A/1

Question 1

büntetőjog fogalma tág értelemben

Answer 1

azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározzák, hogy mely cselekmények képeznek bűncselekményt, melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és melyek a bűncselekmény jogi következményei (szankciói), illetve hogy az elkövetett
bűncselekményt milyen állami szervek, milyen eljárás keretében bírálják el, és a törvényesen kiszabott büntetést vagy intézkedést milyen állami szervek hogyan hajtják végre.

Question 2

Anyagi jog feladata

Answer 2

Meghatározza, hogy mely cselekmény esetén milyen büntetéssel vagy intézkedéssel sújtható az elkövető, mik a felelősségre vonás feltételei és akadályai, melyek a bűncselekmény miatt alkalmazható szankciók
 általános rész: a bűncselekmények összességére, de legalábbis nagy részükre vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza
 különös rész: egyes bűncselekmények és a rájuk vonatkozó büntetési tételek

Question 3

büntetőeljárásjog tárgya

Answer 3

azt szabályozza, hogy a bűncselekmények elkövetése esetén mely állami szervek, milyen eljárási formában járnak el, az eljárásban réssztvevőknek milyen jogai és kötelezettségei vannak.
2017.évi 90. törvény a büntetőeljárásról

Question 4

büntetésvégrehajtási jog tárgya

Answer 4

A bíróság által kiszabott és jogerőre emelkedett büntetőjogi szankciókat mely állami szervek, milyen eljárás keretében hajtják végre, elítélt és a büntetés-végrehajtási szervek jogait kötelezettségeit hatátozza meg
2013.évi 240. tv

Question 5

büntetőjog tárgya

Answer 5

bűnözés, mint társadalmi tömegjelenség

Question 6

bűnügyi tudományok

Answer 6

Olyan tudományok, amelyek a bűnözéssel, a bűnüldözéssel és a bűncselekmények bizonyításával foglalkoznak. Közös feladat: a bűnözés leküzdésére legalkalmasabb, leghatékonyabb eszközök kidolgozása.

Question 7

Normatív tudományok

Answer 7

Rendelkezik jogszabályi alappal pl. anyagi jog, eljárásjog

Question 8

Empirikus tudományok

Answer 8

Megismerésen alapuló tudomány, a bűnözés és az ellene irányuló küzdelem valamely reális jelenségével foglalkozik

Question 9

Kriminológia

Answer 9

Okkutatás
Büntetőjog szociológiája. A bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozik.
Ezen belül: kriminálpszichológia, kriminálszociológia, victimológia.
Leghasznosabb eszköze a bűnügyi statisztika, ami a bűnözés állapotáról számszerű adatokat szolgál.

Question 10

Kriminalisztika

Answer 10

bűnügyi nyomozástan, a bizonyítással foglalkozik. A bűnözés nem jogi jelenségeit vizsgálja.
Ágazatai:
- krimináltechnika: természettudományos és műszaki eszközökkel bizonyít
- krimináltaktika: bizonyítás rögzítéssel foglalkozik
- kriminálmetodika: csoportokra bontja a nyomozás állomásait

Question 11

Bűnügyi segédtudományok

Answer 11

1. igazságügyi orvostan: a bűnöző embert és a bűncselekmény által érintett személyek egészségi, testi, szellemi kapcsolatait vizsgálja. Megválaszolja a büntetőeljárás során felmerülő orvosi szakkérdéseket
2. igazságügyi elmekortan: az elkövető felelősségre vonásához szolgáltat adatokat, az elmeállapotával összefüggésben
3. Kriminálpolitika: hatályos joganyag megváltoztatására irányul, az empirikus eredmények felhasználásával. Cél az ideális büntetőjog létrehozása.

Question 12

Jogrendszer egészére ható alapelvek

Answer 12

1. Jogállamiság
2. Jogbiztonság
3. Igazságosság

Question 13

Speciális büntetőjogi elvek

felsorolás

Answer 13

1. törvényesség
2. humanizmus
3. tettfelelősség
4. bűnfelelősség
5. arányosság elve
6. ultima ratio jelleg, szubszidiaritás
7. kétszeres értékelés tilalma: ne bis in idem elv

Question 14

Törvényesség elv jelentése, elemei

4

Answer 14

Az elv szerint csak az a cselekmény tekinthető bűncselekménynek, amit a törvény elkövetése
előtt annak nyilvánított, illetve az elkövetővel szemben csak olyan büntetés alkalmazható,
amit a törvény a cselekmény előtt írt elő.

1. lex praevia: elkövetéskor hatályos törvény alkalmazásának követelménye, a súlyosabb törvény visszaható hatályának tilalma
2. lex certa: pontos törvényi meghatározottság követelménye, határozatlan büntetőtörvény, jogkövetkezmény tilalma
3. lex scripta: írott büntetőtörvény követelménye, szankciót létrehozó vagy szigorító szokásjog tilalma.
4. lex stricta: jogalkalmazó normaszöveghez kötése, analógia alkalmazásának tilalma.

Question 15

humanizmus elve

Answer 15

Az elkövetőt is megilletik az emberi jogok, nem egyszerűen az igazságszolgáltatás tárgya. Bizonyos jogok korlátozás nélkül érvényesülnek, de bizonyos jogok csak korlátozottan vagy egyáltalán nem illetik meg.
Főleg a büntetések területén érvényesülő elv, áthatja a büntetéskiszabást és a végrehajtást.

Question 16

Tettfelelősség elve

Answer 16

A felelősségre vonás alapja az elkövetett cselekmény, ennek ellentétje az antedeliktuális felelősség, de annak nincs helye jogállamban. (már az elkövetés előtt való felelősségre vonás a gondolatszabadságot sértené)

Question 17

Bűnfelelősség elve

Answer 17

Azt lehet büntető jogilag felelősségre vonni aki bűnösen követte el a cselekményt.
Bűnösség két formája a szándékosság és a gondatlanság
Anyagi jog bűnösség: az elkövető tudata és a társadalomra veszélyes cselekménye között szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló aktuális pszichés viszony
Eljárásjogi bűnösség: az elkövetőt a bíróság bűnösnek mondja ki

Question 18

Arányosság elve

Answer 18

Jogrendszeren belül: valóban szükségesek-e a büntetőjogi jogkövetkezmények az adott helyzetben (büntetendővé kell-e nyilvánítani?)
Szankcióarányosság: a szankció legyen arányos az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával
Jogalkotás szintjén: a kiszabott büntetés ne csak az adott bűncselekmény tárgyi súlyával legyen arányos, hanem legyen összehasonlítható hasonló bűncselekmények miatt kiszabott büntetésekkel.
Belső arányosság: ha több személy vett részt az elkövetésben, közreműködésük arányát megfelelően értékelni kell

Question 19

ultima ratio jelleg
Szubszidiaritás

Answer 19

A büntetőjog a jogrendszer záróköve, alkalmazása a társadalmi rend védelme érdekében csak végső esetben lehet indokolt

Szubszidiaritás: a rendelkezésre álló szankciók közül a legenyhébbet kell alkalmazni, ami még elegendő a kívánt büntetési cél megvalósítása érdekében.

Question 20

Ne bis in idem

Kétszeres értékelés tilalma

Answer 20

Az elkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal súlytani. A büntetéskiszabás körében ugyanazt a körülményt nem lehet kétszeresen értékelni.
A jogalkotó által a törvényi tényállásban már értékelt körülményt a büntetés kiszabása során nem lehet külön súlyosító/enyhítő körülményként értékelni