Játék Jellemzői Flashcards

1
Q

Burghardt féle játék jellemzői (1984)

A
  • Önkéntes
  • Folyamat hangsúlyú
  • Funkció mentes de hasznos
  • jóllét
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
2
Q

Mit jelent hogy egy játék önkéntes? (Burghardt)

A
  • A gyermek önként vesz részt benne
  • spontán
  • nem teljesítendő kötelességről, hanem önkéntes tevékenységről szól
  • belső késztetésből ered:
    ! A belső indítékot a játék során végig láthatjuk amikor azt tapasztaljuk, hogy a játékban résztvevő saját magát állítja kihívás elé.

Ezt a belső motivációt szokta az úgynevezett intrinzik motiváció jellemezni. Ez azt jelenti, hogy a tevékenység önmagát jutalmazó.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
3
Q

Mit jelent hogy a játék folyamathangsúlyú? (Burghardt)

A

2 része van:
- a cselekvés folyamata a lényeges nem pedig a végeredmény
- a gyermek részt vesz a folyamatban vagyis aktívan cselekszik

Az aktív cselekvés megköveteli hogy legalabb a fantáziáját használja. Üldögélés is lehet játék ha ábrándozás is kapcsolódik hozzá. Egyébként az üldögélés csak pihenés.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
4
Q

Mit jelent hogy a játék funkció mentes de hasznos? Burghardt

A

Funkció mentesség azt jelenti, hogy amit a gyermek a játéka során tesz, az nem a közvetlen túlélést segíti.

A viselkedés elemekre jellemző:
Felnagyoltak, szétdaraboltak, befejezetlenek, nem sorrendben keletkeznek.

  • Nem azért játszunk egy tárggyal mert eszközként szeretnénk használni egy bizonyos funkcióra, hanem szabadon szeretnénk felfedezni a benne rejlő lehetőségeket.
    Jellemző rá:
    nyomás nélküliség, funkció nélküli felfedezés, kipróbálás
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
5
Q

Mit jelent a Burghardt féle elmélet szerint a játék jellemzői közül a “jóllét”?

A

A játék a gyermek jóllétét tükrözi, mivel tipikusan relaxalt mezőben keletkezik.
Akkor amikor a gyerek:
- biztonságban érzi magát
- egészséges
- jóllakott

A játék a saját magát jutalmazó funkcióján keresztül is hozzájárul a jólléthez.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
6
Q

Mi az exploració funkciója?

A

Meg akarjuk ismerni a tárgyat. Mintha azt a kérdést tennénk fel: mi ez?

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
7
Q

Mi az exploráció?

A

Olyan viselkedés forma, ami nagyon hasonlít a játékhoz.

A környezet felderítésekor, illetve a tárgyak megismerésekor végzett viselkedésünk.

Célja: meg akarjuk ismerni a tárgyat

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
8
Q

Mi a különbség a játék és az exploráció között?

A

Az exploráció leáll azután, hogy a gyerek végigpróbálta a tárgy nyújtotta lehetőségeket. Vagyis megismerkedett vele, már nem számít újdonságnak.

A játéknál viszont a szórakozásból való megismétlést látjuk.

Exploráció kérdése:
“mi ez?”

Játék kérdése:
“mit lehet ezzel kezdeni?”

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
9
Q

Mi informál a játék és az exploráció közti különbség tételben?

A
  • Az ismétlések száma
  • Az időtartalom
  • A tevékenység
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
10
Q

Piaget konstruktivista játékelmélete szakaszai (felsorolás)

A
  • szenzormotoros szakasz (0-2 év)
  • műveletek előtti szakasz (óvodás kor)
  • konkrét műveletek szakasza (6-12 éves)
  • Formális műveletek szakasza (12-19)
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
11
Q

Mi jellemzi Piaget féle szenzormotoros szakaszt?

A

A gyermek érzékleti és mozgásos úton szerez információt a világról.

