7. A Qing-kori novella- és regényirodalom (Pu Songling, Hongloumeng, Rulin waishi) Flashcards
általnosan
-a klasszikus kínai elbeszélések legszínvonalasabb alkotásai a mandzsu Qing-dinasztia uralkodása elején íródtak
-ekkor születik a legjobb kínai regény is
Pu Songling 蒲松齡
-fantasztikus-realista novella típusának megteremtője a klasszikus kínai
irodalomban
-nagymúltú, írástudó családból származott, de már apja sem tudta letenni a hivatali vizsgákat
-kereskedőnek állt, földjét felosztotta gyermekei között
-szigorú konfuciánus nevelésben részesült
-hagyományos kínai vizsgarendszer első fokozatát ugyan letette, de ez még
nem jogosította fel a hivatal betöltésére
- magasabb fokozatot csak halála előtt nem sokkal szerezte meg
-tanulmányi kudarcát számtalan versben megörökítette
- nem beszélt, hanem írott nyelv, csakhogy rendkívül egyszerű és kifejező, amely a legkényesebb írástudói ízlést is
kielégíti
hírnevét főművének, a Liaozhai zhiyinek 聊齋志異 („Liaozhai furcsa
történetei”) köszönheti
-novellagyűjtemény (több száz novellát tartalmaz)
-történeteivel a fantasztikum és a szatíra segítségével a klasszikus kínai
novella-irodalom – a Tang-korban kialakult chuanqi 傳奇 (különös
történet) szépprózai műfaj – csúcsát érte el
-megjelennek a mély társadalombírálatot nyújtó nagy regények is
Wu Jingzi 吳敬梓 - Az írástudók (Rulin waishi 儒林外史)
-szatirikus regény
-a mű a 18. századi kínai irodalom kiemelkedő alkotása
-a kínai társadalmi regény műfajának megteremtője
-jelentős hatást gyakorolt a késő Qing-kori társadalombíráló művekre
Cselekmény
-egy rövid Yuan-kori prológust leszámítva végig a Ming- korban játszódik (15-16. század)
-szereplői kortársai Wu Jingzinek, ismert hivatalnokok és írástudók paródiái
-saját korának bírálatát korábbi korok eseményeiben és szereplőiben írja meg a szigorú cenzúra miatt
-Pikareszk műről beszélünk – nincs egy központi főhős, mindig újabb és újabb szereplőket ismerünk meg a korabeli kínai társadalom szinte valamennyi rétegéből.
-mű főhősei a becstelenül felkapaszkodott vagy érdemeik szerint jutalmazott, nagyképű, korlátolt vagy felvilágosult és jólelkű értelmiségiek és hivatalnokok.
-szereplők között még találkozhatunk hivatalszolgákkal, kereskedőkkel, parasztokkal, szerzetesekkel, rablókkal
-regény visszatérő eleme, hogy a konfuciánus értelmiség által lenézett és a társadalom aljához sorolt emberek, mint pl. a színész Pao, gyakran emberségesebbek és hűségesebbek mint az ugyanezen erényeket hirdető álságos tudósok
-A mű kiváló forrásanyag a klasszikus kínai társadalom megismeréséhez, azonban kritika is a megmerevedett és értékeiket elvesztett mandarizmus ellen
-Wu Jingzi vidéki értelmiségi családból származott, rokonai között több hivatalnok is volt, bár apja családja nemzedékeken át az orvoslás mesterségét folytatta – az orvoslás megbecsülése (a népi hiedelmekkel szemben) a regényben is megjelenik
-A regénybeli Du családban az író saját családját írta meg az elszegényedéssel és saját személyes sorsával együtt. Bár letette az első fokú vizsgát, hivatalt sosem viselhetett és nem is akart (épp ahogy a regénybeli Du Shaoqing) sem
-nankingi értelmiségi és baráti körét épp úgy felőrölte a mellőzöttség, az idő és a kiábrándultság, mint a regényben bemutatott társaságot.
