kultúraközvetítés, alkotás, alkotó eszközök

Question 1

Mi a kultúraközvetítés?

Answer 1

• A kultúrát sokféleképp közvetítjük a kisgyermekek számára, többek közt a művészeti nevelés révén. Az okosan megvalósított, kisgyermekek fejlettségéhez igazodó művészeti nevelés a játék részeként, észrevétlenül válik életük részévé.
• Azért is gondoljuk a művészeti nevelést fontosnak, mert a Reggio pedagógiához hasonlóan az önkifejezés egyik útjaként tekintünk ezekre. A dalok, mondókák és a vizuális művészetek révén a gyermek többféleképp tudja érzéseit közvetíteni, élményeit feldolgozni.
• ovábbá, a készségelsajátítás egyik alapvetése, hogy azok a készségek fognak fejlődni, melyeket gyakorlunk. Az a gyermek, aki egy-kétéves korában még csak maszatol, hallgatózik, óvodás korára már gyönyörűen fest és énekel.

Question 2

Mikor jó a felnőtt hozzáállása a művészeti alkotáshoz?

Answer 2

Ne elérendő célt állítsunk a gyermek elé azáltal, hogy eldöntjük, mit fogunk megalkotni. Emlékezzünk, a legkisebbek alkotása játék, és a játék mentes a külső céloktól. A gyermekek csak lassan értik meg, hogy az alkotásnak végcélja is lehet. Idejekorán nem érdemes a végtermékre helyezni a hangsúlyt.

Question 3

Mihez hasonlítható a kisgyerekkori alkotás?

Answer 3

• A kisgyermekkori alkotás olyan, mint a játék. A felfedezés motiválja. Sőt, a játéknak ez az a fajtája, amikor a gyermek önállóan felfedezi fel a dolgokat, jelen esetben a technikákat, eszközöket.
• a legkisebbek alkotása játék, és a játék mentes a külső céloktól. A gyermekek csak lassan értik meg, hogy az alkotásnak végcélja is lehet. Idejekorán nem érdemes a végtermékre helyezni a hangsúlyt.
• Még nem az fontos egy kisgyerek számára, hogy maradandó eredménye legyen az alkotásnak.

Question 4

Hogyan kell biztosítani kisgyermeknek az élményeket alkotás a során?

Answer 4

Lehetővé kell tenni a próbálkozást::
- A kisgyermekek számára élményeket szeretnénk biztosítani az alkotó tevékenységekkel. Ehhez szükséges támogató hozzáállásunk. Ez egyrészt azt jelenti, hogy örülünk annak, ha a gyermek kísérletezik az alkotóeszközökkel.
- a művészetek a játék részeként észrevétlenül válnak a gyermekek kifejezőeszközeivé.

Szabad önkifejezést engedni:
- Az alkotó játékban a gyermekek rendelkezésére bocsátott eszközök felhasználását bízzuk a gyermekekre
- A gyermeki alkotásban mindez szubjektivitást, sokszínű, sablonoktól mentes alkotómunkát eredményezhet. Ne arra törekedjünk, hogy a gyermekek a mi felnőtt fejjel szépnek tartott elképzeléseinknek akarjanak rajzaikban, festményeikben megfelelni. Fontos, hogy meglássuk a gyermekmunkákban kifejeződő szubjektív esztétikai értékeket. A kisgyermek az alkotó tevékenységében sohasem hibázhat, hanem saját formanyelvét próbálgatja, alakítgatja

Technikai segítséget adni:
- Harmadrészt a támogatásunk abban is áll, hogy átsegítjük gyermekünket a technikai elakadásokon. Ehhez kicsit magunknak is kísérleteznünk kell azzal, melyik eszközzel milyen hatást érhetünk el a felületen, és mivel lehetne hasonló hatást technikailag egyszerűbben létrehozni. A festéket például elteríthetjük a felületen ecsettel is, de festőhengerrel jóval hatékonyabb a dolog.
- Kísérletezéseink a gyermek alkotásvágyát inspirálják, adjunk neki bátorságot, hogy ő is próbálkozzon.

