I/1. Tétel Flashcards
Mi volt az állam elnevezése a görögöknél és a rómaiaknál?
Római: civitas
Görög: polis
Miért problematikus az állam fogalmának meghatározása?
Mert a történelem folyamán az államoknak nagyon sok formája létezett, mint például a görög polisz, a középkori regnum és a modern köztársaság. Kérdéses, hogy van-e közös ezek között, és helyes-e mindegyiket államnak nevezni.
Milyen jelentéstörténeti változásokon ment keresztül az állam szava?
Az állam szava és annak megfelelői (state, état, estado, der Staat) korábban dolgok bizonyos állapotára utaltak. A magyar állam szó korábbi formája az álladalom volt. Ezek a latin “status” szóból erednek, és csak a XIV-XVII. századtól kezdődően jelölik a hatalmi viszonyok bizonyos állapotát.
Mit jelentett a görögöknél a polisz kifejezés?
A görögök a polisz szóval jelölték meg politikai közösségeiket, ami egyszerre utalt a városra, a szabad polgárok egységére és a hatalom szerkezetére. Erkölcsi tartalma is volt, hiszen a polisz a közösség és a közös erkölcsök szimbóluma volt.
Hogyan járultak hozzá az ókori görögök az államok tipizálásához?
Az ókori görögök megvalósították a demokrácia alapformáját, amikor nem egyszemélyi hatalom (király) van, hanem a közösség többsége vesz részt a politikai életben, például a poliszokban. A politikai részvétel azonban kevesek kiváltsága volt: csak a felnőtt férfi polgárok szavazhattak, az idegenek és a nők nem. A görögök különböző államformákat is tipizáltak, mint például Platón és Arisztotelész munkáiban.
Milyen államelméletet dolgozott ki Platón, és miért?
Platón az elméletben próbált felépíteni egy ideális államot, hogy választ adjon a polisz válságára. A Politeia című művében három társadalmi rendet különített el: filozófusok (bölcs vezető réteg), őrök (katonák) és munkások (mértékletesek). Az állam igazságossága ezen három réteg harmonikus egységében valósul meg. Platón öt államformát különböztetett meg: a jó államformát (királyság) és négy rossz államformát (timokrácia, oligarchia, demokrácia, türannisz).
Hogyan különbözött Arisztotelész politikai gondolkodása Platónétól?
Arisztotelész sok kérdésben eltérő filozófiai felfogást képviselt Platóntól. Szerinte az ember természeténél fogva politikai lény (zoón politikon), és az emberi lényeg kibontakozása városállami léthez kötött. Bírálta Platón ideális államról alkotott felfogását, és a magántulajdon mellett foglalt állást. Arisztotelész három jó uralmi formát különböztetett meg (monarchia, arisztokrácia, politeia) és három korcs uralmi formát (türannisz, oligarchia, demokrácia).
Milyen művei vannak Arisztotelésznek?
Politika, Nikhomakoszi etika
Időrendi sorrendben, milyen filozófusokról beszélhetünk Itáliában?
Cicero, Seneca, Marcus Aurelius, Szent Ágoston, Aquinoai Szent Tamás, Marsilius, Machiavelli
Milyen művei vannak Platónnak?
Politeia, Az államférfi
Milyen művei vannak Cicerónak?
De Republica, De Legbius
Miről ismeretes Marcus Aurelius?
A római sztoikusok legismertebb alakja. “Elmélkedések” című művét máig vitatják.
Mit lehet Szent Ágostonról tudni?
A “De civitate Dei” című művében tárgyalja filozófiáját, miszerint az isteni és a sátani város konfliktusa teljesíti ki a létet.
Az államot nem tartja természetszerűnek.
Mit lehet tudni Aquinói Szent Tamásról?
Az idejében értek oda Arisztotelész tanai, így Szent Ágostonnal együtt befolyással voltak politikájára.
Az ember céljait csak állami keretek között érheti el.
Tomizmus: az állam természetes kialakulása és a kereszténység nem ellentétesek egymással.
Mit tudhatunk Machiavelliről?
Instabil időszakban élt, városállamokra szakadt Itáliában. Humanista nevelést kapott.
Fő műve “A fejedelem”, melyet az uralkodónak szánja egy gyakorlatilag útmutatónak. Ennek műfaja a “királytükör”. A tartós uralmat tárgyalja, amire két megoldást lát: a fejedelemséget (abszolút, koncentrált hatalom) és a köztársaságot (megosztott hatalom).
Uralmat négy úton lehet megszerezni: mázli, bűncselekmény, erények és eredmények, a nép kegyéből.
Szerinte a hatalom nem felel senkinek és semminek, minden felett áll, az egyetlen mércéje a politikájának sikeressége. Ezt a “kegyetlen” hozzáállást elítélték.
Machiavellinél a politika a hatalom megszerzésének és megtartásának a technikája.
