Kvíz Flashcards

1
Q

A kisgyermek önálló játéka során mik a felnőtt feladatai?

A
  • a környezet megválasztása, előkészítése, alakítása
  • a gyermek megfigyelése
  • a gyermek állapotának monitorozása, a napirend betartása
  • állványozás minden olyan esetben mikor a gyerek elakad
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mit jelent az, hogy elakad a gyerek a játék során?

A
  • Nem tudja eldönteni hogyan fogjon hozzá a játékhoz.
  • Hogyan folytassa, fejlessze a játékát
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Miért kell megfigyelni a felnőttnek a gyereket játék közben?

A

Így tudni fogom mi érdekli, milyen irányban bővíthető a játéka, és saját magához képest milyen előre lépéseket tesz.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Milyen típusú játék (fecskendős kislány)

A

Gyakorló játék: a játék örömét a mozgás sorozat ismételt kivitelezése, a fecskendővel való gyakorlás adja.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mi alakul ki a kutató manuipulació által?

A

A kutató manipuláció által alakul ki az érzékeltek és a mozgás összehangolása.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Piaget elmélet szerint a csecsemők…

A

A csecsemők érzékszervi és mozgásos tapasztalatok útján szerzik meg az információikat, sőt ezek integrációja az egyik legfontosabb feladat.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

2 éves gyerekek is képesek képzeletbeli tevékenységet folytatni a játék során?

A

Igen. A szimbolikus játék kezdete másfél/2 éves korra tehető

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Kisgyermek játékának elmaradhatatlan része a nagymozgas?

A

NEM
A kisgyerek számára fontos a nagymozgásos játék de ez nem azt jelenti, hogy ne játszhatnának akár nagymozgás nélkül is.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mit jelent az hogy a játék folyamat hangsúlyú?

A

A játékban a cselekvés folyamata a lényeges

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Milyen mozgásteret kell biztosítani a kisgyerek első életévében?

A

Megfelelő mozgásteret kell biztosítani a nagymozgások optimális fejlődéséhez.
Nagy térre van szüksége a gurulás, mászás, kúszás elsajátításához

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Milyen mozgásteret kell biztosítani a kisgyerek első életévében?

A

Megfelelő mozgásteret kell biztosítani a nagymozgások optimális fejlődéséhez.
Nagy térre van szüksége a gurulás, mászás, kúszás elsajátításához

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mi a kortársakkal való együttjátszás korai formája?

A

A párhuzamos játék

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Mi a párhuzamos játék?

A

Ekkor a gyerekeknél megjelenik az utánzás révén az azonos játék forma. Például mindkét gyerkőc babát takargatni. Egyikük időről időre felpillant és megfigyeli mit csinál a másik, majd ő is hasonlóan cselekszik a játékban. De közben nincsenek interakcióban, nem próbálják befolyásolni egymást

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

A vadulós játék mindig társas?

A

Igen

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Miért állította Piaget hogy óvodáskorra a szimbolikus játék hanyatlása jellemző?

A

Mert a szimbólum a valóság egyszerű másolásának irányába fejlődik. Egyedül a játék általános témái maradnak szimbolikusak, a jelenetek a valóságot tükrözik.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mi az explorációs viselkedés az állatok világában?

A

Egyfajta aktív felfedezés, amely főként a fiatal egyedeknél figyelhető meg

17
Q

Miért nem kooperálnak egymással a gyerekek a párhuzamos játék időszakában?

A

Mert nem érdeklődnek más gyerekek tevékenységei iránt

18
Q

Melyek a hospitalizmusban is tapasztalható sztereotip mozgások?

A
  • önringatás (jaktálás)
    (a gyerek ülő vagy álló helyzetben előre-hátra vagy oldalra himbálja magát)
  • saját haj húzogatása
  • kézujjak szem előtt ide oda mozgatása, pergetése
19
Q

Mit jelent a konstruktivista megközelítés?

A

Gondolkodásmódunkat a konstruktivista megközelítés határozza meg leginkább. Ez a szemléletmód kis tudósként tekint a gyerekekre, akik felfedezik a környezetüket, kísérleteznek, megfigyelnek, sémákat alakítanak ki közvetlen világukról. Vagyis megkonstruálják maguk számára a tudást, amit új helyzetekben is alkalmaznak vagy szükség esetén átalakítanak. (Danis, Farkas és Oates, 2011)

A gyermek azonban nem magányos felfedező, hanem társas környezetben él, tudását szociális interakciókban építi.

