Játék Jellemzői Flashcards
Burghardt féle játék jellemzői (1984)
- Önkéntes
- Folyamat hangsúlyú
- Funkció mentes de hasznos
- jóllét
Mit jelent hogy egy játék önkéntes? (Burghardt)
- A gyermek önként vesz részt benne
- spontán
- nem teljesítendő kötelességről, hanem önkéntes tevékenységről szól
- belső késztetésből ered:
! A belső indítékot a játék során végig láthatjuk amikor azt tapasztaljuk, hogy a játékban résztvevő saját magát állítja kihívás elé.
Ezt a belső motivációt szokta az úgynevezett intrinzik motiváció jellemezni. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység önmagát jutalmazó.
Mit jelent hogy a játék folyamathangsúlyú? (Burghardt)
2 része van:
- a cselekvés folyamata a lényeges nem pedig a végeredmény
- a gyermek részt vesz a folyamatban vagyis aktívan cselekszik
Az aktív cselekvés megköveteli hogy legalabb a fantáziáját használja. Üldögélés is lehet játék ha ábrándozás is kapcsolódik hozzá. Egyébként az üldögélés csak pihenés.
Mit jelent hogy a játék funkció mentes de hasznos? Burghardt
Funkció mentesség azt jelenti, hogy amit a gyermek a játéka során tesz, az nem a közvetlen túlélést segíti.
A viselkedés elemekre jellemző:
Felnagyoltak, szétdaraboltak, befejezetlenek, nem sorrendben keletkeznek.
- Nem azért játszunk egy tárggyal mert eszközként szeretnénk használni egy bizonyos funkcióra, hanem szabadon szeretnénk felfedezni a benne rejlő lehetőségeket.
Jellemző rá:
nyomás nélküliség, funkció nélküli felfedezés, kipróbálás
Mit jelent a Burghardt féle elmélet szerint a játék jellemzői közül a “jóllét”?
A játék a gyermek jóllétét tükrözi, mivel tipikusan relaxalt mezőben keletkezik.
Akkor amikor a gyerek:
- biztonságban érzi magát
- egészséges
- jóllakott
A játék a saját magát jutalmazó funkcióján keresztül is hozzájárul a jólléthez.
Mi az exploració funkciója?
Meg akarjuk ismerni a tárgyat. Mintha azt a kérdést tennénk fel: mi ez?
Mi az exploráció?
Olyan viselkedés forma, ami nagyon hasonlít a játékhoz.
A környezet felderítésekor, illetve a tárgyak megismerésekor végzett viselkedésünk.
Célja: meg akarjuk ismerni a tárgyat
Mi a különbség a játék és az exploráció között?
Az exploráció leáll azután, hogy a gyerek végigpróbálta a tárgy nyújtotta lehetőségeket. Vagyis megismerkedett vele, már nem számít újdonságnak.
A játéknál viszont a szórakozásból való megismétlést látjuk.
Exploráció kérdése:
“mi ez?”
Játék kérdése:
“mit lehet ezzel kezdeni?”
Mi informál a játék és az exploráció közti különbség tételben?
- Az ismétlések száma
- Az időtartalom
- A tevékenység
Piaget konstruktivista játékelmélete szakaszai (felsorolás)
- szenzormotoros szakasz (0-2 év)
- műveletek előtti szakasz (óvodás kor)
- konkrét műveletek szakasza (6-12 éves)
- Formális műveletek szakasza (12-19)
Mi jellemzi Piaget féle szenzormotoros szakaszt?
A gyermek érzékleti és mozgásos úton szerez információt a világról.
- A csecsemők játékát is az explorációs letapogatások, rámozdulások, érintések vagyis az érzékszervi-mozgásos cselekvések uralják.
- 4 hónapos kortól: koordinálódik a látás, fogás. A gyakorlás öröme és az én csinálom öröme jellemzi ezt az időszakot. A szenzormotoros koordináció kialakulása megteremti a feltételét a manipulációs
fejlődésnek. - 7-8 hónapos kor:
Ebben a fejlődési szakaszban a játék már nem csak egyszerűen a sikeres cselekvések megismétlése, hanem olyan ismétlés ami szüntelenül alakul, változik. - 12-18 hó:
Megjelenik az aktív, rendszeres kísérletezés a tárgyakkal. A gyerek különbséget tud tenni a tevékenysége es a tárgy között, amelyre a tevékenység irányul. Ez a módszeres ismerkedés és az új keresésének kezdete. - 18-24 hó:
Lehetségessé válik a tárgyak nélkül végzett cselekvés és ezzel együtt a jelképes helyettesítés, a tettetés, a kitalálás.
Ennek a szakasznak a vívmánya a szimbolikus reprezentáció megjelenése is.
Mi jellemzi Piaget féle műveletek előtti szakaszt?
Óvodás korra tehető.
- A gyermek még nem tud valódi, szisztematikus műveleteket végezni a reprezentációkkal.
- Nem képes egynél több szempontot egyszerre érvényesíteni a gondolkodásában.
- Gondolkodását alapvetően korlátozza az észlelt valóság
Gondolkodás sajátosságai:
- én központúság (egocentrizmus)
- mágikus világlátás
- előoksági gondolkodás
- látszat és a valóság megkülönböztetés nehézségei
- Gyermek játékában a szimbólumok használata előtérbe kerül.
Sorrend:
1. Mintha-játék
2. Tettetéses játék
3. Szerepjáték
Mi a mintha játék?
A szimbólikus játék egyik alfaja.
- Az a formájú fantázia játék, amikor a gyerekek a dolgokat és helyzeteket fantáziájuk szerint önkényesen alakítják.