Cao Xueqin 曹雪芹
-mandzsu Qing-dinasztia idején élt kínai író, költő és festőművész
-főműve a klasszikus kínai regényirodalom legjelentősebb alkotásának tartott
A vörös szoba álma 紅樓夢 című regény
-han kínaiként született a mandzsu Qing-dinasztia uralta Kínában (a kínaiak
másodrangú alattvalóknak számítottak)
-gyerekkoráról és felnőtt korának pontos életrajzi adatairól nem maradtak fent részletek
-a Hongloumeng megírására állítólag egy évtizedet szentelt
A vörös szoba álma
-Cao Xueqin csak halála után vált elismert, kedvelt és méltatott íróvá (ugyanis regényének kéziratát és annak másolatait életében csak közvetlen családtagjai és barátai olvashatták)
- regény ebben a korai fázisban még A kő története 石頭記 címet viselte
-120 fejezet – az utolsó 40 fejezet autentikussága kérdéses
-önéletrajzi elemeket is tartalmaz
-romantika és realizmus stílusjegyek keveredése figyelhető meg
(éppúgy megtalálhatók és meghatározók benne a mindennapi élet eseményei mint a természetfeletti jelenségek, a szereplőket pedig egyszerre irányítják a lelki tényezők és a sorsuk)
-nem egységes cselekményszövésű, hanem inkább különálló epizódok sorozatából álló mű
-nagy részletességgel ábrázolja a Jia 賈 család hanyatlását
-a családhoz számos rokon, szolga, szolgáló járul -> 30 főszereplő
mellett több mint 400 mellékszereplő
-Jia Baoyu 賈寶玉 (Drága Jáde) a családfő
tehetséges, de makacs és öntörvényű örököse, hanyagolva a társadalmi és a családi hagyományokból fakadó kötelezettségeit, intim viszonyba kerül számos unokahúgával és szolgálójával -> e nők közül a legfontosabb Lin Daiyu 林黛玉 (Kék Drágakő) és Xue Baochai 薛寶釵 (Drága Boglár)
-Lin Daiyu Jia Baoyu szerencsétlen sorsú szerelme
-Xue Baochai lesz végül Jia Baoyu felesége
-a regény képe a nagycsaládról hűen adja vissza a felsőbb osztályok
életét a Qing-dinasztia korai szakaszában
-a szereplők egyedi ábrázolása olyan pszichológiai mélységet ér el,
amilyen számos szakértő szerint korábban nem létezett a kínai
irodalomban
Cselekménye - mitikus indítás
A regény egy álom leírásával kezdődik – megjelenik egy buddhista szerzetes és egy taoista pap. A buddhista szerzetes egy követ visz magával (Jia Baoyu), amiről társa kérdésére elmondja, hogy azért hozza magával, mert egy szerelmi drámát kell elindítania. A kőről elmondja, hogy a világ kezdetekor Nǚwā istennőnek ki kellett javítani az ég megrepedezett oszlopait, ezért kiválasztott rengeteg követ. Ezeket a köveket megolvasztotta, majd megjavította az ég oszlopait és kifoltozta az eget. Az istennő a szóban forgó követ azonban alkalmatlannak találta és félretette. Az istennő érintésére a kő életre kelt, mellőzöttsége miatti fájdalomtól hajtva elvándorolt. Vándorlása során találkozott Bíborgyöngyvirággal (Lin Daiyu), akibe menten beleszeretett. A kő emberi alakot öltve fiatal leánnyá változott. Ekkor azonban elszakadtak egymástól. [A lány meghalt] Ezt a követ viszi most a buddhista szerzetes a Félelmetes Ébredés Tündéréhez, hogy felvegye őt a földön lejátszódó dráma szereplőinek körébe, s a többi szereplő után küldje. Az álmodó szemügyre szerette volna venni a követ, valamennyire sikerült is, azonban a buddhista szerzetes visszavette, és a taoista pappal együtt távoztak a Nagy Üresség Árnyékbirodalmába. Az álmodó utánuk akart sietni, de hatalmas mennydörgés robaja állította meg, és ébresztette fel.
a történet háttere
A történet Jinling 金陵 városában kezdődik (Nanjing másik neve), azonban a központi cselekmény a fővárosban, Pekingben zajlik. A fővárosban négy nemesi család lakik palotáikban: Jia, Shi, Wang, Xue. A négy nemesi család közül Cao Xueqin a cselekmény szempontjából a Jiákat állítja a középpontba. A történet kezdetekor a nagynevű és magas méltóságú Jia család mindkét ágában (a két édestestvér egy- egy palotát 府 építtetett, és családjaikkal itt rendezkedtek be) már a visszafordíthatatlan hanyatlás jelei mutatkoznak.
a központi történet
A Jia családhoz egy napon bájos vendég érkezik Lin Daiyu (Kék Drágakő) személyében, aki a palota új lakója lesz (édesanyja meghalt -> árva). Jia Baoyu (Drága Jáde) arról a csodálatos kőről kapta a nevét, amit születésekor a szájában találtak, és amit azóta is a nyakában hord talizmánként. A két fiatal az első pillanattól kezdve rokonszenvet és vonzódást érez egymás iránt. Lin Daiyu nehezen viseli, amikor egy új kisasszony kerül a palotába. Xue Baochai (Drága Boglár) kicsiny gyerekkorától fogva ismeri az egy évvel fiatalabb Jia Baoyut, s vele cinkos barátságban vannak. Lin Daiyu féltékenységét Baoyu csak esdeklő bocsánatkérésekkel tudja valamelyest enyhíteni.