  • A csecsemők játékát is az explorációs letapogatások, rámozdulások, érintések vagyis az érzékszervi-mozgásos cselekvések uralják.
  • 4 hónapos kortól: koordinálódik a látás, fogás. A gyakorlás öröme és az én csinálom öröme jellemzi ezt az időszakot. A szenzormotoros koordináció kialakulása megteremti a feltételét a manipulációs
    fejlődésnek.
  • 7-8 hónapos kor:
    Ebben a fejlődési szakaszban a játék már nem csak egyszerűen a sikeres cselekvések megismétlése, hanem olyan ismétlés ami szüntelenül alakul, változik.
  • 12-18 hó:
    Megjelenik az aktív, rendszeres kísérletezés a tárgyakkal. A gyerek különbséget tud tenni a tevékenysége es a tárgy között, amelyre a tevékenység irányul. Ez a módszeres ismerkedés és az új keresésének kezdete.
  • 18-24 hó:
    Lehetségessé válik a tárgyak nélkül végzett cselekvés és ezzel együtt a jelképes helyettesítés, a tettetés, a kitalálás.
    Ennek a szakasznak a vívmánya a szimbolikus reprezentáció megjelenése is.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
12
Q

Mi jellemzi Piaget féle műveletek előtti szakaszt?

A

Óvodás korra tehető.

  • A gyermek még nem tud valódi, szisztematikus műveleteket végezni a reprezentációkkal.
  • Nem képes egynél több szempontot egyszerre érvényesíteni a gondolkodásában.
  • Gondolkodását alapvetően korlátozza az észlelt valóság

Gondolkodás sajátosságai:
- én központúság (egocentrizmus)
- mágikus világlátás
- előoksági gondolkodás
- látszat és a valóság megkülönböztetés nehézségei

  • Gyermek játékában a szimbólumok használata előtérbe kerül.
    Sorrend:
    1. Mintha-játék
    2. Tettetéses játék
    3. Szerepjáték
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
13
Q

Mi a mintha játék?

A

A szimbólikus játék egyik alfaja.

  • Az a formájú fantázia játék, amikor a gyerekek a dolgokat és helyzeteket fantáziájuk szerint önkényesen alakítják.
    Olykor egy tárgy, egy másik tárgyat helyettesít, azaz reprezentál.
  • A mintha játék megjelenésének előfeltétele, hogy a gyerek ismeri, hogy a tárgyak mire valók.
    Ezen a fejlettségi szinten már nem kutató játékot folytat a tárgyakkal.
  • Ezt a játékot az “elhitetésnek a sajátos hangulata jellemzi. Az olyan mintha élmény.
  • Amikor egy gyermek elkezdi a tárgyakat úgy használni mintha azok valami mások lennének, akkor már egyértelműen mintha- játékról beszélünk.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
14
Q

Mi a szerepjáték?

A
  • A szimbolikus játék egyik alfaja.
  • Szerepjáték során a gyerekek szerepeket vesznek fel, és ennek megfelelően dramatikusan, egyre inkább társaikkal együttműködve jelenítik meg az adott jeleneteket.
  • Szerepjátékban a szerepek belső szabályrendszere irányja a játékot.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
15
Q

Mi jellemzi Piaget féle konkrét műveletek előtti szakaszt?

A
  • 6-12 éves korra tehető
  • Már képes a gyerek valódi mentális műveletek elvégzésére de csak akkor ha a gondolatban átalakítandó tárgyak, események, folyamatok aktuálisan is jelen vannak.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
16
Q

Mi jellemzi a szabály játékot?

A
  • Kötött játékszabályok irányítják a játékosok viselkedését.
  • Meg kell rá érni. Képesnek kell lenniük:
    - nézőpont váltásra
    - szabályoknak megfelelőviselkedésre
    - saját késztetésük korlátozására.

Ebben a játékfajtában:
- szenzormotoros kombinációkkal vagy intellektuális kombinációkkal játszanak
- verseny van a résztvevők között (lehet bennük győzni)

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
17
Q

Játékfejlődés szakaszai

A
  1. gyakorló játék
  2. szimbólikus játék
    2/1 mintha játék
    2/2 szerepjáték
  3. szabályjáték
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
18
Q

Mi a kutató manipuláció?

