Halmazállapotok

Question 1

Standardállapot

Answer 1

25 C hőmérséklet, és 0,1 MPa nyomás

Question 2

Normálállapot

Answer 2

0 C hőmérséklet, és 0,1MPa nyomás (1 atmoszféra nyomás)

Question 3

Állapothatározók

Answer 3

Az anyagi halmaz állapotát befolyásoló külső tényezők. Ilyen a hőmérséklet, a nyomás, és a gázoknál a térfogat.

Question 4

Az elemek és vegyületek egy adott hőmérsékleten általában csak egyféle halmazállapotban stabilisak, de

Answer 4

olvadás/ forráspontjukon, kétféle halmazállapot is előfordul.

Question 5

Mitől függ a gázmolekulák sebessége?

Answer 5

A gázmolekulák sebessége a molekulák tömegétől és a hőmérséklettől függ.
(A kisebb tömegű molekulák magasabb hőmérsékleten nagyobb sebességgel mozognak)

Question 6

Gázok térfogata és alakja

Answer 6

A gázok alakja és térfogata nem állandó, a rendelkezésre álló teret teljesen kitöltik.

Question 7

Gáz részecskék egymással való kapcsolata

Answer 7

A gázok részecskéi egymástól távol, a tér minden irányába történő gyors mozgásban vannak, köztük a kölcsönhatások elhanyagolhatóan kicsik. Ütköznek egymással és az tároló falával.

Question 8

Mi a következménye annak, hogy a gázok részecskéi közt elhanyagolhatóak a kölcsönhatások?

Answer 8

Betöltik a rendelkezésre álló teret, nincs sem állandó térfogatuk, sem állandó alakjuk. A gázok összenyomhatóak.

Question 9

Ideális gázok

Answer 9

Olyan gázok, ahol a részecskék saját térfogata és a köztük lévő kölcsönhatások elhanyagolhatóak.

Question 10

Hogyan érvényes az Avogadro törvénye a gázokra?

Answer 10

Az azonos anyagmennyiségű gázok, azonos hőmérsékleten és nyomáson, anyagi minőségtől függetlenül azonos tétfogatot töltenek be.
Tehát az azonos hőmérsékletű és nyomású gázok egységnyi térfogatában azonos számú részecske van.

Question 11

Moláris térfogat

Answer 11

A gáz térfogatának és anyagmennyiségének hányadosa.

Question 12

1 mol gáz térfogata standardállapotban, normálállapotban és 20 C-on

Answer 12

Standarállapotban, tehát 25 C hőmérsékleten és 0,1 MPa nyomáson 24,5 dm^3/mol
Normálállapotban (0 C-on és 0,1 MPa-n) 22,41 dm^3/mol
20 C-on 24dm^3/mol

Question 13

Relatív sűrűség (gázok)

Answer 13

Két gáz sűrűségét egymáshoz viszonyítjuk.

Question 14

Levegő átlagos moláris tömege?

Answer 14

29 g/mol

Question 15

Általános gáztörvény:

Answer 15

Egy adott hőmérsékleten és nyomáson, a gázok térfogata és anyagmennyisége közti összefüggést írja le.
pV=nRT
p-nyomás-pascal-ban
V-térfogat-m^3-ban
n-anyagmennyiség-mol-ban
R-egyetemes gázállandó=8,314 J/mol•K
T-hőmérséklet-kelvinben

Question 16

Folyadék részecskék egymással való kapcsolata, mozgása?
Alak, térfogat

Answer 16

A folyadékok részecskéi egymáshoz viszonylag közel, erős kölcsönhatásban vannak.
Egymáson elgördülhetnek, forgó, rezgőmozgást végezhetnek, állandó a térfogatuk, viszont alakjuk nem, a tárolóedény alakját veszik fel.

Question 17

A folyadékok összenyomhatók?

Answer 17

Az erős kölcsönhatások miatt a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatlanok.

Question 18

A folyadékok felületi feszültsége

Answer 18

A folyadékmolekulák kölcsönös vonzásával magyarázható, hogy a felületüket csökkenteni igyekeznek. Adott térfogathoz tartozó legkisebb felülete a gömbnek van. A folyadékok belsejében lévő molekulákat a szomszédos molekulák minden irányból vonzzák, a felületi rétegben lévőkre viszont csak befelé ható vonzóerő hat.
Ha erősek a másodrendű kölcsönhatások, például a víznél, akkor nagy a felületi feszültsége, viszont ha gyenge a másodrendű kölcsönhatás, pl éter, akkor a folyadék nem csepegtethető.

Question 19

A folyadékok viszkozitása

Answer 19

Másnéven belső surlódása, a folyadékok mozgékonyságának, önthetőségének mértéke. A másodrendű kötőerők nagyságától függ.

