18. Koenzim regenerálás: két választott példán keresztül. Peptidszintézis. Egyensúlyi és kinetikus kontrol. Aszpartám szintézis. Flashcards
Koenzimek regenerálása
NAD és NADP koenzimeket regenerálni kell - leginkább oxido-redukciós reakcióknál –>
két fajtája:
- Enzimekkel vagy Mikroorganizmusokkal
- Kapcsolt rendszer vagy Szimultán működő vagy Konszekutív reakciókkal vagy Egy enzim és két szubsztráttal
Kapcsolt rendszer
1 terméket eredményez
D-fruktóz –> (mannit-dehidrogenáz) D-mannit
–> fruktóz H-t kap
NH3 + CO2 formiát H-t ad le (formiát dehidrogenáz) – HCOOH-NH4
E-et termeli: Candida boidinii
Folyamatos reaktorban:
termék: mannit (CO2 és NH3 elmennek a rendszerből)
NAD-PEG kapcsolat: Polietilén-glikol
membrán (UF-ultraszűrés): a kis molekulatömegű mannitot átengedi, és persze a gázokat, de az enzimeket, NAD-PEGet nem
NAD+ NADH felépítés
nikotinamid adenin dinukleotid
nikotinamid – ribóz – 2P – adenozin
Másik példa kapcsolt rendszerre
Trimetilpiruvát –> tercier-leucin
CO2 – HCOO-NH4 (ammonium-formiat)
Szimultán működő
2 redoxi rendszer –> 2 termék
izocukorból 2 termék
D-fruktóz –> (mannit-dehidrogenáz) D-mannit
–> mannit H-t vesz fel
glükonsav – glükóz (glükóz-dehidrogenáz)
glükonsav UF-szűrő (ultraszűrés) negatív töltésű, kationcserélő –> visszatartja az enzimeket, átengedi a termékeket (Na-glükonát és mannit) –> termékeket elektrodialízissel választják el –> glükonsav és mannit kinyerés és NaOH eltávozás
Konszekutív reakcióval regenerálás
glükóz –> (aldóz-reduktáz) D-szorbit –> (szorbit-dehidrogenáz) L-szorbóz
Egy enzim és két szubsztrát
Szulkaton –> (alkohol-dehidrogenáz) szulkatol
aceton – izopropil-alkohol
Egyéb NAD(P) vel működő reakciók
prokirális vegyületek királissá alakítása:
ketonok, ketosavak –> alkohol
iminek, iminosavak –> aminosavak
Peptid szintézis
enzimekre példák
Prote(in)ázok: bontják és képzik is a peptid kötést (megfelelő körülmények között)
Példák, bontáshely szerint specifikusak:
Tripszin, Szubtilizin, Elasztáz (= szerin proteázok)
Termolizin, Pepszin
Peptidszintézisben lévő aminosavak védelme
–> Melléktermék elkerüléséhez védjük a COOH és NH3 csoportokat
NH2 védelme: benzil-oxikarbonil csoport (Z-vel jelölik) vagy acetil csoport
COOH védelem:
amid -NH2
etil- vagy metil-észter alkalmazása -O-CH3
Két fajta kontroll
- Egyensúlyi (termodinamikai) kontroll
2. Kinetikai kontroll
Egyensúlyi (termodinamikai) kontroll
Egyensúlyi keverék esetén –> el kell tolni az egyensúlyt a termékképződés irányába
Egyensúlyi állandó: Keq = peptid termék konc./1. aminosav konc * 2. aminosav konc.
Eltolás módjai:
pH eltolás, nem vizes közeg, kicsapás, aminosav koncentráció növelés, víz és benne oldódó oldószer
Egyensúlyi állandó eltolásának módjai bővebben
eltolás módjai:
1. pH eltolás: 9,5 –> 6,5 (20*Keq) tripszin enzim esetén
- nem vizes közeg alkalmazása (2-5% H2O, disszociáció visszaszorul, mert H2O nem tud beépülni)
- kicsapás (oldhatatlan peptidek és a védőcsoportok hatása is, Phe, Leu –> Z-Phe-Leu-NH2)
- Aminosav koncentráció növelése
- Vizes rendszer + vízben oldódó oldószer: pl.: dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, trietilénglikol
Kinetikai kontroll
Nem várjuk meg az egyensúlyt, a maximálás átalakulásnál leállítják
–> csak olyan E.ek jók amik stabil acil-enzim komplexet hoznak létre (pl.: szerinproteázok)
Az acilező szubsztrát elfogyásáig nő a termékkoncentráció, utána a hidrolízis miatt csökken
aktivált karboxilcsoportot tartalmazó aminosavval indul a folyamat –> acil-enzim
- -> a. másik aminosavval létrehozza a peptidet
- -> b. vízzel acil-enzim hidrolízise
Aszpartám szintézis - egyensúlyi kontrollra példa
- N-(benzil-oxikarbonil)-Asp (D,L) + Fenil-alanin-metilészter (D,L) –> (termolizin) N-(benzil-oxikarbonil)-aszparagil-fenil-alanin-metilészter (L,L) kicsapódik (így a termékképződés irányába tolódik a reakció)
- szűréssel távolítjuk el a N-(benzil-oxikarbonil)-Asp D formáját
- kristályosítással majd HCl kezeléssel és elválasztással távolítjuk el a Fenil-alanin-metilészter D formáját
- N-(benzil-oxikarbonil)-aszparagil-fenil-alanin-metilészter (L,L) katalítikus hidrogenolízissel távolítjuk el a védőcsoportot
- -> így kapjuk meg az alfa-aszpartámot
termolizin nem szerinproteáz –> termodinamikai kontroll alatt megy az aszpartám szintézis