Magyaro. a Horthy korszakban

Question 1

1920-1946 közötti időszak

Answer 1

A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.

Question 2

1919. aug. 1

Answer 2

1919. augusztus 1-én a Tanácsköztársaság kormánya lemond, a románok bevonultak Budapestre augusztus 4.-én, végig rabolták az országot, a Tiszántúlon megkezdik saját közigazgatásuk kiépítését.

Question 3

Két kormány alakul:

Answer 3

Két kormány alakul: Szociáldemokrata Kormány Peidl Gyula vezetésével, majd a Friedrich Kormány (román-barát). Ezeket a kormányokat az Antant nem fogadta el. 1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, megalakul a Huszár-kormány.

Question 4

Magyaro állaformája

Answer 4

1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartanak, amelyre a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kapta a legtöbb szavazatot. Magyarország államformája király nélküli királyság lett, mert az Antant nem értett egyet a Habsburg hatalom visszaállításában.

Question 5

1920 márc. 1.

Answer 5

1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthyt. (Az ország 3 kormányzója: Hunyadi János, Kossuth Lajos, Horthy Miklós.)

Question 6

A Trianoni békeszerződés következményei miatt:

Answer 6

A Magyarországgal 1920. június 4-én megkötött béke miatt Mo. elveszítette területeinek kétharmadát, lakosságának több mint a felét. Nem vették figyelembe az etnikai határokat, több millió magyar került más országokba.

Question 7

Bethlen belpolitikai konszolidáció:

Answer 7

Teleki a királypuccsokban tanúsított magatartása miatt lemondani kényszerült. Gróf Bethlen István követte. Célja a belső stabilizáció megteremtése és a külpolitikai elszigeteltség feloldása volt.

Question 8

Politikai stabilizáció:

Answer 8

1922-ben létrehozza Gróf Bethlen István az Egységes Pártot. Kiegyezett a Szociáldemokrata párttal (SZDP), ezt Bethlen-Peyer Paktumnak nevezzük.

Question 9

Választójogi rendelet:

Answer 9

Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. MSZDP - vel paktumot kötött Bethlen.

Question 10

A magyar gazdaság helyzete:

Answer 10

Az infláció 1919 őszétől felgyorsult, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. 1922-ben Magyarország belép a Népszövetségbe, 1924-ben Népszövetségi kölcsönt vesz fel, 250 millió koronát.

Question 11

1924 és 1927

Answer 11

Az 1924-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank a korona helyett 1927-től bevezette az új pénznemet: a pengőt.

Question 12

B-listázás

Answer 12

A költségvetés egyensúlya érdekében csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (ezt nevezték B-listázásnak)

Question 13

A magyar ipar szerkezete

Answer 13

A gépgyártás részesedése csökkent a gyáripari termelésben. Nagy lendületet kapott a könnyűipar: a textil-, bőr-, papír- és élelmiszergyártás. A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.

Question 14

A Magyar mezőgazdaság szerkezete

Answer 14

A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből meghatározó maradt: mintegy 40%. A mezőgazdaság továbbra is a magyar export domináns ágazata maradt, az összes export 60%-át adta.

Question 15

A magyar társadalom a két világháború között:

Answer 15

Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét. A soknemzetiségű jelleg megszűnt, a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű. 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és növekedett az átlagos élettartam is.

Question 16

Néhány társadalm réteg:

Answer 16

*A nagybirtokosok
*A nagypolgárság
*A középosztály
*A városi és falusi kispolgárság
*A lakosság 48%-a, 4,4-4,5 millió ember földműves paraszt volt.

Question 17

Külpolitikai konszolidáció:

Answer 17

Az első világháború után Magyarország külpolitikailag elszigetelődött. Az 1924-ben létrejött Kisantant Magyarország ellen irányult.

Question 18

1927

Answer 18

1927-ben megkötött olasz-magyar Örökbarátsági Szerződés. 1926-ban Magyarország Jugoszlávia felé közeledett, ennek fontos állomása Horthy Mohácsi-beszéde. Örökbarátsági Szerződés született még Lengyelországgal és Ausztriával is.

Question 19

Háború bel és külpolitikai következményei:

Answer 19

A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről, és 1943 őszére megállapodott az előzetes fegyverszüneti feltételekről. Hintapolitikát folytatott Horthy.

Question 20

1944. március 19

Answer 20

A magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19.-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű támadást, amely Magyarország katonai megszállását jelentette.

Question 21

1944. dec és 1945 feb. 13. között

Answer 21

1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma. Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban). De: a szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.