A reformkor kiemelkedő személyei Flashcards
10. tétel
Reformkor
1825-1848 közötti éveket szokás reformkornak nevezni, és ez idő alatti országgyűléseket reformkori országgyűlésnek nevezzük.
Társadalmi átalakulás
A feudális struktúra felszámolásra (jobbágyfelszabadítás, közteherviselés, törvény egyenlőség) irányuló mozgalom.
Kétféle időbeli meghatározás:
1825-1848-ig a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig.
1832-1848-ig a 32-es ogy.-től a forradalomig.
Gróf Széchenyi István Elméleti munkássága 1rész
1825-ös Pozsonyi országgyűlésen döntenek a 9-rendszeres bizottság újra életbe léptetéséről. 1830-ban kiadja Hitel c. művét, kért hitelt birtoka fejlesztésére, de sikertelen volt az érvényben levő ősiség törvénye miatt. Széchenyi ezért javasolja az ősiség törvény eltörlését.
Gróf Széchenyi István Elméleti munkássága 2rész
javasolja még:
a robot eltörlését, helyette bérmunkások alkalmazását
a céhek eltörlését
a belső vámok eltörlését: akadályozzák a belső gazdaságot, kereskedelmet
a limitáció eltörlését: az árakat a hatóság szabja meg ekkor
a monopóliumok eltörlését: egyedárusítási jogok
Gróf Széchenyi István Gyakorlati munkássága
1827-28: megjelenik Lovakrul c. műve: melyben a közösségi élet fejlesztésére szolgáló lehetőségről beszél. Megalakította a Nemzeti Kaszinót.
Pest-Buda fővárossá fejlesztése érdekében is:
’40-es évek: Tisza szabályozása
40es évek: Pest-Vác első vasútvonal
Lánchíd megépítése, mely a fejlődés szimbóluma lett.
1832-34
1832-34-es Pozsonyi országgyűlésen: sok fontos döntést hoznak.
Ez az első igazi reformországgyűlés. Két párta szakadt az országgyűlés: a konzernatívok, akik mindent változatlanul akartak hagyni, és a reformellenzék, akik Széchenyi programját követték.
1832-1834 Pozsonyo ogy. mit fogadtak el?
Elfogadták:
-A Partium visszacsatolását =Részek (Erdély és a mai Román határ közti rész)
-Nem nemes is lehet felperes=törvény előtti egyenlőség kezdete
-A törvények nyelve a latin helyett a magyar lett
-A Lánchídon mindenkinek kell fizetnie hídpénzt
1831
1831-ben a kelet felől elérkezik a kolerajárvány ezért jobbágylázadások törnek ki Észak és Kelet Magyaro.-on.
1831-ben báró Wesselényi Miklós erdélyi főúr kiadatja Balítéletekről c. művét, melyben az örökváltság, a törvény előtti egyenlőség, a közteherviselés, a sajtószabadság és a zsidóság emancipációja mellett foglal állást.
Kossuth Lajos
Az 1832-36-os országgyűlésen, ahol kézzel írott Országgyűlési Tudósításokat szerkesztett, amiket aztán tudósítás céljából szétküldött a vármegyéknek. 1837-től a Törvényhatósági Tudósításokat kezdeményezte.
1837
1837-ben Kossuthot és Wesselényit is lecsukják. 1840-ben engedik ki őket.
Kossuth Lajos Elméleti programja
az érdekegyesítés, a társadalmi összhang megteremtése, melyet ő a kötelező örökváltság bevezetésével kíván elérni.
-Sajtószabadság
-Közteherviselés
-Törvény előtti egyenlőség
Kossuth Lajos Gyakorlati programja
-1841-ben az iparegyesület megszervezése
-1842-ben az ipari kiállítás megrendezése, a magyar termékek forgalmazása
-kereskedelmi társaság szervezése
-Védővám módszer: Kossuth egy osztrák közgazdász, Friedrich List módszerével próbálja védeni a magyar árukat.
-1844-ben megalakult a Védegylet, melynek tagjai megfogadták, hogy 6 éven keresztül csak magyar árut vesznek.
Kossuth és Széchenyi vitája
Más társadalmi rétegekből származtak és mind a kettőjük a saját társadalmi rétegének szánta az irányítást. Széchenyi békésen, óvatosan, az osztrákokkal a viszonyt táplálva politizál, míg Kossuth nem kímélte sem az arisztokráciát, sem az osztrákokat.
