A/15 Flashcards
A szabadságvesztés-büntetés kialakulása, hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
büntetések felsorolása
a) a szabadságvesztés,
b) az elzárás,
c) a közérdekű munka,
d) a pénzbüntetés,
e) a foglalkozástól eltiltás,
f) a járművezetéstől eltiltás,
g) a kitiltás,
h) a sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
i) a kiutasítás.
(2) Mellékbüntetés a közügyektől eltiltás.
szabadságvesztés tartama
A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama 3 hónap, leghosszabb tartama 20 év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén 25 év.
szabadságvesztés végrehajtás fokozata
A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fogház, ha azt vétség miatt szabták ki, kivéve, ha az elítélt visszaeső.
(2) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata börtön, ha azt
a) bűntett miatt szabták ki, vagy
b) vétség miatt szabták ki, és az elítélt visszaeső.
(3) A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata fegyház, ha
a) a háromévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést
aa) a háborús, emberiesség elleni vagy állam elleni bűncselekmény,
ab) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekmény,
ac) terrorcselekmény, terrorizmus finanszírozása, jármű hatalomba kerítése, bűnszervezetben részvétel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés,
ad) emberölés, kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, emberrablás, emberkereskedelem és kényszermunka, szexuális erőszak, közveszély okozása, nemzetközi gazdasági tilalom megszegése vagy rablás súlyosabban minősülő esetei
miatt szabták ki, vagy
b) a szabadságvesztés kétévi vagy ennél hosszabb tartamú, és
ba) az elítélt többszörös visszaeső, vagy
bb) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el.
börtönrendszerek
- philadelphiai: magánzárka, teljes elkülönítés
- auburni: hallgatásos, nappali közös munka
- angol: szabadsághoz való fokozatos hozzászoktatás
- ír: közvetítő intézet
életfogytig tartó szabveszt
Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
Fegyházban kell végrehajtani
szabveszt kialakulása
A bebörtönzés korábbi célja a biztonságos őrzés, illetve a bezártak fizikai gyötrése volt. A 16. századtól találkozhatunk a csavargók, a koldulók, illetve a fiatalkori bűnelkövetők számára kialakított kényszer-, dolog- vagy javítóházakkal.
Floward: az emberbaráti eszméket hirdette és a modern börtönrendszer megteremtője volt, az 1770-es évek végén megjelentette „A börtönök állapotáról” írott művét. Ezzel megindult a börtönügy reformja, s különböző börtönrendszerek jöttek létre a szabadságvesztés-büntetés eredményesebb végrehajtása érdekében.
Magyarországon 1772-ben Mária Terézia építette az első fenyítőházat a Pozsony megyei Szempcen, amely a javítóintézet, a börtön és a dologház jellemzőivel rendelkezett.
Az 1843. évi büntetőjogi javaslat, amely nem tartalmazta sem a halálbüntetést, sem a testi fenyítést és így a szabadságvesztés vált fő büntetési nemmé, annak két formáját, a rabságot (életfogytig vagy határozott ideig tartó) és a fogságot különböztette meg.