A/2 Flashcards
A büntető törvény hatálya. A büntetőjogi norma szerkezete és értelmezése
Elméletek az elkövetés időpontjára
- Magatartás: ezt alkalmazza a Btk., elkövetés időpontja, amikor az utolsó mozzanatot kifejti, vagy mulasztásos bűncselekmény esetén, amikor még cselekedhetett volna
- Eredmény: amikor az eredmény bekövetkezik
- Cselekményegység elmélet: bármely olyan időpont, amikor az adott tényálláshoz kapcsolódó bármely magatartási elem megvalósult
Kivételek a visszaható hatály tilalma alól
- Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
- Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő.
Területi és személyi hatály
A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a belföldön elkövetett bűncselekményre,
b) a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar felségjelű úszólétesítményen vagy magyar felségjelű légi járművön elkövetett bűncselekményre,
c) a magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény.
(2) A magyar büntető törvényt kell alkalmazni
a) a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az
aa) a magyar törvény szerint bűncselekmény, és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő,
ab) állam elleni bűncselekmény, – kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést és a kémkedést az Európai Unió intézményei ellen – tekintet nélkül arra, hogy az az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e,
ac) az emberiesség vagy a háborús bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény, amelynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő,
b) a magyar állampolgár, a magyar jog alapján létrejött jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb jogalany sérelmére nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett olyan cselekményre is, amely a magyar törvény szerint büntetendő.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el.
büntető jogszabály szerkezete, fajtái
4
diszpozíció és szankció
Fajtái:
* egyszerű: nevével határoz meg
* leíró: lényegi ismérvekkel körülírás
* hivatkozó, utaló: már szabályozott részre utalás
* keretdiszpozíció: más jogágbeli vagy uniós szabály tölti ki tartalommal (tisztán blankettáris vagy büntetőjogi többletelemet tartalmazó)
Értelmezés alanya
- jogalkotó: mindenkire kötelező, de a törvényhez fűzött indokolás nem kötelező, mivel arról nem szavaznak.
- jogalkalmazó: konkrét ügyben kötelező
- tudományos: nincs kötelező ereje