Olykor egy tárgy, egy másik tárgyat helyettesít, azaz reprezentál. - A mintha játék megjelenésének előfeltétele, hogy a gyerek ismeri, hogy a tárgyak mire valók.
Ezen a fejlettségi szinten már nem kutató játékot folytat a tárgyakkal. - Ezt a játékot az “elhitetésnek a sajátos hangulata jellemzi. Az olyan mintha élmény.
- Amikor egy gyermek elkezdi a tárgyakat úgy használni mintha azok valami mások lennének, akkor már egyértelműen mintha- játékról beszélünk.
Mi a szerepjáték?
- A szimbolikus játék egyik alfaja.
- Szerepjáték során a gyerekek szerepeket vesznek fel, és ennek megfelelően dramatikusan, egyre inkább társaikkal együttműködve jelenítik meg az adott jeleneteket.
- Szerepjátékban a szerepek belső szabályrendszere irányja a játékot.
Mi jellemzi Piaget féle konkrét műveletek előtti szakaszt?
- 6-12 éves korra tehető
- Már képes a gyerek valódi mentális műveletek elvégzésére de csak akkor ha a gondolatban átalakítandó tárgyak, események, folyamatok aktuálisan is jelen vannak.
Mi jellemzi a szabály játékot?
- Kötött játékszabályok irányítják a játékosok viselkedését.
- Meg kell rá érni. Képesnek kell lenniük:
- nézőpont váltásra
- szabályoknak megfelelőviselkedésre
- saját késztetésük korlátozására.
Ebben a játékfajtában:
- szenzormotoros kombinációkkal vagy intellektuális kombinációkkal játszanak
- verseny van a résztvevők között (lehet bennük győzni)
Játékfejlődés szakaszai
- gyakorló játék
- szimbólikus játék
2/1 mintha játék
2/2 szerepjáték - szabályjáték
Mi a kutató manipuláció?
- A csecsemő érzékletes tapasztalatokat szerez a tárgyakról, és így nyeri róluk a legalapvetőbb információkat, s egyben begyakorolja a legfontosabb manipulációs mozgásokat.
- a kutató manipuláció révén kialakul az érzékletek és a mozgás összehangolódása.
Összegezve: a csecsemők a saját testükről információt szereznek majd a kutató manipuláció révén a világ tárgyaival kapcsolatba lépnek.
Manipuláció fejlődése a gyakorló játékban
Csecsemő mozgása kezdetben véletlenszerű, reflexes.
2-3 hónap:
- kéznézgetés
- rájön hogy a kezét irányítani tudja
- kialakul a szem és kéz koordináció
- 4.hó vége: célbiztos nyúlás, fogás
Érzékletes tapasztalatokat szerez a tárgyak anyagáról, formájáról, nagyságáról
(Manipuláció során a csecsemő megfogja, markolássza, tapogatja, szájába veszi a dolgokat.)
- 5-6 hó: kialakul az opponáló fogás, ami azt jelenti, hogy már nem marokkal, hanem az ujjai végével fogja meg a dolgokat
1 kezes manipuláció szakaszai
6-12 hónap:
a tárgy formájához igazitja az ujjait
- 7 hónap: marokfogás
- 9 hónap: ollófogás
- 12 hónap: csipeszfogás
2 kezes manipuláció szakaszai
6-12 hónap: egy tárgy két kezével való megtartása (nagyobb tárgyat is meg tud tartani a teste előtt)
- 6 hónap: áthelyezés egyik kézből a másikba
- 9 hónapos kor körül: 2 kezes manipuláció (kezdetben mindkét kezében tart 1-1 tárgyat. Felváltva nézgeti azokat, majd egymással kapcsolatba hozza őket. pl. Összeüti
- 8-12 hó: elengedés
mi a szimbólikus játék?
1,5 éves kor a szimbólumhasználat kezdete. Ezen a fejlettségi szinten már nem kutató manipulációt folytat kisgyerek a tárgyakkal, hanem már tudja mit mire használunk.
- Másfél-két éves kor körül eljutnak a gondolkodás új szintjére, képessé válnak a szimbólumok használatára.
- A szimbólikus játékban a gyerekek személyeket, tevékenységeket vagy tárgyakat jelenítenek meg.
- A szimbólum használat azt jelenti, hogy a gyerek képes a világ dolgait mentálisan reprezentálni, azaz nem szükségs már számára, hogy az adott dolog fizikailag is jelen legyen.
szimbólikus játék fejlődési szakaszai (tettetéstől a szerepfelvételig)
- 1 a gyermek megéli saját cselekedeteit
- 2 a gyermek másoktól látott cselekvést utánoz
- 3 a gyerek a játékszert, mint partnert használja a játékban
- 4 a gyermek mások szerepébe helyezkedik
Szimbólikus játék fejlődése
(1. a gyermek megéli saját cselekedeteit)
A mintha játék kezdetleges formájában a kisgyerek a “saját” mindennapi viselkedését játsza el. Úgy tesz, mintha aludna, enne, stb.. de a cselekvések szokásos előfordulási helyzetétől, valós eredményétől függetlenül.
Látni rajta, hogy el tudjda különíteni a tettetést és a mindennapi helyzetben való tényleges cselekvést.
A szimbólikus játék legkorábbi, kezdetleges formáját látjuk, Úgy tesz, mintha…
A szimbólikus játék fejlődése
(2. a gyerek másoktól látott cseekvést utánoz)
A gyerek mások viselkedését jeleniti meg a játékban.
Már nem csak úgy tesz, mint ahogy saját maga szokott tenni, hanem azt ismétli meg, amit valaki másnál látott.
Emiatt ezt a játékformát utánzó játéknak is szokták hivni