Sav-bázis reakciók Flashcards
Protolitikus reakciók
Protonátmenettel járó reakciók.
Arrhenius sav-bázis elmélete:
Arrhenius szerint a savak hidrogénionokat, a bázisok hidroxidionokat juttatnak az oldatba.
Szerinte a víz amfoter vegyület, mert disszociációjakor hidrogénion és hidroxidion is keletkezik.
Brönsted sav-bázis elmélete:
Brönsted szerint a savak protont adnak le, a bázisok protont vesznek fel. Elméletét nem vizes közegben is alkalmazhatjuk.
Miért sorolhatók be a reakciótermékek a savak és bázisok közé?
Mert a protolitikus reakciók mindig megfordíthatók.
Amfoterek
Olyan vegyületek, amelyek savként és bázisként is reagálhatnak attól függően, hogy milyen reakcióban vesznek részt. Pl: víz
Autoprotolízis
Az a folyamat, amikor egy amfoter vegyület molekulái sav-bázis reakcióba lépnek egymással.
Mi a következménye a víz autoprotolízisének?
A víz autoprotolízisének a következménye, hogy a tiszta vízben is vannak oxóniumionok és hidroxidionok, ám ezek nagyon kis mennyiségben és egyenlő koncentrációban.
Vízionszorzat
A tiszta vízben és a híg vizes oldatokban az oxóniumionok és a hidroxidionok egyensúlyi koncentrációinak a szorzata egy adott hőmérsékleten állandó érték. (Állandó, ha a hőmérséklet állandó.)
25 C-on 10^-14 (mol/dm^3)^2
Ha az egyik vízion kocentrációját megnövelem, akkor
a két ion szorzata csak úgy maradhat állandó, ha a másik vízion koncentrációja csökken.
Savas kémhatás…
Lúgos kémhatás…
Semleges kémhatás…
Savas, ha az H3O+ koncentrációja nagyobb, mint a OH- ioné.
Lúgos ha a OH- ion koncentrációja nagyobb, mint az H3O+ ioné.
Semleges kémhatás, ha az H3O+ ionok és a OH- ionok koncentrációja egyenlő.
Ki vezette be a pH fogalmát?
Sörensen 1909-ben a kémhatás megadására.
A kémhatás
A vizes oldatok egyik legfontosabb tulajdonsága, mennyiségileg bármely vízion koncentrációjával megadható. Oxónium ion koncentrációval adják meg, kiszámítható belőle a hidroxidionoké is a vízion szorzat ismeretében.
A pH
A pH az oxóniumion koncentráció 10-es alapú logaritmusának a -1-szerese.
Indikátorok
A pH kimutatására szolgálnak. Ezek a vegyületek maguk is protont adnak le vagy vesznek fel, így szerkezetük és ezzel színük is megváltozik.
Lakmusz indikátor színei
A lakmusz savas kémhatásnál piros, lúgus kémhatásnál kék színű, a semleges kémhatást ibolya színnel jelzi.
Fenolftalein indikátor színei:
A fenolftalein savas és semleges oldatban színtelen, lúgos oldatban lilásvörös.
A metilnarancs színei
A metilnarancs savban piros, lúgban sárga, semleges kémhatásnál vöröshagymahéj színű.
Univerzálindikátor
Több vegyület keveréke, így ezek folyamatosan jelzik a kémhatás változását.
Savak és bázisok csoportosítása értéküség szerint:
Az értékűség azt mutatja meg, hogy egy sav molekulájából hány hidrogénion, illetve egy bázis molekulájából hány hidroxid ion kerül az oldatba.
Egyértékű sav pl: HCl, kétértékű a H2SO4
Egyértékű bázis az NaOH, kétértékű a CaOH2
Savak és bázisok csoportosítása erősség szerint:
Az erős savak és bázisok vizes oldatukban gyakorlatilag teljesen disszociálnak, a gyengébbek erősségüktől függően vesznek részt a protolitikus reakciókban.
Mi történik a vízionokkal ha egy savas és egy lúgos oldatot egymással reagáltatunk?
Az oxóniumionok és a hidroxidionok vízmolekulákká kapcsolódnak össze.
Közömbösítés
Savak és bázisok egymással való reakciója.
Semlegesítés
Amikor a közömbösítés semleges kémhatást eredményez.
Ha a só kationja gyenge bázisból…
vagy anionja gyenge savból származik, akkor ezek reakcióba léphetnek a vízzel és így savas vagy lúgos kémhatású oldatok is keletkezhetnek a közömbösítési reakciók során.
Hidrolízis
az a folyamat, amelyben a vízmolekula protont ad át a só anionjának, vagy protont vesz fel a só kationjától.
Minek az összehasonlításával lehet eldönteni, hogy milyen kémhatású a vizes oldat?
A sót képező sav és bázis disszociáció állandójának összehasonlításával lehet eldönteni hogy egy vizes oldat milyen kémhatású.
Sav-bázis titrálás
Olyan analitikai kémiai módszer, amellyel meg lehet mérni egy oldat sav, vagy lúgtartalmát.
Úgy végezzük, hogy az ismeretlen koncentrációjú oldatból pontosan kimérünk egy ismert térfogatot a titráló lombikba, majd a pontosan ismert koncentrációjú oldatot bürettával addig adagoljuk hozzá, ameddig az indikátor semleges kémhatást eredményez. Mivel a mérőoldatnak mind a koncentrációja, mind a térfogata ismert, a reakcióegyenlet alapján kiszámítható az ismeretlen oldat összetétele.
