Középkori városok kialakulása Flashcards
Középkor időszaka
A középkor időszaka 476-tól 1492-ig tart. Két nagy korszaka a korai és az érett középkor. A korai a 10. századik az érett a 11. századtól kezdődik.
Fejlődés okai és következménye
A fejlődés oka a népesség nagyszámú növekedése volt. Az emberek egészségesebben, jobban táplálkozta, ezáltal vissza szorultak a járványok.
Az újítások következménye
Az újításoknak köszönhetően, illetve az Európai éghajlat változása miatt is a mezőgazdaságban nőtt a termelékenység, több termés volt. Önellátó gazdálkodás megszűnt.
Termelékenység és egészségesebb étkezés következménye
-Európa népessége elkezdett növekedni.
-Terményfelesleg alakult ki több termés volt, mint amennyi a lakosság ellátására kellett.
-Újra felélénkült a kereskedelem a terményfelesleg miatt.
Milyen szempontok határozták meg a városok kialakulását?
A városok kialakulását földrajzi-gazdasági szempontok határozták meg. Jellemzően ott jöttek létre, sok áru cserélt gazdát élénk kereskedelek folyt.
-földesúri várak mellett
-hidak mellett
Kinek a birtokában helyezkedtek el a városok?
Jellemzően egy-egy földesúr birtokában helyezkedtek el, kezdetben földesúr fennhatósága alá tartoztak.
Kommuna
A városok növekedésével, fejlődésével, azonban megjelentek a kommunák, a városi önállóság, önkormányzat megteremtését célzó mozgalmak.
Városi önkormányzatok jellemzője
Jellemzői közé tartozik a szabad bíróválasztás és bíráskodás, saját adószedés, saját igazgatás és szabad plébános-választás.
Város vezetése és jelképe
Város önállóságát a városfal jelképezi. A város vezetését, így a polgármesteri tisztek vagy a főbírói és az emelett működő városi tanácsot (szenátus) a leggazdagabb réteg, a patríciusok tartották kezükben.
Városok mire törekedtek?
Legbtöbb város arra törekedett, hogy a király védelme alá helyezze magát, erősítse meg önállóságát.
Király miért támaszkodott a városokra
A király szívesen támaszkodott városokra hiszen kereskedeleiből szép bevételek származtak, amelyek adó formájában gyarapították a királyi kincstárat.
Városok lakossága
A városok lakosságát polgárságnak nevezzük. Nagyobb részük iparral és kereskedelemmel, kisebb részük földműveléssel foglalkozik.
Polgárságon belüli rétegek
A polgárságon belüli rétegeket a régi római társadalmi rétegek alapján nevezték el:
-Patríciusok, a leggazdagabb kereskedők, iparosok nekik vannak politikai jogaik
-Plebejusok, a köznép, amely kevésbé jómódú vagy nincstelen, politikai jogaik korlátozottak vagy nincsenek.
Céhek
A városokban az ipari, kézműves termelés meghatározott keretek között folyt, ezeket nevezzük céheknek. Azonos szakmát űző iparosok, kézművesek érdekvédelmi szervezeteit nevezzük.
Céhek célja
Azonos szakmát űző iparosok kézművesek érdekvédelmi szervezeteit nevezzük. A céhek létrehozásának célja a gazdasági verseny kiiktatása és a minőségi termelés volt.
