Anyagi halmazok és kémiai kötések Flashcards
Anyagi halmazok
Nagyon sok részecskéből álló anyagok.
A mindennapi életben grammban, kilogrammban mérjük tömegüket.
Anyagmennyiség
1 mol anyagmennyiségű anyag annyi részecske, mint amennyi atom 12g 12-es tömegszámú szénben van
Jele: n mértékegysége: mol
Avogadro szám és Avogadro állandó
1 mol atom, vagy 1 mol molekula= 6x10^23 db részecske
Avogadro állandó: részecskék száma:anyagmennyiség
Jele:NA
NA=N:n
Moláris tömeg
1 mol anyagmennyiségű anyag tömege
Jele:M mértékegysége: g/mol
Moláris tömeg=tömeg:anyagmennyiség
M=m:n
Tömegmegmaradás törvénye
Kimondja, hogy a kiindulási anyagok tömegének összege megegyezik a keletkezett anyagok tömegének összegével.
Kémiailag tiszta anyag
Mindig egy komponensű, tehát csak egyféle anyagból(elemből, vegyületből) áll, de lehet többfázisú.
Pl a víz egyfázisú, a jeges víz kétfázisú
Fázis(kolloidkémia)
A rendszer jól meghatározott, egymástól felülettel elhatárolt részei.
Keverék
Többkomponensű, egy vagy többfázisú diszperz rendszer.
Többkomponensű, mert két vagy több különböző anyagból áll.
Fázisok szerint lehet homogén, vagy heterogén.
Diszperz rendszer
Diszperz rendszernek hívunk minden olyan anyagi rendszert, amelyben az egyik komponens szétoszlatva(diszpergálva) tartja a másik komponenst.
Homogén rendszer
A homogén rendszerben még mikroszkóppal sem láthatók határfelületek.
Az alkotórészek mérete 1nm alatt van.
Heterogén rendszer
A heterogén rendszerben szemmel vagy mikroszóppal megfigyehetők a határfelületek.
A részecskék mérete 500-1000 nm felett van.
Kolloid rendszer
Jellegzetes csoport a heterogén és homogén rendszer között.
A részecskék mérete 1-500 nm között van.
A kolloid megnevezés nem az anyagok egy fajtáját…
hanem az anyagok állapotát jelenti.
Közeg(kolloidkémia)
Az az anyag, amelyben egy másik anyagot szétoszlatunk.
Általában nagyobb mennyiségű mint a diszpergált anyag.
Diszpergált anyag(kolloidkémia)
A közegben szétoszlatott anyag
Tyndall-jelenség
Ha kolloid, vagy annál nagyobb részecskéket tartalmazó oldatot oldalról erős fénysugár éri, akkor a fénysugárra merőleges irányból a részecskék szemmel, vagy mikroszkóppal láthatóvá vállnak. Az oka, hogy a kolloid részecskék a rájuk eső fényt minden irányba szétoszlatják.
Folyékony(szol) állapot
Ha a hőmozgás legyőzi a kolloid részecskék közti vonzóerőket, akkor a rendszer szol állapotú.
Pl vér, tej stb
A vizes kolloid oldatban a kolloid méretű részecskék lehetnek:
-óriásmolekulák(makromolekulák) pl; fehérje, vagy keményítőoldat.
-asszociációs kolloidok; ionok, molekulák halmazai pl; mosószeroldat
Gél állapot
Amikor a kolloid részecskék közti vonzás nagyobb, mint a hőmozgás energiája, akkor a részecskék egymáshoz kapcsolódva vázszerkezetet képeznek.
Pl; kocsonya
Miért jó adszorbensek a kolloidok?
A kolloid részecskék fajlagos felülete viszonylag nagy, termodinamikailag instabilak, így különféle részecskéket köthetnek meg(adszorbálhatnak) felszínükön.
Deszorpció
Az adszorbált anyag (felületen megkötött anyag eltávolítása)
Miből állhatnak az anyagi halamazok?
Az anyagi halmazok atomokból, molekulákból, ionokból, vagy ezek keverékéből állhatnak.
Mi jellemző a fématomok elektronszerkezetére?
A fématomokra jellemző, hogy kevés vegyértékelektronjuk van, elektronegativitásuk kicsi, így a külső héj elektronjaira kevésbé hat a mag vonzó hatása.
Hogyan alakul ki a fémes kötés?
A fématomok vegyértékhéján kevés elektron van, elektronegativitásuk kicsi, így a külső héj elektronjaira kevésbé hat a mag vonzó hatása. Ha sok fématom közel kerül egymáshoz, akkor azok vegyértékelektronjai a többi atommag vonzására leszakadhatnak, és a továbbiakban valamennyi atomhoz tartozhatnak. A fématomtörzsek közt viszonylag szabadon mozgó delokalizált elektronfelhő biztosítja a fémes kötést.
Ionos kötés
Az ellentétes töltésű ionok közti elektrosztatikus vonzóerő.
Ionrácsos kristály
A pozitív és negatív töltésű ionokból álló halmazokban szilárd állapotban az ionok szabályos ionrácsos kristályt képeznek.
Az ionrács rácspontjaiban pozitív és negatív töltésű ionok vannak, melyeket elektrosztatikus vonzóerő tart össze.
Kovalens kötés
Közös molekulapályán mozgó, kötő elektronpárral kialakuló kötés.
Elsőrendű kötések
Fémes kötés
Ionos kötés
Kovalens kötés
Ionos kötés alakul ki, ha…(EN)
az atomok elektronegativitásának különbsége nagy.
Kovalens kötés alakul ki, ha (EN)
az atomok elektronegativitásainak különbsége kicsi, az összege nagy.
Fémes kötés alakul ki, ha (EN)
az atomok elektronegativitásainak különbsége és összege is kicsi.
A kovalens kötés ionos jellegűvé válik, ha
a kapcsolódó atomok elektronegativitása különbözik, mert így a kötésben részt vevő elektronok nagyobb valószínűséggel tartózkodnak a nagyobb elektronegativitású atom terében. A molekula polarizálódik.
Ionos kötés kovalens jellegűvé válik, ha…
a kisméretű és nagy töltésű fémionok deformálják, polarizálják az ionok elektronfelhőjét.
Diszperziós kölcsönhatás
olyan másodrendű kémiai kötés, amelyet az atommagok rezgéséből adódó időleges töltéseltolódás alakít ki.
Hogyan alakul ki a diszperziós kölcsönhatás?
Ha egy apoláris molekula nagyon közel kerül egy másik apoláris molekulához, akkor az egyik atommagja vonzza a másik elektronfelhőjét, így pillanatnyi dipólusok jöhetnek létre.
A molekula méretének növekedésével a dipólus jelleg is növekszik.
Dipólus-dipólus kölcsönhatás
Poláris(dipólusos) molekulák közti elektrosztatikus vonzóerő alakítja ki.
Hidrogénkötés
A hidrogénkötés olyan másodrendű kémiai kötés, melyben a két molekulát egy hidrogénatom köti össze.
Egy nagy elektronegativitású, kisméretű atomhoz kapcsolódó hidrogén, egy másik, nagy elektronegativitású, nemkötő elektronpárral rendelkező atomhoz kapcsolódik, összekapcsolva így a két atomot.
