2. A Han-kori történetírás és előzményei, a Han-kori költészet Flashcards
A Han-kori történetírás és előzményei
-Qin Shi Huangdi egyesítette Kínát
-elégettette a klasszikus könyveket
-Qin-dinasztia bukását követően: konfuciánus tudósok ->felkutatták a régi konfuciánus könyveket -> az idősebbek
emlékezetére támaszkodva nekiláttak azok restaurálásának
-némelyik szöveg csak szerény részleteiben maradt fenn vagy teljesen elveszett -> agy kiegészítették, vagy egészen egyszerűen újraírták -> igazán hiteles, Zhou-kori szövegek száma nagyon kevés
-Wu császár konfuciánus kollégiumot létesített -> feladata a klasszikus
szövegek gondozása és kommentálása volt + államvizsga-rendszer: állami hivatal
betöltéséhez legalább egy klasszikus kínai könyv ismeretéről számot kell adni
Írások könyve (Shujing 書經 vagy Shangshu 尚書)
-a kínai történetírás legkorábbi dokumentuma
-konfucianizmus szent könyveinek egyike
-i. e. 1. évezred
-Shujingben szereplő műveket maga
Konfuciusz válogatta össze egy akkoriban létezett nagyobb gyűjteményben
szereplő írások közül
-az írók, filozófusok a Shujinget példák állítására
használták – milyen is az az ideális kormányzás
-Konfuciusz a Lunyuben 論語 (Beszélgetések és mondások) többször hivatkozik
az Írások könyvére
-50/56 szöveg
-főleg beszédekből áll: szent királyok v. bölcs minisztereik beszédei a Zhou-
dinasztia korai éveiből v. azelőttről
Tavaszok és őszök krónikája (Chunqiu 春秋)
-Bambusz-évkönyvek mellett a legnevezetesebb
- korai epikus katalógus formájából fejlődött ki a Zhou-kori
krónika irodalom
-Mu király története – katalógus műfajú alkotás, a Zhou-ház
egyik királyának az utazásai beszéli el)
-szerzőségét a hagyomány Konfuciusznak tulajdonítja
-Lu 魯 állam krónikája
-az események időrendben következnek
-tömör, száraz stílus, puszta tényeket közli ->rendkívül hasznosak a korai kommentárok,
szövegmagyarázatok
-ókorban öt kommentár is született hozzá -> három ma is létezik:
-Gongyang zhuan 公羊傳 (Gongyang kommentárja)
-Guliang zhuan 穀梁傳 (Guliang kommentárja)
-Zuo zhuan 左傳 (Zuo kommentárja) -> szerzője Zuo Qiuming 左丘明, rendkívül értékes történelmi adatok, szövegmagyarázat + eseménytörténet
A fejedelemségek beszélgetései (Guoyu 國語)
-szerzője a Chunqiu „kommentátora” Zuo Qiuming
-Zhou-dinasztia idején: fejedelmeinek és
minisztereinek mondásait, történetei
-fejedelemségek szerint van rendszerezve, azon belül időrendben
-ugyanazt a korszakot fedi le, mint a Zuo zhuan
A hadakozó fejedelemségek stratégiái/politikája (Zhangguoce 戰國策)
-i. e. 5-3. századi események
-innen jön a korszak neve
-szerzői ismeretlenek -> végleges formába Liu Xiang 劉向 öntötte
-452 szöveg
-célja: meggyőzni az uralkodót valamiről
A történetíró feljegyzései (Shiji 史記)
-Han-korban, sajátos kínai „nagy epika” – a történetírás
-Sima Tan 司馬談 és Sima Qian 司馬遷
-Sima Qian, avagy a „történetírás atyja”
-ezdetektől a Han-házi Wu császárig
-forrásai írott és szóbeli hagyományok
-a Shiji vált mintájává a régi Kínai történelmében végig fennmaradt hivatalos
történeti műveknek
- valamennyi új dinasztia történetírói mindig megírták az éppen letűnt, elbukott dinasztia történetét -> az első ilyen dinasztikus történetet a Kései Han-dinasztia idején írta meg Ban Gu 班固
Shiji fejezetei - 130 fejezet
-12 benji (évkönyv): uralkodóházaknak, illetve uralkodóknak a történetét tárgyalj -> hatalmukat egész Kína felett gyakorolták (Xia-, Shang-, Zhou-dinasztia, Qin állam története a birodalomegyesítésig, külön évkönyvet kapott Qin Shi Huangdi, majd a Han-dinasztia legtöbb császára)
-10 biao (táblázat): időrendi táblázatok -> élja az ország különböző részeiben történt események relatív és abszolút kronológiájának tisztázása
-8 shu (értekezés): amik nem illettek be a többi fejezetre, pl. áldozatok, folyók, csatornák, gazdasági intézkedések
-30 shijia (örökletes ház): Zhou-kori fejedelemségek története (Konfuciusz is kapott külön fejezetet, aki, mint ismeretes, soha nem volt uralkodó)
-70 liezhuan (példamutató hagyomány -> életrajzok)
