill. az antik a feudális és a polgári társadalom is
- a fejlődés a modern termelő erők teljes kibontakozása alapján az oszt.társ meghaladásához vezet
- halad az osztály nélküli kommunista társadalom felé
- az osztály társadalmak között az eltérő társadalmi szervezet szerint lehet különbséget tenni
- az osztály viszony objektív gazdasági antagonizmust tartalmaz, valaki kisajátítja más munkáját
- magáért való osztály: szubjektív tudat kialakulása az osztályharcban
- magánvaló osztály: közös jegyek ill. többletmunka kisajátítása vagy nyújtása alapján határozhatóak meg
- az oszt. meghatározásának megfelelően a burzsoázia jelenti, a modern tőkés oszt.t jelöli
- a polgári társ. formájában oldódik fel a term.erők és a term viszonyok közötti ellentmondás
- az új eszközök a polgári tul.viszonyban fejeződnek ki
9
Q
A tőkés gazd.i rendszer elemzése?
A
- a term. erők oldaláról: gépek, energiaterm. rendszerek, szakképzett struk.ák, diff.ált munkamegosztás keretei között stb határozza meg
- a term. viszonyok old.ról: a tőkés társ. jellegzetességei a tulajdonviszonyokban öszpontosulnak
- 2 fő osztály kül. meg : azoké, akik birtokolják és azoké akik nem birtokolják a termelőeszközöket
- az utóbbiak munkaerejüket a piacion hasznosítják
- akinek nincs termelőeszköze nem hajlamos a munkára
- a vállalkozó 2 dolgot egyesít, a munkaerőt és az eszközöket
- ezek használati értékek, amelyek a termelési folyamathoz szükségesek
- új termékek keletkeznek a term.i folyamatban, ezek csak a piacon adhatóak el
- a tőkés társ.ban magas fokú a munkamego. , sok terméket kínálnak a piacon
- a kül. javak kül, árban fejeződnek ki
- a kül. érték közös tul.al bír, ez minden ember munkatermékében megtalálható
- az áruk kikristályosodott társ.i munkát képviselnek, ezért van értéke az árunak
- az áruk értékeét a bennünk feldolgozott, realizált, rögzített munka mennyisége és összege határozza meg
- a tőkés társ.ban nem csak egyszerű árucsere zajlik, a termelés célja a profit
- Marx szerint a profit csak rendszeresen term.i folyamatban keletkezhet, mint értéktöbblet létrehozása. Az értéktöbblet az emberi munkaerő, munkaképesség lehet
- a term.i szközök tul.a számára az adja az emberi munkaerő voltaképpeni használati értékét, hogy annak ilyen értéktermelő képessége van
- a tőkebefektetést a term. tény.ők eltérő minőségéhez hasonlóan állandó tőkére és változó tőkére bontja
- a tőkés term. titka Marx szerint, hogy a tőkés munkaerő használati értékét , ez ugyanis értékteremtésre képes, csereértékén felül hasznosítja pl. a válallkozó napi 8 órában fogl.ja a munkást. bére ellenértékét a munkás 4 óra alatt termeli meg, ez az újratermeléshez szükséges munka. a másik 4 órás termelés többletmunkát jelent, meg nem fizetett munkatöbblet, az értéktöbblet tehát a munkaadó zsebében marad
- az értéktöbblet növelése szempontjából jelentősége van a relatív értéktöbbletnek az újratermelési arány csökkentése, vagyis kevesebb időre szorítkozás
- tőke szerves összetétele: a munka folytán az alkotórészek egymáshoz való viszonya. az elért értéktöbbletet a vállalkozó az állandó tőkéhez csapja, tehát az állandó tőke növekszik.
- az emberek a munkatermékeket kölcsönösen egymás javára bocsájtják
- ez a marxi értékelmélet tulajdonképpen a válságelmezés kiindulópontja is
10
Q
A tőkés gazd.i rendszer elemzésére példa?
A
- alap felépítmény elmélet és a tőkés gazd. i rendszer elemzése
- a társ.i felépítmény jelenségei amelyhez az oktatási rendszer, mint intézmény is tartozik, uralkodó term.i viszonyoknak fele meg. az isk. társ.i funkciója összefüggésbe hozható a term.i viszonyokkal. a tőke és a bérmunka között alapvető ellentétek vannak. az iskola 1. feladata a szakképesítés, a megfelelő munkaképesség közvetítése. az iskolában a munkával öf.ő erényeket is át kell adni. az isk. pótlólagos legitimációs funkciót tölt be a term.eszközök.
- mi jell. az iskolára mint intézményre? a tanárok és tanulók közötti komm. strukt. eleve adott és hierarchikus. ez fontos a tanulók szoc.ója szempontjából. megtanulnak engedelmeskedni és a feltételeknek megfelelni, és elfogadják az adott hatalmi rendszert. a teljesítményre és a versenyre orientált komm. határozza meg az iskolai munkát.
- az emberek eszmei és életmódja köv. érdekeik a kult. sajátosság viszonyával összefüggésben állnak. a termelési viszonyokban helyet foglalt munkásoknak más a pozíciójuk, és eltérő a lehetőségük arra hogy saját érdekeiket társ.i érdeknek állítsák be
- a tanulók helyzete ellentmondásos , egyrészt a saját érdekeiknek megfelelően kell foglalkozniuk az oktatás tartalmával , másrészt az iskolai tudás elsajátításával.