Elismerni:
- Végül, bátorító pillantásunk, elismerő szavaink, a tetteinkben kifejeződő megbecsülésünk a gyermek alkotásaival kapcsolatban hozzájárul a gyermek önbecsüléséhez

Question 5

Mikortól alkothatunk a gyerekkel?

Answer 5

Azt szoktuk mondani, akkor kezdődhet a kisgyermekekkel való alkotás, ha már nem vesznek mindent a szájukba, hanem a kezük használata kezd dominálni az explorációban.

Question 6

Mik az alkotótevénykenység fajtái?

Answer 6

• háromdimenziós alkotások (ezen belül a tárgyak rakosgatása
• plasztikus anyagok alakítása
• nyomhagyás

Question 7

Mi jellemző a tárgyak rakosgatására (alkotótevékenység)

Answer 7

• A tárgyak rakosgatása szerves folytatása a csecsemőkori kutatómanipulációnak, azzal a továbbfejlesztéssel, hogy alakzatok, formák, minták jöhetnek létre.
• Ilyen a pötyi kirakó, a termések vagy kavicsok rakosgatása, vagy tépőzáras táblán textildarabokkal való játék, illetve a hűtőmágnesek rendezgetése.

Question 8

Mi jellemző a plasztikus anyagok alakítására? (alkotótevékenység)

Answer 8

• A plasztikus anyagok alakítása jó belépő az alkotás világába: a különböző formázható anyagok érdekesek a gyermekeknek és a két kézzel való kezelésük is könnyebb, mint a többnyire egykezes nyomhagyás.
• A plasztikus anyagok közé tartozik a homok (beltéren a kinetikus homok), a sárjáték, a gyurma, az agyag.

Question 9

Mi jellemző a nyomhagyásra? (alkotójáték)

Answer 9

• A nyomhagyás a maszatolással kezdődik. A gyermek nyomot teremt a világban. Azok a gyerekek is élvezik a nyomhagyás teremtő-játék voltát, akiknek nem adunk papírt és ceruzát. Hiszen nyomot lehet hagyni az asztalra kifröccsent narancslébe, a homokba, a hóba. A gyermek kísérletezései nyomán megtapasztalja, hogy változást tud létrehozni a világban, s ennek a változásnak néha maradandó nyoma van.
• A nyomhagyással kapcsolatosan el kell időznünk egy kicsit annál, hogy a választott technikával a kívánt hatás azonnal látszik-e.
• Ahol az ok és az okozat időben egymástól elválik, ott a kisgyermekeknek általában elsőre nehéz megértenie a kapcsolatot, ezért eleinte érdemes olyan technikákat választani, amelyekben nincsenek késleltető elemek.

Question 10

Hogyan fejlődik a gyerek kézügyessége?

Answer 10

• Négy hónapos korra a vállból indított nagy karmozgások kontrollját megszerzi a baba, de innen még igen sok gyakorlással és sok-sok fejlődési lépcsőn keresztül jut el a ceruza finom kezelésének képességéig, az ujjvégek és a csukló finom irányításáig
• A második életév elején már alkotóeszközt kaphat a kezébe. Ekkor spontán lendülettel firkál; elcsúsznak vonalai, amikor a papírt érinti. Egész testével, merev karral végzi a mozgást, gyakran még a papír is kilyukad. Ekkor a gyermek az ujjvégek és a csukló finom irányítására még nem képes, de a nyomhagyás lehetőségét már érti.
• Sok gyakorlással alakul ki a mozgás finomvezérlése, lazul a könyökízület, majd a csukló s végül az ujjak finom irányítása is lehetségessé válik. Mivel a finommanipuláció fejlődése az élet első 8 évét biztosan igénybe veszi, ezért az első próbálkozáshoz mindenképp olyan eszközökre van szükség, melyek sikerélményt nyújtanak, és amelyek a gyermekben fenntartják a hitet, van értelme próbálkoznia a nyomhagyás terén

Question 11

A

Question 13

Hogyan válasszunk alkotóeszközöket 3 éven aluli gyereknek?

