Párkapcsolatok I. Flashcards
Vérfertőzés elkerülése
Szelektív előnyt biztosító magatartás.
beltenyészet súlyos költségekkel jár az utódok túlélésére
* hasonló gének átadása -> káros egyedfejlődési folyamat, öröklődő fogyatékosság
* agy és szívkárosodás, szellemi retardáció, süketnémaság, törpeség, halvaszületés,
* több generáción keresztüli rokonházasság -> beltenyészeti leromlás
véletlenszerű párválasztás -> genetikai heterogenitás (új génkombinációk), környezethez való alkalmazkodás
Westmarck-hatás
Szexuális averzió azok között alakul ki, akik gyerekkorukban azonos szociális környezetben nőttek fel.
Negatív imprinting
Bevésődés, ahol az együtt nevelkedő gyerekek szexuális téren érdektelenné válnak egymás számára pl: izraeli kibucokban lakó gyerekek.
Első 6-8 évben kialakult bensőséges kapcsolat miatt utasítjuk el a saját családtaggal való szexuális kapcsolatot.
Tajvanon a szülők a lányukat a szülés után a „kiválasztott” vőlegény szüleihez adják és együtt nevelkednek: ezekben a házasságokban 30-40%kal kevesebb gyerek születik, gyakoribb a válás, házasságtörés.
Negatív imprinting - testvérek
Testvérek egymástól való gyerekkori szeparációja,
időtartama korrelál a vérfertőző kapcsolat előfordulási valószínűségével. Nincs korai kötődés, szexuálisan érdekesek maradnak egymásnak.
Negatív imprinting - apák
Azok az apák folytatnak vérfertőző viszonyt a lányukkal korábban kevesebbet voltak együtt a családjukkal, kevésbé vettek részt a gyereknevelésben. Mostohaapák körében gyakoribb.
Negatív imprinting - feromonok
Testvérek, szülő-utód közötti szexuális averzió kialakulásában a feromonok is szerepet játszanak.
megismerik egymás illatát, ami a későbbiekben kellemetlenné válik
párválasztás során érzékenyek vagyunk azokra a szagokra, amik a partner genetikai különbözőségét jelzik
Incesztustabuk
Vérségi kapcsolatok révén a tulajdon, a pozíció és az apai státusz, politikai hatalom védelme.
a vérfertőzés bevált eszköz a hatalom konszolidációjára
* de csak akkor, ha a beltenyészet költségei alacsonyak (pl: másod, harmadrendű rokonok közötti házasság), a kültenyészet költségei pedig magasak (pl: előnytelen házasság, csökken a rokoni koalíció)
* a nagyszámú feleség és ágyas köréből előbb utóbb születnek egészséges gyerekek
* negatív imprinting elkerülésére a „hivatalos feleség”, aki a testvér volt, kamaszkorukig külön nevelték őket
Incesztustabuk - manapság
1-0,001 % a vérfertőzés előfordulási gyakorisága napjainkban
kialakulásának okai lehetnek:
* diszfunkcionális családi rendszer
* mereven patriarchális családi szerkezet
* távolságtartó a házastársak kapcsolata, gyakori szerepzavar
* belső feszültség, külső elszigetelődés
* az apát agresszivitás, szexuális visszaélésekre való hajlam jellemzi, az anyát
nagyfokú függőség, passzivitás, krónikus depresszió
Homogámia
Házastársak közötti hasonlóság pl: kor, szocioökonómiai státusz, iskolázottság, intelligencia, személyiségjegyek, fizikai vonzerő, antropometriai jellegek-
- adaptív magatartás, mert növeli a házasság stabilitását
- egyforma iskolai végzettséggel rendelkezők tovább
maradnak együtt, elégedettebbek a házasságukkal, több gyereket nevelnek
Genetikai hasonlóság elmélete
- genetikai hasonlóság alapján választunk magunknak társat
- rokonszelekció kiterjesztése -> felismerjük a hasonló génekkel rendelkezőt és támogatjuk
- előnyei:
- közös genetikai érdekeltség miatt nő a támogatás
- nő az utódokban megjelenő hasonló gének aránya
Hogyan ismerjük fel a hozzánk hasonló embereket?