A
  1. A csecsemő érzékletes tapasztalatokat szerez a tárgyakról, és így nyeri róluk a legalapvetőbb információkat, s egyben begyakorolja a legfontosabb manipulációs mozgásokat.
  2. a kutató manipuláció révén kialakul az érzékletek és a mozgás összehangolódása.

Összegezve: a csecsemők a saját testükről információt szereznek majd a kutató manipuláció révén a világ tárgyaival kapcsolatba lépnek.

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
19
Q

Manipuláció fejlődése a gyakorló játékban

A

Csecsemő mozgása kezdetben véletlenszerű, reflexes.

2-3 hónap:
- kéznézgetés
- rájön hogy a kezét irányítani tudja
- kialakul a szem és kéz koordináció

  • 4.hó vége: célbiztos nyúlás, fogás
    Érzékletes tapasztalatokat szerez a tárgyak anyagáról, formájáról, nagyságáról

(Manipuláció során a csecsemő megfogja, markolássza, tapogatja, szájába veszi a dolgokat.)

  • 5-6 hó: kialakul az opponáló fogás, ami azt jelenti, hogy már nem marokkal, hanem az ujjai végével fogja meg a dolgokat
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
20
Q

1 kezes manipuláció szakaszai

A

6-12 hónap:
a tárgy formájához igazitja az ujjait

  • 7 hónap: marokfogás
  • 9 hónap: ollófogás
  • 12 hónap: csipeszfogás
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
21
Q

2 kezes manipuláció szakaszai

A

6-12 hónap: egy tárgy két kezével való megtartása (nagyobb tárgyat is meg tud tartani a teste előtt)

  • 6 hónap: áthelyezés egyik kézből a másikba
  • 9 hónapos kor körül: 2 kezes manipuláció (kezdetben mindkét kezében tart 1-1 tárgyat. Felváltva nézgeti azokat, majd egymással kapcsolatba hozza őket. pl. Összeüti
  • 8-12 hó: elengedés
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
22
Q

mi a szimbólikus játék?

A

1,5 éves kor a szimbólumhasználat kezdete. Ezen a fejlettségi szinten már nem kutató manipulációt folytat kisgyerek a tárgyakkal, hanem már tudja mit mire használunk.

  • Másfél-két éves kor körül eljutnak a gondolkodás új szintjére, képessé válnak a szimbólumok használatára.
  • A szimbólikus játékban a gyerekek személyeket, tevékenységeket vagy tárgyakat jelenítenek meg.
  • A szimbólum használat azt jelenti, hogy a gyerek képes a világ dolgait mentálisan reprezentálni, azaz nem szükségs már számára, hogy az adott dolog fizikailag is jelen legyen.
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
23
Q

szimbólikus játék fejlődési szakaszai (tettetéstől a szerepfelvételig)

A
  • 1 a gyermek megéli saját cselekedeteit
  • 2 a gyermek másoktól látott cselekvést utánoz
  • 3 a gyerek a játékszert, mint partnert használja a játékban
  • 4 a gyermek mások szerepébe helyezkedik
How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
24
Q

Szimbólikus játék fejlődése
(1. a gyermek megéli saját cselekedeteit)

A

A mintha játék kezdetleges formájában a kisgyerek a “saját” mindennapi viselkedését játsza el. Úgy tesz, mintha aludna, enne, stb.. de a cselekvések szokásos előfordulási helyzetétől, valós eredményétől függetlenül.

Látni rajta, hogy el tudjda különíteni a tettetést és a mindennapi helyzetben való tényleges cselekvést.

A szimbólikus játék legkorábbi, kezdetleges formáját látjuk, Úgy tesz, mintha…

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
25
Q

A szimbólikus játék fejlődése
(2. a gyerek másoktól látott cseekvést utánoz)

A

A gyerek mások viselkedését jeleniti meg a játékban.

