Atomok

Question 1

Atom

Answer 1

Kémiai szempontból a legkisebb, önálló, semleges részecskék; kémiai úton tovább nem bonthatóak.

Question 2

Az elektron relatív tömege:

Answer 2

1840-szer kisebb a proton relatív tömegénél
(9,109•10^31 kg)

Question 3

Izotópok

Answer 3

Azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atomok.
Kémiai tulajdonságaik azonosak, fizikai tulajdonságaik kismértékben eltérőek.

Question 4

α-sugárzás jellemzői:

Answer 4

Az atommagból két protonból és két neutronból álló héliummagok lépnek ki. A keletkező atom protonszáma 2-vel, tömegszáma 4-gyel kisebb, mint a kiindulási atomé. Elektromos térben a negatív elektród felé hajlik el. Levegőben néhány métert halad, de papíron már nem megy át.

Question 5

β-sugárzás jellemzői:

Answer 5

Az atom magjában egy neutron protonná és elektronná alakul. Az elektron kilép a magból és az atomból, így a keletkező atom protonszáma eggyel nagyobb lesz. A β-sugárzás elektromos térben a pozitív elektród felé hajlik el, levegőben néhány métert halad, de a fémlemezeken nem hatol át.

Question 6

γ-sugárzás jellemzői:

Answer 6

Nagy energiájú elektromágneses sugárzás. Vastag ólomlemezen is áthatol, önmagában nincs jelen, csak α és β -sugárzás kíséretében.

Question 7

Magerők három fontos tulajdonsága:

Answer 7

-rövid távolságon belül, 1,4 femtométeren belül hatnak
-töltésfüggetlenek
-rendkívül erősek, kb 100-szor erősebbek a protonok közt fellépő Coulomb féle taszítóerőknél.

Question 8

Magfúzió:

Answer 8

Két vagy több atommag egy nagyobb atommaggá egyesül.

Question 9

Tömegdefektus (magfúzió):

Answer 9

A nukleonokból keletkező atommag tömege nem egyezik meg az őt alkotó protonok és neutronok tömegének összegével, hanem annál kisebb. A hiányzó tömeg energiává alakul át, hiszen az energia a test tömegéből származik, a hiányzó tömeg behelyettesíthető az E=mc^2 képletbe, ahol a hiányzó tömeget megszorozzuk a fénysebesség négyzetével így megkapva a felszabaduló energia nagyságát.

Question 10

Maghasadás

Answer 10

Egy nagyobb atom magja kisebb atommagokra hasad, általában kettőre, miközben energia szabadul fel. Például ha a 235-ös uránizotópot lassú neutronokkal bombázzuk, akkor az 236-os uránizotóppá hasad, ami mivel instabil, így tovább hasad 92-es kriptonná és 142-es báriumizotóppá, miközben további neutronok szabadulnak fel, melyek további atommagok hasítására képesek, így indulhat el a láncreakció.

Question 11

Relatív atomtömeg

Answer 11

Megadja, hogy egy atom tömege hányszor nagyobb a 12-es tömegszámú szénizotóp tömegének 1/12-ed részénél.

Question 12

Atompálya:

Answer 12

Az atommag körül az a térrész, ahol az elektronok 90%-os valószínűséggel megtalálhatók.

Question 13

Pályaenergia:

Answer 13

Az atomban kötött elektron energiája. Pályaenergia akkor szabadul fel, ha az elektron a magtól, végtelen nagy távolságból az adott atompályára lép.
Mértékegység kJ/mol értéke negatív.

Question 14

Mi határozza meg az elektronszerkezet kiépülését?

Answer 14

Az atomok és az elektronok közti vonzás, az elektronok közti taszítás, az elektronok mozgása, az energiaminimumra törekvés elve, a Pauli elv és a Hund szabály.

Question 15

Energiaminimumra törekvés elve:

Answer 15

A rendszer a legalacsonyabb energiájú állapotban törekszik lenni. Például az atom összes elektronja a legkisebb energiájú pályákon van.

Question 16

Pauli elv

Answer 16

A Pauli-elv kimondja, hogy az atomban legfeljebb két, egyéb tulajdonságaiban megegyező, ellentétes spinű elektron lehet.
Tehát az atomban nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. (Mivel a három kvantumszám egyértelműen meghatározza az atompályát, így az atompályán lévő két elektron már csak a negyedik, spinkvantumszámban különbözhet.)

Question 17

Hund-szabály

Answer 17

Kimondja, hogy ha egy alhéj telítetlen és több pályából áll, akkor az elektronok alapállapotban a lehető legtöbb pályán, párosítatlanul, azonos spinnel helyezkedik el.

Question 18

Mi határozza meg az elemek kémiai tulajdonságait?

Answer 18

Az elemek kémiai tulajdonságait az atomjaik elektronkonfigurációja, és legfőképp vegyértékelektronjai határozzák meg.

Question 19

Minek jellemzésére szolgálnak a kvantumszámok?

Answer 19

A kvantumszámok az elektronhéjak, az alhéjak, az atompályák és az elektronok jellemzésére szolgálnak.

Question 20

Főkvantumszám

Answer 20

Az elektron atommagtól való távolságát adja meg. Jele: n
Értéke: 1, 2…7-ig egész számok.

Question 21

Mellékkvantumszám

Answer 21

Az atompálya térbeli alakját adja meg. Jele: l
Értéke: 0, 1, 2…n-1-ig terjedő egész számok.
Azonos mellékkvantumszámú pályák alhéjakat képeznek.

Question 22

Mágneses kvantumszám

Answer 22

Az atompálya mágneses térben való viselkedését, elhelyezkedését, irányát adja meg.
Jele: m
Értéke +l-től -l-ig minden egész szám.
Megadja, hogy egy alhéj hány atompályából áll.

Question 23

Spinkvantumszám

Answer 23

Az elektron mágneses sajátosságait adja meg.
Jele ms
Értéke: +1/2-ed, vagy -1/2-ed

Question 24

Radioaktív nyomjelzéses módszer kidolgozója

Answer 24

Hevesy György (1885-1966)

Question 25

Elekton felfedezése

Answer 25

A legrégebben felfedezett elemi részecske.
1897-ben Joseph John Thomson fedezte fel.

Question 26

Proton felfedezése

Answer 26

Ernest Rutherford fedezte fel 1919-ben.

Question 27

Neutron felfedezése

Answer 27

James Chadwick fedezte fel 1932-ben.