- fenotípusos illesztés
- imprinting
Fenotípusos illesztés
- veleszületett detektálási képesség
- saját testi tulajdonságainkat mintaként használjuk arra, hogy felmérjük a másikkal való hasonlóságot
Imprinting
hasonló párt válaszunk, mint a szüleink (hasonló,de mégis más)
optimális egyensúly a bel- és a kültenyészet között
hosszú távú kapcsolatnál azokat részesítjük előnyben,
akik hasonlítanak az ellenkező nemű szülőre:
* férfiaknál a fizikai jellegek alapján történő párválasztását vizsgálták
* a házaspárok fizikai megjelenésben jobban hasonlítottak,
* a feleség fizikailag jobban hasonlít a férj anyjára
* a feleségek nagyobb hasonlóságot mutattak az anyóssal, mint a férjükkel
* a férfiak hasonló párt választanak fizikai megjelenés tekintetében, mint az anyjuk
* függ az anya és a fiúgyerek közötti kapcsolat szorosságától
* minél szorosabb a kapcsolat, annál nagyobb az esélye, hogy az anya lesz a modell a párválasztásban
Genotropizmus
Génikus hasonlóság
ösztönösen hasonló génekkel rendelkező személyeket választunk házastársnak és barátnak
Szexuális imprinting
- Korai fejlődési szakaszban az élőlény képes megtanulni a közeli rokonai legjellegzetesebb tulajdonságait, később pedig olyan párt részesít előnyben, aki ehhez hasonlít
- olyan pár választása, aki megfelelő arányban hordozza a közös és a különböző géneket (beltenyészet és kültenyészet)
- vegyes házasságokban a lányok inkább az apjuk, a fiúk inkább az anyjuk etnikumából választottak házastársat
- korreláció az apa és a lány férje között a szemszín és az életkor tekintetében
- idősebb szülők lányai jobban vonzódtak az idősebb arcú férfiakhoz
- nagy a hasonlóság a nők párja és az apjuk között
- szülőkkel való fizikai és érzelmi kapcsolat befolyásolja, hogy a gyerekek felnőtt korukban felhasználják-e a szülői modellt
- hasonlóság a házaspárok között az extraverzió és az érzelmi stabilitás tekintetében
Szexuális imprinting és párválasztás
kutatásukban 49 párt néztek + szülőket
eredmények:
* párok hasonlóságot mutattak egymással az Energia, Lelkiismeretesség, Nyitottság skálákon
* a fiúk estében a feleség és az anyós között találtak hasonlóságot a Lelkiismeretesség dimenzióban, lányoknál a férj és az apjuk között ugyanez
* párválasztás szempontjából adaptív a nőknek, hogy lelkiismeretes férjet válasszanak
* férfiak kedvezőtlenebb nevelési stílusú anyához hasonló párt választanak
* trauma ismétlése vagy a nő hasonlít az anyára, de más pozitív tulajdonságokban különbözik tőle, tehát a modellkövetés megvan, de mégis más
Szülői ráfordítás elmélete
A hímek és a nőstények eltérő szexuális stratégiákra szelektálódtak. Mindkettő célja, hogy az adott körülmények között növeljék a teljes rátermettségüket (génjeik képviseletét a következő nemzedékben).
Hímek szexuális stratégiái
Mennyiségi szemlélet:
szaporodási sikerüket az utódok mennyiségén keresztül növelik (rövid idő alatt nagyszámú nősténnyel)
kevesebb szerep az utódgondozásban
ökológiai korlátok:
* korlátozott a fogamzóképes nőstények száma
* rivális hímekkel való harc („nagy tét, nagy nyeremény”) -> magas kockázat és energiabefektetés mellett biztosítják a párzási sikerüket
Nőstények szexuális stratégiái
Minőségi szemlélet.
többet invesztálnak az utódgondozásba pl: terhesség, szülés, szoptatás, utód felnevelése
szaporodás sikerét nem a nagy utódszám mutatja, hanem kisszámú utód biztonságos felnevelése, túlélőképességének javítása
olyan hímeket választanak, akiknek jó adottságainak átörökítésével növelik az utódok túlélési esélyeit
Ösztrusz-ciklus
- csak állatoknál, a nőstények évente egy vagy több alkalommal néhány napra szexuálisan aktívak, fogamzóképesek, egyébként hozzáférhetetlenek
- látható jelek kísérik pl: nemi szervek duzzadása, elszíneződése, intenzív feromon termelés
Rejtett ovuláció
- embereknél a fogamzóképesség folyamatos, így a peteérésük rejtetté válik
- nincsenek vizuális vagy szagingerek, melyek jelzik fertilitásukat
Rejtett ovulációt magyarázó elméletek
- Hím jelenlétének tartósság tétele
- Apai státusz bizonytalansága
- Párkapcsolat stabilitása
- Hímek kontrollvesztése
Hím jelenlétének tartósság tétele
