6. A Ming-kori regény (Sanguo yanyi, a Shuihu zhuan, a Xiyou ji és a Jin Ping Mei) valamint a huaben-irodalom Flashcards
a kínai regény
-a líra a Ming-korban hanyatlásnak indul, a kor elején a Tang-kor költőit utánozták
-Song-korban voltak először regényszerű kezdeményezések, a Ming-korban jelenik meg a kínai regény
-vásári mesemondók népszerű történetei fűződnek össze meglehetősen laza egységekké
-szemléletük népi, sokszor forradalmi, nyelvük a korabeli beszélt nyelv -> a konfuciánus írástudó elit sohasem ismerték el hivatalosan irodalmi műfajnak, sőt, némelyik regény kiadását, terjesztését, birtoklását és olvasását rendeletileg is tiltották
Luo Guanzhong 羅 貫中 A három királyság regényes története (Sanguo yanyi 三國演義)
-legelőször a történelmi tárgyú regények jelentek meg, leghíresebb
o 120 fejezetes kínai nagyregény
o 200 szereplő (köztük pl. Zhuge Liang, Cao Cao, Guan Yu, Liu Bei)
o a három királyság korának nevezett időszak politikai és katonai küzdelmeit,
valamint az akkori társadalmi ellentéteket és változásokat mutatja be (Wei, Shu és Wu fejedelemség)
o a regény alapja a Három királyság története c. történelmi krónika
Shi Nai’an 施耐庵: Vízparti történet (Shuihu zhuan 水滸傳)
-kalandorregény
- A regény alaptörténete egy valós esemény
-Song Jiang és társai a Song-d. idején fellázadtak és felkelést szítottak
- egyébként részletes és terjedelmes korabeli történeti feljegyzésekkel szemben mégis csak szórványos és ellentmondásokkal teli feljegyzések maradtak fenn
-Kínában az ilyen és ehhez hasonló felkelések többször előfordultak -> zömük eleve kudarcra volt ítélve
-ritkán és kivételes esetben volt lehetséges az, hogy egy-egy felkelés az egész országra kiterjedő mértéket ölthessen –> akár az uralkodó bukását, sőt, egy dinasztia megalapítását eredményezhette
-Ma már nem állapítható meg az, hogy miért pont a Song Jiang-féle lázadás volt az, amely köré ilyen széles legenda-, mondakör szövődött, és hogy miért pont ez a történetileg kevésbé dokumentált esemény szolgált alapul
Szép asszonyok egy gazdag házban (Jin Ping Mei 金瓶梅)
-ismeretlen szerző
-dúsgazdag kereskedő,gátlás nélkül
-Pénzzel minden problémát el tud intézni, később hivatalt is vásárol magának
-az egész állam súlyos gondja
-A család bukása az uralkodó dinasztia bukásával párhuzamban megy végbe
-könnyednek tűnő, vidám cselekmények mögött súlyos erkölcsi tanulságok fogalmazódnak meg
-A kínai cím (Jin Ping Mei): a Jin („arany”) Aranylótuszra, a Ping („váza”) szó Ping asszonyra (v. Váza asszony), a Mei („szilva”, „szilvavirág”) pedig Tavasziszilva szobalányra utal. („Arany vázában szilvavirágok”)
-legelső kiadásából nem maradt fenn eredeti példány
- 17. században is rendkívül népszerű volt, a 18. század elején mandzsu nyelvre is lefordították. A 18. században több alkalommal betiltották, pornográfnak minősítették
-a 12. században játszódik. A cselekményt írója az Északi Song-d. utolsó császárjának korába helyezi
-a császár igazi mecénás volt, támogatta a művészeteket, maga is jelentős festő volt, de a kormányzással abszolút nem törődött, ezért birodalma hamarosan belső felkelések és a dzsürcsik külső támadásának martaléka lett. (A felkelést a Vízparti történet örökítette meg.) A császár utódainak fel kellett adniuk Észak-Kínát, délre menekültek
-A szerző saját korát a Song-korhoz hasonlította, megjósolta a Ming-d. bukását, ami fél évszázaddal később be is következett.
-az egész társadalom megélhetése a faluközösségi parasztság adózásán alapult
-ipar döntő része a hivatalnok- állam kezében volt
-gazdasági központokban nagyarányú közvetítő kereskedelem folyt –.> hatalmas magánvagyonok halmozódtak fel // meggazdagodott kereskedők azonban nem tudták az iparba vagy más termelőtevékenységbe fektetni a pénzüket
- állami hivatalok megszerzésébe fektették azt, ami aztán további jövedelmeket biztosított számukra a mindent átfogó korrupció lévén
-cselekmény tipikus ázsiai vonásokat mutat: az egyén szerepe háttérbe szorul a csoportokéhoz képest, a főhős halála nem vet véget a történetnek, az töretlenül folytatódik a további szereplők sorsának elbeszélésével.
