Egyén és csoport I. Flashcards
Altruizmus
Minden olyan magatartásforma, amikor az egyed segítséget nyújt egy másik egyednek a saját kárára, olyan helyzetben, amikor a kapott segítség előnnyel jár a másik fél számára.
Csökkenti az egyed saját túlélési és szaporodási esélyeit, hátrányba kerül, így az altruizmusért felelős géneknek fokozatosan ki kellene szorulniuk a populációból.
Diszkriminatív altruizmus
Minden olyan önzetlen viselkedés, amelynek haszonélvezői egy szűk kör/egy kitüntetett csoport pl: rokonok, barátok, ismerősök, csoporttársak
Rokonszelekció elmélete
Az altruista viselkedés elterjedésének oka a rokonszelekció.
A rokonoknak adott segítségnyújtás adaptív az egyed számára, mert a rokonok hasonló génekkel rendelkeznek.
Az evolúciós alkalmasságot az jelzi, hogy az egyed a génjeit milyen mértékben képes továbbörökíteni az egyed génjeit nemcsak a leszármazottai, hanem a rokonai is hordozzák.
Rokonsági együttható (r): közösen hordozott gének aránya
Nepotizmus
Rokoni segítség
Teljes rátermettség
Személyes, közvetlen fitness (utódokon keresztül) + közvetett rokonok által közvetített fitness (rokonokon keresztül).
Rokonoknak nyújtott segítség révén növekedik az egyed összesített genetikai képviselete.
Hamilton-szabály
Altruista viselkedés akkor jelenik meg, ha a belőle fakadó genetikai nyereség (B) felülmúlja az általa okozott fitness veszteséget (C) -> B x r > C
A kis költséggel járó viselkedésformák (pl: grooming) nagyobb valószínűséggel terjedel, mint a nagy költséggel járók (pl: segítség ragadozó támadásakor)
Zöld-szakáll efektus
A rokonszelekció akkor működhet, ha létezik egy olyan mechanizmus, amely alapján az élőlények képesek megkülönböztetni más egyedektől a rokonaikat.
Adott gént hordozó egyedek zöld szakállal rendelkeznének, így könnyebben felismerhetik egymásban a hasonlóságot, akikben nincs ez a gén, nincs zöld szakálluk.
Genetikai hasonlóság felismerése
Fenotípusos illesztés:
- képesek vagyunk megbecsülni (nem tudatosan), hogy mennyire hasonlít hozzánk az adott személy
- a rokonok a fenotípusos jellegzetességben hasonlóságot mutatnak pl: fizika megjelenés, személyiségjegyek, attitűdök, illat
Tanulás:
- tanulási tapasztalat fontossága a rokonok felismerésében és a velük való bánásmódban
- asszociatív tanulás - az anyával való szoros kapcsolat lehetővé teszi az utód számára, hogy megkülönböztesse azokat a rokonait, akiket az anya felismer
Testvérek irányuló támogatás
(Helping at the nest)
Korábbi alomból származó állatok az ivarérettsége elérése után egy ideig még nem vesznek részt a szaporodásban, hanem a szüleikkel maradnak és később született testvéreiket gondozzák.
3 feltételnek kell teljesülnie:
• értékes segítség a szülőknek az utódok felnevelése terén
• támogatás ideje alatt újabb utódok születnek
• a támogatás nem annyira költséges, hogy rontsa az altruista későbbi reproduktív kilátásait
Hamilton-szabály ősi törzseknél
Inkább a közeli rokonokat részesítik előnyben, mint a távoliakat vagy az idegeneket. Előnye, hogy a rokoni támogatás nem igényel kölcsönösséget és viszonzást. Lényege a genetikai képviselet növelése, nem a viszonzás révén megtérülő haszon.
Érzelmi közelség az önzetlenség egyik legfontosabb tényezője
Rokoni kapcsolatok az ipari társadalmakban
- nagyobb elvárások, jogok, kötelezettségek megfogalmazása a rokonok felé (pl: távirat, üdvözlőkártyák, meghívók)
- szükséghelyzetben inkább fordulnak az emberek a rokonokhoz
annál nagyobb és gyakoribb a támogatás mértéke, minél közelebbi a rokon - a rokoni támogatás többségében nem jár viszonzással (a baráti kapcsolatok a kölcsönösségen alapulnak)
- a támogatás elsősorban az idősek felől érkezik a fiatalok felé
inkább a nők ápolják a rokoni kapcsolatokat, mint a férfiak
Társadalmi felelősség normája
Az emberek felelősséggel tartoznak azok iránt, akik valamilyen értelemben függnek tőlük, rájuk szorulnak. Ez különösen erős a családtagok irányába. Rokonoknak akkor is segítünk, ha soha nem volt és lesz viszonzása.
Rokoni támogatást befolyásoló tényezők
Családtag iránti érzelmi közelség:
• rokonok iránti törődés és bizalom foka pl. közös gyerekkor, hasonlóság, személyes találkozások
kötelességtudat:
• mennyire érzik felelősnek magukat a hozzátartozóikért
Végrendeletek
Inkább az utódok vagy a közeli rokonok örökölnek, a vagyon nagysága pozitívan korrelál a rokonsági együtthatóval.
