Kádár korszak mindennapjai Flashcards
7. tétel
Kádár János
Kádár János, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja, az 1957–1989 közötti időszak alatt az ország vezetője. 1956 novembere és 1988 májusa között az MSZMP első titkáraként Magyarország első emberének számított.
MSZMP
A megszűnt MDP utódjaként, a forradalom idején megalakult kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) az un. „kemény diktatúrával” megkezdte hatalmának kiépítését.
Kádár János hogy jutott hatalomra?
Az 1956-os forradalom leverésével, szovjet katonai és politikai támogatással jutott hatalomra.
“Kádári megtorlás”
1956-ot követően a vezetésével zajló “kádári megtorlás” során mintegy 200-280 embert végeztek ki, tízezreket börtönöztek be vagy internáltak. A megtorlás jelképes csúcspontja Nagy Imrének és társainak kivégzése volt (1958. június. 16.). Több mint 200 ezer ember hagyta el az országot, a hatalom a forradalmat ellenforradalomnak minősítette.
Internálás
Magára politikai, katonai vagy bűnügyi szempontból veszélyesnek tartott, de konkrét bűncselekményt el nem követett személy.
Konszolidáció
Elkezdődik a politikai és gazdasági konszolidáció, egy kialakult helyzet, állapot megszilárdulása, megerősödése, amikor az állapot, helyzet meghatározó jellege változatlan formában fennmarad.
Személyi kultusz
Kerülte Kádár a személyi kultuszt és a nyílt erőszakot, “aki nincs ellenünk az velünk van”.
“Puha diktatúra”
A 60-as évek elejére a párt hatalmának stabilizálásával a megfélemlítés csökken. A diktatúra tehát maradt, de sokat finomodott, ezért is szokás „puha diktatúrának” nevezni.
1963
A diktatúra enyhülését jelezte 1963-ban az amnesztiarendelet, amely során több ezer politikai elítélt szabadult a koncepciós perek miatt a börtönökből.
amnesztia
Kiszabott büntetések széleskörű elengedése részben vagy egészben.
koncepciós per
Előre megtervezett,m koholt vádakkal, hamis tanúkkal folytatott per.
Életszínvonal javítása
Komoly engedmény volt a háztáji gazdálkodás engedélyezése. A rendszer alapelemévé vált az életkörülmények, életszínvonal javítása.
Szociálpolitikai ellátások
Kiszélesítették például a szociálpolitikai ellátásokat (nyugdíj, családi pótlék kiterjesztése és a gyermekgondozási segély (GYES) bevezetése). Ezen kívül a rendszer mindenkinek biztosított munkát.
Szakszervezetek Országos Tanácsa
A dolgozó lakosságot a Szakszervezetek Országos Tanácsa fogta össze, a fiatalokat az Úttörőszövetség és a KISZ (Kommunista Ifjúsági Szövetség) nevelte a szocialista szellemben.
Aczél György
Megengedőbb volt a rendszer a kultúra terén is: az Aczél György nevéhez fűződő kultúrpolitika „a három T” elvét követve „tiltott, tűrt és támogatott” kategóriába sorolta a művészeti alkotásokat és művészeket. Ennek köszönhetően új nyugati alkotásokat (pl. zenéket, filmeket) is megismerhetett a magyar közönség.
“Legvidámabb barakk”
A jóléti intézkedéseknek, nagyobb szabadságnak köszönhetően Magyarország a legélhetőbb ország képét mutatta a szocialista táborban („a legvidámabb barakk” volt a nyugat szemében). Jólét miatt szokás még “Fridzsiderszocializmusnak” és “Gulyáskommunizmusnak” is nevezni.
Több szabadság
Több szabadságot biztosított a lakosság számára: más szocialista országokhoz képest tágabbak voltak az utazási lehetőségek. A nagyobb szabadság természetesen nem jelentett teljes szabadságot.
“éberség”
Megmaradt az „éberség” beidegződése is: a Belügyminisztériumban továbbra is külön csoport (a hírhedt III/III-as ügyosztály) foglakozott bizonyos személyek, csoportok állandó megfigyelésével, ügynökök, beszervezett besúgók hálózatát működtetve.
Új gazdasági mechanizmus 1968
Ezt a tendenciát figyelembe véve 1968-ban így indult útjára gazdasági szakemberek Nyers Rezső és Fock Jenő elgondolásai alapján az új gazdasági mechanizmus, amit nagyobb szabású gazdasági reformnak szántak. A reform lényege az extenzív fejlesztésről az áttérés lett volna az intenzív fejlesztésre.
Önkizsákmányoló munka
Az életszínvonal fenntartása a lakosságtól is többletmunkát igényelt. Az emberek jelentős része önkizsákmányoló munkát végzett „második gazdaságban”, a főállás mellé másodállást vállaltak.
Önkizsákmányolás köetkezménye
Az önkizsákmányolás, túlhajszoltság ugyanakkor negatív társadalmi következményekkel járt. 1960 és 1980 között a felnőtt lakosság várható élettartama csökkent, különösen a középkorú férfiak halálozási arányai romlottak. Nőtt a deviáns jelenségek száma: az öngyilkosságok aránya, az alkoholisták száma folyamatosan emelkedett.