-kirajzolódik a korabeli kisvárosi élet -> az élet és a halál viszonylagos jelentéktelenségét. Az emberek huszon-harmincéves korukban az egyik napról a másikra életüket vesztették ilyen-olyan betegségek következtében.
-szereplői ezer szállal kötődnek családi, szomszédsági és távolabbi társadalmi környezetükhöz, magánéletük gyakorlatilag nem létezik, sorsuk alakulása alig függ saját cselekedeteiktől
-bonyolultabb jellemekkel nem találkozunk, ugyanakkor kínai viszonylatban a kor színvonalához képest a főszereplők már meglehetősen sokoldalúan jellemzett alakok
-ez a viszonylagos egyéniesítése nagy előrelépés a kínai irodalomban, ez teszi a művet a 16. század legjobb regényévé a kínai irodalomban
-vallásokat illeti, a regény meglehetősen tiszteletlenül bánik velük.
-buddhista szerzeteseket és apácákat alacsony származású, közönséges emberekként ábrázolja
- a buddhizmusról magáról bizonyos tisztelettel beszél
-gyakran komolyabban veszi a hagyományos varázslók praktikáit
-történet végül azonban egyfajta buddhista morális tanulsággal szolgál, -> Ximen Qing fia azzal teszi jóvá apja bűneit, hogy a vallás szolgálatába áll
regény előzményének tekinthető A három királyság c. történelmi elbeszélés, közelebbi előzménye a Vízparti történet, illetve előzménynek lehet még tekinteni a csak kevéssel korábban íródott Nyugati utazás c. regényt.
történet
történet: Ximen Qing, Aranylótusz, Wu Song, Ping asszony, Holdasszony Ximen Qing barátaival tíztagú baráti társaságot alakít, testvéri hűséget fogadva egymásnak, hogy még több okuk legyen szórakozni. Felesége és ágyasai természetesen nem szórakozhatnak együtt a férfiakkal. Aranylótusz, aki egy pástétom-árus szép, nagyravágyó és élvhajhász felesége elégedetlen sorsával. Megpróbálja elcsábítani Wu Songot, férje bátyját, azonban kudarcot vall. Ximen Qing véletlenül találkozik Aranylótusszal, egymásba szeretnek. Aranylótusz férje (pástétom-árus) tudomást szerez a viszonyról, kérdőre vonja Ximen Qinget, mire az hasba rúgja, Aranylótusz pedig ápolás helyett megmérgezi. Ximen Qing megvásárolja a halottkémet és a bírót is, akihez a pástétom-árus bátyja, Wu Song fordul. Wu Song panaszával csak azt éri el, hogy kalodával a nyakában száműzik. Aranylótusz ötödik feleségként beköltözik Ximen Qinghez. Lassacskán ő is háttérbe szorul a férj újabb és újabb hódításai miatt. Ximen Qing következő „nagy szerelme” barátjának felesége, Ping asszony. Ping asszony férje peres ügyekbe keveredik, majd gondjai és egy megfázás következtében csupán 24 éves korában meghal. Ximen Qing feje köré közben veszélyfelhők gyűlnek – nem a saját becstelenségei, hanem a fővárosi klikkharcok következtében. Egyik fő pártfogója a vesztes oldalra kerül, híveit száműzetésre ítélik. Ximen Qingnek mélyen a zsebébe kell nyúlnia, hogy ezt a fenyegetést elhárítsa, de végül annyira jól sikerült kivásárolnia magát a bajból, hogy egyúttal hivatalnoki, bírói rangot kap – ezentúl már nemcsak gazdag kereskedő, hanem mandarin is. Ping asszony vagyonával együtt Ximen Qinghez költözik, mint hatodik felesége.
Ximen Qing „karrierje” beindul, családi életében a fő helyre Ping asszony kerül, aki hamarosan teherbe is esik, és megszüli a várva várt első fiút. Aranylótusz annyira féltékeny, hogy megöli a gyermeket, ami közvetve Ping asszony halálát is okozza.
Ximen Qing egy buddhista szerezestől férfierőt növelő pirulákhoz jut azzal a szigorú utasítással, hogy alkalmanként csak egyet vehet be belőlük. Holdasszony hosszabb idő után, buddhista apácák szerei segítségével teherbe esik. Aranylótusz újra féltékeny lesz. Ximen Qing egy fárasztó kalandjáról hazatérve Aranylótusznál térne nyugovóra, de az asszony a részeg férfival megeteti három utolsó varázspiruláját, hogy kedvét tölthesse vele. Ximen Qing szervezete összeomlik, néhány nap múlva fájdalmas halált hal. Holdasszony aznap szüli meg kisfiát.