A házastársi örökségnél befolyásol a nem és a kor: nőknél inkább a gyerek és nem a férj, férfiaknál 2 stratégia.
Rokoni kapcsolatok nemek szerint
Nők:
• több rokonnal tartanak kapcsolatot és gyakrabban vesznek részt támogatásokban
• nők számára a közeli hozzátartozók jelentik a szociális erőforrásokat a gyereknevelésben
•identitásuk jellemzésénél gyakrabban jellemzik magukat a családban betöltött pozíciójuk szerint
Férfiak:
• inkább munkatársaikkal, idegenekkel vesznek részt kölcsönös tranzakciókban, kevésbé függnek a személyes kapcsolatoktól
• identitásuk jellemzésénél inkább a családjuk nevét említik
Paternitás valószínűsége
Az anyai nagyszülők többet invesztálnak az unokákba, mert biztosak a lányuk anyaságában, amíg ez az apai nagyszülők esetében nem 100%-os.
Örökbefogadás
A rokonszelekciós elméletét nem támasztja alá az örökbefogadás (más génjeinek terjesztése)
A törzsi népeknél számos esetben az örökbefogadás rokonok között megy végbe ipari társadalmakban az adoptálás inkább idegenek között meg végbe.
• örökbeadók: elsősorban sokgyerekes családok, fiatal, férjezetlen nők adják örökbe gyereküket -> jobb életfeltételek
•örökbe fogadók: altruizmus, saját gyerek iránti vágy, időskorban támogatás?
Hasonlóság
A hasonlóság megnöveli az altruista viselkedést/döntéseket azok iránt is, akikkel korábban soha nem találkoztunk, nem ismerjük.
Magyaráza:
1) csoporthoz való tartozás tudata teszi szimpatikussá a hozzánk hasonló embereket és ez váltja ki a segítségnyújtásra való hajlamot
2) hasonlóság hoz létre egy közösségérzést, csoporttudatot a résztvevőkben
Ha olyan idegennel találkozunk, akit hasonlónak érzünk saját magunkhoz, az kiváltja azt az érzést, amit a rokonaink, barátaink keltenek bennünk.
Hasonlóság - attitűd
Magasabb rendű kognitív folyamatok is részt vesznek a hasonlóság kiértékelésében, több pozitív érzelmet érzünk a hasonló attitűddel rendelkező személyek iránt (pl: vallás, világnézet, munkához való hozzáállás.
Plomin et al. (2005) szerint az attitűd is genetikai szabályozás alatt áll.
• gének befolyásolják, hogy az egyén milyen vélekedést, elvárást választ ki a felkínált lehetőségek közül
Park - Schaller (2005) az attitűdök öröklékenységet mutatnak, tehát a rokonok hasonló attitűddel rendelkeznek (ikervizsgálatok, örökbefogadás) - ez fordítva is igaz lehet, hasonló attitűddel
rendelkező idegenek a rokonság nem-tudatos illúzióját keltik -> ez pedig kiváltja a támogató viselkedést.
Hasonlóság - nevek
Név lehet egy rokoni kulcs, amely fokozza az összetartozás érzését
Jól mutatja, hogy az újszülöttek gyakran kapják valamelyik felmenőjük nevét
Hasonlóság - nevek
Név lehet egy rokoni kulcs, amely fokozza az összetartozás érzését,
jól mutatja, hogy az újszülöttek gyakran kapják valamelyik felmenőjük nevét.
Miért működünk együtt?
A kölcsönös együttműködés az ajándékozási készség, cserére való hajlam már kisgyermekkorban megjelenik.
A kölcsönösség iránti igény, a viszonzásban vetett bizalom, a csalók felismerése és kiközösítése szükségesek bizonyos érzelmi képességeink kifejlődéséhez.
Érzelmeink azért alakultak ki az evolúció során, hogy segítsék kognitív döntéseinket a társakkal való cserekapcsolat kialakításában.
Reciprok altruizmus
Kölcsönösségen alapuló támogatás.
Nemcsak a rokonoknak éri meg segíteni, hanem az idegeneknek nyújtott segítség is hasznos lehet hosszútávon. Mindkét fél számára haszonnal járhat.
Reciprok altruizmus kialakulásának feltételei
- aszimmetria: visszatérített támogatás nyeresége nagyobb mindkét félnél, mint az eredeti támogatás vesztesége
- megtérülés: kedvez a kölcsönösség kialakulásának, ha az egyének egymás segítségére szorulnak pl: közös ellenség, közös cél
- szoros, állandó, személyes kapcsolat: dilemmajátékokban is inkább segítenek, ha tudják, hogy a későbbiekben még fognak játszani egymással
- társas intelligencia képességeinek jelenléte pl: támogatás számontartása, csalók kiközösítése..stb
Együttműködés típusai
1) Általános reciprocitás
egy házhelyen élő, rokonok közötti támogatás, amely nem igényel viszonzást
2) Kiegyensúlyozott reciprocitás
tágabb lakóhelyen belüli javak, szolgáltatások cseréje
kölcsönösségen alapul
3) Negatív reciprocitás
csalás és egyéb formái
Együttműködés stratégiái
A szociális cserével kapcsolatos döntéseinket kognitív
szabályok irányítják.