- az alkalmazkodás és az ellenállás dialektikája a marxi elmélet egyik alapvető mozzanata, érvényesül annyiban, hogy a polgári kult.hoz való alkalmazkodás , készen kínált anyag elsajátítása beleütközik a tudás folyamatába
11
Q
Hatástörténet és továbbfejlesztés
A
- tovább: Lukács György, Karl Korsch, Ernst Block
- társ.i problémák szoc.i feldolgozását végzik
- k-eu.-i változásoktól függetlenül nem cáfolják a marxi elméletet, a materialista koncepció fontos szerepet játszik továbbra is
- aktuális problémák elméleti feldolgozása
12
Q
Konfliktuselmélet Elméleti háttér és megismerés kihez köthető?
A
Ralf Dahrendorf
13
Q
Konfliktuselmélet Elméleti háttér és megismerés ?
A
- osztályok és osztályellentét az ipari társadalomban
- 2 alaporientáció között tesz kül.et
- mi tartja össze a társ.at? a rend problémája áll előtérbe, miként jött létre és maradt fent mint rendszer. a társadalmi szereplők együttműködéséről van szó. jelentősége van a normáknak, az értékeknek, szerepeknek, intézményeknek, stb. Parsosn strukt.- funk. elmélete a megközelítés alapja
- változás problémája áll előtérben melyek a társ.i fejlődés hajtóerői? a stuktúra megváltozása, lényeges társ. reagálása a status quon belül v kívü a fenyegető veszélyekre jell. pl. munkamego., deviáns vis., mobilitás, ( belső), háborúk, term.i katasztrófák ( külső)
- ennek a 2 megköz.nek nem kell ellentétben állnia egymással
- kül. aspektusokat hangsúlyoznak, mind2 társ. problémát lehet vizsgálni
14
Q
A konf. elm. helye, helyi értéke és igénye?
A
- nincs olyan elmélet ami minden szempontból magyarázattal szolgálna a társ.i vált. folyamataira
- elméleten belül lehetséges, megismerést vezérlő kérdésfelvetéssel
- meghatározott felvetések és társ.i változás empirikus vizsgálatok fényében történő tartalmi megvilágítással
- parsonsi és marxi elméletek kritizálása Parsonsnál az a gond, h előtérbe helyezi a rend és az integráció gondolatát. a társadaom ezért egy egyensúlyi rendszernek látszik. a cél, a rendszer fenntartása, ezek mind hozzájárulnak. a deviáns vis. és a konfl. szokatlan jelenségnek tűnnek,mert a társ. i rend fenntartásához szükségesek. Marx elmélete más szintem vetődik fel. a társ.i fejlődés a társ.i változás számára fontosak az antagonisztikus érdekcsoportok, az ezek közötti konfliktusok megléte fontos. a társ.i viszonyok a term.i viszonyokból vezethetőek le.
- D. strukturális szinten a rendszer elemeinek alapvető ingatagságát feltételezi. ezek az elemek konfliktusos kapcs.ban állnak egymással. hozzájárulnak a társ. állandó változásához.
- minden társ.at az a kényszer tart össze amelyet egyes tagjai mások felett gyakorolnak
- konfliktuselméleti modell igénye: a konc.nak képesnek kell lennie arra, hogy a belső okoktól függő társ.i részvált.ra magyarázatot adjon, amennyiben ezek a társ.i csoportok közötti konfliktusokkal függnek össze és ezek a csoportok társ.i struktóra viszonyokból képződnek.
15
Q
A konfliktus fogalmáról és a konfl. elméleti magyarázat hatóköréről?
A
- hétköznapi tapasztalatunk része a konfliktus
- minden konf.nak különböző okai vannak, eltérően hatnak a társ.i életre, a társ.i változásra is
- a belső okokból visszavezethető társ.i változás szempontjából kell vizsgálni, a konfliktus az emberi együttélés struktúráin belülinek tekinthető
- társ.i konfliktusokra korlátozzuk őket. adott társ. mint létező alapösszesség elemei
- objektíven vagy szubjektíven leírható
- a konfliktusok alapvető dichotómmá válnak , 2 szemben álló elem között fejtődnek ki
- a társ.i konfliktusoknak 2 dimenziója van, az 1. társ.i egységek méretének dimenziója, 2. az egységeken belüli és az egységek közötti rangsor dimenziója
- fontos, hogy a konfliktus magyarázatot tudjon adni társ.on belül a fölérendeltek szerepére az alárendeltekkel szemben
- a társ. minden tagja hozzárendelhető a két típus közül valamelyikhez
- a csoportok között rangkülönbségek vannak a társ.nak ezen szintjén az elnökség-tagság és a vállakozók között.
- Webertől átvett uralom fogalom megjelenik
- a konfl. elmélet olyan csoportkonfliktusokat érint amelyben jelen van az alá vagy a fölé rendeltség
- az ipari társ.ak esetében nyilvánvaló konfliktus léphet fel a kormánypárt és ellenzék kapcsolatában
- egyre inkább a fennálló hatalmi és uralmi viszonyok politikai és társ.i hatásai válnak a konfliktus tárgyává.
- konfl. helyzetekben az élet alakításának egyéni lehetőségeiről, életesélyeiről van szó
- egyéni cselekvésnek a társ.i struktúra által meghatározott játékterét érti D. az életesélyeken
- ezek egymástól függ.ül variálhatóak, ligatúrák függ.nek fogja fel, meghatározott összetevőik vannak.
- ligatúrák: azok a kötelezettségek és járandóságok, amelyek az embereket pozícióik és szerepeik lévén ítélik meg
- az emberek társ.i kult.is beágyazódottságának szolgálnak
- a társ.strukt. át az opciók és a ligatúrák közötti kölcsönös viszony határozza meg
- a társ.i helyzetek a társ.ra jellemző ligatúráktól is függenek
- pl. kasztrendszer, meghatározott kaszthoz tartozás,
- mennyire teremthető optimális viszony a ligat.ák és az opciók között? ezt egyes elhatározások döntően megszabják
- fontos társadalmi érvénye van