A háztartás bomlásnak indul, Holdasszony erőfeszítései csak fékezni tudják azt. Aranylótuszt utolérti a végzete: Wu Song amnesztiával szabadul a száműzetésből, első dolgának tekinti a bosszúállást. Mivel Ximen Qing már nem él, ezért csak Aranylótuszt és a testvérének meggyilkolásában segédkező kerítő-asszonyt öli meg kegyetlenül, majd rablónak áll.
Holdasszony fogadalmának megfelelően egy hegyi kolostorban mutat be áldozatot férje emlékére, de ott csaknem erőszak áldozatává válik, egy remete segít rajta, akinek odaígéri fiát tanítványnak tizenöt évvel későbbre. A család széthullása folytatódik, ahogy az államé is az északi hódítók csapásai miatt. Ximen Qing feleségeinek és ágyasainak sorsa egy irányba, a pusztulás felé mutat. Egyedül Holdasszony őrzi meg a tisztességét.
Tizenöt év elteltével megjelenik az a buddhista remete, akinek Holdasszony odaígérte a fiát. Elragadja a fiút, mondván, hogy egyébként ő is züllött apja nyomdokaiba lépne, de az ő tanítványaként megmenekülhet a lelke.
Wu Cheng’en 吳成恩: Nyugati utazás (Xiyou ji 西游記)
-A Nyugati utazás írójának Wu Cheng’ent tartják, de azért vannak
kétségek.
-kínai buddhizmus fénykora a 6-9. századra tehető -> már megalakultak a kínai sajátosságokat tükröző iskolák: Tiszta Föld, a chan
-a felvirágzásban nagy szerepet játszottak a korszak, a Tang-kor buddhista zarándokai és fordítói
- az első és az egyik legkiemelkedőbb Xuanzang
-gyedül indult útnak Indiába. 16 évnyi távollét után, mintegy 600 könyvvel visszatért az akkori kínai fővárosba, Chang’anba -> haláláig a kínai buddhizmus egész történelmének legtermékenyebb fordítócsoportját szervezte meg és működtette
-18 év alatt egymaga végezte el az összes fordítás mintegy negyedrészét.
-Xuanzang visszatérése után egy évvel az egyik tanítványa Xuanzang úti jegyzeteit használva Értekezés a nagy Tang-birodalom nyugati szomszédairól címen egy könyvet állított össze azokról az országokról, melyeket mestere útja során felkeresett
-Xuanzang halála után életrajzában még alaposabban számoltak be utazásainak részleteiről.
-Xuanzang útjáról keletkezett legendák első formáiról azonban igen keveset tudunk
-Regénnyé formálódásáig a történet minden jel szerint ugyanazt az utat járta végig, mint annyi más régi kínai regény alaptörténete, azaz először utcai mesemondók regéltek róla, majd mesefüzérré álltak össze
-Nyomtatott formában Xuanzang utazásának mesés története a Song-korból ismeretes először, ekkor már a szent szerzetes alakja mellett a majomkirály is megjelenik
-A Nyugati utazás szerzője ilyen és ehhez hasonló szövegkönyvekből alkotta meg művét. (Nagy Tang-birodalom Tripitaka mestere elhozza a szent könyveket)
történet (100 fejezet)
100 fejezetből áll.
első szakasz (1-7. fejezet): Sun Wukong, a majomkirály történetét írja le. Buddha megbünteti őt, 500 esztendőre a Wuxing-hegy alá zárja.
második szakasz (8-12.): 500 évvel később játszódik, a nagyszabású zarándokút hátterét mutatja be. Buddha kérésére egy bódhiszattva (Kuan-jin) útnak indul, hogy megtalálja azt a halandót, aki méltó és képes arra, hogy a buddhizmus Nagy Kocsi ágának szent könyveit, a Tripitakát elhozza Indiából Kínába. A bódhiszattva útja során a helyes útra vezeti a két gonosz démont és a sárkánykirály fiát, akiknek későbbi küldetésük az lesz, hogy útja során elkísérjék a zarándokot. Xuanzang önként jelentkezik a feladatra, és útnak indul.
harmadik szakasz (13-99.): A legterjedelmesebb szakasz. Xuanzang útját meséli el a Tang fővárostól, Chang’antól egészen Indiáig. Sorra csatlakoznak hozzá tanítványai, próbatételeket teljesít, kalandokat él át, végül pedig célba ér. Útjuk során megannyi démonnal, szörnnyel és szellemmel, valamint más fantasztikus, mitológiai teremtménnyel találkoznak, akik közül jónéhányan fel akarják falni Xuanzangot, mert hitük szerint ha húsából esznek, halhatatlanok lehetnek.