Már nem csak úgy tesz, mint ahogy saját maga szokott tenni, hanem azt ismétli meg, amit valaki másnál látott.

Emiatt ezt a játékformát utánzó játéknak is szokták hivni

How well did you know this?
1
Not at all
2
3
4
5
Perfectly
26
Q

szimbólikus játék fejlődése
(3. a gyerek a játékszert, mint partnert használja a játékban)

A

Előbb úgy játszik el cselekményeket, hogy a babával hajtja végre DE ekkor még nem beszél, nem cselekszik.

Aztán a gyerek aktivizálja a babáját, hogy a baba helyett cselekszik, beszél vagyis úgy tesz mintha a baba saját maga cselekedne.

27
Q

Szimbólikus játék fejlődése
(4. A gyerek mások szerepébe helyezkedik)

A

Ekkor a gyermek felveszi egy másik személy szerepét.

A szerepbe való beleélés révén azonosul a másik személlyel

Ez már több mint egyszerű utánzás mert nem csak a cselekvést ismétli meg, hanem a mások által átélt érzelmeket is igyekszik megérteni.

28
Q

Érzelmi feldolgozás a a szimbólikus játékban típusai?

A
  • terápiás játék
  • feszültséget csökkentő játék
29
Q

Milyen játék a terápiás játék?

A

A szimbólikus játék és a fantázia játék az érzelmi szempontú feldolgozást is lehetővé teszi a játékban.

  1. általuk feidézheti és megjelenítheti a gyerek a számára fontos eseményeket, átélheti érzelmeit.
  2. egy tárgy szimbolizálhat egy másik tárgyat ha kicsit is hasonlitanak egymáshoz. Pl. ceruza szurit

Kellemetlen eseményeket is újra játsza, ismétli. Ilyenkor azonban már:
- ő irányít
- kontrollja van az események felett
aktiv résztvevő (nem passziv)

30
Q

Mi a terápiás játék célja?

A

terápiás játék a szimbólikus játékban a érzelmi feldolgozst segíti.

célja: a múlt feldolgozása, felkészülés a jövőre

erősődik a játék által a gyermek személyisége

megismeri saját érzéseit, megtanulja jobban kezelni őket

A játékban a tiltott vagy el nem érhető vágyak is megvalósulhatnak.

31
Q

Érzelmi feldolgozás a a szimbólikus játékban
(feszültséget csökkentő játék tÍpusai)

A
  1. képzelt barát
  2. kiegyenlítő kompenzáló szim.játék
    2/b féleleműző kompenzáció
  3. feszültséget felszámoló megismétlő (likvidáló) szimb. játék
  4. előrejelző (anticipáló) szimb. játék
32
Q
A
33
Q

Mi a gyakorló játék?

A
  • Tárggyal vagy tárgy nélkül végzett egyszerű mozgások, cselekvések.
  • Játék fő öröme: funkció öröm
  • Fő szempont: “mit lehet ezzel csinálni?”

Gyakorló játék során: - egy tárgyon kipróbálnak mindenféle mozdulatot: rázza, húzza, nyomkodja, tolja, simitja) Vagy

  • egy mozdulatot próbál ki több tárgyon
34
Q

Mit nevezünk tárgy nélkül végzett gyakorló játék alatt?

A

Amikor a gyerek a saját mozgásával kísérletezik

35
Q

Szimbolikus játék

A

Ebben a játékban személyeket, tevékenységeket/ és vagy tárgyakat jelenítenek meg.

Hasonlóság alapján behelyettesítenek egy tárgyat a másik tárgy helyébe. Ez a szimbólum. Az a dolog ami vmi más helyett áll.

36
Q

Mi a kiegyenlítő kompenzáló szimbolikus játék?

A

Ebben a kompenzáló játékban a valóság szigorát oldja fel a gyerek. A vágyott vagy tiltott dolgot a játékban jeleníti meg.
Ha vmit megtiltottak neki, képzeletben végrehajtja.