20
Q

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete

A

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete szerint azokban a közös tevékenységekben, ahol van egy – a gyermeknél előrébb tartó – társ, például felnőtt, az ő segítő interakciói, a környezeti tényezők alakítása révén (állványozás) a gyermek magasabb szintre képes eljutni a probléma megoldásában, mintha egyedül lenne

21
Q

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete:

A

A legközelebbi fejlődési zóna elmélete szerint azokban a közös tevékenységekben, ahol van egy – a gyermeknél előrébb tartó – társ, például felnőtt, az ő segítő interakciói, a környezeti tényezők alakítása révén (állványozás) a gyermek magasabb szintre képes eljutni a probléma megoldásában, mintha egyedül lenne

22
Q

Mit jelent az állványozás?

A

Környezeti tényezők alakítását

23
Q

Mi az elsajátítási motiváció?

A

Minden gyermek nyitott az őt körülvevő világ felfedezésére, belső késztetések vezérlik, nem a felnőttek aktív modellnyújtása vagy tanítása. Már csecsemőkorban is működik az ún. elsajátítási motiváció, amely egy készség megtanulására, begyakorlására irányul.

24
Q

Mit nevezünk kompetencia érzésnek?

A
  • Ha optimális kihívásokkal találkozik a gyermek, akkor próbálkozásainak eredménye a kompetenciaérzést kelti és erősíti.
  • Megéli azt, hogy ő idézi elő a változást környezetében. Például felfedezi, hogy az általa összeütött fedők adnak hangot.
25
Q

Mit nevezünk ollófogásnak?

A

Az ollófogást azért nevezzük így, mert ebben a fogásfajtában a mutató-, középső-, gyűrűs- és kisujj együtt mozog, mintha egy olló két szárát látnánk: az egyik a hüvelyk, vele szemben pedig a maradék négy ujj.

26
Q

Mi a csippentő fogás?

A

A csipeszfogásnál ezzel ellentétben a csippentő mozdulatban már csak a hüvelyk- és a mutatóujj vagy a hüvelyk- és a középsőujj vesz részt.

27
Q

mit nevezünk interakciónak?

A

Az interakció olyan kölcsönhatás, amelyben a gyermek kapcsolatba lép más személyekkel (például kortársakkal, szülőkkel, gondozókkal) vagy a környezetével, és ez a kölcsönhatás elősegíti a fejlődést és a tanulást. A játék közben kialakuló interakciók fontosak a gyermek szociális, kognitív, nyelvi és érzelmi fejlődése szempontjából.

28
Q

Mit jelent a tipikus fejlődésmenet?

A

Azt a normál fejlődési folyamatot jelenti, amelyen a gyermekek általában keresztülmennek, ahogy növekednek és fejlődnek. Ez a fejlődési folyamat különböző fizikai, kognitív, szociális, érzelmi és nyelvi mérföldkövekből áll, amelyeket a legtöbb gyermek hasonló életkorban ér el.

29
Q

Mit jelent a konstruktivista megközelítés?

A

A konstruktivista megközelítés egy olyan elméleti irányzat a pszichológiában és pedagógiában, amely szerint a tudás aktív építkezés eredményeként jön létre. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek – nem passzívan fogadják be az információkat, hanem aktívan részt vesznek saját tanulási folyamatukban, miközben tapasztalataik alapján értelmezik és alakítják a körülöttük lévő világot.

Alapelvek:
- Aktív tanulás: A konstruktivizmus szerint a tanulás aktív folyamat, amelyben a tanuló saját tapasztalatai, előzetes ismeretei és megfigyelései alapján építi fel a tudást. A tanulók nem pusztán másolják le az információt, hanem feldolgozzák és értelmezik azt.
-** Tapasztalatok és környezet**: A tanulás a valós élethelyzetekben szerzett tapasztalatok révén valósul meg, ahol a környezet jelentős szerepet játszik. Az egyén új információkat integrál a meglévő tudásába, miközben összeveti azokat a valósággal.
- Egyéni és társas tanulás: A konstruktivista megközelítés hangsúlyozza, hogy a tanulás egyaránt történik egyéni és társas környezetben. A tanulók egymással interakcióba lépve (pl. csoportmunka, beszélgetések, közös problémamegoldás) fejlesztik tudásukat és megértésüket.