- a hím nem tudja az ovuláció pontos idejét, azért állandóan a nőstény mellett van, hogy biztosítsa apaságát
- nőstény érdeke, hogy maga mellett tartsa a hímet (növelje a szülői ráfordítást)
- evolúciós út a monogámia felé (peteérés jelzéseinek eltűnése)
Apai státusz bizonytalansága
- nőstény és az utódja érdeke, hogy több szexuális partnerhez jusson és bizonytalanságban tartsa a körülötte lévő hímeket az apasággal kapcsolatban
- domináns hím nem tudja kisajátítani a nőstényt
- csökken a kölyökgyilkosságok (infanticiditás) kockázata
- apai státusz bizonytalan, így nem adaptív megölni a kölyköket, mert nem lehet tudni ki az apa pl: gorillacsecsemők 1/3-át felnőtt hímek ölik meg
*apasági viszonyok összezavarása csökkenti az agressziót
Párkapcsolat stabilitása
- az ösztrusz-ciklus eltűnése a folyamatos szexuális örömszerzés révén megerősíti a tartós párkapcsolatokat
- viszont a kapcsolatot hosszútávon nem a szexualitás biztosítja (a házasságon belüli szexuális aktivitás csökken az idő előrehaladtával)
Hímek kontrollvesztése
- a rejtett ovulációval a nőstények megtévesztik a domináns hímeket, amelyek igyekeznek ellenőrzés alatt tartani a csoport összes nőstényét
- a kontroll csökkenésével a nőstények közelebb kerülhetnek az alárendelt hímekhez, akik nagyobb hajlandóságot mutathatnak az utód nevelésében
Ösztrusz periódus maradványai
ovuláció időszakában nő:
* nő a nők által kezdeményezett szexuális aktusok száma
* nő a párkapcsolaton kívüli szexuális tevékenység
* nő a szexuális fantáziálások száma
* feltűnőbb öltözék, ékszerek, kihívó ruhák
* kevesebb idő a partnerrel, több időt foglalkoznak magukkal
* érzékenyebb szaglás
Szinkronizált ovuláció
Együtt élő nők összehangolják a menstruációs ciklusukat (szaglás, feromonok szerepe).
Evolúciós magyarázata:
ha a nőstények egy időpontban válnak megtermékenyíthetővé a hímnek nincs
módja a partnerek válogatására – kapcsolat stabilitása
növeli az apaság valószínűségét
Állatvilágban, a nőstények egyszerre tüzelnek -> egyszerre szülnek, közös gondozzák az utódokat
Többférjűség vs. többnejűség
Az emlősfajok több mint 90%-a többnejű,
Madarak többsége monogám, 2%-uk többférjű (poliandria)
- hímek is ki tudják költeni a tojásokat és táplálni tudják a fiókákat
Az emberekkel kapcsolatos elméletek
1) Az ember mérsékelten poligín faj
a többnejű fajokhoz sorolható inkább, erre utal:
*a monogámia másodlagos képződmény, a társadalmi kényszer miatt jött létre
2) Szeriális monogámia
az evolúció mozaik szerkezetű, különböző homonida fajok eltérő időszakok
monogámia és poligámia egyaránt jelen van
Poligínia
Iparosodást megelőző társadalmak jellemzői, hogy a vagyonos férfiaknak több gyerekük volt:
- több feleség
- módjukban állat a fertilitásuk csúcsán lévő nőket megszerezni
- jobb egészségügyi ellátás, táplálkozás, életkörülmények
Miért éri meg a nőknek a többnejűség?
- a nők reproduktív érdeke olyan férfit választani, aki a legtöbbet tudja fordítani a utódokra, még akkor is, ha van már több felesége
- a férfi gazdagsága megbízható előrejelzője a gyerek életben maradásának
- lányos családok inkább a háremet tartó férfinak adták a lányukat, mint a magányos férfiaknak
- ennek ellenére a többnejűség a nőknek költséges, a sokadik feleség kevesebb gyereket szül, mint a monogám házasságokban élő nők
- a reproduktív hátrányokat más előnyökkel kompenzálják pl: közös gyereknevelés, egymás támogatása
Monogámia
Társadalmak két csoportja:
1. ökológiai típusú monogámia
2. szociális típusú monogámia
Ökológiai típusú monogámia
- vadászó-gyűjtögető társadalmak 1/5-e
- nincsenek felhalmozott, átörökíthető erőforrások
- korlátozott számú család fenntartására van lehetőség
- kevés a dominancia harc, rivalizálás
- a férfiak úgy növelik szaporodási sikerüket, hogy részt vesznek az utódgondozásban
- csak a törzsi vezetőknek van 2 felesége
Szociális típusú monogámia
- eu-i civilizáció fejlődése során kialakult házassági rendszer
- kialakulásában szerepet játszott, hogy a politikai elit így tudja megtartani a hatalmát, megakadályozva a széles rokoni szövetségek kialakulását
- kereszténység megjelenése (egynejű párkapcsolatok)
