2. Az enzimhatás termodinamikai alapjai, (fehérjék szerkezete), kötő hely, aktív hely, átmeneti komplexek Flashcards
Enzim
Sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatokat katalítikusan gyorsító fehérje
Csak a termodinamikailag lehetséges reakciók aktiválási energiáját csökkenti!
Eyring-féle elmélet
A és B reakciójához aktiválási energiát kell közölni a rendszerrel, így magasabb energiaszintre kerül átmenetileg –> lejátszódik a reakció
A+B <> AB* –> P
Eyring-elmélet egyenletei
A+B <> AB* –> P
- Egyensúlyi állandó: K*
- Termékképződés sebessége: dP/dt
- Szabadentalpia változás: delta r G* = -RTln K* = delta r H* - T*delta r S*
delta H: entalpia változás
delta S: entrópia változás
–> kr = konstans * e ^(-delta E*/ RT)
Arrhenius egyenlet alapján az E aktiválásitól exponenciálisan függ kr
Enzimes reakciók, egyenlet és enzim részei
E + S <> [ES] –> E + P
szubsztrát, termék
- kötő hely: ahova a szubsztrát kötődik –> Van der Waals, ionos, hidrogén-híd (másodlagos), kovalens kötés
–> lehet akár inhibitor-, koszubsztrátkötő- és aktivátor hely is
- aktív hely (Katalítikus hely/Koenzim): az a régió/kötések, amik az átalakítást végzik
–> Haloenzim az egész, Apoenzim a kötő hely és aktív hely nélkül az enzim
Az enzimkatalízis általános esetei
- Sav-bázis
- Kovalens katalízis
- fém-ion katalízis
E-S kötődés modelljei
- Kulcs-zár elmélet: S pontosan illeszkedik az E kötőhelyére
- Indukált illeszkedés: S bekötődése során E a bekötődésnek megfelelően változik
feltételek:
- kellő közelség (proximitás)
- több kötés alakul ki –> csak a megfelelő orientációjú izomer kapcsolódhat
- pozícionálás –> sztereospecifitás
- pl.: hexokináz: rácsukódik
3. Fluktuációs modell: E több konformáció között véletlenszerűen változik, egyes pillanatokban be tud kötődni S
Fő pontok
- Enzim definíció
- Eyring-féle elmélet és egyenletei
- Enzim felépítése (aktív- és kötő hely) és egyenlet
- Enzimkatalízis általános esetei (fém-ion, sav-bázis, kovalens)
- E-S kötődési típusok (kulcs-zár, indukált, fluktuásiós)
Inhibitor
enzimhez kötödő, reakciósebességet csökkentő ligandum
Aktivátor
Enzimhez kötődő, reakciósebességet növelő ligandum
Koszubsztrát
Nem kovalensen kötődő “koenzim”, második szubsztrát, ami kell az enzim működéséhez
(koenzim az lehet prosztetikus csoport, ami kovalensen kötődik)
Aktív felület - aminosav oldalláncok
Savas: -COOH – Asp, Glu
Bázikus: -NH2 – Lys, Arg, His
Savamid: -CO-NH2 – Asn, Gln
His: imidazol Arg: Guanidin
Poláris: -OH – Ser, Thr -SH – Cys -S-CH3 – Met
Hexokináz példája
hexokináz enzim + ATP + glükóz ternér komplex
–> random bi-bi mechanizmussal foszforilezi a glükózt => azaz véletlenszerű a bimolekulás szubsztrát enzimhez kapcsolódása és a termékek leválása is
Folyamat:
Aktív centrumban H-híddal giliszta (Glu, Lys, Thr, Asn) rögzítik a glükózt
Asp COO- H+-t von el a glükóz C6 OH csoportjáról, így az O- nukleofil támadja az ATP P-ját
–> koleszterin túl nagy, víz túl kicsi, hogy foszforileződjön, Xilóz megfelelő méretű, de nincs OH csoportja –> vizet köt meg, ez foszforileződik
Kimotripszin példája
Pankreász (hasnyálmirigy) eredetű kimotripszin enzim Ser oldallánca – -CH2-OH
His imidazolja meggyengíti az OH kovalens kötést, és elvonja a H-t, így az O nukleofil támadást indít a peptid karbonilcsoportjának C-jén. (az enzim acileződik a szubsztrát által)
víz beépülésével (tetraéder forma kialakulás) a Ser-ről leválik az acilcsoport
Proximitási effektus
Orientációs effektus
proximitás: a molekulák közelsége
orientáció: megfelelő pozíció