37
Q

Mi a féleleműző kompenzációs játék?
(Kiegyenlítő kompenzáció 2B)

A

A valóság a játékban való újraírásának féleleműző változata.
Ebben a játékban a gyerek a félelmeivel veszi fel a harcot és a kompenzáció révén átélheti a feszültség oldódását.

38
Q

Mi a feszültséget felszámoló megismétlő (likvidáló) szimbolikus játék?

A

A kisgyermek a feszultseget okozó történést újra játsza. A pontos megismétlés révén vagy elfogadja az előzetesen vele történteket vagy a kínos és kellemetlen érzéseket leválasztja a történésről.

39
Q

Mi az előrejelző anticipaló szimbolikus jatek?

A

A gyermek elképzeli mi történne ha nem tartana be egy kérést, parancsot vagy tanácsot.

40
Q

Mit jelez a gyerek életében a játékok megjelenési sorrendje?

A

A funkcionális fejlődést jelzi

41
Q

Mi jellemzi a Mintha-játékot?

A

8 éves korra kimerül, ez a természetes része a fejlődésnek

Ezt a játékot az “elhitetésnek a sajátos hangulata jellemzi. Az olyan mintha élmény

42
Q

Mi a szerepjáték?

A

Szerepjáték során a gyerekek szerepeket vesznek fel és ennek megfelelően dramatikusan, egyre inkább társaikkal együttműködve jelenítik meg az adott jelenetet.
A szerepek belső szabályrendszere irányítja a játékot.

43
Q

Mi a szabály játék?

A

Kisiskolás korban legjellemzőbb játék.

Ebben a játékfajtában:
- szenzomot

44
Q

Mi a kutató manipuláció feltétele?

A

Szenzomotoros integráció

45
Q

Mikortól kezdődik a kutató manipuláció?

A

4 hónapos kortól

46
Q

Mi a kutató manipuláció?

A
  • Kutató manipuláció során a gyerek minden lehető érzékleti modalitás szerint megvizsgálja a környezet tárgyait. Így nyeri róluk a legalapvetőbb információkat és egyben begyakorolja a legfontosabb manipulációs mozgásokat.
  • A kutató manipuláció révén kialakul az érzékeltek es a mozgás összehangolódása.
47
Q

Mit jelent a szimbólum használat a szimbolikus játékban?

A

Azt jelenti, hogy a gyerek képes a világ dolgait mentálisan reprezentálni. Nem szükséges számára, hogy az adott dolog fizikailag jelen legyen.

48
Q

Mi a terápiás játék?

A

Az érthetetlen külvilág, a kusza belső érzések megértésében segítő és feszültséget csökkentő eszköz a szimbolikus játék és a fantázia játék.

49
Q

Miben segít a terápiás játék?

A

Általuk felidézheti és megjelenítheti a gyermek a számára fontos eseményeket, átélheti érzéseit.
Már a játék tartalma okoz örömet azáltal, hogy az eredeti élmény feszültségét csökkenti.

50
Q

Miért ismétli meg a gyerek a számára kellemetlen eseményeket a játékában?

A

Mert ilyenkor:
- ő irányít
- kontrollja van az események felett
- már nem passzív hanem aktív résztvevője az eseményeknek

51
Q

Mi a terápiás játék célja?

A
  • A múlt feldolgozása
  • felkészülés a jövőre
  • Megismeri saját érzéseit, megtanulja jobban kezelni őket
52
Q

Mit jelent hogy a belső késztetést az intrinzik motiváció jellemzi?

A

Azt jelenti, hogy a tevékenység önmagát jutalmazó

53
Q

Játék formái:

A

Tárggyal vagy tárgy nélkül
Társsal vagy társ nélkül
Nagymozgással vagy nagymozgás nélkül
Képzelettel vagy képzelet nélkül

54
Q

Mik uralják a csecsemők játékát?

A

Az explorációs letapogatások, rámozdulások, érintések, vagyis az érzékszervi-mozgásos cselekvések

55
Q

Hogy szerez információt a gyerek a világról a Piaget féle szenzomotoros szakaszban?