Question 20

Folyadékkristályok

Answer 20

A folyadékkristályok átmenetet képeznek a folyadékok és kristályos anyagok között. A folyadékkristályok rendezett csoportjai a kristályos testekéhez hasonlóak, ám ezek a csoportok egymástól könnyen elmozdulnak, így a halmaz folyékony.

Question 21

Folyadékkristályok jellegzetes tulajdonsága:

Answer 21

Hogy elektromos, vagy mágneses mező hatására a csoportok rendeződnek, ami az anyag fénytani tulajdonságain változtat. A erőtér kikapcsolása után a csoportok rendezetlensége visszaáll.

Question 22

Szilárd halmazállapot jellemzői:

Answer 22

A részecskék közt lényegesen nagyobb vonzóerő van, mint a folyadék, vagy gázmolekuláknál, a részecskék csak rezgőmozgást végezhetnek, így a szilárd anyagok alakja és térfogata állandó.

Question 23

Kristályos anyag részecskéi

Answer 23

Szabályos rendben, egy képzeletbeli térháló rácspontjain vannak, csak rezgőmozgást végezhetnek.

Question 24

Amorf anyag részecskéi

Answer 24

Nem alkotnak szabályos kristályrácsot, vagy csak kismértékben rendezettek. Nincs meghatározott olvadáspontjuk, hőre folyamatosan lágyulnak. Pl üveg

Question 25

Elemi cella (kristályrács)

Answer 25

Az elemi cella a kristályrácsnak az a legkisebb része, amelyet a tér három irányába, önmagával párhuzamosan eltolva felépíthetjük a kristályrácsot.
Leggyakoribb elemi cella a kocka.

Question 26

Koordinációs szám (kristályrács)

Answer 26

A kristályrácsot alkotó részecskék közvetlen szomszédainak a számát adja meg.

Question 27

Rácsenergia

Answer 27

Az az energia, ami 1 mol kristályos anyag, szabad gáz halmazállapotú részecskékre bontásához szükséges.
Jele: Ea Mértékegysége: kJ/mol

Question 28

Atomrácsos kristályok jellemzői:

Answer 28

Az atomrácsos kristályok rácspontjain atomok vannak, amelyeket kovalens kötés tart össze. Az erős kötések következménye, hogy magas az olvadáspontjuk, kemények, a hőt és az elektromos áramot nem, vagy csak kismértékben vezetik és sem vízben, sem szerves oldószerben nem oldódnak.
Pl: gyémánt, szilícium

Question 29

Fémrács jellemzői:

Answer 29

A fémrács rácspontjain pozitív töltésű fématomtörzsek vannak, amelyeket delokalizált elektronfelhő tart össze. A szabadon mozgó elektronok következménye, hogy a hőt és az elektromos áramot jól vezetik. Keménységük, megmunkálhatóságuk, olvadáspontjuk függ a részecskék térbeli elrendeződésétől.

Question 30

Rácstipusok térbeli elrendeződés szerint (fémrács és 3 fajta van)

Answer 30

-lapon középpontos kockarács: minden atomot másik 12 vesz körül, tehát 12 a koordinációs számuk. Ezek a legjobban megmunkálható fémek. (Al, Ag, Au)
-térben középpontos kockarács: egy részük lágy, más részük kemény, minden atomot 8 másik vesz körül. Pl: Na, Fe
-hatszögrács: nehezen megmunkálhatók, 12 a koordinációs szám. Pl; Ni, Mg, Zn

Question 31

Molekularács jellemzői:

Answer 31

A rácspontokon molekulák vannak, amiket gyenge másodrendű kötőerők tartanak össze. Ebből kifolyólag az ilyen anyagok forrás és olvadáspontja kicsi, az elektromos áramot nem vezetik.
Molekularácsos anyagok pl a jód, a cukor és a szerves vegyületek nagy része.

Question 32

Mitől függ a molekularács olvadás és forráspont értéke?

Answer 32

A molekulák tömegétől és a köztük fellépő másodrendű kötőerők nagyságától.

Question 33

Ionrácsos kristályok jellemzői:

Answer 33

A rács rácspontjaiban pozitív és negatív töltésű ionok vannak, amelyeket elektrosztatikus vonzóerő tart össze. Ebből kifolyólag az ilyen kristályok ridegek, olvadáspontjuk magas, oldatuk és olvadékuk az elektromos áramot vezeti.
Pl:NaCl

Question 34

Atomrács fémrácsos átmenet (pl grafit)

Answer 34

Az grafit kristályrácsában minden atom másik három atomhoz kapcsolódik kovalens kötéssel. A negyedik elektronok delokalizált elektronfelhőt képeznek, így az atomrács fémrácsos tulajdonságot mutat.

Question 35

Ionrács atomrácsos átmenet:

Answer 35

Az ionrács ionjai közt fellépő polarizáció miatt az ionrács atomrácsos, vagy molekularácsos tulajdonságot mutathat.