Ezek az algoritmusok: felmérjük a nyereségeket és a veszteségeket, bejósolják a megtérülés valószínűségét - alapja: másik iránt érzett empátia, bizalom, korábbi sikeres cserekapcsolatok.
Kielégülés képességének késleltetése a későbbi nyereség/megtérülés
reményében pl: azonnal kis összeg vagy később nagyobb (orbito-frontális területek
Fogolydilemma
2 személy egy közösen elkövetett bűntény miatt letartóztatnak, előzetesen megbeszélik, hogy hallgatnak, külön kihallgatás
• a vád képviselője közli mindkettővel, ha egymás ellen vallanak, enyhébb büntetést kapnak
• dilemma: mindkét félnek kifizetődőbb csalni, ha a másik tartja a szavát
Csalódetektor
Az egyik legfontosabb területspecifikus modul a társas csere
folyamatában önzetlen cselekedet elfogadása a legkevesebb viszonzással vagy anélkül -> lehető legnagyobb nyereség (csalás révén, mint kooperációval).
Képesek vagyunk mások önzőségét vagy altruizmusát bejósolni
nem verbális és paralingvisztikus jelzések alapján.
Beépített személyek önmagukat kellett bemutatni kamera előtt egy előre megírt szöveg alapján, a felvételeket később manipulálták, eltérő beszédstílusban meséltek magukról a v.sz.-ek a hangszín, hangfekvés alapján döntést tudtak hozni a partner önzetlenségéről nem az altruizmust detektálták, hanem általános személyiségjellemzőket, elsősorban a megbízhatóságot vagy annak hiányát.
Csalók kiszűrése miért fontos
Ha mérlegelés nélkül mindenkinek segítünk, ezt sokan kihasználhatják
hosszú távon kifizetődőbb, ha csak olyanokban bízunk meg, akiktől várhatunk viszonzást.
Szociális dilemmaszituációk
Olyan kognitív mechanizmusokkal rendelkezünk, amelyek segítenek megoldásukban. Arcképeket mutattak a személyeknek fiktív leírásokkal az illető múltbeli megbízhatóságát, kooperatív készségével és csoporton belüli státuszával kapcsolatban egy hét múlva, különösen a férfiak jobban emlékeztek azokra az arcokra, akik csalóként voltak feltüntetve.
Csalók kiszűrése - fogolydilemma
Fogolydilemma játék 3 helyzetben: próbajáték, tétjáték + a
vizsgálat megkezdése előtt készítettek róluk egy semleges képet
a döntés pillanatában (csalás vs. együttműködés) képet készítettek az arcukról. V. sz-k másik csoportjának arról kellett dönteniük a képek alapján, hogy a játékosok csaltak vagy kooperáltak (gyakrabban azonosították a csalókat, mint a kooperálókat).
A csalók kiszűrését inkább egy esemény által kiváltott arckifejezés aktiválja, nem a stabil, állandó arcvonások. Amikor valaki eldönti, hogy csalni fog, elárulják az arcvonásai (az ezzel kapcsolatos érzelmek
pl: szorongás, bűntudat, káröröm.
Tit for tat.
Kifizetődőbb az egyénnek, ha a „mindig működj együtt” vagy a „mindig csapd be a másikat” stratégia helyett -> „működj együtt az első alkalommal és aztán mindig csináld azt, amit a partnered tett korábban”.
Ez a döntési szabály az ismétlődő cserekapcsolatokban nagyobb nyereséggel jár, mint a csalás.
Kooperáció
A valós kölcsönös kapcsolatban hosszú távú előnyei felülírják a csalás
rövidtávú előnyeit együttműködünk, mert a jövőben is találkozunk és lehetnek közös ügyeink.
Csalók felismerése
Nem tudatos információ feldolgozó mechanizmusokkal rendelkezünk a csalók kiszűrésére.
Csalók arcfelismerése
- jobban emlékeztek 1 hét után azokra az arcokra akiket korábban csalókként jellemeztek
- v.sz-ek be tudták jósolni, hogy ki fog csalni a fogolydilemma játékban
- az agy bizonyos részei kifejezetten érzékenyek azokra az arcokra, amelyeket megbízhatatlannak minősítenek - megbízhatatlan arcok láttán nagyobb aktivitás mutat az amygdala, jobb oldali insula
Csalók érzelelem felismerés
• nem az arcokat ismerjük fel, hanem az érzelmek árulják el a csalókat
• csalók szorongást, bűntudatot, kárörömöt élhetnek át, ami fokozza az
arousalt, ez az aktivitás pedig megjelenik az arcon
• prediktív csalódetektor: fogolydilemma játéknál a döntés pillanatában
feldolgozzuk a személy arcával kapcsolatos információkat és jól be tudjuk jósolni, hogy csalni fog-e