Answer 13

3 dolgot szem előtt kell tartanunk:

A nyomatékot, vagyis a kézzel való erőkifejtést:
- Eszközválasztásnál emiatt olyat keressünk, ami aránylag kis nyomaték mellett is erőteljes nyomot hagy (a finomkezűeknek), ugyanakkor a túl erős nyomaték sem teszi őket tönkre (a vasmarkúaknak).

A kézügyességet:
- Alapvetően olyan eszközöket keressünk, melyek marokfogást lehetővé tesznek. Ennek jó próbája, hogy a felnőtt síkesztyűben vagy kétujjas sütőkesztyűben képes-e az eszközt megfelelően működtetni.

A biztonságot:
- Emiatt csak olyan eszközökkel és anyagokkal dolgozzunk, ami nem mérgezők és lehetőleg nem is böknek.

Fontos, hogy kezdetben olyan eszközt adjunk a gyermek kezébe, amellyel sikeresnek élheti meg magát, és ha azt látjuk, hogy valamely eszközzel nem sikeres, akkor érdemes visszalépni egy szintet.

Question 15

Hogyan juthatunk el a kísérletezéstől a megtervezett alkotásig?

Answer 15

1 év - 2 ½ év: firkálás értelemadás nélkül:
- Papíron való nyomhagyásról legkorábban egyéves kortól van értelme beszélni. Egyéves kortól két és fél éves korig a gyermek biztosan a papíron való utazással, a nyomhagyás megtapasztalásával van elfoglalva. Firkál, bárminemű értelemkeresés nélkül.

3 év - firkák megnevezése utólag (először random, majd következetes):
- három éves korában a gyermek saját firkáit is megnevezi – utólag. Esetleg úgy, hogy a megnevezés és a vonalak közt mi külső szemlélőként semmilyen kapcsolatot nem látunk. Ezt követi, amikor a gyermek következetesen hasonlót mond az egy fajta firkaformákra

• 4 éves kortól ábrázolási szándékkal alkot

Question 16

alkotások típusai?

Answer 16

Múlandó alkotások:
- elillandó (vjzzel való festés - nap felszárít, tészta dagasztás - megesszük, sárvár - víz elmossa)
- mozdíthatatlan elillanó (homokózban, hóban)
- romlandó
- szétszedendő (pl. fűzés. legó, stb.)

Maradandó alkotások:
- kétdimenziós
- háromdimenziós

Question 17

Milyen korszakban van egy 3 éves bölcsődés gyerek?

Answer 17

firkakorszakban

Question 18

Lehet e egy bölcsődés korú gyereket ábrázolásra ösztönözni?

Answer 18

Az lenne az optimális, ha olyan alkotótevékenységekben gondolkodnánk, melyek végeredménye nem tartalmaz felismerhető formákat.

Question 19

Adható e színező egy bölcsődés korú gyereknek?

Answer 19

Nem:
- A színezés arra való, hogy a gyermekek a kitartást és a ceruza precíz irányítását tanulják meg. Nagyóvodás-, kisiskoláskorban jön el a színezők ideje.
- A bölcsődéseknél még a nyomhagyó eszköz működtetésének mikéntje a kérdés, vagyis az, hogy hogyan lehet vele egyáltalán nyomot hagyni, és milyen nyomokat tud kelteni a felületen a gyermek.
- Még a nagy méretű rajzlap is kicsi néha ahhoz, hogy a keretein belül tudjon maradni! Az elkészült alkotás is arról kommunikál, hogy a gyermek még mit nem tud: nem tud a vonalakon belül maradni.