III/13. tétel Flashcards
Kérdéses, hogy az Európai Parlamentet nevezhetjük-e parlamentnek. Mik azok a tulajdonságok, amikért igen?
1986 óta minősül parlamentnek és ezt három kulcsfunkció alapján teszi:
- legitimáció
- döntéshozatal
- valamilyen lakossági csoporthoz kötődik
Mior megalakult az ESZAK közgyűlés, milyen feladatokat látott el a Parlament?
Kizárólag konzultációs és véleményező szerepben volt, nem volt komoly jogi ereje.
Hogyan alakult át az Európai Parlament feladatköre a Római Szerződéssel?
- Ellenőrzési jogkört kapott, amivel indíthatott bizalmatlansági indítványt
- A konzultációs és véleményező hatásköre átalakult, bizonyos témakörökben a Tanácsnak kötelező volt meghallgatnia (de továbbra sem kellett hallgatnia rá)
Hogyan alakult át az Európai Parlament feladatköre az Első és a Második Költségvetési Szerződéssel?
A szerződés bevezette a közös költségvetést, aminek az ellenőrzése az Európai Parlament feladatává vált.
Milyen eljárások jelentek meg az Egységes Európai Okmánnyal?
Hozzájárulási eljárás: vétójogot biztosít a parlamentnek
Együttműködési eljárás: ha a Parlament visszautasítja a Tanács egy javaslatát, akkor a Tanács már csak egyhangú döntéssel viheti azt keresztül
Átalakult a konzultációs eljárás is, kiterjesztette a hatáskörét a környezetvédelemre, közlekedésre és a kutatás-fejlesztésre.
Milyen joggal ruházta fel a Maastrichti szerződés az Európai Parlamentet?
Döntéskezdeményezéssel, ezután szavazással kérhette a Bizottságot, hogy terjesszen elő új jogszabály javaslatot. Azonban ennek a kérésnek a Bizottságnak nem kötelező eleget tennie.
Hogyan változtatta meg az Európai Parlament feladatkörét az Amszterdami szerződés?
- Együttműködési eljárás leegyszerűsödőtt
- Hozzájárulási eljárás: beleszólás a Bizottsági elnök személyének megválasztásába
Hogyan változtatta meg az Európai Parlament feladatkörét a Nizzai szerződés?
Nemzetközi megállapodást érintő kérdésekben az Európai Parlament is eljárást kezdeményezhet az Európai Bíróságnál, véleményt kérve.
Mit kell tudni az Európai Parlament választási rendszeréről?
Alapelve, hogy arányos legyen a választás. Ha 20 millió fő felett van egy tagállam lakossága, akkor érdemes körzetekre felosztani. Ez alapján Magyarországnak 1 körzete van, minimum 5%-os a küszöb és nincs kettős mandátum.