Magyaro. a Horthy korszakban Flashcards
13. tétel
1920-1946 közötti időszak
A Magyar Királyság 1920 és 1946 közötti időszakát, vagyis a királyság utolsó két évtizedét Horthy-korszaknak nevezzük.
- aug. 1
- augusztus 1-én a Tanácsköztársaság kormánya lemond, a románok bevonultak Budapestre augusztus 4.-én, végig rabolták az országot, a Tiszántúlon megkezdik saját közigazgatásuk kiépítését.
Két kormány alakul:
Két kormány alakul: Szociáldemokrata Kormány Peidl Gyula vezetésével, majd a Friedrich Kormány (román-barát). Ezeket a kormányokat az Antant nem fogadta el. 1919. november 16-án Horthy bevonul Budapestre, megalakul a Huszár-kormány.
Magyaro állaformája
1920 januárjában nemzetgyűlési választásokat tartanak, amelyre a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja kapta a legtöbb szavazatot. Magyarország államformája király nélküli királyság lett, mert az Antant nem értett egyet a Habsburg hatalom visszaállításában.
1920 márc. 1.
- március 1-jén a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta Horthyt. (Az ország 3 kormányzója: Hunyadi János, Kossuth Lajos, Horthy Miklós.)
A Trianoni békeszerződés következményei miatt:
A Magyarországgal 1920. június 4-én megkötött béke miatt Mo. elveszítette területeinek kétharmadát, lakosságának több mint a felét. Nem vették figyelembe az etnikai határokat, több millió magyar került más országokba.
Bethlen belpolitikai konszolidáció:
Teleki a királypuccsokban tanúsított magatartása miatt lemondani kényszerült. Gróf Bethlen István követte. Célja a belső stabilizáció megteremtése és a külpolitikai elszigeteltség feloldása volt.
Politikai stabilizáció:
1922-ben létrehozza Gróf Bethlen István az Egységes Pártot. Kiegyezett a Szociáldemokrata párttal (SZDP), ezt Bethlen-Peyer Paktumnak nevezzük.
Választójogi rendelet:
Korlátozta a választójogot és bevezette a nyílt választási rendszert. MSZDP - vel paktumot kötött Bethlen.
A magyar gazdaság helyzete:
Az infláció 1919 őszétől felgyorsult, nőtt a munkanélküliség, csökkent az életszínvonal. 1922-ben Magyarország belép a Népszövetségbe, 1924-ben Népszövetségi kölcsönt vesz fel, 250 millió koronát.
1924 és 1927
Az 1924-ben létrehozott Magyar Nemzeti Bank a korona helyett 1927-től bevezette az új pénznemet: a pengőt.
B-listázás
A költségvetés egyensúlya érdekében csökkentették az állami alkalmazottak létszámát (ezt nevezték B-listázásnak)
A magyar ipar szerkezete
A gépgyártás részesedése csökkent a gyáripari termelésben. Nagy lendületet kapott a könnyűipar: a textil-, bőr-, papír- és élelmiszergyártás. A kormányzat magas védővámokkal védte a hazai ipart.
A Magyar mezőgazdaság szerkezete
A mezőgazdaság részesedése a nemzeti jövedelemből meghatározó maradt: mintegy 40%. A mezőgazdaság továbbra is a magyar export domináns ágazata maradt, az összes export 60%-át adta.
A magyar társadalom a két világháború között:
Trianon megváltoztatta a magyar társadalom néhány fontos jellegzetességét. A soknemzetiségű jelleg megszűnt, a lakosság 10%-a maradt nem magyar anyanyelvű. 1920 és 1941 között jelentősen nőtt a lakosság száma és növekedett az átlagos élettartam is.
Néhány társadalm réteg:
*A nagybirtokosok
*A nagypolgárság
*A középosztály
*A városi és falusi kispolgárság
*A lakosság 48%-a, 4,4-4,5 millió ember földműves paraszt volt.
Külpolitikai konszolidáció:
Az első világháború után Magyarország külpolitikailag elszigetelődött. Az 1924-ben létrejött Kisantant Magyarország ellen irányult.
1927
1927-ben megkötött olasz-magyar Örökbarátsági Szerződés. 1926-ban Magyarország Jugoszlávia felé közeledett, ennek fontos állomása Horthy Mohácsi-beszéde. Örökbarátsági Szerződés született még Lengyelországgal és Ausztriával is.
Háború bel és külpolitikai következményei:
A „Don-kanyarban” elszenvedett katasztrófa hatására Magyarország titkos tárgyalásokat kezdett Angliával a különbékéről, és 1943 őszére megállapodott az előzetes fegyverszüneti feltételekről. Hintapolitikát folytatott Horthy.
- március 19
A magyar béketárgyalások a német hadvezetés tudtára jutottak, ezért 1944. március 19.-én megindították a „Margarete I.” fedőnevű támadást, amely Magyarország katonai megszállását jelentette.
- dec és 1945 feb. 13. között
1944 decembere és 1945. február 13. között zajlott Budapest ostroma. Súlyos harcok dúltak a Dunántúlon 1945 márciusában a Balaton – Székesfehérvár vonal mentén (utolsó német offenzíva a II. világháborúban). De: a szovjet ellentámadás 1945. április 13-án kiszorította az utolsó németeket az országból.