A

A gyermek érzékleti és mozgásos úton szerez információt a világról

56
Q

Mikor jelenik meg a szabályjáték?

A

Kisiskolás korban (6-12 év közt)

57
Q

Mi a kutató manipuláció feltétele?

A

A szenzomotoros integráció

58
Q

Mettől meddig tart a kutató manipuláció?

A

4 hónapos kortól másfél éves korig tart

59
Q

Mi a gyakorló játék?

A
  • 0-1,5 év közti időszakra tehető.
  • A gyermek játékát a funkcióval való kísérletezés utalja melynek során gyakorolja:
  • az újonnan elsajátított mozgásformát vagy ismételten kipróbálja a benne rejlő lehetőségeket.
60
Q

Hogyan gyűjthetünk adatokat a játékról?

A

Megfigyeléssel gyűjthetünk adatokat a játékról

**Definiáljuk a viselkedést: **
- A tudományos megfigyeléshez a megfigyelt jelenség egyértelmű definíciójára van szükségünk. A definíció fog segíteni abban, hogy mi az a viselkedés, ami rögzítésre méltó. A játék esetében meg kell fogalmaznunk, hogy mit tekintünk játéknak, illetve le kell előre fektetni, hogy milyen fajtáit különböztetjük meg.

Meghatározzuk az idői egységeket:
- ovábbá meg kell állapodnunk abban, hogy mikor és milyen egységekben figyeljük meg viselkedést. Amikor a pedagógiai munkát végezzük, akkor nincs feltétlenül szükség arra, hogy előre lefektessük, hogy milyen időtartamú megfigyeléseket végzünk. De ha egy kutatást szeretnék végezni, akkor az adatgyűjtés mindegyik gyermekről ugyanakkor, ugyanolyan időközönként vagy ugyanolyan időtartamban kell, hogy történjen.
- Nem mindegy, hogy csak a reggeli beltéri játék során figyelem meg a gyerekeket, vagy az udvaron is, főleg akkor, ha a nagymozgást szeretném megfigyelni. Egészen más eredményekre fogok jutni, attól függően, hogy mikor végzem a megfigyelésemet.

Megbízható módon végezzük:
- Arra is oda kell figyelni, hogy mennyire megbízható a megfigyelésünk. A társadalomtudományi vagy pedagógiai kutatások során fontos kérdés, hogy ha valaki más látná ugyanazt a helyzetet, akkor ugyanúgy írná-e le, vagyis az adatrögzítést ugyanúgy végezné-e el. Másképp megfogalmazva: a megfigyelés független lesz-e attól, hogy ki a megfigyelő. A kollégám adatgyűjtése hasonló vagy ugyanolyan-e, mint az enyém? Tudományos vizsgálatokhoz a megfigyelőket képzik, hogy ugyanúgy értelmezzék és rögzítsék a látott viselkedést. A kisgyermeknevelő képzésnek (ezen belül főképp a gyakorlati képzésnek) is ezért része a megfigyelés alapszintű elsajátítása, mert szeretnénk, ha a bölcsődében látottakat hasonlóan tudnák rögzíteni, mire végeznek a képzéssel.

61
Q

Hányféle módon történhet a megfigyelés?

A
  • kívülállóként
  • résztvevői megfigyelés
62
Q

Milyen jegyzőkönyv típusok vannak?

A
  • Anekdotikus feljegyzések
  • Teljes jegyzőkönyv
  • Szelektív jegyzőkönyv
63
Q

Mi a vadulós játék és az agresszió közti különbség?

A

Hasonló jelek alapján vagyunk képesek különbséget tenni, mint az állatoknál:
- nyitott tenyérrel, finoman ütnek ökölbe szorított kézfej helyett
- eltúlzottak a mozdulatok
- náluk is látható a play face homlokráncolás és merev tekintet helyett. A következő képen a kislány arcát érdemes megvizsgálni.

64
Q
A