Egy alkalommal Jia Baoyu Qin Keqing (Baoyu sógornője) szobájában tér nyugovóra, ahol furcsa álmot lát – a Félelmetes Ébredés Tündére elviszi őt a Nagy Üresség Árnyékbirodalmába. A Nagy Üresség Árnyékbirodalmában a szenvedélyek démonjai lakoznak, Baoyu egy figyelmeztető feliratot is olvas: „Létezés lesz látomássá, látomás lesz létezéssé.” Jia Baoyu lepihen, és meghallgatja a Tündér táncoslányainak előadásában a „Vörös Szoba Álmának” tizenkét énekét. Nem tudja megfejteni a szöveg finom célzásait és bonyolult allegóriáit, ám a Tündér figyelmezteti, hogy a jövőben vigyázzon egészségére, mert folyamatos veszélyben van attól a kórságtól, amit bujaságnak hívnak, s amely Baoyu esetében a szellem bujasága. A Tündér ezután beküldi hozzá legszebb szolgálólányát, hogy az megtanítsa a fiúnak a szerelem művészetét. A Tündér célja, hogy ráébressze a fiút, mily végesek még a halhatatlanok örömei is.
Nem sokkal a látogatás után Qin Keqing (a sógornő) váratlanul meghal. Halála sorsfordítónak bizonyul a temetésre összegyűlt nagycsalád életében. Innentől valahogy minden rosszra fordul. Baoyu továbbra is a szerelmi háromszögben (Lin Daiyu és Xue Baochai) őrlődik, miközben szigorú apja korholásait hallgatja léha életvitele miatt. Baoyu nővére, Jia Yuanchun (Tavasz Érkezése) abban a megtiszteltetésben részesül, hogy a császár másodfeleségének rangjába emelik. Hazalátogatását a család egy új, gyönyörű park, A Szemek Gyönyörűségének Parkjával tiszteli meg. A látogatást követően a család fiataljai ennek a parknak az épületeiben kapnak új lakrészeket. Jia Baoyu és Lin Daiyu között titkos szerelem szövődik. Házasságukat tervezgetik, ám a család női tagjainak más szándékuk, illetve tervük van. Amikor Lin Daiyu megtudja, hogy szerelmese felesége Xue Baochai lesz, betegségbe esik, és az esküvőjük napján meg is hal.
Ez az esztendő a családra sorscsapásként nehezedik, majd egy újabb „tragédia” – Baoyu elveszíti talizmánkövét. Nem sokkal később Jia Baoyu apját vesztegetéssel vádolják meg, és a császári kegynek vége szakad. A család több tagját meghurcolják és száműzik. A hanyatlást szomorúan és tehetetlenül szemlélő anyahercegnő távozik az élők sorából, és a család már jóval szerényebb körülmények között kénytelen megrendezni az újabb temetést. Baoyu testvére, Yuanchun is meghal. Baoyu sokadjára is betegségbe esik, pedig vizsgái időpontja, melyeket apja követelésére kell letennie, nagyon közel van. Amikor már az orvosok is lemondtak a fiúról, egy buddhista szerzetes kér bebocsátást a palotába, aki az elveszettnek hitt jádekövet hozta vissza. Jia Baoyu menten felépül, és hosszasan elbeszélget a szerzetessel. Megtudja, hogy ő bizony a csodás kő újjászületése, míg szerelme, az elhunyt Lin Daiyu, a neki hálás Bíborgyöngyvirág volt. Baoyu ettől kezdve szobájába zárkózva készül a vizsgáira, hogy megpróbáljon a család nevének dicsőséget szerezni. Baoyu a vizsga után hirtelen eltűnik. Mindenki keresi, de nem találják. Annak reményében, hogy Baoyu előkerül, a császár hazaengedi a száműzött rokonait is, de a fiú így sem került elő. A császár meghallgatván Baoyu történetét a „Csodálatos szellemi géniusz” cím adományozásával tiszteli meg emlékét, így neve nem veszett ki a világból. Felesége, Xue Baochai néhány hónap múlva egy kisfiút szült a családnak, Baoyu egyetlen gyermekét.