A (Korai) Han-dinasztia története ((Qian) Hanshu 前漢書)
-szerzői: Ban Biao (az apa), Ban Gu (fia), Ban Zhao (lánya) -> „családi vállalkozás”
-Kína történelmét tárgyalja a Nyugati Han-dinasztia ideje alatt
-megkülönböztessük a Kései Han-dinasztia
történetétől
-Ban Biao Sima Qian nyomdokaiba lépett -> munkáját fia, Ban Gu folytatta -> Ban Zhao, Ban Biao lánya segédkezett a monumentális mű összeállításában -> Ban Gu összetűzésbe került a Han-kormányzattal, be is börtönözték, ahol meg
is halt -> Ban Zhaóra maradt a feladat
-több, mint 30 évnyi áldozatos munka eredménye
-a császár elismerése jeléül meghívta Ban Zhaót -> tanítsa a császárnét és
az ágyasokat
-100 fejezetből áll
-szerkezetileg olyan, mint a Shiji <-> különbség a shijia (örökletes ház)
típusú fejezet hiánya
-tartalma: évkönyvek, táblázatok, monográfiák (egy kérdést minden
szempontból, kimerítően, egységbe foglalva tárgyal), életrajzok
-minden későbbi dinasztikus mű mintája
-Tang-kortól kezdődően a hivatal állítja össze az előző dinasztia történetét -> forrásként az előző dinasztia archívumát használják
qijuzhu (udvari újság)
shilu (igaz feljegyzések)
egyéb, későbbi történetírói formák
-A kormányzást segítő átfogó tükör: Sima Guang
-Az átfogó tükör vezérfonala: Zhu Xi tanítványai, rövidített változat, morális következtetések
-Az átfogó tükörben lejegyzettek a történet elejétől a végéig: Yuan Shu, egy-egy eseményre vonatkozó adatok, jishi benmo (egy történet lejegyzése az elejétől a végéig)
történetírói forma lett
-Átfogó kánon: DuYou, történeti esszé az egyes kormányzati intézményekről
-helyi krónikák, életrajzok (nianpu (időrendi életrajz), riji (napló), xu (előszó,
utószó))
A Han-kori költészet
- a korszak korai lírájának terén hanyatlás tapasztalható
-fu költészet nem üresedett ki, a Han-kor első felének elégikus szabad verseit a színpompás leírások, érdekes gondolatok, választékos és rendkívül gazdag nyelvezet
jellemzi
-korszak legkiválóbb lírikusa Qu Yuan tanítványa, Song Yu (a fu költészet
megalkotója)
-híres fúkat írt még Sima Xiangru 司馬相如 is
„Zenepalota” (Yuefu 樂府)
-Wu császár hozta létre ezt az intézményt
-feladata a népköltési termékek összegyűjtése, feljegyzése, népies költemények írása -> Wu császár ezen intézkedésével akarta megalkotni saját korának Dalok
könyvét
-intézmény munkásságának jelentősége azonban jóval túlmutat ezen -> a kínai líra egyik korszakalkotó művét, a Yuefu c. versgyűjteményt hozták létre
-kötetlen balladák, Han-korban
uralkodóvá válik a gyűjteményben található ötszótagos verselés -> egészen a Tang-korig a kínai líra központi jelentőségű versformájává -> Tang-korban ezt nevezik majd „régi verselésnek” (gutishi 古體詩) <-> mellyel az akkor megszülető „modern verselést” (jintishi 近體詩)) állítják szembe
-témáik már nem az uralkodó hatalmának dicsőítése, vagy az írástudók bánatának megörökítése -> népies jellegű (paraszti élet szépségei, egyszerű emberek érzései, problémái, gondolatai)
- kormányzat bírálatának gyakori eszköze volt: a költő az egyszerű ember bőrébe bújva kritizálhatta a fennálló állapotokat
-azonos szótagszámú sorok (5 v. 7; néha 4), a páros sorok rímelnek
-Délkeletre szállt a páva, Mulan dala
-egyik legkorábbi shi gyűjtemény: Tizenkilenc régi vers
-a Han-kor vége a kínai líra nagy fellendülését hozta
Cao Cao 曹操
-nagyhatalmú tábornok volt
-fenntartotta a császár uralkodásának a látszatát, de a valóságban az ő
kezében volt a hatalom Kínai északi részében
-véres csatái szünetében bánatos költeményeket írt
Cao Cao fia, Cao Pi 曹丕
-apja „karrierjének” folytatója – kormányzásban és költészetben is
-Wei Wendiként foglalja el helyét a trónon -> ő alapította meg a Wei-dinasztiát (apjának visszamenőleg posztumusz császári nevet is adományozott: Wei Wudi)
- társadalmi egyenlőtlenségeket panaszolja el, de vannak szerelmi ihletettségű versei is
Cao Zhi 曹植
-Cao Cao kisebbik fia
-„Három Cao” (San Cao 三曹)
-a legnagyobb tehetséggel vitathatatlanul Cao Zhi rendelkezett
-Cao Zhit az utókor Qu Yuan életművének nagy örökösének tartja