A harmadik szakasz nagyon hosszú (87 fejezet), így ez további szakaszokra tagolható:
13-22.: Xuanzang találkozik azon társaival, akiket a bódhiszattva jó útra terelve a zarándok védelmére és segítségére rendelt.
14.: Xuanzang találkozik a majomkirállyal, kiszabadítja a Wuxing-hegy alól, tanítványává fogadva magával viszi.
15.: Xuanzang és Sun Wukong találkozik a nyugati tenger sárkánykirályának fiával. A sárkány felfalja a mester lovát, majd vezeklésből a továbbiakban paripává változva maga viszi tovább Xuanzangot.
19.: Nyolctilalmas csatlakozása.
22.: Homoki Barát, Xuanzang 3. tanítványaként csatlakozik a zarándoktársasághoz. Itt bukkan fel a Futó Homok Folyó. A fejezet végén, ezen a folyón átkelve mintha egy új kontinensre érnének az utazók.
23-86.: Az utazók sorra hagyják maguk mögött a különösebbnél különösebb vidékeket, győzik le a küldetésüket és életüket veszélyeztető szörnyeket, démonokat.
87-99.: A 87. fejezetben érik el India határvidékét. A 98. fejezetben eljutnak a Keselyű-hegyhez, ahol a Mennydörgő Hang Kolostorában Xuanzang átveszi Buddhától a szent könyveket.
negyedik, befejező szakasz (100.): A szerző nagyon rövid leírást szentel a visszaútnak. A Tang-birodalom fővárosában a császár személyesen fogadja Xuanzangot és társait. A császár nagy lakomát rendez a tiszteletükre. Egyszer csak az égbe emelkedik Xuanzang a tanítványaival és lovával, majd eltűnnek. Buddha színe elé kerülnek, aki elmondja, hogy Xuanzang egyik előző életében az ő második tanítványa volt, bizonyos Arany Kabóca Mester, s most jutalomból a Szantálfa Érdemes Buddhája rangba emeli őt. Sun Wukong a Harcban Győzedelmes Buddha lesz, Nyolctilalmas a Tisztaságos Oltár Küldöttjének rangjába emeltetik, Homoki Barát az Aranytestű Arhattá lett, Xuanzang lova, a sárkányparipa pedig mennyei sárkánnyá léphetett elő.
Egébb művek
Dong Yue 董悅: Ami a Nyugati utazásból kimaradt
Istenek birtokba helyezése
-mitológiai regény
Szuj Jang-ti szerelmi története
Li Yu 李漁: A szerelem imaszőnyege
Huaben irodalom
-nemcsak a beszélt nyelven írt klasszikus regény, hanem a beszélt nyelven írt elbeszélés is a virágkorát éli
-az elbeszélések történetei sokszor nem fantasztikusak, hanem az ismeretlen szerzők való életből merítenek ihletet
-az elbeszélések viszonylag terjedelmesek, néhányuk hosszúsága miatt már-már regénynek is tekinthetők
- számos Ming-kori elbeszélés-gyűjtemény közül a legnevezetesebb a Mostani és régi idők csodás látványai
-Ming-kori elbeszélés
-első fennmaradt gyűjtemény: A Qingping hegyi pavilonban kiadott
elbeszélések
San yan (Három szó) – Feng Menglong adta ki, 3 gyűjtemény:
Világos szavak a világ okítására
Átfogó szavak a világ figyelmeztetésére
Örök szavak a világ felébresztésére
Liang pai – Ling Mengchu adta ki, 2 gyűtemény:
Csodálkozásodban rácsapsz az asztalra – I. kötet
Csodálkozásodban rácsapsz az asztalra – II. kötet
Mostani és régi idők különös jelenetei (válogatás a San yanből és a Liang paiból)
A kő bólogat
A részegeket kijózanító kő
-krimik – „jogi esetek” (gong’an), pl.: Bao bíró esetei
Drámairodalom a Ming- és Qing korban
-a déli dráma (chuanqi) virágkora
Tang Xianzu
-Négy álom Linchuanból: 4 chuanqi
o Peónia pavilon – A lélek visszatérése
Hong Sheng
-Az öröklét palotája
Kong Shangren
-A barackvirágos legyező
-regionális operák (kunqu, jinxi)
